Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-27 / 26. szám
1980. JANUÁR 27. TÁRSADALOMPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. Egy vita margójára Társadalmunk demokratizmusából ered az a vitakészség, amely a közvéleményt érdeklő kérdések közül az egyes fórumokon megnyilvánul. A viták sokaságában nyilván adódhatnak kevésbé lényegesek is, de napirendre kerülhetnek olyanok, amelyek valós és megoldandó problémákat tartalmaznak. Éppen ezért olvastam nagy érdeklődéssel a Dunántúli Naplóban a megyei politikáról kibontakozott eszmecserét, amelyet dr. Dányi Pál „Mi is a megyei politika?" című — bátor és újszerű — írása váltott ki. Á cikkben felvetett gondolatok, kérdések okkal keltették fel az újságolvasók sokaságának érdeklődését. Ezt mutatja az is, hogy többen aktívan részt vettek az elméleti és gyakorlati közelítést egyaránt igénylő kérdések elemzésében, amelyet a vitaindító cikkhez kapcsolódó — Dunántúli Naplóban megjelent — 12 írás is bizonyít. A témáról folytatott eszmecsere megyénk határain túlnyúló jelentőségét és eredményességét pedig az mutatja, hogy a közelmúltban megtartott kerekasztal- beszélgetésen dr. Garamvölgyi Károly miniszterhelyettes, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára és d r. Lantos L á s z I ó, az MSZMP Központi Bizottságának politikai munkatársa és sokan mások is elmondták a véleményüket Egymást kiegészítve — pénz nélküli beruházás. Jó példa erre a Pécsi Vákuumtechnikai Gépgyár és a MECHLABOR együttműködése a felületkiké szítés és a forgácsolás területén. Egymást segítve, kölcsönösen feloldják a szűk keresztmetszeteket. ilubr Ezúttal magam is szívesen teszek eleget a Dunántúli Napló kérésének, hogy az eszmecseréről és ahhoz kapcsolódóan a megyei politikáról is szóljak. Szerénytelenség volna, ha ezt valamilyen „megfellebbezhetetlen” kinyilatkozással, vagy a teljességre való törekvéssel tenném annál is inkább, mert a téma időszerűségénél fogva a következő években is napirenden kell hogy szerepeljen. Azonosulás és konkretizálás Gondolom, hogy a „megyei politika” kifejezés — miután a lexikonokban nem szerepel, de a gyakorlatban igen — az első hallásra kissé meglepőnek tűnik. Ez a megjelölés valóban kevésbé használatosabb, minta várospolitika vagy a községpolitika kifejezés. Pedig ha abból indulunk ki, hogy a megye politikai, társadalmi és állami szerveknek a párt céljainak megvalósításában jelentős feladatuk van, és ezt nem vitatja senki, akkor a kifejezés használatának indokoltságát miért vitatnánk? Természetesen az nem mindegy, hogy milyen tartalommal használjuk e kifejezést. A megyei politika, vagy a várospolitika, vagy a községpolitika — a párt- és az állami szer. vek felépítésének rendszerét és kapcsolatát alapulvéve — szintetizálva fejezi ki az általános politikai célokkal való azonosulást, illetve annak kőnk. retizálását. Más meghatározások használata, pl. „megyei gazdaságpolitika", „megyei kultúrpolitika”, inkább azt juttatják kifejezésre, hogy az általánostól — figyelembevéve a helyi adottságokat, sajátosságokat — bizonyos mértékben akár el is térhetnek. Azonban itt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a megye nem „ön- -ólló köztársaság”, hanem a Magyar Népköztársaság egy része, egyfk közigazgatási egysége. A vitaindító cikk szerzője a megyei politika, illetve a megyei gazdaságpolitika kifejezés használatának jogosságát elemezte. Ezekután sokakban felmerülhet az is, hogy miért vitat, ható az, hogy valójában lehet-e vagy sem külön megyei gazdaságpolitika? Gondoljuk csak végig, hogy a gazdaságpolitika fogalmába beletartozik pl: a vámpolitika, az adópolitika, a hitelpolitika stb. is. De a megyei szerveknek alig van lehetőségük ezeket önállóan alakítani; bár ezek érvényesítésével kapcsolatban vannak feladataik. A vitában résztvevők írásaiból kitűnik, hogy az eszmecsere szinte kizárólag a gazdaság területét érintő kérdések körül bontakozott ki. Ez azonban nem csökkenti sem a vitaindító írás, sem a hozzászólások értékét. Persze, célszerűbb lett volna sokoldalúbbá tenni a vitát és más olyan kérdésekre is kitérni, ami ehhez a témához tartozik. Ugyanis a megyei politika a gazdaságnál sokkal szélesebb körben értelmezendő és használható, hiszen magában foglalja az oktatási-kulturális -egészségügyi stb. célok kialakításával és megvalósításával kapcsolatos megyei feladatokat is. Szorgalmazzuk az együttműködést A megyei politika kifejezés — gondolom — egyeseket azért irritál, mivel úgy tűnik, mintha ez valamilyen provincialista magatartás jogosságát igazolná. Mindnyájunk érdeke, hogy a fejlődést akadályozó, csak a megyei határokig terjedő szemléletet és magatartást mind jobban háttérbe szorítsuk és munkánkban ennek még a látszatát is kiiktassuk. A vitában kialakult felfogásban értei. telüisl mezett megyei politika kifejezés nem zárja ki, hogy a megyék természeti-földrajzi, közgazda- sági viszonyait, adottságait és szellemi bázisát figyelembe véve — o feladatok megoldását szolgáló módszerekben — eltérések legyenek. Ez azonban nem lehet ok arra, hogy a megyei politika célja a megyék közötti rivalizálás legyen. Ezért is kerülni indokolt azokat az összehasonlításokat, amelyek vitatható értékű megyei rangsorképzést eredményezné, nek. Ugyanakkor azonban törekednünk kell arra. hogy a megyei politika keretében ránk há. ruló feladatok megoldása során a megyei határon túlnyúló ösz- szefüggéseket kölcsönösen elemezzük, és szorgalmazzuk az együttműködést e téren. A megyehatár nem határa gondolkodásunknak, a nép- gazdasági szintű összefüggések és érdekek megismerésének és érvényesítésének. Ezt majd éppen most lehet bizonyítani, amikor a középtávú (VI. 5 éves) terv kidolgozása folyamatban van, és ezek szomszédos megyék közötti egyeztetésére is célszerű sort keríteni! Túlságosan leegyszerűsített dolog lenne azt gondolni, hogy a provincialista magatartásnak csak területi aspektusai vannak. A vállalatok, szövetkezetek egymás közötti kooperációs lehetőségeinek kiaknázatlanságát is részben erre vezethetjük vissza. Nem lehet igaz az a hamis és a befeléfordulást kifejező „jelszó”, hogy ha „egyedül nehéz, együtt még nehezebb"! A megyei politika feldataihoz főként a végrehajtó jelleg kapcsolódik. Úgy vélem nem lehet figyelmen kívül hagyni —- ami a vitában is megfogalmazódott, — hogy a megyei politika valóban az általános politika céljainak megvalósításával, feladatai, nak végrehajtásának szervezésével foglalkozik elsősorban. De ez ugyanakkor nem zárja ki, hogy részt vegyünk azok kialakí. tásában is. Hiszen a különböző társadalmi és állami szerveknek megvannak a lehetőségeik ah. hoz, hogy munkájuk során szer. zett tapasztalatok alapján kezdeményezzék az általános politika bármely területének tovább, fejlesztését, újabb célok kialakítását, illetve a feladatok megvalósítását szolgáló eszközök változtatását. A megyei politikáról folytatott eszmecsere nagyon időszerű és hasznos volt. Úgy vélem, hogy a Dunántúli Napló olvasóit segítette abban is, hogy jobban át tudják gondolni a megyei politika keretében megoldásra váró feladatokat, stár- gyilagosabb értékítéletet alkossanak ezek megvalósításának lehetőségeiről is. Ilyen értelem, ben mindenkor időszerű — és ez a politika természetéből kö-. vetkezik —, hogy társadalmi és gazdasági kérdéseinkről, feladatainkról a különféle szervek közötti munkamegosztásról eszme, csere folyjék. Szerintem azonban ez az eszmecsere napjainkban különösen időszerű és hasznos volt. Időszerű és hasznos Az írásos vita és a kerekasz- tal-beszélgetés során a hozzászólók Baranya megye gazdasági életének számos területét konkrétan is érintették. A javaslatok szakmai körökben bizonyára tovább érlelődnek. Azt kell elérnünk, hogy ezek az észrevételek ne csak az elméleti jelentőségű felvetéseket illusztrálják vagy igazolják, hanem hasznosuljanak Baranya megye területén a gazdasági munka keretében is. Gondolok itt elsősorban a lehetőségek feltárására és kihasználására, a természeti-földrajzi, a területi adottságok hasznosítási lehetőségei, nek meghatározására, a foglalkoztatási viszonyok kialakítására és ezek függvényében a termelés és termékszerkezet korsze. rűsítésére. A feladatok közül külön kiemelést érdemelnek az érdek- viszonyokkal összefügqő tennivalók. A megyei politika egyik fő feladata az, hogy a népgaz. dasági érdekek érvényesítését biztosítsa a megye területén. A népgazdaság érdekeinek elsődlegességéből pedig az következik, hogy eredményes megyei politikát folytatni csak akkor lehet, ha az egyéni és csoport- érdekek kapcsolatában o rendező elvnek a népgazdasági érdeket tekintjük. (Ebből is adódik, — amiről már szó volt — hogy a megyei politikát elsődlegesen cselekvőnek, végrehajtó jellegűnek kell tekintsük.) Önállóan, felelősséggel A megyei társadalmi és állami szerveknek sajátos feladata az, hogy egyben a helyi érdekekkel is foglalkozzanak és igyekezzenek azokat a társadalmi érdekkel összehangolni. De e téren nem egyforma lehetőségünk van hatni, intézkedni. Idézhetem itt a vitaindítóban és más hozzászólások, ban is megemlített vállalati példákat, közülük azokat, amikor a vállalati érdeket az ágazati érdekek „igazolják”, o népgazdasági érdekek viszont nem érvényesülnek kellően. Ezért a me. gyei politika keretében végzett munka szervezése és annak eredményessége szempontjából feltétlenül szükséges azt is végigondolni, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésünkre a célok eléréséhez, a tapasztalt hiányosságok megszüntetéséhez. Meggyőződéssel képviseljük a XI. kongresszus határozatának azt a részét, amely többek között kimondja, hogy a döntése, két ott kell meghozni, ahol az ehhez szükséges információk és jogosítványok a legteljesebb mértékben rendelkezésre állnak. Ezt azonban a megyei politika körébe tartozó feladatok végrehajtása során nemcsak a központi és a megyei szervek viszonyában kell érvényesíteni, hanem a megye területén működő alsóbb szintű párt- és tanácsi szervek munkájában, a vállalati, szövetkezeti és intézményi keretek között folyó tévé. kenység valamennyi fázisában. Tapasztaljuk ugyanis, hogy sokan hajlamosak arra, hogy a feladatok megoldásában, a kedvezőtlen jelenségek megszűnte, tésében a felsőbb szervek intézkedéseire várnak. Vagy azért, mert nem rendelkeznek területükről kellő áttekintéssel, vagy mert a döntéssel járó felelősség vállalási készsége nincs meg mindenkiben. Ezért indokolt kihangsúlyozni, hogy a megyei po. litika gyakorlása során munkánk akkor lehet eredményes, ha a városi és községi politika keretében megoldandó feladatok is a helyi szervek önállóságával és felelősséggel valósulnak meg. Feltétlenül szükséges az önállóság ahhoz, hogy mozgósítani lehessen a helyi erőket a célok megvalósításához. Azokat az erőket, amelyek nemcsak önös érdeket látnak maguk előtt, hanem a nagyobb közösségét is, pl.: egy-egy vállalat, szövetkezet, település dolgozóinak, illetve lakosságának érdekeit is. Az sem közömbös azonban, hogy munkánk szervezése során, s a feladatok vállalásában mennyire vagyunk tekintettel a jövőre, a későbbi évekre, utódaink életének megalapozására irányuló kötelességeinkre. A vitaindító cikk szerzője által megfogalmazott kérdések közül néhányat nemcsak a gazdasági élet összefüggéseivel, hanem általánosabban is megfogalmazhatunk. (Pl.: Mire lehetünk képesek, illetve mire kell képessé válnunk?) S érdekünk, hogy munkánk során ezekre a kérdésekre nap mint nap megnyugtató választ tudjunk adni embertársainknak, s magunknak is. Amikor megköszönöm a vitaindító cikk írójának és a véleménycsere résztvevőinek aktivitását, az ügy érdekében kifejtett munkájukat, reális igény, nek tartom, hogy folytatódjék tovább az eszmecsere a megyei, a városi és a községpolitikáról, az oktatási, kulturális, egészségügyi politikáról, ezek feladatáról, tartalmáról, feltételeiről, eredményeiről, gondjairól és közösségformáló ereje növelésének lehetőségeiről. Legfontosabb teendőnk Most, amikor a Központi Bizottság irányelveivel ismerkedhet meg az ország, és így a me. gyénk lakossága is, megismerkedhetünk a távlatokat formáló elgondolásokkal, javaslatokkal. Meggyőződésem, hogy a megyei politika vitája során kialakult széles körű vélemény- csere segít abban, Ihogy a kongresszusi határozatok ismeretében reálisan jelöljük ki o megyei vállalati, szövetkezeti és az intézményi szervek feladatait, amelyeket a most készülő középtávú népgazdasági, tanácsi és vállalati tervekben kell majd megfogalmaznunk. A rövidesen sorra kerülő XII. kongresszus meghatározza az MSZMP következő években folytatandó politikáját, a fejlett szocializmus építésének feladatait. Az ezzel járó felelősséggel kell foglalkoznunk társadalmunk jö. vőbeni céljaival, tennivalóival. Dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára KÖZGAZDASÁGI A Közgazdasági Társaság első félévi programjából összeállította első féléves programját a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szervezete. Néhány rangos előadás a gazdag programból. Februárban ismertetik és megvitatják a megye társadalmi-gazdasági helyzetéről, fejlődéséről szóló anyagot a két kongresszus között. A gazdasági növekedés olternatíváiról dr. Tardos Márton, a Konjunktúra és Piackutató Intézet igazgatója tart előadást. Szó lesz a munkaerő-gazdálkodásról, éspedig a nemzetközi tapasztalatok tükrében. Erről dr. Gönczöl Ferenc, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője tart előadást. A társaság márciusi rendezvényei közül kiemelkedik az a kerékasztal-beszélgetés,, melyet dr, Kisvári András, az MNB megyei igazgatója vezet. A téma: az ötödik ötéves terv megyei struk. túra-változásai néhány konvertálható export-árualapnövelő hitel kihelyezése tükrében. Márciusban számos előadás mellett konzultációt tartanak a termelői és fogyasztói árváltozások szerepéről gazdasági életünkben. Előadás hangzik el az élet- színvonal területi különbségeiről Magyarországon. E témáról dr. Francia Lászlót, az Országos Tervhivatal főelőadóját hallhatják az érdeklődők. A matematikai és számítástechnikai módszerek alkalmazási lehetőségeivel foglalkozik a mezőgazdaságban dr. Csáki Csaba, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem docense. Hasznos ikitekintésre és tapasztalatcserére adhat alkalmat Pozsár Sándor, a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat gazdasági igazgató- helyettesének előadása, mely során az építőipar jövedelmezőségével és eszközgazdálkodásával foglalkozik. Áprilisban az új szabályozó rendszer tapasztalatait veszik számba, előadónak dr. Rácz Albertet, a Munkaügyi Minisztérium államtitkárát hívják meg. A témára több előadás kapcsán májusban is visszatérnek, így például áttekintik a szabályozómódosítások finaszírozá- si kérdéseit, ezen belül a kereskedelmi ágazat finaszírozá- sának új vonásait is. Júniusban o pénzügypolitika időszerű kérdéseiről konzultációt szerveznek. A korszerű épi. tőipari termelésszervezésről dr. Markó Attila, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főmérnöke tart előadást. Foglalkoznak a fiatal közgazdászok szakmai, társadalmi és közéleti tevékenységével, e témáról dr. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára tart előadást. Ami a nemzetközi kapcsolatokat illeti: májusban jugoszláv— magyar közgazdasági szimpo- zionra kerül sor. A téma: A horizontális és vertikális integráció főbb elméleti és gyakorlati kérdései az élelmiszer-termelés és az élelmiszer-kereskedelem területén.
