Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-05 / 4. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Szorosabb együttműködés, hatékonyabb gazdálkodás Rév Lajosnak, az OKISZ elnökének nyilatkozata — Az új esztendőben a szövetkezetek egyik legfontosabb feladata, hogy szorosabbra fűzzék egymás közötti, illetve más ágazatok termelőivel fennálló kapcsolataikat és ragadjanak meg minden kínálkozó alkalmat a gazdasági hatékonyság növelése ér. dekében — mondotta Rév Lajos, az OKISZ elnöke az MTI munkatársának adott nyilatkozatában XXXVII. évfolyam, 4. szám 1980. január 5., szombat Ara: 1,20 Ft Elkészült a Sopiana új gyára Kertvárosban A paksi atomerőműhöz is gyártanak szerkezeteket Legnagyobb volumenű termékei a vákuumtechnikai gépek Acélfogéban Margaret Thatcher brit miniszterelnök az új év első munkanapján egy kézlegyintéssel elintézte és egyszerű „munkaügyi vitának” minősítette az acélipari munkások sztrájkját. A megfigyelők nem osztják ezt a véleményt, s egyöntetűen arra figyelmeztetnek, hogy Nagy- Britannia amúgy is nehéz esztendők elé néz: 1980—81-ben a nemzeti jövedelem várhatóan 9 százalékkal csökken, a költségvetés deficitje az 1979-es 3 milliárd fontról már az idén 3,5 milliárd fontra nő, a munkanélküliek száma több mint két és fél millió lesz 1980 közepén. Thatcher asszony azonban — úgy látszik — csak a mába lát, ám a dolgok innen nézve sem a legkedvezőbbek. Az autóipari munkások sztrájkja után most az acélipari dolgozók munkabeszüntetése fokozza a gazdasági nehézségeket Nagy-Britanniában. Az országos acélipari sztrájk immár negyedik napja tart, több mint százezer dolgozó tiltakozik amiatt, hogy a kormány élet- színvonaluk rovására kívánja versenyképesebbé tenni a pangó iparágat. Az országos sztrájk közvetlen előzménye volt, hogy az állami acélipar és a szakszervezetek képviselői már hetek óta tárgyaltak a béremelésekről — eredménytelenül. A munkáltatók először két-, majd öt-, végül pedig hatszázalékos bérfejlesztést ajánlottak fel. A sztrájkolok viszont 16 százalékos béremelést követelnek, miután az infláció Nagy-Britanniában ma már meghaladja a 17 százalékot. A munkások azért is tiltakoznak, hogy az iparág üzemeinek nagy része elavult berendezésekkel dolgozik, állami támogatás hiján költségei és ennélfogva árai a legmagasabbak Nyugat-Európában, a létbizonytalanság napról napra fokozódik. Thatcher asz- szony kormánya a helyzeten úgy kívánt „javítani”, hogy hozzálátott az ágazat leépítéséhez. Az acélipar vezetői a közelmúltban 50 ezer dolgozó elbocsátását és a termelői kapacitás 25 százalékos csökkentését határozták el 1980—81- re. Ráadásul most egy esetleges nagyobb béremelésért cserében a kormány további 12 ezer munkást akar az utcára tenni. A sztrájkolok azonban hajthatatlanok. Követeléseiket szolidaritási akciókkal segítik a brit vasutasok, a szállító- és dokkmunkások, sőt a nemzetközi szakmai szakszervezeti tömörülések is. Az érc- és acélszállítmányok bojkottálásával néhány hét múlva komoly zavarok alakulhatnak ki a gazdaságban, ami más iparágak dolgozóinak lappangó elégedetlenségét is felszínre hozhatja. Most, az acélipari sztrájk hírére Margaret Thatcher még nem akarta „megzavarni” a honatyák téli szünetét, de elképzelhető, hogy rövidesen heves gazdasági viták színhelye lesz a brit parlament. Kocsi Margit — A belföldi ellátás javítása, az exportválaszték bővítése, a termékstruktúra korszerűsítése további erőfeszítéseket követel, s nem nélkülözheti a kooperációkat sem. Az új évben már nem engedhetők meg párhuzamos fejlesztések, s még kevésA mezőgazdaságban az idén életbe lépett új beruházási szabályozó rendszer a korábbinál jobban ösztönöz a helyi mód. szerek alkalmazására, a folyamatos fejlesztésre és a költségek csökkentésére. Az új létesítmények kialakításánál tá- gabb lehetőség nyílik o helyi szakemberek tapasztalatainak hasznosítására is. Mindez azonban nem csökkenti a központi tervezéssel és a beruházások lebonyolításával megbízott intézmény, az Agrober munkájának rangját. Az intézet mérnökei folyamatosan átvizsgálják a típusterveket, esetenként, főleg a költséges megoldásoknál, szelekcióra kerül sor, s a műszaki dokumentációk egy részét új tartalommal töltik meg. Ha a jelenleg rendelkezésre álló típustervek számát nem is növeli, mégis újabb lehetőséget ad a mezőgazdasági beruházóknak egy rendelkezés, amely módot ad a már egyszer felhasznált tervek ismételt alkalmazására. Az egyedi terveket — egyes tervező kollektívák, üzemi szakemberek alkotásait — viszonylag egyszerű ügyintézéssel, „rövid úton" lehet újból felhasználni, kiindulva abból: a dokumentációk ismételt szerepeltetését minden bizonynyal a gyakorlat messzemenően igazolta. Viszont továbbra is engedélyezési eljárást kell kérni akkor, ha az egyedi tervek alapján kialakítandó 'étesít- mény teliesítmény-normái valamilyen oknál fogva túllépik az előirányzottakat, omelyeker már korábban, a mezőgazdcsági termelés teliesítőkéoessé^éne'! ismeretében alakítottak ki. A beruházások megalapozásánál „testre szabottabb" 'ehe- tőséget ad a technológiákkal kapcsolatos szemlélet és felfogás gazdagítása. Azzal, hogy az idén életbe lépett szabályozórendszer megszüntette az állattartó telepek kötelező tartás- technológiai irányelveit, tágobb lehetőségeket kapott a helyi kibé az, hogy keresett cikkek gyártásával — mert az nem gazdaságos — a szövetkezeti és az állami ipar egyidejűleg leálljon, s a hiányt még gazda- ságtalanabb importból kelljen pótolni. így volt ez pedig az élőállat-exporthoz nélkülözhetetlen mezőgazdasági láncgyárvitelezés, továbbá az olyan istállórendszerek megvalósítása, amelyek viszonylag egyszerűbb környezetet biztosítanak az ál- latállománynok, anélkül, hogy a hozamok csökkennének. Az állattartó telepek korábban rendelettel megha*órozott kötelezően megvalósítandó létesítményeinek köre — ezekhez kötötték például az állami beruházási támogatás engedélyezését — lényegesen szűkült. Ez elősegíti, hogy az üzemek oz alapvető termelő létesítmények megvalósítását követően, anyagi lehetőségeikhez igazodva esetleg hosszabb idő alatt teremtsék meg az üzemeltetés teljes körű feltételeit. Ily módon lehetővé válik, hogy a legfontosabb létesítmények folyamatosan árut adjanak, miközben fokról fokra kiegészül a gazdálkodó egység. tással, amivel korábban állami vállalat és szövetkezet is foglalkozott. Miután eltűnt a piacról, Japánból szerezték be, de mire ideért, kilogrammonkénti ára olyan magasra szökött, hogy kiderült: a hazai gyártású lánc mindössze egynegyedébe került volna. Közelebbi importtal is kísérleteztek, de végül is a hazai gyártást kellett újraszervezni, s ez a „műhiba” a népgazdaságnak 10 millió forintjába került. — Ez a példa is jelzi, hogy a gazdaságtalan termelés megszüntetése körültekintést kíván. Számos szövetkezetnél vizsgáltuk s a termelői árrendezés után most újra megvizsgáljuk a gyártmánystruktúrát, felmérjük, mely termékek gazdaságtalanok, melyeket lehet még egy ideig nyereséggel előállítani, meghatározzuk azoknak a termékeknek a körét is, amelyek bár gazdaságtalanok, de mégis gyártani kell, mert hiányuk az importkiadások növekedéséhez vezetne. — Ugyancsak egész országra kiterjedi" ,-n felmértük az ipari szövetkezetek és telephelyeik elhelyezkedését, termelőinek létszámát, termelésük értékét, hogy megtudjuk, nem lenne-e érdemesebb a vidéki telephelyet az adott területen működő szövetkezethez csatlakoztatni. Helyenként ugyanis ez kézenfekvőnek látszik, de ennek a folyamatnak az önkéntesség alapján kell végbemennie. — Egyéb irányú csatlakozásokra is sor kerülhet, amelyeknek beruházás-megtakarító jelentőségük is lehet. A TOT-tal együttműködve és a MÉM közreműködésével várhatóan az év közepéig áttekintjük a tsz- melléküzemágak ipari tevékenységét, különös tekintettel a gyenge adottságú tsz-ekre. A cél: új termékprofil, új telephely létesítésébe ne kezdjenek bele az .ipari szövetkezetek ott, ahol az adott termelési vagy szolgáltatási tevékenységet a tsz-melléküzemág már jól megszervezte. — Szeretnénk hatékonyabbá tenni termelési kapcsolatainkat Elkészült Kertvárosban az Egyesült Izzó RT pécsi Sopiana Gépgyárának tervező irodája, ebédlője, konyhája, ezzel tulajdonképpen befejeződött a 420 millió forint értékű beruházás. Mint arról lapunkban már többször hírt adtunk, a mintegy 6000 négyzetméter területű forgácsoló üzem és a hasonló nagyságú lakatos üzem voltak az új gyár első létesítményei, amelyekben megindult a munka, decemberben befejeződött a hat szintes tervező iroda is, amelyben a pécsi gyár műszaki, adminisztratív ügyintézése folyik, itt kapott otthont a 60 fős tervező kollektíva, sőt az EIVRT pécsi Elektronikai Gyárának irodáit is itt helyezték el, ezzel megtakarították György aknán az építkezést Az új létesítmény mellett 1000 adagos konyhát és éttermet is építettek, amelyet a Mecsekvi- déki Vendéglátó Vállalat üzemeltet. A gyár csaknem ezer dolgozójából most már mindössze 100—150 fő maradt a Szalai András utcai telephelyen: az asztalos részleg, szerszámműhely és tanműhely üzemel már csupán itt. Az új korszerű gyárban mód nyílik a termelés észszerű szervezésére, az elmúlt esztendőben már megközelítették a 300 milliós termelési értéket (pontosabban 290 millió forint volt), 1980-ban pedig már 316 milliót terveztek. Az új gyárban változatlan létszám mellett átcsoportosításokkal biztosították, hogy 50—60 fővel nőtt a közvetlenül termelésben dolgo. zók száma. Szükséges is, hiszen az idén, bár nagyságrendileg nem a legnagyobb, mégis a legfontosabb feladataik közé tartozik, hogy mintegy 50—70 millió forint értékben különböző szerkezeteket gyártanak az év végén üzembe helyezendő paksi atomerőműhöz. A Sopiana Gépgyár legnagyobb volumenű termékei az idén is a vákuumtechnikai gépek, amelyek a termelési érték felét adják. Ugyancsak nagy mennyiségben gyártanak festékcsomagoló, tubusgyártó gépsorokat és a gyár régi profiljához tartozó élelmiszeripari gépgyár, tásból is maradt kisebb jelentőségű feladatuk. A már említett tervező részleg tervei alapján a csomagoló gépek gyártása a Sopiana legnagyobb rangot jelentő feladata. Ezek a berendezések részben átvett családok adaptálásával, főként azonban saját tervek alapján a gyár keresett exporttermékei közé tartoznak. L. J. (Folytatás a 2. oldalon) Hatvanhárom fotó. és egyéb dokumentum mutatja be a Petőfi brigád harci útjait a csányoszrói állandó kiállításon. (Tudósítás a 2. oldalon) Rugalmasabb fejlesztés, a helyi adottságok jobb hasznosítása r Uj beruházási szabályozó rendszer a mezőgazdaságban
