Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-12 / 11. szám

2 Dunántúli napló 1980. január 12., szombat Tizenhatezer első évest vesznek lel az idén az egyetemekre, főiskolákra Párttaggyűlés a Posta gépjármű- és szállítási üzeménél Elsődleges a közérdek EnergiamegVakarítas, alkatrészgondok „Bolond az az ember, aki 70 fillérért otthagyja a mun­kahelyét!” — mondja néhezte. léssel a hangjában a Posta gépjármű- és szállítási üzemé­nek egyik gépkocsivezetője. Szólt a pénzről az itt működő pártalapszervezet tegnap újjá­választott titkára, Kiss Lajos is. Munkakörülményeiket ugyanis többek között az is nehezíti, hogy a gépkocsivezetőiket al­kalmazó más nagyvállalatok­nál — például a Volánnál — kevesebb pénzt tudnak fizetni. Ő említette azt is, hogy egy gépkocsivezetőjük 70 filléres órabéremelésért ment el tőlük. Tíz és fél millió kilométer: ennyit tettek meg a múlt év­ben az üzem gépkocsijai a Posta pécsi igazgatóságához tartozó négy dél-dunántúli megye területén. 580 ember gondoskodik arról, hogy idő­ben eljussanak a címzettekhez a csomagok, az újságok és hírlapok, a táviratok, a nyug­díjak és a többi, fontos külde­mény. Elhangzott az is tegnap délután a vezetőség választó párttaggyűlésen, hogy a szál­lítási üzem lényegében a szíve a postai munkának. Az itt vég­zett munka szervezettségén, a fegyelmezettségen sok múlik. Márpedig nem dolgoznak optimális körülményék között. A központi javítóműhely mun­kájával szemben az utóbbi években jelentősen megnöve­kedtek a követelmények. An­nak idején — több mint 10 éve — ezt a műhelyt 30 ember munkahelyeként adták át, most — lényegében azóta nem változott körülmények között — már százan dolgoznak itt. Hi­ányos a műhely felszereltsége, lehetnének jobbak a műszaki feltételek, és a több mint 400, körülbelül tízféle típusú gép­kocsihoz nehéz folyamatos al­katrészellátást biztosítani. Élénk vita kísérte tegnap a kongresszusi irányelvek megtár­gyalását. Az hamar kiderült, rogy az alapszervezet tagsága nem másra mutogat: —a maga erejéből, lehetőségeiből, az itt dolgozók energiáiból kiindulva akarják a kongresszusi irány­elvek megvalósítását segíteni. Tenniakarásuknak van már eredménye: az energiatakaré­kosságot célzó intézkedések nyomán a múlt évben az üzem­ben mintegy 40 ezer forint üzemanyag-megtakarítást értek el. Az üzem lényegében kiszol. gáló szerepet tölt be a posta bonyolult gépezetében. Zökke­nőmentes munkájuk kihat a posta eredményességére, mun­kájának megítélésére. A vita során felszólalók ezért hangsú­lyozták — és fogalmazta ezt meg Fűzi Árpád, az MSZMP Pécs városi Bizottsága végre­hajtó bizottságának tagja is—, hogy az itt dolgozók tevé­kenységében a politikai és gaz­dasági munka egymással szo­rosan összefügg. Tevékenysé­gük minőségét széles körben mérhetjük, s azt kell monda­nunk: elégedettek lehetünk az üzem dolgozóinak munkájával. Eddigi eredményeik kötelezték a pártalapszervezet tagjait ar­ra, hogy állásfoglalásukban rögzítsék: az üzem dolgozóin a posta munkája a jövőben sem múlik. — ma — ményben is érvényben van az átirányítási rendszer. Figyelmet érdemel, hogy az a jelentkező, oki a lakóhelyén levő egyetemen vagy főiskolán is megszerezheti a választott szakképesítést, csak akkor je­lentkezhet más városban levő hasonló felsőoktatási intéz­ménybe, ha nem kér kollégiu­mi elhelyezést. A tudomány- egyetemek természettudományi karain — az utóbbi évek tapasz­talatai szerint — Budapesten a legnagyobb a túljelentkezés, itt azonban a kollégiumi helyek száma is erősen korlátozott. Ezért a vidéki jelentkezők közül nagyobb a felvételi esélyük azoknak, akik a lakóhelyükről legjobban megközelíthető vidé­ki egyetemre nyújtják be kérel­müket. A tanárképző és a taní­tóképző főiskolákra, illetve az óvónőképző intézetekbe jelent­kezők csak a meghatározott fel­vételi körzet szerint kérhetik felvételüket a megfelelő intéz­ménybe. A kérelmet a középiskolák február 10—25-ig, a felsőokta­tási intézmények pedig március 30-ig fogadják el. A felvételi vizsgákat június 25-e és július 14-e között tartják, az időpont­ról a felsőoktatási intézmény a jelentkezőt legolább nyolc nappal korábban értesíti. A matematika, a fizika és a bio­lógia felvételi tárgyból megírt közös írásbeli érettségi dolgo­zat az idén is megfelel a főis­kolai, egyetemi felvételi vizsga írásbeli részének. A közös Írás­beli időpontja május 26—27. A diákok középiskolai ered­ményeik alapján maximum 10 pontot vihetnek magukkal, és újabb 10 pontot szerezhetnek a felvételi vizsgán. A jövő tonévben az egyete­mek és a főiskolák nappali ta­gozatán — az ideihez hason­lóan — mintegy 16 ezer első­éves kezdheti meg tanulmá­nyait. Lényegében azonosak a keretszámok a különböző egye­temi szokokon és a főiskolá­kon is. Az idén a tavalyinál valamivel kevesebben, mint­egy 45 ezren érettségiznek, a továbbtanulásra jelentkezők felvételi esélyeit azonban ez aligha befolyásolja. Az intéz­mény, illetve szakok többségé­re ugyanis évek óta sokszoros a túljelentkezés. A szakértők megkezdték a vizsgálatot A mentőalakulatok a robbanás után néhány perccel a helyszínen voltak Skoda alighanem totálkáros lett (jobb oldali képünk). (bal oldali képünk), a bankpalotával szemben parkírozó Erb János felvételei lliasgazok, uizsgáztatok Számonkérés a felsőoktatási intézményekben Sok diák megelégszik az elégségessel Robbanás a bankpalotában Súlyosan megrongálódott a 75 éves épület Kemény heteket és hónapo­kat jelent minden egyetemista, főiskolás számára a vizsgaidő- szak. Az év eleji fogadkozá­sok ellenére nagyon sokan a számonkérések kezdetén állnak neki a tanulásnak. A feszített tempó sok éjszakázással, izga­lommal jár, többen a külön­böző serkentő gyógyszereket sem sajnálják maguktól. A vizsgaidőszak közepén járunk, teljes képet aligho tárhatunk olvasóink elé az öt pécsi fel­sőoktatási intézményben ta­pasztalható vizsgalázról. Egy neves oktató véleménye azon­ban sokaknak tanulsággal szol­gálhat. A Pécsi Tudományegyetemen december közepe óta folynak a jogászok államvizsgái. A na­pokban éppen államjogból és államigazgatásból felelnek a jogászdoktori címre aspirálók. Dr. Száméi Lajos tanszékveze­tő egyetemi tanárt az eddig lezajlott vizsgák tapasztalatai­ról, s általában a vizsgafegye- gyelemről, a hallgatók munká­jával kapcsolatos észrevételei­ről kérdeztük. — A nappali tagozatos ál­lamvizsgákat illetően csak az első csoport eredményei alap­ján tudok bármit is mondani, és ezen belül is csak a hall­gatók államigazgatási jogi fel- készültségéről. Ez a csoport meglepően jól szerepelt, ta­lán érdemes volt a félév ele­jén rájuk ijeszteni — mondta Száméi professzor. — Sajnos, változatlanul igen nagy kü­lönbség van a nappali és a le­velező szakosok feleletei között. Az utóbbiak tárgyi tudása jó­val kevesebb, kifejezésmódja pedig lényegesen kulturálatlo- nabb a nappalisokénál.- Ha mondjuk, az elmúlt húsz év átlagában kellene ösz. szehasonlitani a. hallgatók szakmai érdeklődését, tanul­mányi fegyelmét, lát-e profesz- szor úr valami különbséget? — Kérem, egészen jól elha­tárolható korszak a hatvanas évek első fele. Véleményem szerint akkor a hallgatókat még érdekelte, hogy milyen je­gyet írunk az indexükbe. Ma már nem. Ma körülbelül egy százalékuk harcol a jelesért, a tcbbi pedig megelégszik a „proletárjelessel'’, vagyis azzal, hogy átmenjen. Ha a vizsga előtt megkérdezném, hogy ki­nek jó az elégséges — vizs­gáztatás nélkül — egy-két ki­vétellel az egész csoport ide­adná a leckekönyvét.- 'Ön szerint mi lehet az cka ennek a hanyatlásnak?- Sokféle oka lehet, erre nem tudok röviden válaszolni. — Mit tesz, vagy mit tehet az egyetem az „egsizmus" visszaszorításáért? — A leghatásosabb az vol­na, ha az állások elosztásakor lenetne valami sorrendet felál­lítani a tanulmányi eredmény és más, pozitív tényezők alap­ján. Addig ugyanis, amíg a diploma minősítésének szinte egyáltalán nincs szerepe a vég­zősök elhelyezkedésében, túl nagy eredményeket nem vár­hatunk az egyetemi intézke­désektől. Az utóvizsgadíjak föl­emelésével, az ösztöndíjak na­gyobb differenciálásával és az óralátogatási fegyelem megkö­vetelésével lehet bizonyos ered­ményekre számítani. — hj — Nagy erejű robbanás remeg. tette meg csütörtök éjjel, 23 óra 15 perckor a pécsi bank­palota falait. A detonáció sú­lyos károkat okozott a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatóságának belvárosi köz­pontjában. A mentők, a rend­őrség és a tűzoltók néhány per­cen belül a Geisler Eta utcai helyszínre érkeztek, és a terü­letet lezárva, kimentették az épületben lakó gondnok há­zaspárt. A gondnok házaspár már aludt, amikor bekövetkezett a robbanás. Horváth Lajosné combcsont- és bordatöréssel fekszik az l-es számú Sebé­szeti Klinikán. Férje középfokú gázmérgezést szenvedett. Ne­hezen beszél: — Dobhártya-repesztő ereje volt a robbanásnak. A detoná­cióra emlékszem és azután a feleségem segélykiáltásaira, Azután jöttek a rendőrök és a tűzoltók, hogy kimentsenek a pokolból. A 75 esztendős bankpalotá­ban keletkezett károk súlyos­ságának mértékét szakértők ál­lapítják majd meg. A nehéz bejárati kaput keretestől repí­tette a robbanás ereje a szem­közti házba. Az ajtónyílás mö­gött romok, törmelékek. A be­lépés életveszélyes, de azt jól látni, hogy a lépcsőház lesza­kadt. Csupasz fémrudak mere- deznek a falakból. Megrongá­lódtak a szomszédos épületek is. Dr. Rácz Péter és családja még nem aludt a kései órában. Szerencsére nem tartózkodott senki a Geisler Eta utca 9. szá­mú ház földszinti lakásának kö­zépső szobájában, A detonáció — kitépve az ablakkeretet — iderepítette a banképület kapu­félfáját. A szemorvos azonnal kimenekült a lakásból, majd se­gítette a mentési munkákat. Ő kölcsönzött fejszét a helyszínre először érkező rendőröknek, akik hozzákezdtek a sérült gond­nok házaspár kimentéséhez. Lukács József, a 11-es szá­mú házból érkezett. Másfél éves Skodája roncshalmazzá változott. A kő- és gerenda- zuhatag leszakította a bankkal szemben parkírozó PB 32-49-es rendszámú gépkocsi teljes bal­oldalát A kordonok mögött a szom­szédos házak kimenekült lakói dideregnek. Mindenki azt kap­ta magára a detonáció után, ami éppen a keze ügyébe ke­rült. Melegítő, prémes papucs, irhabunda alkotja az öltözetet. Szerencsére az ijedtségen kí­vül nem esett bajuk a környező házak lakóinak. Dr. Kisvári András, a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatóságának vezetője a robbanás után néhány perccel már a helyszínen volt. — Építése. 1905 óta a helyi bankműveletek központja ez az épület A károkat és azok hatá­sát most még nem lehet felbe­csülni. Szerencsére a szomszé­dos B épületben — úgy tűnik — csupán az ablakok törtek be és kisebb javításokkal helyre­állítható. Az biztos, hogy a kö­vetkező napokban nehezek lesznek a bankmunka feltéte­lei, így kérem az ügyfelek meg­értő türelmét. Mindent megte­szünk azért, hogy a bérkifizeté­sekben ne okozzon fennakadást a szerencsétlenség, amely ab­ban az épületben következett be, ahol nappal több mint 100 ember dolgozik. A robbanás üqyében a rend­őrség — szakértők bevonásával — folytatja a vizsgálatot. Erdős Ákos Dr. Kisvári András, a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei igazgatójának tegnap esti tá­jékoztatása szerint hétfőn ki tudják nyitni a pénztárat, és be tudnak kapcsolódni az orszá­gos pénzforgalomba. Tegnap estig több száz ablaküveg a helyére került, a DÉDÁSZ hely­reállította az elektromos szol­gáltatást, és a vízellátás is rö­videsen zavartalan lesz. A vá­rosi tanács a sérültek elhelye­zéséről gondoskodott. A Baranya megyei és a Pécs városi Tanács gyors intézkedé­sének köszönhetően a megyei tanács volt épületében (a Geis­ler Eta utcai fronton, a Statisz­tikai Hivatal régi helyiségei­ben) kapnak helyet különböző irodái, így a földszinten fogad­hatják az ügyfeleket. A megsérült gondnokot, Hor­váth Lajost már a déli órákban hazaengedték a kórházból, fe­lesége, mivel súlyosabb sérü­léseket, töréseket szenvedett, további kórházi ápolásra szorul. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat már megkezdte a biz­tosító és helyreállító munkála­tokat. Rövid megbeszélés a vizsga után A Geisler Eta utca bank előtti szakaszának lezárása miatt vál­tozott a belváros forgalmi rendje. Eszerint a Geisler E. utca a Székesfehérvár utcától a Szent István tér irányába, a Széchenyi­kor a Széchenyi tértől a Geisler E. utca irányába egyirányú lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom