Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-27 / 26. szám

1980. JANUÁR 27. TÁRSADALOMPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. Egy vita margójára Társadalmunk demokratizmusából ered az a vitakészség, amely a közvéleményt ér­deklő kérdések közül az egyes fórumokon megnyilvánul. A viták sokaságában nyil­ván adódhatnak kevésbé lényegesek is, de napirendre kerülhetnek olyanok, ame­lyek valós és megoldandó problémákat tartalmaznak. Éppen ezért olvastam nagy érdeklődéssel a Dunántúli Naplóban a megyei politikáról kibontakozott eszme­cserét, amelyet dr. Dányi Pál „Mi is a megyei politika?" című — bátor és újszerű — írása váltott ki. Á cikkben fel­vetett gondolatok, kérdések okkal keltet­ték fel az újságolvasók sokaságának ér­deklődését. Ezt mutatja az is, hogy töb­ben aktívan részt vettek az elméleti és gyakorlati közelítést egyaránt igénylő kérdések elemzésében, amelyet a vitain­dító cikkhez kapcsolódó — Dunántúli Naplóban megjelent — 12 írás is bizo­nyít. A témáról folytatott eszmecsere me­gyénk határain túlnyúló jelentőségét és eredményességét pedig az mutatja, hogy a közelmúltban megtartott kerekasztal- beszélgetésen dr. Garamvölgyi Károly miniszterhelyettes, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára és d r. Lantos L á s z I ó, az MSZMP Központi Bizottságának politikai munkatársa és sokan mások is elmondták a véleményü­ket Egymást kiegészítve — pénz nélküli beruházás. Jó példa erre a Pécsi Vákuumtechnikai Gépgyár és a MECHLABOR együttműködése a felületkiké szítés és a forgácsolás területén. Egymást segítve, kölcsönösen feloldják a szűk keresztmetszeteket. ilubr Ezúttal magam is szívesen te­szek eleget a Dunántúli Napló kérésének, hogy az eszmecseré­ről és ahhoz kapcsolódóan a megyei politikáról is szóljak. Szerénytelenség volna, ha ezt valamilyen „megfellebbezhetet­len” kinyilatkozással, vagy a tel­jességre való törekvéssel tenném annál is inkább, mert a téma időszerűségénél fogva a követ­kező években is napirenden kell hogy szerepeljen. Azonosulás és konkretizálás Gondolom, hogy a „megyei politika” kifejezés — miután a lexikonokban nem szerepel, de a gyakorlatban igen — az első hallásra kissé meglepőnek tű­nik. Ez a megjelölés valóban kevésbé használatosabb, minta várospolitika vagy a községpo­litika kifejezés. Pedig ha abból indulunk ki, hogy a megye po­litikai, társadalmi és állami szer­veknek a párt céljainak megva­lósításában jelentős feladatuk van, és ezt nem vitatja senki, akkor a kifejezés használatának indokoltságát miért vitatnánk? Természetesen az nem mindegy, hogy milyen tartalommal hasz­náljuk e kifejezést. A megyei politika, vagy a vá­rospolitika, vagy a községpoli­tika — a párt- és az állami szer. vek felépítésének rendszerét és kapcsolatát alapulvéve — szin­tetizálva fejezi ki az ál­talános politikai célokkal való azonosulást, illetve annak kőnk. retizálását. Más meghatározá­sok használata, pl. „megyei gazdaságpolitika", „megyei kul­túrpolitika”, inkább azt juttat­ják kifejezésre, hogy az általá­nostól — figyelembevéve a helyi adottságokat, sajátosságokat — bizonyos mértékben akár el is térhetnek. Azonban itt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a megye nem „ön- -ólló köztársaság”, hanem a Magyar Népköztársaság egy ré­sze, egyfk közigazgatási egysé­ge. A vitaindító cikk szerzője a megyei politika, illetve a me­gyei gazdaságpolitika kifejezés használatának jogosságát ele­mezte. Ezekután sokakban fel­merülhet az is, hogy miért vitat, ható az, hogy valójában lehet-e vagy sem külön megyei gazda­ságpolitika? Gondoljuk csak vé­gig, hogy a gazdaságpolitika fogalmába beletartozik pl: a vámpolitika, az adópolitika, a hitelpolitika stb. is. De a me­gyei szerveknek alig van lehető­ségük ezeket önállóan alakíta­ni; bár ezek érvényesítésével kapcsolatban vannak feladataik. A vitában résztvevők írásaiból kitűnik, hogy az eszmecsere szin­te