Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-27 / 26. szám
DN HÉTVÉGE 8. KULTÚRA 1980. JANUÁR 27. Pécsen nyílik meg az ország leghosszabb föld alatti bemutatója Kultúrközpont, ipari város. A Pécsre látogatók várakozásait ezek a jelzők motiválják mindenekelőtt. A táji környezet, a műemlékek sokak szerint valóban egyre erősítik vendégeinkben a várossal való találkozás kulturális élményét. Aztán ott van a Múzeum utca a maga európai értelemben is ritkaság számba menő különlegességeivel .. . És ezzel még nincs vége a városnak. Bizonyára meghökkenne a múzeumlátogató, ha például a Vasarely Múzeum udvarán találna még egy ajtót, amelyen belépve valódi bányában érez- hetné magát. A gondolat első hallásra nyilván eszmetársításnak is szokatlan. Pedig erről van szó. Megteremtődtek a lehetőségei és feltételei annak, hogy Pécs egy komoly bányászati bemutatóval egészítse ki sokszínű múzeumi hálózatát. Ennek alapja a Pécsi Bányászati Gyűjtemény, amely f a Péryné utca 9. szám alatt várja látogatóit. A bányászati múzeum jelene és jövője egész városunkat érinti, hiszen az idelátogató magánemberek a Zsolnay Múzeum mellett csupán ebben szerezhetnek maradandó benyomásokat Pécs „másik" ar- culatá ról. Bezeréd y Győző helytörténész, a Janus Pannonius Múzeum osztályvezetője: — Azon, hogy legyen, vagy ne legyen ilyen múzeum, lehetetlen vitatkozni. A bányászat Pécs múltjában, jelenében és egész fejlődésében hallatlan jelentőségű. A múzeummal kapcsolatban az első kérdőjel az volt, hogy Komló vagy Pécs adjon-e otthont neki. Az iparág fejlődését, történetiségét tekintve Pécsre kell esnie a választásnak. A Bányászati Gyűjtemény jelenlegi állandó kiállítása kezdetnek, első lépésnek nagyon jó, de minden szempontból tovább kellene fejleszteni - mindenekelőtt a kiállítási épület jelenleg más célra használatos helyiségeinek a felhasználásával. Milyen is ez a jelenlegi kiállítás? A mecseki szén- és ércbányászat technikatörténeti, üzemtörténeti és munkásmozgalmi kiállítása a munkának, a munkásembernek állít emléket. Annak a hősi küzdelemnek, amit elődeink vívtak a természet erői, a tőkés kizsákmányolás és a maradiság ellen. A magyar bányászat magas szakmai kultúrára, gazdag hagyományokra tekint vissza. Példaként szolgált Európa több nagy bányászati hagyománynyal rendelkező országa számára... — tájékoztat a tömören fogalmazott leírás. Farkas Jánossal, a gyűjtemény vezetőjével végignézzük a kiállítást. Az első teremben zászlók impozáns csokra áll. 1885-ös bányászzászló, 1887-es nagymányoki bányászzászló, tűzoltózászló, dalárdisták zászlaja . . . — üveglapok közé kellene fogni őket — mondja Bezerédy Győző. Csillogó sárgaréz teodolitok, lámpák — az olojmécsestől a fejlámpáig, a bányász sport- és kultúregyletek serlegei, díjai a felszabadulás előtt és után, bányamentő és önmentő, készülékek, a volt nagymányoki akna üzemeltethető makettje, légcsákány, fejtő- és fúrókalapácsok, birtoklevél, adásvételi szerződés, részvény, 1804-beli térkép Vasasbányáról, a Mecsek Kőzetei... Aztán egy futcsa görbületű lapát, amely az 1948-as Széchenyi-aknai sújtólég robbanáskor beleállt az itt látható gerendába. A kiállítást az ércbányászati gyűjtemény zárja. Tenyérnyi helyen járhatjuk be az ércbányászat fejlődéstörténetét a középkori arany- és ezüstbányászattól napjaink modern ércbányászatáig. A laikus talán fölfigyel egy meghökkentő adatra. 1627-ben Magyar- országon, Selmecbányán hajtották végre az első robbantást. .. Régi műszerek, munka- módszerek, technológiák, a feltöréshajtó működő makettje, fotók, festmények, fafaragások . . . Lehetetlen még csak címszavakban is elsorolni, mi minden látható itt az állandó kiállításon néhány lépésnyi helyen. Az alapítási okmány alapján immár három évvel ezelőtt nyílt meg a kiállítás. „A létesítendő muzeális közgyűjtemény a Központi Bányászati Múzeummal és a Baranya megyei Múzeumok Igazgatóságával együttműködve, a múzeumokra vonatkozó hatályos jogszabályi előírások alapján végezze munkáját” — olvasom a működési engedélyben. Pozsgai Károly, a Mecseki Szénbányák gazdasági tanácsadója : — A mecseki szénbányászat Magyarországon a legrégebbiek közül való. A bányászat tulajdonjoga többször változott aszerint, ahogy egy-egy jelentősebbnek vélt kitermelési lehetőséget felfedeztek, amihez tőkeerősebb vállalkozás kellett, vagy amikor egy-egy tulajdonos tönkrement és helyét új vette át. A szénvagyon egy része a káptalanhoz, a püspökséghez tartozott, hiszen a külszín az övé volt. Az erőteljesebb bányászkodás Pécsett és a Mecsekben akkor kezdődött el, amikor a sok kis cég helyét a DGT (osztrák érdekeltség) és északon a Salgótarjáni Kőszénbánya RT. vette át. A két terület közötti komlói medencében is egyedi tulajdonosok kezdték meg a bányászatot, majd a DGT és a Salgótarjáni RT. ellensúlyozására a magyar állam vásárolta meg a kőszénbányászatot. Ez a három érdekeltség modern bányaművelést honosított meg ezeken a területeken. Aknák épültek, megjelentek a bányákban a gőz- és- elektromos meghajtású szállító- eszközök, a kézzel hajtott szellőzők helyét pedig a sűrített levegős ventillátorok vették át. A szénbányászat időrendbeli kialakulását a látogatók a kiállított tárgyak, dokumentumok segítségével pontosan nyomon követhetik. Itt látható a már nem üzemelő nagymányoki akna szállítóberendezésének a működő makettje is. Az 1910- es, 20-as években valósították meg a mecseki szénbányák modernizálását a komlói és a pécsi területen. A bányaművelési koncepciók ezekben az években ugyancsak jelentősen fejlődtek. A sűrített levegő alkalmazásának elterjedésével a vágathajtásban átvették a döntő szerepet a fúrókalapácsok és a megfelelő robbantó anyagok. Ennek a folyamatnak, amely egészen a felszabadulásig tart, sok jellemző vonását emelhetném még ki. A korszak beszédes bizonyítékai, eszközei, szerszámai mind itt láthatók. Ugyanakkor az 1910 és 1945 közötti munkásmozgalom helyzetéről is tájékozódhatnak a látogatók. A felszabaduláskor, de inkább az 1950-esévek második felétől kezdődő műszaki fejlesztés a bányászati gyűjteményben még nem szerepel; ennek bemutatására tervezzük a Janus Pannonius és a Káptalan utca közötti mintegy kétszer 170 méter hosszúságú pincében az ezt szemléltető vágatrendszer kialakítását. Remélhetőleg 1981-ben sikerül megnyitni ezt a majdnem valóságos nagyságú és méretű műbányát, ami a legmodernebb vágathajtási eljárásokat, biztonsági és vágathajtóberendezéseket mutatja be. Itt nyomon követhetjük majd a vágathajtási technológiák, valamint a fejtési technológiák változását, egészen a modern lépegető biztosításokig. Ugyanezt szeretnénk megvalósítani a szállítás, szellőztetés és a szénelőkészítés fejlődésének bemutatásában is. Külön kis vágatot alakítunk ki a mecseki szénbányászat főbb veszélyeinek és azok elhárításának érzékeltetésére. Ezenkívül milyen további bővítést terveznek?- A Bányászati Gyűjtemény épületében tevékenykedő liasz- klub múzeumbaráti társaságot szervez. A társaságnak az lenne a feladata, hogy á vezetőségébe delegált összekötők révén az üzemekben elfekvő és múzeumi bemutatásra alkalmas tárgyakat összegyűjtse. Sokféle eszköz ma már nem található meg a bányákban. Ilyen például a talicska... Ezeket a tárgyakat, eszközöket részben a föld alatti múzeumban, részben pedig a bányászati Múzeum udvarán kialakítandó bányászati skanzenben szeretnénk bemutatni. A Bányászati Gyűjtemény másik gazdája, gyarapítója, mondhatni másik „szülője" a Mecseki Ércbányászati Vállalat, ahol 'Dravecz Józsefet, a földtani főosztály matematikusát, a múzeum lelkes patrónusát és Szomolányi Gyula műszaki főosztályvezetőt kerestem meg. Szomolányi Gyula: — Mi a mecseki ércbányászat technikatörténetének bemutatásával járultunk hozzá a jelenlegi kiállítási anyaghoz. Az épület, amelyben napjainkban is több szerv tevekenykedik, eleve meghatározta az egész gyűjtemény, így az ércbányászati kiállítás méretét és felépítését is. Különösen ez utóbbi szorult szűk helyre. A magyar uránércbányószat fiatal iparág, így eleinte elképzelésünk is alig volt arról, hogy a mi tevékenységünkből mi az, ami bemutatható. A mecseki uránércbányászat a Kárpát-medence területén csaknem kétezer éve folyó ércbányászati tevékenység szerves folytatása. Ezért a bányászati gyűjteményben egy, az őskortól a napjainkig ívelő folyamatot igyekeztünk, ha csak vázlatosan is, bemutatni. Magát az uránérc- bányászatot a legrégibb kutatási eszközöktől a mai legkorszerűbb technológiákig követheti nyomon a látogató. Mivel ilyen jellegű tapasztalatokkal nem rendelkeztünk, segítséget kértünk a Rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeumtól. Murvay László igazgató segítségével kialakítottuk a forgató- könyvet és összeállítottuk a kiállítás anyagát. Dravecz József: — A hely szűkössége nem tette lehetővé, hogy időszakos kiállításokat is rendezhessünk, ezért alkalmilag kellett megoldani az ilyen jellegű elképzeléseket. Nagy sikerű kiállításként emlékezhetünk az Űrvölgyi Kincsek bemutatására, a magyar-szovjet pénztörténeti kapcsolatokat bemutató kiállításra, amely>iai körmöcbányai nemesfémbányászat révén kötődik iparágunkhoz. Hasonlóan sikeres volt Andruskó Károly zen- tai magyar grafikusművész bányászati témájú kiállítása és az augusztus 20án megnyílt II. országos bányász fafaragó táborbab született művekből ren- dezett'vkiállítós. A legutolsó ilyen jellegű kiállítás a Prágai Nemzeti Műszaki Múzeum vándorkiállítása volt, amely a csehszlovák bányászat műszaki fejlődésének a történetét mutatta be. Szomolányi Gyula: — 1979 szeptemberében o Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vállalat vezérigazgatója megállapodott abban, hogy tovább kell fejleszteni a múzeumot. Ennek keretében növelni kell a kiállítási alapterületet és meg kell valósítani o föld alatti bemutatót. Ez utóbbi gondolat tulajdonképpen egyidős a múzeummal, hiszen minden bányászmúzeum törekszik a természetes állapotok bemutatására. A városi tanács illetékes osztálya támogatja az elképzelést, omi egybeesik azzal a kocmányszintű törekvéssel, hogy ezekről a pincékről nemcsak mint veszély- forrásról kell gondolkodni, hanem ahol lehet, élni kell a hasznosíthatóság! lehetőségekkel. Az ilyen pincehasznosításro rendelkezésre áll a megfelelő költségvetési keret. A belső tér kialakítását három vállalat: a Mecseki Srénbányák, a Mecseki Ércbányászati Vállalat és a Bányászati Akna mélyítő Vállalat mecseki körzete végezné el, mint kivitelező és mint kiállító. Mindeme-lett mód nyílna arra is, hogy a már említettek mellett Baranya más irányú bányászatait is - bemutassuk, így a mecseki vasérc- kutatás és bányászat, valamint a nagyharsányi bauxitbányászat történetét. A munka ma még az előtervezés stádiumában van. Rövid időn“ .bélül megkezdődhet a pincét, statikai megerősítése és azután a kiállítás berendezése. A csaknem négyszáz méter hosszú pincékben Magyarország leghosszabb ilyen jellegű föld alatti bemutatóját tudjuk kialakítani. Jelenleg többek között Ajkán, Salgótarjánban és Oroszlányban vannak hasonlók. A mi „részlegünk” dr. Földvári Aladár geológusprofesszor magyarországi urán kutatásával kapcsolatos hagyatéki anyagának ásványgyűjteményével indulna, a továbbiakban pedig bemutatnánk a bányanyitástól, a bánya létesítésétől a bányaművelés egész folyamatát. A kezdeményezést, amelynek költségeit a három vállalat vállalta, a Janus Pannonius Múzeum vezetése is kedvezően ítélte meg. Mindebben természetesen számítunk a szocialista brigádok és a lelkes múzeumbarátok segítségére, támogatására. Végezetül megemlíteném azt a könyvtárnyi anyagot, amit dr. Babies András, a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének volt igazgatója egy élet munkájával gyűjtött össze a magyarországi bányászatról. Ezt az anyagot a múzeum egyik helyiségében a kutatók rendekezésére kívánjuk bocsátani, így a fejlesztés eredményeképpen kialakuló és folytonosan gyarapodó Pécsi Bányászati Gyűjtemény az egész megye iparát 'reprezentáló kiállítás lehetne, amelyben a múlt az ipar- és technikatörténet megbecsülése fejeződne (ki. Dravecz József irodájának egyik falát fafaragások borítják. Kőzetek, kristályok, jelvények, grafikák kisebb-nagyobb gyűjteménye váltakozik a polcokon. A bányászmúzeum eddigi dokumentumai, iratai, a róla megjelent publikációk valóságos kis irattárat képeznek. A Babics-dokumentumgyűjte- ménnyel kapcsolatos iratokat mutatja. A szakbibliográfia pontosan 17 514 címszavat foglal magában és az ETO katalógus szerint van elrendezve á hatalmas tudományos anyag. A Földvári-gyűjtemény 2000 ásványt és egy sereg ritka dokumentumot tartalmaz. Dravecz József:- Az eddig elmondottak mellett szeretnénk egy múzeumikönyvtárat is létrehozni. Ehhez kutatószobo kapcsolódna, így lehetőség nyílna a bányászati múzeumban a tudományos munkára is. Engem például igen érdekel a bánya- és ipar- történet, ezen belül a vas- és ércbányászat Baranyában. Ugyancsak foglalkoztat a bányászat és a matematika kapcsolatának a kutatása. Ez utóbbit egy hosszabb távra szóló témának, feladatnak tekintem. Az eddig elmondottakat összegezve a majdani Bányászati Gyűjtemény feladata véleményem* szerint mindenekelőtt a közművelődés szolgálata lesz. A második legfontosabb cél a gyűjtés, a harmadik pedig a műszaki műemlékek feltárása és megvédése. A múzeummal foglalkozó érdekelt vállalatok és személyek egész tevékenységét, törekvéseit ezek a gondolatok határozzák meg. Nem kis lépésről van tehát szó. Ezzel a fontos ipartörténeti múzeummal egyben megteremtődne az alapja annak a további folyamatnak, amelynek keretében számba lehetne venni Pécs-Baranya egész ipartörténetét a muzeális megőrzés szempontjából is. Az ilyesmihez pedig rendszerint nem kell több, mint egy jó példa. Bebesi Károly A század elején használták a Rost-féle Teodolit mérőműszert, amellyel irányzást, szintezést és sokszögmérést lehetett végezni Egy sújtólégrobbanás tragédiáját idézi ez a lapát, amely a detonációtól egy gerendába ékelődött Fotó: Proksza László A Pécsi Bányászati Gyűjtemény jelene és jövője Tárnák a városközpont alatt Középkori ércbányamüvelés. Korabeli metszet.
