Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-06 / 5. szám

1980. JANUÁR 6. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. Dunántúlt napló MEGKÉRDEZTE| A beszélgetés résztvevői a Dunántúli Napló szerkesztőségében Szokolai István felvétele Miért rassz a televízióadás vétele Pécsett a siklósi városrészben? Szinte nincs olyan fórum, ahol fel ne vetnék Pécs legújabb városrészének, a siklósi városrész lakói, hogy a televízióadás vé­tele kritikán aluli. Nem extra igényeket támasztanak, csupán arról van szó, hogy a televízió képminősége olyan legyen, mint bárhol másutt Mert jelenleg az a helyzet, hogy a tv elé ülőket jobb esetben is csak szemcsés, szellemképes képernyő fogadja vala­mennyi állomáson. Idén szeptemberben ezt a városrészt bekötötték az NKR-be, azaz a nagyközösségi antennarendszerbe. De nem sok sikerrel. A Dunántúli Napló hasábjain már többször foglalkoztunk e té­mával. Ezúttal kerekasztal-beszélgetésünkön részt vett Lukáts Endre, a városi tanács építési és közlekedési osztályának főelő­adója, Szigeti Rudolf, a GELKA antennaüzemének vezetője, Maul Frigyes, a FIK építésvezetője, Bátai János, az UNIBER létesítmé­nyi főmérnöke és Búza Miklós, a Kertvárosi Lakásszövetkezet ha­tósági megbízottja. Bátai János: — Az UNIBER 1976-ban meg­bízást adott a GELKA-nak a siklósi városrész nagyközössé­gi antennarendszerének a ki­építésére. A GELKA-nak terve­zési és kivitelezési megbízást adtunk. 1976 végén a GELKA vállalta a kivitelezést és terve­zést HTV-rendszerre, de mivel a Híradástechnikai Vállalat nem tudott anyagot szállítani, így azt visszamondták. Ennek ellenére az első négy ütemet ők tervezték meg. Ismét össze­hívunk egy tárgyalást, ahol a PIK elvállalta a kivitelezést Maul Frigyes: — Megbízásunk alapján a HTV elkészítette a terveket. Ne­künk két és fél, hárommillió fo. rint értékű anyagunk volt rak­táron, így elvállaltuk. Megte­hettük, hiszen az ÉVM is meg­adta az engedélyt nekünk an­tennák telepítésére. Közben a GELKA két rend­szert kiépített Pécsett: a Szi­geti városrész teljes ellátására a 25 szintes magasháznál, va­lamint a mecsek-nyugati lakó­telepen. A Szigeti útit egyéni üzemelés utón átadták a PIK- nek. Az Ingatlankezelő Válla­lat a közelmúltban leszerelte a magasház tetején üzemelő NDK rendszerű NKR-t és HTV-re cse­rélte. Szigeti Rudolf: — Véleményem szerint feles­leges volt leszerelni, hisz ilyen rendszer látja el az NDK-ban egész Lipcsét. Maul Frigyes: — A cserét az is indokolta, hogy a Rókus utcában is volt egy nagyközösségi antenna (HTV). Felesleges, hogy két rendszer működjön egymás mel­lett, azért azt megszüntettük, és áttelepítettük a magasház te­tejére. Búza Miklós: — Újmecsekalján, a Szigeti városrészben, a mecsek-nyugati lakótelepen az említett szerve­zési gondok ellenére kifogásta­lanul működik az NKR. A sikló­si városrészben azonban nem. Miért? Szigeti Rudolf: — Véleményem szerint azért nem jó ez a rendszer, mert a PIK a főállomás tulajdonosa... Bátai János: — A siklósi városrész NKR- rendszerét a PIK megterveztet­te a HTV-vel, de ezzel párhu­zamosan azonban a GELKA is megtervezte. A városi tanács döntött úgy, hogy a PIK lesz az üzemeltető és az üzemben tar­tó. Lukáts Endre: — A döntést az indokolta, hogy a PIK már üzemben tar­totta a meglévő rendszert a régi Lvov-Kertvárosban, s emellett a PIK-nél egy lelkes műszaki gárda is adott volt. — Ennek ellenére a GELKA lett a siklósi városrész NKR- rendszerének a kivitelezője... Bátai János: — Mikor az egész elkezdő­dött, akkor a PIK nem vállalta, ekkor belépett a GELKA, ké­sőbb a PIK mégis elvállalta. Búza Miklós: — A Varsány- utcai központi állomást a PIK építette, a rend­szer másik részét a GELKA. Most két vállalat helytelen vi­szálykodásának a televízióné­zők az áldozatai. — Tehát úgy néz ki, hogy a két cég között elveszik a téma, azaz semmi nem változik? Szigeti Rudolf: — Az általunk mért, a főállo. másról kijövő jelszintek állan­dóan ingadoznak, ami a főál­lomás miatt van. Maul Frigyes: — A mi méréseink szerint az ingadozás nem olyan nagy, mint amit a GELKA tapasztalt. Egyébként annál a 400 lakás­nál, ahol már régebben üze­mel a rendszer Lvov-Kertváros­ban, nincs ilyen gond. Szigeti Rudolf: — Egy konkrét vizsgálatot ismertetek, amit a PIK-kel kö­zösen végeztünk. A 21-es jelű épületben a magyar 1-es tűr­hető volt, a 2-es előszellemké- pes, a jugoszláv 1-nél a jelszint kevés, zajos, rossz a kereszt­moduláció, a 2-nél a kép szem­csés volt. Bátai János: — Véleményem szerint a hi­bát együtt kell megoldani, a labdázásnak semmi értelme. Maul Frigyes: — Nem akarom azt mondani, hogy a főállomás tökéletes, de eddig jól működött Egyébként ez a Varsány utcai a Híradás- technikai Vállalat első, kísérle­ti állomása volt, így elképzel­hető, hogy van valamilyen hi­ba. Most a napokban összeül­tünk a HTV-v.el, akik térerőmé­rést végeznek. A tapasztalato­kat összegezve, várhatóan mó­dosítani fogják a főállomást A kivitelezés 1980 végén várha­tó. Szigeti Rudolf: — Mi csak akkor tudunk ké­pet csinálni, ha a főállomásról kijövő jelszintek egy adott ér­tékhatáron belül vannak. — Megtörtént egy nagy pénzösszegeket felemésztő be­ruházás, s jelenleg úgy áll a dolog, hogy teljesen feleslege­sen, Véleményük szerint ki ezért a felelős? Maul Frigyes: — Nem a PIK. Szigeti Rudolf: — Mi sem. Búza Miklós: — A Lvov-Kertvárosban is csak az NKR jelentene végle­ges megoldást De most hogyan terjesszék a szövetkezeti tagság elé a javaslatot, mikor ilyen rosszak a tapasztalatok. Inkább a régi antennákat újítsuk fel? — Mikor oldódik meg végre a siklósi városrészben a tele­víziót nézni szeretnők problé­mája? Tudnak valami biztatót mondani? Szigeti Rudolf: — Addig is, amíg a főállo­más rekonstrukciójára sor ke­rül, összeülünk a PIK-kel és igyekszünk valamit tenni. Maul Frigyes: — Bízom benne, hogy ennek eredményeként valamilyen ja­vulást sikerül elérnünk. Roszprim Nándor n BOA ONTJA A HALAKAT Hulladékpapírból ipari másodnyersanyag Külföldre dollárért — Megoldani az elszállítást, a begyűjtést! Hogy várták oz új BOA pa- piVbálázógép beállítását! A ré­gi, kiszolgált Personer gép már nem bírta az iramot, naponta 8—10 tonnánál többet képtelen volt termelni a 100—130 kilós bálákból. A feldolgozók itthon és külföldön viszont már rég­óta a 350—450 kilós papírbálá­kat kérték. A Dél-dunántúli MÉH Nyersanyaghasznosító Váltó­iért pécsi Gomba utcai telepén december elején végre felléle­geztek: az országban elsőként megkapták a holland BOA- gépet, mely december közepé­től már ontja a 350—450 kilós bálákat, műszakonként 25, nyújtott műszakban 35-40 ton­na mennyiségben. Az örömük, hogy a dollárki­termelő tervüket növelhetik, megszabadulhatnak az elavult bálázógéptől és a korábbi visszafogott papírbegyűjtéssel szemben minden mennyiséget átvehetnek, néhány nopig ürömbe csapott át: fulladoz­tak a papírhegyek között, 15 vagon papír tornyosult a tele­pen, a tűzveszély lehetőségét a tűzvédelmi felszereléseik, a tűzoltó rajaik éjjeli-nappali szolgálata sem zárta ki telje­sen. Volt mitől félniök: a kecs­keméti novemberi MÉH-telepi tűz több mint félmilliós értéket pusztított el, korábban a ka­posvári telepen is begyulladt a papír. A nyomasztó helyze­tet aztán a vasút szüntette meg, elegendő vagont tudott küldeni, hogy a felgyülemlett papírhegyeket elszállíthassák. A leapasztott telepi készletek lehetővé tették, hogy minden boltból, áruházból, üzemből el­hozhassák oz ott felgyülemlett tűzveszélyes papírt. Azóta rendre jönnek az üres és in­dulnak a teli vagonok, bein­dult a normális papírkörforgás. FOROG A PAPÍR Bancsu Tibor telepigazgató: — A BOA nem ismer lehe­tetlent. Most már csak papír kell és vagon, hogy továbbít­hassuk. Még decemberben Ju­goszláviába is indítottunk több vagonnal. A papírcsarnokban végre nem tornyosulnak égig a pa­pírhalmok. A négy hatalmas vasajtót csak ezután szerelik fel, a hideg éppúgy csíp, mint a csarnokon kívül. Sűrűn jön­nek a teherautók, lovaskocsik, popírrakománnyal. Három asz- szony kézzel, vosvillával válo­gatja a vegyes, hullám-, iro­mány-, makulatúra-, a fél- és a famentes papírt, etetik a bor­dázott szállítószolagot. Őri Gyula gépkezelő — a szerelő holland szakmunkások mellett tanulta ki a gépet — és a tőle tanuló Vókó József csak fel­ügyel a teljesen automatizált bálázó monstrumra. Fotocella indítja a szállítószalagot, aztán a prést, a 40 tonnás nyomásra összeálló 80x 110x20 centi- méteres bálát a gép kötözi vasdróttal, majd a kész bálát ráejti egy görgőre,* onnan tar­gonca emeli, a vagonhoz vi­szi, beemeli, a vagonban ügyeskedő másik targonca megemeli és sorra egymásra, egymás mellé teszi a bálákat. — Mit jelent a tervben az új gép? — A tavalyi tervünk 4700 tonnával számolt. Nem tud­tunk annyit bálázni a ré­gi géppel. Az idei tervünk 5000 tonna. Ha kapunk elég papírt, teljesítjük. VAN-E ELEGENDŐ PAPÍR? De vajon, kapnak-e elegen­dő papirt? A kérdést a Dél­dunántúli MÉH Vállalat igaz­gatójának, Schmidt R. Ottó­nak teszem fel. — A papír nemcsak a hazai feldolgozóiparnak létszükség­let, egyben jelentős dollárki­termelő tényező. Hazánkban Pécsett állították be az első, a többi típusnál gazdaságosab­ban és megbízhatóbban dolgo­zó BOA bálázógépet, mégpe­dig tröszti beruházásban. A 6 millió forint körüli árának dol­lárértékét papírral törleszti a tröszt. A gép beállítása a pa­pírterveinkben csak az első lé­pés, a teljességhez még szer­vezési és beruházási lépések szükségesek, most ezek követ­keznek. — Melyek ezek? — A feldolgozás már nem gond, a továbbszállítás bizto­sított, most a beszállítást kell úgy megszerveznünk, hogy min- denhonnét minden mennyiség­ben átvehessük o papírt. Most készítjük a szervezési oldalát, a helyzetfelmérés adja meg, mennyi papírra számíthatunk Pécsett és átlagos 50—70 kilo­méteres körzetében, mert on­nan még gazdaságosan lehet begyűjteni. A Gomba utcában önálló papírüzemet szervezünk, mielőbb igyekszünk a szükséges szállítóeszközökkel ellátni a sa­ját erők átcsoportosításával, új gépkocsik vásárlásával. Termé. szetesen továbbra is kérjük a közületi szállítóinkat, hogy hoz­zák a saját járműveikkel a pa­pírt, ezért felárat fizetünk. Né­hány hónap múlva Pécs, Kom­ló, Mohács, Siklós és Szigetvár papírátvétele végleg megoldó­dik, o telepek áteresztőképes­sége megnő, ezzel együtt a kö­zületi papírgondot is végleg megszüntetjük a megyében. Ha kapunk vagont a továbbszállí­tásra, mi minden mennyiség­ben átvesszük a közületektől. — A boltok, áruházak, intéz, mények és az üzemek tehát fel­lélegezhetnek. De mi lesz a la­kossági papírhulladékkal? — A BOA nem jelent aka­dályt, mindent feldolgoz, az át­vevőhely-hálózatunkon múlik, hogy a lakosság ne a kukákba hordja ki az újságot és más pa­pírt, hanem közel a lakásához pénzért eladhassa. Ez a legfá­jóbb pontunk, Pécsett mindösz. sze két elavult átvevőhelyünk van, de bízunk benne, hogy nemsokára több is lesz a vá­rosban. A TERVEK — Terveik? — Lvov-Kertvárosban a ta­nács kijelölt egy területet, jö­vőre elkészül ott egy minden igényt kielégítő átvevőhelyünk, ha területet kapunk, jövőre Új. mecsekalján is létesítünk ha­sonlót. Még idén korszerűsít­jük a két meglévő pécsi átve­vőhelyünket. Többre, másra nincs pénzünk, de a lakossági átvétel jelenlegi gondjain ez is sokat fog enyhíteni. M. L Januártól működik a társulás SKÄLA-COOP Monopolcikkek a szövetkezeti áruházakban Mi újdonságot jelent nekünk a Skála-Coop? Érezhető lesz-& Pécsett, hogy januárban el­kezdte működését a már ta­valy július elején megalakult társulás? A budapesti Skála Áruház és a SZÖVÁRU közösen hozták létre 38 hazai szövetke­ze^ nagyáruház részvételével a Skála-Coop Országos Szövet­kezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalatot. Az előkészületek már a ta­valyi év közepén elkezdődtek, s ez év január elejétől műkö- beszerzés is, s a Skála-Coop Ami bennünket közvetlenül érint: Baranyában egyelőre egyetlen tagja van e társulás­nak: a pécsi Konzum Aruház. Ha felépül a komlói áruház, ez ugyancsak belép az együttmű­ködők sorába. Miért társult ez a 38 nagy­áruház? Lehet-e vajon ezután olyasmit is kapni a szövetkeze­ti áruházakban, amit korábban nem? Ez utóbbi kérdésre igen­nel kell válaszolnunk. A társu­lásnak ugyanis nemcsak az ér­tékesítés a feladata, hanem a beszerzés is, s a Skála-Coop előnyeit majd elsősorban ezen a téren lehet érezni. Az új szabályozórendszer nagymérték, ben befolyásolta e társulás lét­rejöttét: hiszen tudjuk, csök­kennek a kiskereskedelmi árré­sek, s ezért is szorgalmazzák az érintett áruházak a termelőtől való közvetlen árubeszerzést. Vagyis, lerövidül az áru útja a termelőtől a fogyasztóig, mert ezután a társulás valamennyi tagja közvetlenül az iparral fog tárgyalni az üzletkötéseket, az áruszállításokat illetően. Az áruházakban különböző szakbi­zottságok alakulnak, valameny- nyi áruház képviselteti magát egy-egy ilyen bizottságban, s ily módon folytatnak tárgyalá­sokat az iparral. Már az előké­szítés során jelentős üzletköté­sekről számolhattak be a kü­lönböző áruházak, s ezeknek az üzletkötéseknek a gyümöl­cseit már az első negyedévben érezhetik a vásárlók. S hogy miből vesszük ezt észre? Abból, hogy e társulás tagjai megállapodtak bizonyos monopolcikkek forgalmazásá­ban, országosan egyidőben le­bonyolítandó akciókban is. Minderről időben tudomást fo­gunk szerezni, hiszen az 1980. évi közös reklámpropaganda­tevékenységet már kidolgozták. Az áruházak gazdasági életét tekintve ugyancsak előnyös a Skála-Coop-tagság, ezt csupán egyetlen példával érzékeltet­nénk: ebben az évben a társu­lás 100 millió forinttal támo­gatja a pécsi Konzum Áruhá­zát; ez évi árubeszerzési alap­jának egyhetede. Bizonyára mindenkiben föl­merül a kérdés, van-e valami­lyen feltétele annak, hogy va­lamely áruház a Skála-Coop tagja legyen? Természetesen van. A nagyáruház külső meg­jelenése, környezete sem mel­lékes, de ami ennél még fonto­sabb, hogy technológiájuk kor. szerű, s lehetőleg egyazon szin­ten mozgó legyen. Egyik alap­vető feltétele az önkiszolgáló rendszer; s hogy már első pil­lantásra fölismerhető legyen, ki tagja e társulásnak, s ki nem, az áruházak alkalmazottainak országosan elfogadott egyenru­hában kell dolgozniuk. A külső jelekhez tartozik» hogy vala­mennyi érdekelt nagyáruháznak viselnie kell a Skála-Coop emb­lémát Visszatérve a minőségi, tartalmi követelményekre, min­den tagáruházban legalább há­romféle szolgáltatással kell a vásárlók rendelkezésére állni. (Itt jegyezzük meg, hogy a Kon­zum Áruház ezt túlszárnyalta már jóval korábban: tízféle szolgáltatást tud nyújtani vá­sárlóinak.) E társulás előnyeit tehát mind országszerte, mind Pécsett érez­ni fogják a vásárlók, de emel­lett el kell mondanunk azt is, hogy ezek a kereskedelmi egy­ségek nem lesznek uniformizál­tak, az együttműködés ellenére továbbra is mindegyik — így a Konzum is — megőrzi azokat a vonásait, amelyek egyedivé, minden más áruháztól különbö­zővé tették. Diicső

Next

/
Oldalképek
Tartalom