kizárólag a gazdaság terü­letét érintő kérdések körül bon­takozott ki. Ez azonban nem csökkenti sem a vitaindító írás, sem a hozzászólások értékét. Persze, célszerűbb lett volna sokoldalúbbá tenni a vitát és más olyan kérdésekre is kitér­ni, ami ehhez a témához tar­tozik. Ugyanis a megyei poli­tika a gazdaságnál sokkal szé­lesebb körben értelmezendő és használható, hiszen magában foglalja az oktatási-kulturális -egészségügyi stb. célok kiala­kításával és megvalósításával kapcsolatos megyei feladatokat is. Szorgalmazzuk az együttműködést A megyei politika kifejezés — gondolom — egyeseket azért irritál, mivel úgy tűnik, mintha ez valamilyen provincialista magatartás jogosságát iga­zolná. Mindnyájunk érdeke, hogy a fejlődést akadályozó, csak a megyei határokig ter­jedő szemléletet és magatartást mind jobban háttérbe szorítsuk és munkánkban ennek még a látszatát is kiiktassuk. A vitá­ban kialakult felfogásban értei. telüisl mezett megyei politika kifejezés nem zárja ki, hogy a megyék természeti-földrajzi, közgazda- sági viszonyait, adottságait és szellemi bázisát figyelembe véve — o feladatok meg­oldását szolgáló módszerek­ben — eltérések legyenek. Ez azonban nem lehet ok arra, hogy a megyei politika célja a megyék közötti rivalizálás le­gyen. Ezért is kerülni indokolt azokat az összehasonlításokat, amelyek vitatható értékű megyei rangsorképzést eredményezné, nek. Ugyanakkor azonban töre­kednünk kell arra. hogy a me­gyei politika keretében ránk há. ruló feladatok megoldása során a megyei határon túlnyúló ösz- szefüggéseket kölcsönösen ele­mezzük, és szorgalmazzuk az együttműködést e téren. A megyehatár nem határa gondolkodásunknak, a nép- gazdasági szintű összefüggé­sek és érdekek megismerésé­nek és érvényesítésének. Ezt majd éppen most lehet bizonyí­tani, amikor a középtávú (VI. 5 éves) terv kidolgozása folya­matban van, és ezek szom­szédos megyék közötti egyez­tetésére is célszerű sort kerí­teni! Túlságosan leegyszerűsített dolog lenne azt gondolni, hogy a provincialista magatartásnak csak területi aspektusai vannak. A vállalatok, szövetkezetek egymás közötti kooperációs le­hetőségeinek kiaknázatlanságát is részben erre vezethetjük vissza. Nem lehet igaz az a hamis és a befeléfordulást kifejező „jel­szó”, hogy ha „egyedül nehéz, együtt még nehezebb"! A megyei politika feldataihoz főként a végrehajtó jelleg kap­csolódik. Úgy vélem nem lehet figyelmen kívül hagyni —- ami a vitában is megfogalmazódott, — hogy a megyei politika való­ban az általános politika céljai­nak megvalósításával, feladatai, nak végrehajtásának szervezésé­vel foglalkozik elsősorban. De ez ugyanakkor nem zárja ki, hogy részt vegyünk azok kialakí. tásában is. Hiszen a különböző társadalmi és állami szerveknek megvannak a lehetőségeik ah. hoz, hogy munkájuk során szer. zett tapasztalatok alapján kez­deményezzék az általános poli­tika bármely területének tovább, fejlesztését, újabb célok kiala­kítását, illetve a feladatok meg­valósítását szolgáló eszközök változtatását. A megyei politikáról folyta­tott eszmecsere nagyon idősze­rű és hasznos volt. Úgy vélem, hogy a Dunántúli Napló olva­sóit segítette abban is, hogy jobban át tudják gondolni a megyei politika keretében meg­oldásra váró feladatokat, stár- gyilagosabb értékítéletet alkos­sanak ezek megvalósításának lehetőségeiről is. Ilyen értelem, ben mindenkor időszerű — és ez a politika természetéből kö-. vetkezik —, hogy társadalmi és gazdasági kérdéseinkről, felada­tainkról a különféle szervek kö­zötti munkamegosztásról eszme, csere folyjék. Szerintem azon­ban ez az eszmecsere napjaink­ban különösen időszerű és hasz­nos volt. Időszerű és hasznos Az írásos vita és a kerekasz- tal-beszélgetés során a hozzá­szólók Baranya megye gazda­sági életének számos területét konkrétan is érintették. A javas­latok szakmai körökben bizo­nyára tovább érlelődnek. Azt kell elérnünk, hogy ezek az ész­revételek ne csak az elméleti jelentőségű felvetéseket illuszt­rálják vagy igazolják, hanem hasznosuljanak Baranya megye területén a gazdasági munka keretében is. Gondolok itt első­sorban a lehetőségek feltárásá­ra és kihasználására, a termé­szeti-földrajzi, a területi adott­ságok hasznosítási lehetőségei, nek meghatározására, a foglal­koztatási viszonyok kialakításá­ra és ezek függvényében a ter­melés és termékszerkezet korsze. rűsítésére. A feladatok közül külön ki­emelést érdemelnek az érdek- viszonyokkal összefügqő tenni­valók. A megyei politika egyik fő feladata az, hogy a népgaz. dasági érdekek érvényesítését biztosítsa a megye területén. A népgazdaság érdekeinek el­sődlegességéből pedig az követ­kezik, hogy eredményes megyei politikát folytatni csak akkor le­het, ha az egyéni és csoport- érdekek kapcsolatában o ren­dező elvnek a népgazdasági ér­deket tekintjük. (Ebből is adó­dik, — amiről már szó volt — hogy a megyei politikát elsőd­legesen cselekvőnek, végrehaj­tó jellegűnek kell tekintsük.) Önállóan, felelősséggel A megyei társadalmi és állami szerveknek sajátos feladata az, hogy egyben a he­lyi érdekekkel is foglalkozzanak és igyekezzenek azokat a tár­sadalmi érdekkel összehan­golni. De e téren nem egyfor­ma lehetőségünk van hatni, in­tézkedni. Idézhetem itt a vita­indítóban és más hozzászólások, ban is megemlített vállalati pél­dákat, közülük azokat, amikor a vállalati érdeket az ágazati érdekek „igazolják”, o népgaz­dasági érdekek viszont nem ér­vényesülnek kellően. Ezért a me. gyei politika keretében végzett munka szervezése és annak eredményessége szempontjából feltétlenül szükséges azt is vé­gigondolni, hogy milyen eszkö­zök állnak rendelkezésünkre a célok eléréséhez, a tapasztalt hiányosságok megszüntetéséhez. Meggyőződéssel képviseljük a XI. kongresszus határozatának azt a részét, amely többek kö­zött kimondja, hogy a döntése, két ott kell meghozni, ahol az ehhez szükséges információk és jogosítványok a legteljesebb mértékben rendelkezésre állnak. Ezt azonban a megyei politika körébe tartozó feladatok végre­hajtása során nemcsak a köz­ponti és a megyei szervek vi­szonyában kell érvényesíteni, hanem a megye területén mű­ködő alsóbb szintű párt- és ta­nácsi szervek munkájában, a vállalati, szövetkezeti és intéz­ményi keretek között folyó tévé. kenység valamennyi fázisában. Tapasztaljuk ugyanis, hogy so­kan hajlamosak arra, hogy a fel­adatok megoldásában, a ked­vezőtlen jelenségek megszűnte, tésében a felsőbb szervek in­tézkedéseire várnak. Vagy azért, mert nem rendelkeznek terüle­tükről kellő áttekintéssel, vagy mert a döntéssel járó felelősség vállalási készsége nincs meg mindenkiben. Ezért indokolt ki­hangsúlyozni, hogy a megyei po. litika gyakorlása során mun­kánk akkor lehet eredményes, ha a városi és községi politika keretében megoldandó felada­tok is a helyi szervek önálló­ságával és felelősséggel való­sulnak meg. Feltétlenül szüksé­ges az önállóság ahhoz, hogy mozgósítani lehessen a helyi erőket a célok megvalósításá­hoz. Azokat az erőket, amelyek nemcsak önös érdeket látnak maguk előtt, hanem a nagyobb közösségét is, pl.: egy-egy vál­lalat, szövetkezet, település dol­gozóinak, illetve lakosságának érdekeit is. Az sem közömbös azonban, hogy munkánk szerve­zése során, s a feladatok válla­lásában mennyire vagyunk te­kintettel a jövőre, a későbbi évekre, utódaink életének meg­alapozására irányuló kötelessé­geinkre. A vitaindító cikk szerzője ál­tal megfogalmazott kérdések közül néhányat nemcsak a gaz­dasági élet összefüggéseivel, hanem általánosabban is meg­fogalmazhatunk. (Pl.: Mire le­hetünk képesek, illetve mire kell képessé válnunk?) S érdekünk, hogy munkánk során ezekre a kérdésekre nap mint nap meg­nyugtató választ tudjunk adni embertársainknak, s magunknak is. Amikor megköszönöm a vita­indító cikk írójának és a véle­ménycsere résztvevőinek akti­vitását, az ügy érdekében ki­fejtett munkájukat, reális igény, nek tartom, hogy folytatódjék tovább az eszmecsere a me­gyei, a városi és a községpoli­tikáról, az oktatási, kulturális, egészségügyi politikáról, ezek feladatáról, tartalmáról, felté­teleiről, eredményeiről, gond­jairól és közösségformáló ereje növelésének lehetőségeiről. Legfontosabb teendőnk Most, amikor a Központi Bi­zottság irányelveivel ismerked­het meg az ország, és így a me. gyénk lakossága is, megismer­kedhetünk a távlatokat formáló elgondolásokkal, javaslatokkal. Meggyőződésem, hogy a me­gyei politika vitája során ki­alakult széles körű vélemény- csere segít abban, Ihogy a kongresszusi határozatok isme­retében reálisan jelöljük ki o megyei vállalati, szövetkezeti és az intézményi szervek fel­adatait, amelyeket a most készülő középtávú népgazdasá­gi, tanácsi és vállalati tervek­ben kell majd megfogalmaz­nunk. A rövidesen sorra kerülő XII. kongresszus meghatározza az MSZMP következő években foly­tatandó politikáját, a fejlett szo­cializmus építésének feladatait. Az ezzel járó felelősséggel kell foglalkoznunk társadalmunk jö. vőbeni céljaival, tennivalóival. Dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára KÖZ­GAZ­DA­SÁGI A Közgazdasági Társaság első félévi programjából összeállította első féléves programját a Magyar Közgaz­dasági Társaság Baranya me­gyei Szervezete. Néhány rangos előadás a gazdag programból. Februárban ismertetik és megvitatják a megye társadal­mi-gazdasági helyzetéről, fejlő­déséről szóló anyagot a két kongresszus között. A gazdasági növekedés olternatíváiról dr. Tardos Márton, a Konjunktúra és Piackutató Intézet igazgató­ja tart előadást. Szó lesz a mun­kaerő-gazdálkodásról, éspedig a nemzetközi tapasztalatok tükré­ben. Erről dr. Gönczöl Ferenc, a Munkaügyi Minisztérium fő­osztályvezetője tart előadást. A társaság márciusi rendezvé­nyei közül kiemelkedik az a ke­rékasztal-beszélgetés,, melyet dr, Kisvári András, az MNB megyei igazgatója vezet. A téma: az ötödik ötéves terv megyei struk. túra-változásai néhány konver­tálható export-árualapnövelő hi­tel kihelyezése tükrében. Már­ciusban számos előadás mellett konzultációt tartanak a terme­lői és fogyasztói árváltozások szerepéről gazdasági életünk­ben. Előadás hangzik el az élet- színvonal területi különbségei­ről Magyarországon. E témá­ról dr. Francia Lászlót, az Or­szágos Tervhivatal főelőadóját hallhatják az érdeklődők. A matematikai és számítástech­nikai módszerek alkalmazási lehetőségeivel foglalkozik a mezőgazdaságban dr. Csáki Csaba, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem docense. Hasznos ikitekintésre és tapasztalatcserére adhat alkalmat Pozsár Sándor, a Fe­jér megyei Állami Építőipari Vállalat gazdasági igazgató- helyettesének előadása, mely során az építőipar jövedelme­zőségével és eszközgazdálko­dásával foglalkozik. Áprilisban az új szabályozó rendszer tapasztalatait veszik számba, előadónak dr. Rácz Al­bertet, a Munkaügyi Miniszté­rium államtitkárát hívják meg. A témára több előadás kap­csán májusban is visszatérnek, így például áttekintik a sza­bályozómódosítások finaszírozá- si kérdéseit, ezen belül a ke­reskedelmi ágazat finaszírozá- sának új vonásait is. Júniusban o pénzügypolitika időszerű kérdéseiről konzultá­ciót szerveznek. A korszerű épi. tőipari termelésszervezésről dr. Markó Attila, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium fő­mérnöke tart előadást. Foglal­koznak a fiatal közgazdászok szakmai, társadalmi és közéleti tevékenységével, e témáról dr. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára tart elő­adást. Ami a nemzetközi kapcsolato­kat illeti: májusban jugoszláv— magyar közgazdasági szimpo- zionra kerül sor. A téma: A ho­rizontális és vertikális integ­ráció főbb elméleti és gyakor­lati kérdései az élelmiszer-ter­melés és az élelmiszer-kereske­delem területén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom