Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-28 / 27. szám
Mászóiskola a Jakab-hegyen? oruosmeteorologiai szolgálata Jön a melegfront! Fejfájás, figyelmetlenség Fokozott óvatosságot a közutakon! A 10-046-on várjuk olvasóink hívásait Előrejelzés január 28- február 3. A hét elején változóan felhős idő várható. Futó hózáporok előfordulhatnak. Hajnalban mínusz 5, mínusz 10 fok közötti hőmérsékletre lehet számítani, de a derültebb helyeken mínusz 10 fok alá is süllyedhet a hőmérséklet. A nappali felmelegedés az elmúlt időszaknál alacsonyabban, mínusz 5 és 0 fok között várható. A hét közepétől délnyugati áramlással ismét enyhébb, nedvesebb levegő érkezik hazánk területére. így megnövekszik a felhőzet, ismétlődő havazás, havas eső várható. A hajnali minimum-hőmérsékletek mínusz 5 és 0, a nappali maximumok mínusz 1 és plusz 4 fok között alakulnak. Az előrejelzésből következik, hogy O a hét elején — az északról érkező hideg levegő következtében — viszonylag nyugalmasabb időszak következik orvosmeteorológiai szempontból. Nem biztos, hogy a hideg levegő beáramlására érzékenyek ezt észreveszik. Bár kimutathatóan kevesebben vannak azok, akik a hideg-beáramlásra reagálnak, mégis érdemes megemlíteni, hogy ezeknél az embertípusoknál a túldoppingolt- ság, a feszitettség érzése várható. A viszonylag idősebb generáció már tudja, hogy milyen időjárási viszonyok hatnak negatívan viselkedésükre. Ajánljuk: aki eddig úgy vette észre, hogy a lehűlés okoz nála hangulati változást, az erre figyeljen és eszerint cselekedjen. e a hét közepétől — a térképen is látható melegedési folyamat következtében — a melegbeáramlásra érzékenyek életvitele követel odafigyelést. Fokozott lesz a fejfájásra való panaszkodás, a figyelmetlenség. Ezt főként a közúti forgalomban érezhetjük majd. A figyelmetlenül vezető gépkocsi- zók már sok váratlan helyzetet, veszélyt okoztak. Óvatosak legyünk! Orvosok az időjárás-változások hatásairól Több szívbeteg a klinikán Az orvostudomány történetében legelőször Hippokratész oktatta tanítványait orvosi iskolájában arra, hogy az időjárás befolyásolja a betegek állapotát. Ezt a tanítást a nem medicinával foglalkozó emberek is tapasztalják, hisz többek között a reumában szenvedők is megérzik egy-egy front betörését. Vagy például ha hideg légtömegek érkeznék, akkor az alacsonyabb vérnyo. másúak „komyadoznak”. De vajon mi erről a kérdésről a véleményük azoknak az orvosoknak, akik „testközelből” ismerik a problémát. Tapasztalataikról kérdeztem dr. Tekeres Miklóst, a 400 ágyas klinika intenzív osztályának vezetőjét és dr. Németh Gyula tanársegédet. — Az, hogy az időjárásváltozások hatással vonnak a beteg emberekre, az biztos. Sőt, még az egészségesekre is — állítja dr. Tekeres Miklós. — Édesapám, aki nem orvos volt, megfigyeléseket végzett ebben a témában, s igen sikeres eredményeket mutatott fel. Az emberi szervezetben o természettel összefüggő ritmicitások vannak, a természet mozgása mindenképpen változást okoz, Szól a gitár, szól a vers De rossz a szöveged! Szól a gitár, szól a vers, szól persze mellé a dob is, a billentyűs hangszer is. így hát a dalszövegre — a versre! — ki is figyelne igazán? Pedig érdemes volna, már a klasszikus operairodalom is erre int De maradjunk a kevésbé mély zene, pontosabban a ma divatos popzenénél. Útón-útfélen dúdolják slágereit, közönségükbe be- idegződött szövegük. Az „olyan, amilyen’’ szövegük. Nem alapvető hiányosságok okozzák a bajt, hiszen egészen durva hiba — nincsen. A prozódiát például — vagyis leegyszerűsítve a hosszú hanghoz hosszú szótag, dövidhez rövid szótag szabályát — mindenki betartja. A szórakoztató zenei kotta- és szövegellátás megfelelő és gondos, de nehezen értékelhető. Három kiadvány is megjelenik, mindig az elmúlt két és fél, három hónap sikereiből, az eredeti nyelven és magyarul is. Ezek közül a Slágerszövegek címűben nincs kotta. A másik kettőben van: A Könnyűzenei koktél közel húsz sikerdal, a Világslágerek három világsiker kétnyelvű szövegét és kottáját tartalmazza. Mégis — a popzenei dalszövegeket elemezni általában nem műélvezet. A sok rossz példa mellett kevés a jó. Például az idősebb dalszövegíró nemzedékből Bradányi Iván, a fiatalabból egyebek között Sülyi Péter ír irodalmilag is elfogadható dalszöveget. Nehéz ez a gondl Hiszen ha nem is veretes költészet kerül a klasszikus, avagy a szórakoztatózenei dalok mellé, de legalább a bárgyúságot el kellene kerülni. Mármost, éppen mert a popzene világnyelve az angol — ezt egyedül az olasz nyelv védte kil — továbbá mert igen sok iskolában tanulnak angolul, s a gyerekek igénylik is a szövegértést, hasznos lenne meghirdetni egy középiskolai dalszövegfordítói versenyt az angolt is tanító iskolák diákjai számára. S miért nem lehetne ez egy pécsi kezdeményezé|s diákos hangulatú, hasznos az ország tizenévesei számára ?1 Földessy Dénes Egy szál kötélen „Csak szimbólum a hegy és a hegymászás: minden valamire való embernek kell hogy legyen egy Matterhornja, amit tűzön- vízen keresztül meg akar mászni. Nem a Matterhorn a szép, ha még oly festőién világítja is meg a hold, hanem az a szép, hogy vannak Matterhornjaink, amelyek kikényszerítik belőlünk az igazi emberi magatartást: a küzdést” — írja „Csavargások az Alpokban” című könyvében Benedek István. Szép volt a Triglav is, a Szlovén Alpok közel háromezres csúcsa, ahol Kátai László a sikeres mászás után — kötélpárjával, egy nyugatnémet magashegyjáróval — megpihent. Kátai László a Pécsi Orvosegészségügyi SK természetbarát szakosz. tálya hegymászócsoportjának titkára, ö mondja, hogy a hegymászás alapélménye: meg kell csinálnom! Sport ez a javából! A természetjárás egyik legnehezebb ága. Magyarországon csaknem 500- an vannak, Pécsett idén a csoport létszáma várhatóan eléri a húszat. (Van még egy egyesület, a Vörös Meteor, ahol a magashegyjárók tömörültek.) A magashegyjáróknál egy fokkal nehezebb feladatokra vállalkoznak a sziklamászók (ők az alpinisták), utánuk következik az expe- díciós irányzat, amelynek követői a Hindukusnál, az Andoknál, a legnehezebb mászási feladatokat jelentő falaknál nem adják alább. Matterhorn szép — az Eiger hirhedt. Eiger magyarul: Szörny. Egyik fala kapta az elrettentő nevet: 1800 méter magas csaknem függőleges északi oldala már számos áldozatot követelt, hol fanatikus, hol bátor és felkészült fiatal hegymászók közül. A pécsiek ettől még messze vannak. Nemcsak távolságban, hanem felszereltségükben, de fel- készültségükben is. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy ilyen túra — akár csak „ide”, az Olasz Alpokba — sok pénzbe kerül. — A hegymászók — mondja Kátai László —, nem kérnek sehonnan sem pénzt. Maguk teremtik elő a szükséges fedezetet. — önök hogyan? — Az egyesületünk sziklamászó csoportja a múlt év elején alakult. Nincs tehát múltunk, a Mecsek szikláin, a Tettye ismert sziklafalán azonban kellő gyakorlatra tettünk szert ahhoz, hogy különböző munkákra ajánl, juk fel erőnket, tapasztalatainkat. Egy példa: ha a Konzum Aruházat kívülről le akarnák mosni, az állványozással együtt súlyos százezrekbe kerülne. Mi néhány tízezer forintért megcsinálnánk. Ugyanez vonatkozik a magasházakra, víztornyokra, gyárkéményekre, vagy éppen a pécsi tv-toronyra. Ezekre mi állványozás nélkül fel tudunk mászni — vagy a tetejükről leereszkedni —, és elvégezhetünk különböző munkákat. Ehhez megfelelő képzettség, kellő kondíció, sziklamászó felszerelés szükséges. Természetesen rendelkezünk ilyenekkel — karabinerek, szögek, kötelek és kötélfékek, ékek, kalapácsok, hágóvasak —, de ezeket mindig jobbra szeretnénk kicserélni. Ehhez kell a pénz. A tettyei szikla meredek fala nem jelent különösebb akadályt a pécsi sziklamászók előtt. Pedig egy-két szakasza 5-ös nehézségi fokozatú. A legnehezebb mászófeladatot a 6-os jelenti: a jól képzett alpinista, megfelelő kondícióban, teljesítőképessége határán tudja csak legyőzni. Nem számítva az objektív veszélyeket: az eljegesedést, a hirtelen ídőjárásváltozásokat, a kő- és hólavinákat... — Kisebb edzéseket tartunk a Tettyén — mondja Kátai László. — Harminc méter magas, de most felfedeztünk a Jakab-hegyen egy elhagyott kőbányát. Ez magasabb fal, jobb terep, gondoltuk: mászóiskola lehetne itt, versenyek a sziklamászóknak. Hiszen amit Miskolcon rendeznék, ott is csak 40 méter magas falra kell felszaladni... A Ja- kab-hegyi falat még ebben az évben alaposan letapogatjuk, megismerjük. A pécsi sziklamászók egész Dél-Dunántúlon vállalkoznának a fentebb említett munkákra. „Mindkét félnek hasznot jelentene” — véli Kátai László. — mészáros — Halnak nézte a teknősbékát CBzaromániás lalkavezér DILIS MACSKÁK PÓRÁZON A magyar sajtó történetében először a HDN olvasói tájékozódhatnak előre arról, hogy az időjárás hatására milyen változásokkal számolhatunk az emberi szervezetben. Mától minden HDN-ben orvosmeteorológiai előrejelzést teszünk közzé az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézetének munkatársai segítségével.’ Hangsúlyoznunk kell, hogy az előrejelzés kísérleti jellegű. Ezért szerkesztőségünk kéri a HDN olvasóit, hogy tapasztalataikkal, kérdéseikkel, javaslataikkal segítsék új szolgáltatásunk kibontakozását. Február 1-én, pénteken délután 3 órától vasárnap délután 3 óráig ismét működik automata telefonszolgálatunk. A 10-046-os telefonszámon várjuk olvasóink hívását. □ Hétfői Az állatok viselkedésének kutatása, az etológia az utóbbi egy-két évtizedben elismert tudomány lett. Egyik legkiemelkedőbb képviselője Konrád Lorenz nemrégiben kapott Nobel- díjat tudományos munkásságáért. Ma már nem egy országban állatpszichológiai intézetek működnek, ahol tanácsokkal látják el az állattulajdonosokat. Földrajzilag hozzánk legközelebb Bécsben működik ilyen. Pécsett meglehetősen sokan tartanak állatokat lakásban. Csak kutyát több, mint nyolcezret. Hogy mennyi macska, különféle madár, teknősbéka, aranyhörcsög, tengerimalac, vagy éppen mókus található, arról nincs adat. Ezeknek a gazdái elsősorban két helyre fordulhatnak tanácsért: a pécsi állatkerthez és a pécsi állatkórházhoz. E két intézmény tapasztalataiból gyűjtött egy cso- korravalót számunkra dr. Fülöp István, a Mecseki Kultúrpark igazgatója és dr. Baktai József, a pécsi állatkórház vezető állatorvosa. Az állatok sérülései betegségei például jelentős hányadukban arra az okra vezethetők vissza, hogy az állattartók nem ismerik az állatok szokásait, természetesen életkörülményeiket. Ha tanácsot kérnek, az rendszerint csak az állat etetésére vonatkozik, pedig ez édeskevés. Akadt olyan gazda, aki a teknősbékát 36 Celsius fokos vízben tartotta, pedig a teknősbéka nem hal, szüksége van talajra is, arról nem is beszélve, hogy a langyos víz egyáltalán nem kellemes a teknősbékának, hiszen jóval kisebb a hőigénye. Számolni kell az állatok egyéniségével is. Egy a függetlenségét mindig is megtartó macskára pórázt erőltetni például azzal járhat, hogy az állat hisztérikus bénulásokat produkál. Az elkényeztetett, erős alkatú kutyáknál gyakran kifejlődik a cezarománia. A kutyák még családi környezetben is megőrzik a falkaszellemet, amelyben szigorú hierarchia uralkodik, s minden egyes kutya igyekszik az első helyre törni. Ha a gazdái elkényeztetik, úgy érzi, ő lett a tálkájában, a családban a vezér, jogában áll az alacsonyabb rangúakat megfenyegetni, sőt, meg is harapni. Ismerni kell az állat ösztöneit, hiszen, hogy kezelni tudjuk, az ő álláspontját is számításba kell venni. Ha egy állat a saPóráz után szájkosarat is kapok? ját „fogalmai” szerint helyesen jár el (ösztönszerűen), s ezért megbüntetik, akkor az emberhez hasonlóan neurotikussá válik. Olyant is ismer a szakirodalom, hogy a kutyák gazdáik ellentmondásos parancsai, viselkedése miatt végül valamiféle tudathasadásos magatartást vesznek föl és a teljes közönyösségbe menekülnek. Van egy régi mondás: „Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul". Aki pedig nem ismeri az állatot, ne tartson állatot, mert ez nemcsak felelőtlenség, de kegyetlenség is. Vagy fogadjon „tolmácsot”. A pécsi óllatkertben már régóta tervezik, hogy ha igény mutatkozik, rendszeres díjmentes szaktanácsadást szerveznek az állattartóknak. D. I. csak van, aki ezt jobban meg. érzi, van, aki (kevésbé. Ez persze nagyon sok mindentől függ: például pszichikai, alkati tényezőktől. Arra sablont lehetetlen felállítani, hogy ilyen és ilyen időjárás hatására így és így reagálnak az emberek. Tapasztalataink itt az intenzív osztályon azt mu- totják, hogy például melegfront esetén "jóval több szívbeteget hoznak be a mentők, mint máskor. — A betegek ellenőrzésével foglalkozom — mondja dr. Németh Gyula. — Nagyon sok beteg az időjárás változásával magyarázza, hogy romlott az állapota. Egyébként egy újabb adalék ahhoz, hogy nem ok nélkül, egy angol szaklapban éppen most olvastam, hogy bizonyos időjárásmozgás például megváltoztatja a gyomorsavtermelés rendszerét. Vagy például bizonyított, hogy légnyomáscsökkenésnél a reflexidő is csökken. Egészséges embernél is kimutatható jelei vannak egy-egy változásnak. Ezeken a területeken akad még tennivalója orvosoknak, biológusoknak, pszichológusnak és meteorológusnak egyaránt. Roszprim Nándor
