Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-27 / 26. szám

a DunQntüli napló 1980. január 27., vasárnap Ünnepélyes eskütétel a Petőfi laktanyában A beruházásokon dolgoznak majd azok a katonák, akik teg­nap tettek ünnepélyes esküt, Pécsett, a Petőfi laktanyában. Itt kapták meg alapkiképzésü­ket, Molnár László alezredes, főépítésvezető irányításával si­keresen helytálltak a fegyver­forgatásban, megismerkedtek a katonai élet alapvető tudniva­lóival. A katonai eskütételek ünne­pélyessége a laktanyába érkező látogató számára mindig érde­kes és megkapó. Büszkén ke. resték fiaikat az ország minden tájáról Pécsre érkezett szülők, rokonok, barátok is a sorokban, amikor Horváth Dezső mérnök. vezérőrnagy, a Magyar Néphad­sereg beruházás fenntartás főnöke lépett el a tisztelgők előtt. Majd Hegedűs János őr­nagy, a főépítésvezető politikai helyettese köszöntötte az es­kühöz felsorakozott honvéde­ket, okik Sípos László katona előszavára tették le esküjüket. Tóth János mérnök-alezredes, főépítésvezető üdvözlő szavai után katonatársai nevében Tár­csái András honvéd tett foga­dalmat, hogy szakszolgálatuk ideje alatt a Magyar Néphad­sereg hű katonájaként teljesítik kötelességüket, végzik munká­jukat. Amatőr színjátszók és képzőművészek konferenciája Számvetést készít és fejlő­désének irányát vizsgálja az amatőr művészeti mozgalom, szombaton o SZOT Központi iskolájában kezdődött kétna­pos konferencián. Az amatőr színjátszó csoportok és amatőr képzőművészeti körök küldöt­tei az irányító és fenntartó szervek képviselői, összesen mintegy 400-an vitatják meg az eredményeket, tennivalókat. Vitányi Iván, a Népművelési Intézet igazgatója és Ács Mik­lósáé igazgató-helyettes beve­zetőjükben hangsúlyozták: az amatőr művészeti csoportok és körök jelentős szerepet tölte­nek be a közművelődésben, a társadalmi életben. A konferencia résztvevői át. tekintik az amatőr képzőmű­vészet helyzetét, fejlesztésé­nek lehetőségeit, az amatőr színjátszók tevékenységét, szer­vezeti és jogi kérdéseit, szak­mai képzésének formáit. A csoportok műsorpolitikájáról, a munkás-színjátszók, a falusi színjátszók tevékenységéről, a falusi mozgalomról, a játékstí­lusról, a kollektív alkotásra vo­natkozó tapasztalatokról is vé­leményt cserélnek a résztve­vők. Többek között előadást tartanak a salgótarjáni mun­kás színjátszók, a szegedi me­dikus és a debreceni Alföldi Színpad amatőr művészei. Bizakodó hangulatban, tettre készen Párttaggyűlés Üszög-pusztán Eredményes munka a Pécsi Áiiami Gazdaságban Az üszög-pusztai ebédlő is — ahol az összevont párttag­gyűlésüket tartották tegnap a Pécsi Állami Gazdaság kom­munistái — azon létesítménye­ik közé tartozik, amikkel az utóbbi évekbep gyarapodott a gazdaság. Nemcsak a dolgozók, hanem az itt megforduló kívül­állók szemében is növeli e gaz­dagodás értékét, hogy nem új beruházásokkal, hanem a meg­lévő épületeik átalakításával, il. letve a gazdálkodás, a terme­lés ésszerűsítésével érték el eredményeiket. íme néhány példa: Lovászhetényben — bon­tásból származó építőanyag- felhasználásával — bővítették a 'hízómafha-istállójükat. Keresz- tespusztán a magtárból baromfi­ólat csináltak. A Szentkút-pusz- tai — már nem használt te­hénistállóból — sertéshizlaldát alakítottak ki. A Gyula-pusztai pajtából borjúnevelő lett. A megújulásra, jobb munkára való törekvésük szép eredménye­ket hozott mind az állattenyész­tésben, mind a növény, gyü­mölcstermesztésben. Tejtermelé­si eredményeikkel ma már az országos legjobbak közé tartoz­nak, s tavaly — a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is — 1200 tonnával több gyümöl­csöt értékesítettek, mint 1975- ben. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy ez a dinamikus felfutás az utóbbi három év alatt történt, akkor érthető és jogos az a biz- zakodó hangvétel, ami egy­aránt jellemezte a pártvezető­ség beszámolóját, illetve a párttagok felszólalását. Ez azonban nem jelent egyet az elégedettséggel. A beszámoló és a párttagok véleménye is azt tükrözte, hogy az elmúlt idő alatt önmaguknak és a gazda­ság munkájára számítóknak egyaránt sikerült bebizonyítani­uk: a Pécsi Állami Gazdaság dolgozói a párt- és gazdasági vezetés irányításával képesek eleget tenni az egyre növekvő elvárásoknak. De tisztában vannak azzal is, hogy a jövőben kisebb és kevésbé látványos eredménye­kért is nagyon meg kell dolgoz, niuk. Ám fegyelmezett munká­val, takarékos gazdálkodássol, az egyes termékek előállításá­hoz szükséges ráfordítások csökkentésével tovább tudnak lépni. Céljuk, hogy még na­gyobb részben járuljanak hozzá Pécs lakosságának ellátásához, illetve, hogy tovább javítsák a gazdaság dolgozóinak élet. és munkakörülményeit, szociális ellátottságát. E célok megvalósí­tása érdekében valamennyi dol­gozó helytállására szükség van. Épp ezért a párttagoknak a sze­mélyes példamutatás mellett az is feladatuk, hogy meggyőzzék munkatársaikat a célkitűzések helyességéről. Az összevont párttagqyűlésen — melyen részt vett és felszó­lalt Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságá­nak titkára — a beszámoló megvitatását és elfogadását kö­vetően megválasztották a Pécsi Állami Gazdaság négy párt- alapszervezetét irányító párt. vezetőségét, melynek titkára ismét Balikó Sándorné lett. T. É. „A dolgozó népet szolgálom...” Megyei Tanács — Közgazdasági Társaság Pályázati felhívás Várják a jelentkezőket Kiemelkedő képességű gyerekek számára Tehetséggondozás A múlt tanév óta léteznek Magyarországon olyan iskolák, melyek a kifeje­zetten tehetséges, ki­emelkedő képességű gyerekek oktatását vállalták magukra. Oktatásügyünknek elsődleges célja a tanulók egyenlő szintre hozása, de pártfogolni nemcsak a gyengéket, hanem a tehet­ségeket is fokozott gondos­sággal kell. A tehetséggondozás minden társadalomnak érdeke. Speciális osztályok kialakítá­sával sietett e feladat megoldá­sára oktatásügyünk, hogy a ki­emelkedő képességű gyerekek a korábbi gimnáziumi tagoza­toknál is magasabb óraszám­ban tanulhassák az őket érdek­lő tudományágakat. így Buda­pesten az Apáczai Csere János Gimnáziumban, az ELTE gyakor. lóiskolájában működik speciá­lis osztály a fizika és komplex természettudományi ismeretek ápolására. Ugyanitt alakult egy általános továbbtanulást biz­tosító osztály. Ezekre a tanulók díjtalan kollégiumi elhelyezést nyernek a Középiskolai To­vábbtanulási Központban (Bu. dapest, 1053 Eötvös Loránd u. 4—6.). Speciális biológia-kémia osztályt Szegeden indítottak, a Radnóti Gimnáziumban, öröm­teli hír, hogy tavaly ide már fel­vételt nyertek tehetséges kom­lói bányászgyerekek. Megje­gyezzük, még, bár eléggé is­mert tény, hogy a fiatal mate­matikus tehetségek gondozá­sára a budapesti Fazekas Gim­názium fordít figyelmet évek óta. Nemzetközi eredményeik közismertek. S annyit fűznénk még e jelenség összképéhez, hogy a természettudományok­ban, vagy a matematikában igen fiatal korban jelentkezik a tehetség, amit ugyanúgy fej­lesztenek tovább, mint ahogyan például a zene vagy a tánc­művészet területén. Ezekbe az iskolákba közvet­lenül lehet jelentkezni ez év február 6-ig. Az egész ország­ból fogadják az általános isko. lát elvégzett gyerekeket, s számukra díjtalan kollégiumi el­helyezést biztosítanak. A speci­ális osztályokba természetesen felvételi vizsgával lehet bejutni. Éppen ezért a nyolcadikosok egy időben egy átlagos gim­náziumba, szakközépiskolába is beadhatják a mindenkire ér­vényes jelentkezési lapokat. Sorra bejelentkeznek a látoga­tók Kicsik és nagyok figyelik az eseményt Erb János felvételei Esküt tesznek a katonák Javaslatokat kérnek hat témakörben A Baranya megyei Tanács V. B. és a Magyar Közgaz­dasági Társaság megyei szer­vezete 1980-ban is meghirdeti pályázatát. A pályázóktól hat témakörben kérnék javaslato­kat. 1. A munka szerinti elosztás elvének érvényesülése a gya­korlatban. E témakörön belül a pályázóktól azt várják, hogy gyakorlati tapasztalatokat dol­gozzanak fel. Foglalkozzanak például a munkahelyi kollektí­vák munkájának összehasonlí­tásával, a végzett munka mennyisége és minősége ösz- széhosonlításával, az alkalma, zott bérezési és elosztási mód­szerekkel. Céljuk legyen a munka szerinti elosztás elvé­nek gyakorlati érvényesítését segítő és akadályozó tényezők, módszerek feltárása, javasla­tok a megoldásra. 2. Szervezési és korszerűsíté­si eredményeink, lehetősége­ink. E témakörön belül a Ba­ranya megye területén az utóbbi években megvalósult szervezési és korszerűsítési in. tézkedések eredményeivel, vagy további -lehetőségek feltárásá­val lehet* pályázni. Be kell mutatni a korábbi helyzet főbb jellemzőit, a szervezési és kor­szerűsítési intézkedéseket, va­lamint a már elért vagy vár­ható gazdasági eredményt. 3. Kooperációs eredménye­ink, lehetőségeink. A pályá­zóktól azt várják, hogy feldől, gozzák a gazdasági egységek között kialakult kapcsolatok hatásait, vagy feltárják a vál­lalatok, szövetkezetek főbb le­hetőségeit. 4. A gazdasági egységek és az irányító rendszer tovább­fejlesztésének szükségessége és lehetősége. A pályázóktól el­sősorban azt várják, hogy a vállalatok, gyárak, gyáregysé. gek, telephelyek, üzemegysé­gek, valamint a területi, a mi. nisztériumi és a tanácsi irá­nyítás, illetve felügyelet olyan kérdéseivel foglalkozzanak, me­lyeket a munkafolyamatok szervezése és korszerűsítése, továbbá a hatékonysági köve­telmények minél teljesebb ér­vényesülése, s a munka sze­rinti elosztás elvének érvénye­sítése szempontjából elsősor. ban fontosnak tartanak. 5. Az árrendszer működésé­nek tapasztalatai. E témakör­ben a pályázók tapasztalata­ik szerint foglal kozhatnak a termelői és fogyasztói árakkal, az árintézkedések hatásainak alkalmazásával, az ármegálla­pító vagy árellenőrző munka tapasztalatainak feldolgozásá­val. 6. Az 1980. január 1-től ér­vényes pénzügyi szabályzók várható hatása. A pályázatot kiírók szükségesnek tartják, hogy az e témakörben pályá­zók a pénzügyi szabályozók­nak a gazdasági élet bármely részterületét érintő várható ha­tását elemezzék. A pályamű legyen -minél 'konkrétabb a ki­választott gazdasági egysé­gekre vagy tevékenységre gya­korolt -hatás vizsgálatában. A várható hatást a pályázó mi­nősítse a népgazdasági, a csoport, (például vállalati, szö­vetkezeti, település) és az egyéni érdekek érvényes-ülése szempontjából. Mik a követelmények a pá­lyázatokkal szemben? Célszerű lenne, ha a pályázók a fel­dolgozott témakörrel összefüg­gő helyzetleírás és a javasla­tók megfogalmazása mellett foglalkoznának azzal is, hogy szerintük -kinek és mit -kellene tennie javaslataik realizálása érdekében. Ha a pályázó meg van győződve javaslatának he­lyességéről, s csupán alkal­mazhatóságának látja valami­lyen (például jogszabályi) aka­dályát, arra is térjen ki. Kö­vetelmény az is, hogy a pá­lyamű Baranya megyei vonat, kozású legyen. Terjedelme 10— 50 gépelt oldal, mellékletek nélkül. A pályázat jeligés. A pá­lyázó adatai (név, munkahely, lakcím) lezárt -borítékban csa­tolandók. A kutatóintézetek­ben dolgozók a pályázathoz csatolják munkahelyi vezetőjük igazolását, hogy a pályázat nem szerepelt a megbízásos kutatások között. Ezen igazo­lást a nevet, munkahelyet, lakcímet tartalmazó borítékban -kell elhelyezni. A -pályázatot 1980. szeptember 30-ig kell el­juttatni 3 példányban a Ma­gyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szervezetéhez (7601 Pécs, Pf. 346). A bíráló bizottságot a pá­lyázatot kiíró szervek a beér­kező pályaművek témájától függően hozzák létre. A pá­lyázat díjai valamennyi kate­góriában: I. díj 5000 forint, II. díj 3000, III. díj 2000 forint. A pályázatot kiírók fenntart­ják maguknak a jogot, hogy a díjak számát a beérkezett pályamunkák színvonalától füg­gően állapítsák meg. így egy. egy témakörön -belül akár több első díj is kiadható, vagy az is előfordulhat, hogy egyes témakörökben nem kerül -min­den díj kiosztásra. Indokolt esetben iküíöndíjat is kiadnak. Nem nyújtható be olyan pá­lyamunka, amelyet a szerző más pályázatra -már benyújtott, s szeptember 30-ig az ered­ményhirdetés nem volt meg, vagy olyan pályamunka, ame­lyet a szerző szeptember 30-a és december 15-e közötti ha­táridővel más pályázatra is be kíván nyújtani. A pályamű- vekkel a pályázók 1980. de­cember 15-tőí szabadon ren­delkezhetnek, publikálhatják vagy más pályázatokon is be­nyújthatják. Kornai János akadémikus előadása Pécsett Pécsett járt Kornai János aka­démikus, a közgazdaságtudomá­nyok doktora, a Közgazdaság- tudományi Intézet vezető munka­társa. A nemzetközileg is ismert elméleti szakember, akinek nagy sikerű munkáit több nyelvre le­fordították és a nyugati országok­ban is kiadták, pénteken nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara hall­gatóinak, majd szombaton a pé­csi Széchenyi Klubban az egye­tem tanárainak körében vála­szolt a feltett kérdésekre. Meg­tudtuk, Kornai Jánosnak az idén két újabb könyve is napvilágot lát. Az egyik A hiány címmel, a másik kollektív munkaként, Szabá­lyozás, árak nélkül címmel — 13 tanulmányt foglal magában. Mindkettőt angolul is kiadják, az előbbit A hiány gazdaságtana címmel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom