Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-05 / 4. szám

2 Dunántúli napló 1980. január 5., szombat II népgazdasági érdek és az üzemi érdek azonos A kongresszusi irányelvek és a helyi feladatok Párttaggyűlés a Volán 12-es Vállalat teherforgalmi üzemegységénél A pécsi Volán 12-es Vállalat teherforgalmi üzemegysége a vállalat legnagyobb részlege. Pártalapszervezetének 66 tagja van, gépkocsivezetők, karban­tartók, termelésirányítók, s eh­hez az alapszervezethez tartoz­nak az ATI, a KPM Autófel- üqvelet és a Pécsi Autóklub kommunistái is. Az alapszervezet tegnap dél­előtt tartotta meq a XII. párt- konqresszus irányelveit megvi­tató és az alapszervezet új ve­zetőnőét meqválasztó taggyű­lését a Volán Bacsó Béla utcoi művelődési házában. A kong­resszusi irányelvek, amelyek az első napirendi pontként szere­peltek, ezen a qyűlésen már nem jelentettek új vita^mót, hiszen korábban a néqy párt- csoporton belül már alaposan megtárgyalták ezeket a belőlük fakadó üzemi feladatokkal együtt. A pártcsooortok értekezletein 34-en szóltak a témához, így a tegnapi taggyűlésen Krausz Jó­zsef, az alapszervezet titkára részben már a korábbi fórumokon elhanazottakra is reaqálva tart­hatta meg vitaindítóiát a kong­resszusi irányelvekről. Már a pártcsoportok gyűlésein is ki­derült, hogy a párttagság egyetért az irányelvekkel és íqy a vita súlypontja a központi politika helyi megvalósítására, az irányelvekben meghatározott feladatok végrehajtási módo­zataiba tevődött át s nemcsak aazdasáqi kérdésekben. Iqy pél­dául a szocialista demokráciá­ról. az üzemi demokráciáról szólva eqvön'etŰ volt a tagság véleménye; hogy nincs szükség további demokratikus fó'umok- ra, de a meglevőket az eddigi­nél is több tartalommal kell ki­tölteni, « az üzemi demokrá­cián belül ne leqven külön mun­kás és külön vezetői demokrá­cia, hiszen ennek a „közös nyelv” megtalálását kell szol­gálnia. A gazdasági építőmunka té­maköréből természetesen a köz­lekedésre háruló feladatokat helyezték a vita középpontjába: a tömegközlekedés javítását és főként — mert ebben személy szerint is közvetlenül érdekel­tek — az áruszállítások jobb megszervezését, amely a nyere­séges gazdálkodás egyik leg­fontosabb feltétele. Áruszállítás nem kap állami dotációt, mint a személyszállítás, így mint ed­dig is, a teherforgalmi üzem­egységnek önmagát kell eltar­tania. A nehezebb gazdasági helyzetben bizakodást jelent­hetnek a korábbi évek eredmé­nyei, hiszen a teherforgalmi részleg a tulajdonképpen vál­tozatlan piac és gépkocsipark ellenére évről évre mintegy 10 százalékos pluszt hozott a vál­lalatnak. A jövő gazdasági fel­adatairól szólva a pártcsopor­tok qyű lésén és most a taggyű­lésen elvként fogalmazódott meg: a népgazdasági érdek és az üzemi érdek egy és ugyan­az. A szocialista tudat formálá­sában is vannak hiányosságok, elmaradások — állapították meg a pártcsoportok értekezletein. A taggyűlésen pedig ezzel kap­csolatban a következőképpen fogalmaztak: „Szükséges, hogy a párt mind több tagja váljék alkalmassá arra, hogy megfe­lelő ideológiai felkészültséggel a környezetében magyarázza, képviselie a politikai döntése­ket és érvelni is tudjon azok mellett." S elhangzott ez egy olyan alapszervezet taggyűlé­sén. amelyben a nárttaqok több mint ötven százaléka rendelke­zik 'rniamilven politikai, ideoló­giai végzettséggel! Sokan szóltak neqatív példá­kat említve a takarékosságról, a munkaszervezésről, munkafe­gyelemről és olyan bürokratikus szervezeti, ügyintézési formák­ról, amelyek csak a személyi felelősséq ..védősáncait" erősí­tik, biztosítják, időt, energiát, munkakedvet, a körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás lehetőségét rabolva el a ter­meléstől. Ezzel kapcsolatban az eavik munkás a pártcsoport ér­tekezleten ígv summázta a vé­leményét: „Mondják meg, hogy hogyan lehet jobban dolgozni, biztosítsák ehhez a munka fel­tételeit, s mi munkások mind­annyian készen állunk arra, hogy minőségileg is jobb és több munkát végezzünk." Az előbbiekkel egybecseng a taggyűlés állásfoglalása a kongresszusi irányelvekről, amit a vállalati pártbizottságnak küldtek el: „Saját munkahelyi teendőink és az országos gaz­dasági épitőmunka feladatai megegyeznek, ezért biztosítva látjuk, hogy munkánk további javításával eredményesen se­gíthetjük a párt központi poli­tikájának megvalósítását." A taggyűlés másik napirendi pontja az új vezetőség megvá­lasztása volt. A tagság egy­hangúlag újra alapszervezeti titkárnak választotta Krausz Jó­Szorosabb együttműködés - hatékonyabb gazdálkodás (Folytatás az 1. oldalról) az állami iparral is. A KGM­mel közösen készített felméré­sünk szerint 1976—79 között csupán ebből az ágazatból mintegy 2 milliárd forint érték­ben vettek át termelési profilt az ipari szövetkezetek-, vállal­kozva olyan termékek előállítá­sára, amelyek a nagyvállalatnál mpr nem, de a szövetkezetek­ben még gazdaságosan gyárt­hatók. Az ilyen forrásból eredő szövetkezeti termelés korábban évi 10—12 százalékkal nőtt, de a folyamat 1979-ben lelassult, mivel a nagyvállalatok is újra­vizsgálták termékösszetételüket A mintegy 900 ipari szövetkezet jelenleg körülbelül 300 állami vállalatnál végez termelést ki­egészítő tevékenységet. Előfor­dult már olyan furcsa eset is, hogy a tartós együttműködés nyomán az állami vállalat meg akarta venni, illetve megvette a szövetkezetét. — Az említettek — természet­szerűleg — csupán kiragadott példák az ipari szövetkezeteket és az OKISZ-t foglalkoztató tervek, gondok sorából. Az 1979-es esztendőben szövetke­zeteink körülbelül 72—73 mil­liárd forint árbevételhez jutot­tak. 1980-ban — partnereikkel szoros együttműködésben — még hatékonyabb gazdálkodás­ra, jobb, magasabb minőségű termékekre lesz szükség. Ehhez szeretnénk számukra a legsok­oldalúbb segítséget nyújtani — fejezte be nyilatkozatát Rév La­jos, az OKISZ elnöke. zsefet, aki 1968 óta tölti be ezt a tisztséget, bár még csak idén lesz 42 éves. Krausz József 1956 óta dolgozik a teherforgalmi részlegnél, 1965 óta párttag, alapszervezeti párttitkári meg­bízatása előtt a vállalat KISZ- bizottságának titkára volt. D. I. Felújítják a székesfehérvári püspöki palotát Felújítják Székesfehérvár egyik legszebb műemlék- épületét, az 1800-ban copf­stílusban épült püspöki palo­tát. A munka megkezdődött, s előreláthatóan öt évet vesz igénybe. Ez idő alatt a pincé­től a padlásig, kívül-belül új­jávarázsolják a történelmi bel­város jellegzetes épületét. A rekonstrukció során sor kerül az értékes tudományos szakkönyvtár bővítésére is oly módon, hogy a jelenlegi könyv­tárhelyiség alatt levő, XVIII. századi gazdasági épületet raktárnak alakítják át, s ott biztosítanak helyet a 44 000 kötet teológiai, filozófiai, egy­háztörténeti s egyéb tudomá­nyokkal foglalkozó könyvek nagy részének, valamint a 3200 kötet folyóiratnak. fl népek testvérisége A Petőfi brigád kiá/lítása Csányoszrón A jugoszláv Harcosok Szövet­sége hozta el Csányoszróra azt a kiállítást, amelyet tegnap dél­előtt nyitottak meg a község pártházóban, bemutatva a ma­gyarokból toborzott Petőfi. zászlóalj, majd brigád harci út­jait. A megnyitón az MSZMP Baranya megyei Bizottsága képviseletében részt vett Tömpe Ferenc, jelen volt Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács el­nökhelyettese, valamint a le­gendás hírű partizánbrigád Galamb- és díszmadár-kiállítás Hófúvások, elakadt gépkocsik Az éjszaka csupán Zala és Somogy megye egyes vidékein havazott, ám szerte az országban met­sző hideg, helyenként vi­haros erejű szél fújt. Az Ütinform jelentése szerint a Tiszántúlon hófúvások akadályozták a forgalmat, járhatatlanná vált Hajdú, Békés és Szabolcs megye alsóbb rendű úthálózata. Teljes erővel dolgoztak az úttisztító különítmények Tolnában és Fejér megyé­ben is — ahol több össze­kötő és bekötő út járha­tatlan — s nem pihenték a gépek másutt sem, 364 masina legénysége dolgo­zott a hótorlaszok eltaka­rításán. A főutak közül tegnap reggel még járhatatlan volt az 51-es számú fő- közlekedési út Báta és a fajszii elágazás között. A Dunántúlon valameny- nyi főút jól járható, a nyugati országrészben szá­raz a burkolat. Hófúváso­kat jelentettek még Bács- Kiskun megyéből, Heves megye tiszafüredi térségé­ből, síkosak, jegesek, la­tyakosak a hegyvidéki utak. A hó elleni küzdelem krónikájához tartozik, hogy a Békés megyei mentők segítséget kértek a KPM- től és a honvédségtől: így szülő nők kórházba szállí­tásához. Az egyik fiatal­asszonyt Gerláról a KPM hómaróqépe hozta ki, aki így időben kerülhetett a békéscsabai kórházba. A másik esetben Vésztőn a honvédség terepjárója tört utat a mentőautónak. A MÁV jelentése szerint a vasúti közlekedésben fennakadás nem volt, a pályafenntartó brigádok tisztítják a váltókat, a pe­ronokat, emiatt számítani kell a vonatok 10—20 per­ces késésére. Hobby- és haszongalamhok, papagájok, kanárik ■ A húsgalamb kiváló exportcikk ■ A legősibb fajtáktól a legújabbakig Igazán nagy karriert futott, pontosabban röpült be a kar­rier elnevezésű röpgalamb- fajta: a hosszú karcsú nyakú madarat már a rómaiak, sőt az egyiptomiak is ismerték. Mi több, nemcsak hogy nem volt idegen számukra ez a galamb­fajta, de már tenyésztették ők is. Ez a már ókorban is ismert fajta nem pusztult ki, s több más érdekességgel együtt itt látható a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban tegnap délelőtt megnyílt galamb- és díszmadár kiállításon. Az első kisállat­kiállítást 1929-ben rendezték a Színház téri Kávéházban, így hát az ilyenfajta bemutatóknak Baranyában már nagy hagyo­mánya van. A tegnap nyílt és holnap záró bemutatót az idén 30 éves pécsi 42. számú — és immár új székházzal is rendel­kező — Galambtenyésztő Egye­sület, valamint a boksái „Ezüst­kalász” Tsz galamb ágazata rendezte. A pécsi egyesületnek hat szakosztálya van: a röpgalamb, a díszgalamb, a húsgalamb, a haszongalamb, a postagalamb és a díszmadár szakosztály, s ennek megfelelően a folyosón és a négy tanteremben elhelye­zett madaraknak mind a hat tí­pusa megtalálható. Miután Boksái Antal, a boksái tsz el­nöke megnyitotta a kiállítást, Takács Tibor, az egyesület el­nöke kalauzolta végig a terme, ken az egybegyűlt érdeklődő­ket. A röpgalambok között nem csupán a magyar, hanem a ju­goszláv kiállítók vegyes és szí­nes galambállománya is meg­található. A röpgalamb és a postagalamb ma már egyaránt hobby, bár annyit megtudtunk, hogy trópusi vidékeken még ma is használják a postagalambot üzenetek továbbítására. Az előbbi elsősorban az egy hely­ben való hosszú, kitartó repü­lésre, az utóbbi a hosszabb tá­volságok megtételére alkalmas kiválóan. E fajtákkal egyébként gyakran szoktak versenyt is ren­dezni, s ezeken részt vesz — többek között — a kiállításon is látható, hazai fajta, a szege, di magasan szálló galamb. A hazai galambtenyésztés egyébként fellendülőben van a szakemberek szerint, s különö­sen egyre jelentősebb lesz a húsgalamb tenyésztése. A ga­lamb húsa igen jelentős emberi fehérjetáplálék szempontjából, bár azt el kell ismerni, hogy nálunk még nem nagyon terjedt el a galambhús mint étel. Ezt elsősorban exportra szállítjuk, mégpediq jól jövedelmező ex­portra Olaszországba, az NSZK- ba, Kuvaitba. A kiállításon részt vevő baksai „Ezüstkalász” Termelőszövetkezet tagja az or. szágos húsgalambtenyésztő tár. sulásnak, s vágógalambok te­nyésztésével is foglalkozik. Nemcsak a kisállattenyész­tőknek, hanem a díszmadara­kat szeretőknek is kedvet csinál ez a bemutató. A papagájok, kanárik és pintyek között na­gyon szép, ritka példányokat csodálhatnak meg az érdeklő­dők. Néhány í kuriózum: a dél­amerikai papagáj, az indiai Nagy Sándor papagáj, az ausztráliai nimpha papagáj színmutációi, a csodaszép me­xikói kékszárnyú verébpapagáj, a szürke kardinális pinty, az af. rikai szalagpapagáj — mindez ma és holnap még megtekint­hető a Nagy Lajos Gimnázium földszintjén. Dücső Cs. tagjai. Mint köszöntő szavaiban Bezerédi Győző, a Janus Pan­nonius Múzeum helytörténeti osztályának vezetője jelezte, ez a kiállítás előhírnöke annak o múzeumnak, amely Csányoszrón őrizné a Petőfi brigád emlékét Létrehozásához még komoly közös gyűjtőmunkára van szük­ség, és főként Jugoszlávia te­rületén. A kiállítást jugoszláv részről Milos Vukadinovic nyitotta meg, Szlavónia és Baranya Harcos Szövetsége Községközi Választmányának titkára. El. mondotta, hogy a 63 fotót, egyéb dokumentumot és rajzot tartalmazó anyag a Jugoszlá­viai Harcosok Szövetsége és a Magyar Partizánszövetség kö­zötti szoros együttműködés eredményeként gyűlt össze, hogy reprezentálja a két nép közös harcát a fasizmus felett aratott győzelem jubileumi esztendejé­ben. Szlavónia lakói igen büsz­kék arra, hogy éppen e terület egy kis falujában, Slatinski Drenovcin alakult meg 1943. augusztus 15-én a Magyar Pe­tőfi zászlóalj. Ugyanitt Ernst Thälmann néven német század, Jan Ziska néven pedig cseh bri­gád is alakult a jugoszláviai partizánmozgalmak keretében. Magyar harcosok egyébként kezdettől, Jugoszlávia 1941. évi fasiszta lerohanásától kezdve harcoltak a partizánok között. Amikor megalakult, mintegy 80 harcost számlált a Petőfi zászlóalj. Gazdag harci út állt mögöttük, mire 1944. december 31-én, itt, Csányoszrón egyesül, tek a 15. számú vajdasági par­tizánbrigáddal, s ezzel a két egység a brigád rangjára emel­kedett. Nagy Sándor, a Magyar Par­tizánszövetség Országos Bizott­ságának tagja, aki magyar részről nyitotta meg a kiállítást, emlékeztetett arra, hogy a szö­vetség 80 ezer magyar ellen­állót tart nyilván, akik 10 or­szágban harcoltak a fasizmus ellen a második világháború idején. Jugoszláviában kétezer volt ezeknek a magyar antifa­sisztáknak a létszáma, s nagy részük a Petőfi zászlóalj, Illetve később brigád soraiban harcolt. Csányoszró községhez nemcsak a brigád megalakulásának em. léke fűződik; sok magyar esett el erre a háború vége felé, az itteni harcokban. Köztük a Pe­tőfi zászlóalj alapítója és pa­rancsnoka, Kiss Ferenc, a spa­nyol polgárháború résztvevője,- és Csillag János, az Ormánság szülötte ... A megnyitó után a résztve­vők megkoszorúzták a csány- oszrói partizánemlékművet, majd baráti találkozón vettek részt a Petőfi brigád egykori harcosai. Gállos Orsolya Telelőben a kotróhajók Hosszúra nyúlt idény után te­lelőbe vonulnak a velencei-tavi kotróhajók, A velencei javító­bázis szél- és jégmentes kikö­tőjében várják, hogy elvégez­zék rajtuk a hagyományos téli karbantartást, javítást. Az öt kotróhajó rendkívül nagy munkát végzett tavaly: 667 ezer köbméter iszapot ko­tortak ki, s 16 hektár úgyneve­zett rontott nádat távolítottak el a tóból. Az időjárástól füg­gően az idén március—április­ban látnak munkához, s a ter­vek szerint a tavalyihoz hason­ló mennyiségű iszapot s nádat távolítanak el a tóból, hogy to­vább javítsák a víz minőségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom