Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-06 / 5. szám
1980. JANUÁR 6. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. Dunántúlt napló MEGKÉRDEZTE| A beszélgetés résztvevői a Dunántúli Napló szerkesztőségében Szokolai István felvétele Miért rassz a televízióadás vétele Pécsett a siklósi városrészben? Szinte nincs olyan fórum, ahol fel ne vetnék Pécs legújabb városrészének, a siklósi városrész lakói, hogy a televízióadás vétele kritikán aluli. Nem extra igényeket támasztanak, csupán arról van szó, hogy a televízió képminősége olyan legyen, mint bárhol másutt Mert jelenleg az a helyzet, hogy a tv elé ülőket jobb esetben is csak szemcsés, szellemképes képernyő fogadja valamennyi állomáson. Idén szeptemberben ezt a városrészt bekötötték az NKR-be, azaz a nagyközösségi antennarendszerbe. De nem sok sikerrel. A Dunántúli Napló hasábjain már többször foglalkoztunk e témával. Ezúttal kerekasztal-beszélgetésünkön részt vett Lukáts Endre, a városi tanács építési és közlekedési osztályának főelőadója, Szigeti Rudolf, a GELKA antennaüzemének vezetője, Maul Frigyes, a FIK építésvezetője, Bátai János, az UNIBER létesítményi főmérnöke és Búza Miklós, a Kertvárosi Lakásszövetkezet hatósági megbízottja. Bátai János: — Az UNIBER 1976-ban megbízást adott a GELKA-nak a siklósi városrész nagyközösségi antennarendszerének a kiépítésére. A GELKA-nak tervezési és kivitelezési megbízást adtunk. 1976 végén a GELKA vállalta a kivitelezést és tervezést HTV-rendszerre, de mivel a Híradástechnikai Vállalat nem tudott anyagot szállítani, így azt visszamondták. Ennek ellenére az első négy ütemet ők tervezték meg. Ismét összehívunk egy tárgyalást, ahol a PIK elvállalta a kivitelezést Maul Frigyes: — Megbízásunk alapján a HTV elkészítette a terveket. Nekünk két és fél, hárommillió fo. rint értékű anyagunk volt raktáron, így elvállaltuk. Megtehettük, hiszen az ÉVM is megadta az engedélyt nekünk antennák telepítésére. Közben a GELKA két rendszert kiépített Pécsett: a Szigeti városrész teljes ellátására a 25 szintes magasháznál, valamint a mecsek-nyugati lakótelepen. A Szigeti útit egyéni üzemelés utón átadták a PIK- nek. Az Ingatlankezelő Vállalat a közelmúltban leszerelte a magasház tetején üzemelő NDK rendszerű NKR-t és HTV-re cserélte. Szigeti Rudolf: — Véleményem szerint felesleges volt leszerelni, hisz ilyen rendszer látja el az NDK-ban egész Lipcsét. Maul Frigyes: — A cserét az is indokolta, hogy a Rókus utcában is volt egy nagyközösségi antenna (HTV). Felesleges, hogy két rendszer működjön egymás mellett, azért azt megszüntettük, és áttelepítettük a magasház tetejére. Búza Miklós: — Újmecsekalján, a Szigeti városrészben, a mecsek-nyugati lakótelepen az említett szervezési gondok ellenére kifogástalanul működik az NKR. A siklósi városrészben azonban nem. Miért? Szigeti Rudolf: — Véleményem szerint azért nem jó ez a rendszer, mert a PIK a főállomás tulajdonosa... Bátai János: — A siklósi városrész NKR- rendszerét a PIK megterveztette a HTV-vel, de ezzel párhuzamosan azonban a GELKA is megtervezte. A városi tanács döntött úgy, hogy a PIK lesz az üzemeltető és az üzemben tartó. Lukáts Endre: — A döntést az indokolta, hogy a PIK már üzemben tartotta a meglévő rendszert a régi Lvov-Kertvárosban, s emellett a PIK-nél egy lelkes műszaki gárda is adott volt. — Ennek ellenére a GELKA lett a siklósi városrész NKR- rendszerének a kivitelezője... Bátai János: — Mikor az egész elkezdődött, akkor a PIK nem vállalta, ekkor belépett a GELKA, később a PIK mégis elvállalta. Búza Miklós: — A Varsány- utcai központi állomást a PIK építette, a rendszer másik részét a GELKA. Most két vállalat helytelen viszálykodásának a televíziónézők az áldozatai. — Tehát úgy néz ki, hogy a két cég között elveszik a téma, azaz semmi nem változik? Szigeti Rudolf: — Az általunk mért, a főállo. másról kijövő jelszintek állandóan ingadoznak, ami a főállomás miatt van. Maul Frigyes: — A mi méréseink szerint az ingadozás nem olyan nagy, mint amit a GELKA tapasztalt. Egyébként annál a 400 lakásnál, ahol már régebben üzemel a rendszer Lvov-Kertvárosban, nincs ilyen gond. Szigeti Rudolf: — Egy konkrét vizsgálatot ismertetek, amit a PIK-kel közösen végeztünk. A 21-es jelű épületben a magyar 1-es tűrhető volt, a 2-es előszellemké- pes, a jugoszláv 1-nél a jelszint kevés, zajos, rossz a keresztmoduláció, a 2-nél a kép szemcsés volt. Bátai János: — Véleményem szerint a hibát együtt kell megoldani, a labdázásnak semmi értelme. Maul Frigyes: — Nem akarom azt mondani, hogy a főállomás tökéletes, de eddig jól működött Egyébként ez a Varsány utcai a Híradás- technikai Vállalat első, kísérleti állomása volt, így elképzelhető, hogy van valamilyen hiba. Most a napokban összeültünk a HTV-v.el, akik térerőmérést végeznek. A tapasztalatokat összegezve, várhatóan módosítani fogják a főállomást A kivitelezés 1980 végén várható. Szigeti Rudolf: — Mi csak akkor tudunk képet csinálni, ha a főállomásról kijövő jelszintek egy adott értékhatáron belül vannak. — Megtörtént egy nagy pénzösszegeket felemésztő beruházás, s jelenleg úgy áll a dolog, hogy teljesen feleslegesen, Véleményük szerint ki ezért a felelős? Maul Frigyes: — Nem a PIK. Szigeti Rudolf: — Mi sem. Búza Miklós: — A Lvov-Kertvárosban is csak az NKR jelentene végleges megoldást De most hogyan terjesszék a szövetkezeti tagság elé a javaslatot, mikor ilyen rosszak a tapasztalatok. Inkább a régi antennákat újítsuk fel? — Mikor oldódik meg végre a siklósi városrészben a televíziót nézni szeretnők problémája? Tudnak valami biztatót mondani? Szigeti Rudolf: — Addig is, amíg a főállomás rekonstrukciójára sor kerül, összeülünk a PIK-kel és igyekszünk valamit tenni. Maul Frigyes: — Bízom benne, hogy ennek eredményeként valamilyen javulást sikerül elérnünk. Roszprim Nándor n BOA ONTJA A HALAKAT Hulladékpapírból ipari másodnyersanyag Külföldre dollárért — Megoldani az elszállítást, a begyűjtést! Hogy várták oz új BOA pa- piVbálázógép beállítását! A régi, kiszolgált Personer gép már nem bírta az iramot, naponta 8—10 tonnánál többet képtelen volt termelni a 100—130 kilós bálákból. A feldolgozók itthon és külföldön viszont már régóta a 350—450 kilós papírbálákat kérték. A Dél-dunántúli MÉH Nyersanyaghasznosító Váltóiért pécsi Gomba utcai telepén december elején végre fellélegeztek: az országban elsőként megkapták a holland BOA- gépet, mely december közepétől már ontja a 350—450 kilós bálákat, műszakonként 25, nyújtott műszakban 35-40 tonna mennyiségben. Az örömük, hogy a dollárkitermelő tervüket növelhetik, megszabadulhatnak az elavult bálázógéptől és a korábbi visszafogott papírbegyűjtéssel szemben minden mennyiséget átvehetnek, néhány nopig ürömbe csapott át: fulladoztak a papírhegyek között, 15 vagon papír tornyosult a telepen, a tűzveszély lehetőségét a tűzvédelmi felszereléseik, a tűzoltó rajaik éjjeli-nappali szolgálata sem zárta ki teljesen. Volt mitől félniök: a kecskeméti novemberi MÉH-telepi tűz több mint félmilliós értéket pusztított el, korábban a kaposvári telepen is begyulladt a papír. A nyomasztó helyzetet aztán a vasút szüntette meg, elegendő vagont tudott küldeni, hogy a felgyülemlett papírhegyeket elszállíthassák. A leapasztott telepi készletek lehetővé tették, hogy minden boltból, áruházból, üzemből elhozhassák oz ott felgyülemlett tűzveszélyes papírt. Azóta rendre jönnek az üres és indulnak a teli vagonok, beindult a normális papírkörforgás. FOROG A PAPÍR Bancsu Tibor telepigazgató: — A BOA nem ismer lehetetlent. Most már csak papír kell és vagon, hogy továbbíthassuk. Még decemberben Jugoszláviába is indítottunk több vagonnal. A papírcsarnokban végre nem tornyosulnak égig a papírhalmok. A négy hatalmas vasajtót csak ezután szerelik fel, a hideg éppúgy csíp, mint a csarnokon kívül. Sűrűn jönnek a teherautók, lovaskocsik, popírrakománnyal. Három asz- szony kézzel, vosvillával válogatja a vegyes, hullám-, iromány-, makulatúra-, a fél- és a famentes papírt, etetik a bordázott szállítószolagot. Őri Gyula gépkezelő — a szerelő holland szakmunkások mellett tanulta ki a gépet — és a tőle tanuló Vókó József csak felügyel a teljesen automatizált bálázó monstrumra. Fotocella indítja a szállítószalagot, aztán a prést, a 40 tonnás nyomásra összeálló 80x 110x20 centi- méteres bálát a gép kötözi vasdróttal, majd a kész bálát ráejti egy görgőre,* onnan targonca emeli, a vagonhoz viszi, beemeli, a vagonban ügyeskedő másik targonca megemeli és sorra egymásra, egymás mellé teszi a bálákat. — Mit jelent a tervben az új gép? — A tavalyi tervünk 4700 tonnával számolt. Nem tudtunk annyit bálázni a régi géppel. Az idei tervünk 5000 tonna. Ha kapunk elég papírt, teljesítjük. VAN-E ELEGENDŐ PAPÍR? De vajon, kapnak-e elegendő papirt? A kérdést a Déldunántúli MÉH Vállalat igazgatójának, Schmidt R. Ottónak teszem fel. — A papír nemcsak a hazai feldolgozóiparnak létszükséglet, egyben jelentős dollárkitermelő tényező. Hazánkban Pécsett állították be az első, a többi típusnál gazdaságosabban és megbízhatóbban dolgozó BOA bálázógépet, mégpedig tröszti beruházásban. A 6 millió forint körüli árának dollárértékét papírral törleszti a tröszt. A gép beállítása a papírterveinkben csak az első lépés, a teljességhez még szervezési és beruházási lépések szükségesek, most ezek következnek. — Melyek ezek? — A feldolgozás már nem gond, a továbbszállítás biztosított, most a beszállítást kell úgy megszerveznünk, hogy min- denhonnét minden mennyiségben átvehessük o papírt. Most készítjük a szervezési oldalát, a helyzetfelmérés adja meg, mennyi papírra számíthatunk Pécsett és átlagos 50—70 kilométeres körzetében, mert onnan még gazdaságosan lehet begyűjteni. A Gomba utcában önálló papírüzemet szervezünk, mielőbb igyekszünk a szükséges szállítóeszközökkel ellátni a saját erők átcsoportosításával, új gépkocsik vásárlásával. Termé. szetesen továbbra is kérjük a közületi szállítóinkat, hogy hozzák a saját járműveikkel a papírt, ezért felárat fizetünk. Néhány hónap múlva Pécs, Komló, Mohács, Siklós és Szigetvár papírátvétele végleg megoldódik, o telepek áteresztőképessége megnő, ezzel együtt a közületi papírgondot is végleg megszüntetjük a megyében. Ha kapunk vagont a továbbszállításra, mi minden mennyiségben átvesszük a közületektől. — A boltok, áruházak, intéz, mények és az üzemek tehát fellélegezhetnek. De mi lesz a lakossági papírhulladékkal? — A BOA nem jelent akadályt, mindent feldolgoz, az átvevőhely-hálózatunkon múlik, hogy a lakosság ne a kukákba hordja ki az újságot és más papírt, hanem közel a lakásához pénzért eladhassa. Ez a legfájóbb pontunk, Pécsett mindösz. sze két elavult átvevőhelyünk van, de bízunk benne, hogy nemsokára több is lesz a városban. A TERVEK — Terveik? — Lvov-Kertvárosban a tanács kijelölt egy területet, jövőre elkészül ott egy minden igényt kielégítő átvevőhelyünk, ha területet kapunk, jövőre Új. mecsekalján is létesítünk hasonlót. Még idén korszerűsítjük a két meglévő pécsi átvevőhelyünket. Többre, másra nincs pénzünk, de a lakossági átvétel jelenlegi gondjain ez is sokat fog enyhíteni. M. L Januártól működik a társulás SKÄLA-COOP Monopolcikkek a szövetkezeti áruházakban Mi újdonságot jelent nekünk a Skála-Coop? Érezhető lesz-& Pécsett, hogy januárban elkezdte működését a már tavaly július elején megalakult társulás? A budapesti Skála Áruház és a SZÖVÁRU közösen hozták létre 38 hazai szövetkeze^ nagyáruház részvételével a Skála-Coop Országos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalatot. Az előkészületek már a tavalyi év közepén elkezdődtek, s ez év január elejétől műkö- beszerzés is, s a Skála-Coop Ami bennünket közvetlenül érint: Baranyában egyelőre egyetlen tagja van e társulásnak: a pécsi Konzum Aruház. Ha felépül a komlói áruház, ez ugyancsak belép az együttműködők sorába. Miért társult ez a 38 nagyáruház? Lehet-e vajon ezután olyasmit is kapni a szövetkezeti áruházakban, amit korábban nem? Ez utóbbi kérdésre igennel kell válaszolnunk. A társulásnak ugyanis nemcsak az értékesítés a feladata, hanem a beszerzés is, s a Skála-Coop előnyeit majd elsősorban ezen a téren lehet érezni. Az új szabályozórendszer nagymérték, ben befolyásolta e társulás létrejöttét: hiszen tudjuk, csökkennek a kiskereskedelmi árrések, s ezért is szorgalmazzák az érintett áruházak a termelőtől való közvetlen árubeszerzést. Vagyis, lerövidül az áru útja a termelőtől a fogyasztóig, mert ezután a társulás valamennyi tagja közvetlenül az iparral fog tárgyalni az üzletkötéseket, az áruszállításokat illetően. Az áruházakban különböző szakbizottságok alakulnak, valameny- nyi áruház képviselteti magát egy-egy ilyen bizottságban, s ily módon folytatnak tárgyalásokat az iparral. Már az előkészítés során jelentős üzletkötésekről számolhattak be a különböző áruházak, s ezeknek az üzletkötéseknek a gyümölcseit már az első negyedévben érezhetik a vásárlók. S hogy miből vesszük ezt észre? Abból, hogy e társulás tagjai megállapodtak bizonyos monopolcikkek forgalmazásában, országosan egyidőben lebonyolítandó akciókban is. Minderről időben tudomást fogunk szerezni, hiszen az 1980. évi közös reklámpropagandatevékenységet már kidolgozták. Az áruházak gazdasági életét tekintve ugyancsak előnyös a Skála-Coop-tagság, ezt csupán egyetlen példával érzékeltetnénk: ebben az évben a társulás 100 millió forinttal támogatja a pécsi Konzum Áruházát; ez évi árubeszerzési alapjának egyhetede. Bizonyára mindenkiben fölmerül a kérdés, van-e valamilyen feltétele annak, hogy valamely áruház a Skála-Coop tagja legyen? Természetesen van. A nagyáruház külső megjelenése, környezete sem mellékes, de ami ennél még fontosabb, hogy technológiájuk kor. szerű, s lehetőleg egyazon szinten mozgó legyen. Egyik alapvető feltétele az önkiszolgáló rendszer; s hogy már első pillantásra fölismerhető legyen, ki tagja e társulásnak, s ki nem, az áruházak alkalmazottainak országosan elfogadott egyenruhában kell dolgozniuk. A külső jelekhez tartozik» hogy valamennyi érdekelt nagyáruháznak viselnie kell a Skála-Coop emblémát Visszatérve a minőségi, tartalmi követelményekre, minden tagáruházban legalább háromféle szolgáltatással kell a vásárlók rendelkezésére állni. (Itt jegyezzük meg, hogy a Konzum Áruház ezt túlszárnyalta már jóval korábban: tízféle szolgáltatást tud nyújtani vásárlóinak.) E társulás előnyeit tehát mind országszerte, mind Pécsett érezni fogják a vásárlók, de emellett el kell mondanunk azt is, hogy ezek a kereskedelmi egységek nem lesznek uniformizáltak, az együttműködés ellenére továbbra is mindegyik — így a Konzum is — megőrzi azokat a vonásait, amelyek egyedivé, minden más áruháztól különbözővé tették. Diicső
