Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-03 / 2. szám
Athéntól Moszkváig Az első aranyérmek N agy napra virradt a világ sportja 1896. március 24-én (az új naptár szerint április 5-én), Húsvét vasárnapján nyitották meg Athénban az első, nemzetközi jellegű újkori olimpiai játékokat. A következő napon, a görögök nemzeti ünnepén zsúfolásig megtelt a pazarul újjáépített Panateneas stadion, az érdeklődők be sem fértek valamennyien a márványülésekkel kiképzett lelátókra, s c környező dombokról összesen nyolcvanezren lehettek szem. és fültanúi a történelmi pillanatnak, amikor a házigazda ország uralkodója, I, György király, az azóta hagyományosan ismétlődő ceremónia záróakkordjaként csak ennyit mondott: ,,Az első, nemzetközi olimpiai játékokat megnyitom! . .. ." Mindezzel nemcsak régi ólom vált valóra, hanem egyben a modern sport fejlő, désében is új, diadalmas fejezet nyílt. Az olimpiai játékok eredete az ősi görög mondavilágba nyúlik vissza. A kutatások Zeusz (a görögök legfőbb istene), Pelopsz (egy királylány kezéért vetélkedő ifjú) és He- raklesz (a qörög nép rettenthetetlen hőse) nevével egyaránt összefüggésbe hozzák a négy évenként ismétlődő játékok létrehozását. A játékok kezdeti időpontját sem ismerjük pontosan, csak azt tudjuk, hogy a Kronosz hegy lábánál, a békés festői táion létesített Olümpiában az időszámítás előtt évszázadokon át összemérték tudásukat a kor leggyorsabb legügyesebb és legerősebb atlétái. A játékok idejére még a sűrűn ismétlődő viszálykodást, a hatalomért vívott harcokat is fel., függesztették, elhallgattak a fegyverek Az ókori játékok az időszámítás előtti ötödik században jutottak csúcspontra és a feljegyzések szerint az időszámítás után 394- ben Nagy Theodosius császár határozatával szűntek meg, amikor Róma mór véqleg átvette a hatalmat Athéntól. A római birodalom uralta a világot, vagy legalábbis Európát. Az olimpiai játékok gondolata a felvilágosodás idején, a testi kultúra szükségességének felismerése, a modern sportok kialakulása időszakában, a XIX. században került újra felszínre. A sportvilág Pierre de Cou. bertin bárót ismeri és tiszteli az újkori olimpiai játékok megteremtőjeként. Kétségtelen, hogy Coubertin a Curtius által kezdett ásatások és előadások nyomán határozta el az olimpia felújítását, ehhez az angol olimpiai társaságok, valamint szellemi és a testi nevelést a görögökhöz hasonlóan összehangoló angol iskolai rendszer tanulmányozása csak további lendületet adtak számára, de azért mégis a francia történész-irodalmár látott hozzá a nagy terv gyakorlati megvalósításához. A játékok felújításának első, döntő lépését az 1892. november 25-én Párizsban a Sorbonne Egyetemen elhangzott előadása jelentette, amelyben az olimpia nemzetközi megrendezésére szólította fel a sportvilágot és egyben a világ sportjának támogatását kérte. Másfél évvel később, 1894. június 23-án a Francia Atlétikai Sportegyesületek Szövetségének nemzetközi konferenciáján tizenkét országból érkezett 79 küldött jelenlétében hozták a nagy jelentőségű határozatot: 1896-ban Athénban megrendezik az első újkori, nemzetközi olimpiát! S egyúttal tizenöt taggal, megalakították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amelynek munkájában Kemény Ferenc egykori egri reálgimnáziumi tanár személyében a magyar sport képviselője az első pillanattól kezdve részt vett. A határozatot kitörő lelkesedéssel fogadták Görögországban, a megvalósításért azonban vajmi keveset tettek a következő hónapokban. Ekkor a Coubertin és egyik legközelebbi munkatársának tekinthető Kemény Ferenc közötti levélváltásban még a játékok budapesti rendezésének ötlete is felmerült. De mire az illetékesek az egyébként visszautasító válaszról tárgyalgattak, Görög, országban elhárultak a nehézségek az olimpia elől. Tizenhárom ország összesen 311 sportolója szerepelt Athénban. A magyar sport nyolc versenyzővel képviseltette magát. A műsoron szereplő kilenc sportágban (atlétika, torna, úszás, birkózás, kerékpár, sportlövészet, súlyemelés, vívás, tenisz) összesen 43 bajnokot avattak. A versenyzők vártnál jóval kisebb létszáma, kisebb rendezési hibák ellenére a játékok óriási sikert arattak, a több tízezer lelkes szurkoló igazi olimpiai hangulatot teremtett. Az ünneplés a maratoni futóverseny alkalmával érte el csúcspontját. Michel Bréal francia akadémikus javaslatára első alkalommal írták ki ezt a versenyszámot. Annak a névtelen görög harcosnak kívántak emléket állítani, aki a perzsák felett Marathon mezején az időszámítás előtt 490-ben aratott történelmi győzelem hírét futva vitte Athénba, ám feladatát teljesítve a kimerültségtől holtan esett össze. Az olimpián tizenhatan vágtak az akkor 40 kilométeres távnak. Az idegenek, az atlétikai versenyen sikerrel szerepelt kétszeres aranyérmes ausztrál Fiaok (17 kilométernél), az ezüstérmes amerikai Blake és a bronzérmes francia Lermusiaux saját iramuktól kifulladva sorra adták fel a versenyt. A sportkedvelők óriási örömére a hazai futók vették át a vezetést és végül Szpiridon Luisz, huszonöt esztendős levélkihordó postás fu. tott át győztesen a célon. Nemzeti hősként ünnepelték, élete végéig köztiszteletben állt, akadt borbély, aki ettől a naptól kezdve ingyen borotválta. Csak Averoff nem tudta beváltani újabb ígéretét, nem adhatta feleségül a győztesnek óriási hozomóny- nyal a lányát, hiszen Luisz ek. kor már kétgyermekes családapa volt. A magyar sport első olimpiai érmét Kellner Gyula nyerte a marathoni futás távját eqyedül teljesítő külföldiként. Tulajdonképpen csak negyedik lett, de az előtte befutott Velokasz eredményét megsemmisítették, mert állítólag az út egy részét kocsin tette meg. Az első aranyat azután Hajós Alfréd, a fiatal mérnökhallgató nyerte. Ráadásul rögtön duplázott is, hiszen a 100 és az 1200 méteres gyorsúszásban egyaránt elsőként ért a célba a pireuszi Zea-öböl jéghideg, egykori" tudósítások szerint ólig tízfokos vizében. A versenybíróság hajóján maga a trónörökös húzta fel a magyar zászlót Hajós Alfréd diadalának tiszteletére. Athén ugyanis nem csupán az olimpiai gondolat győzelmét, hanem a magyar sport sikeres^ olimpiai szereplésének nyitányát is jelentette!... Vad Dezső Mi lilék szenvedélye A világ természetjáróinak egyötöde a Szovjetunióban él. Csupán a társadalombiztosítási állami alapokból évente körülbelül 1 milliárd rubelt költenek a kedvezményes beutalókra, a pihenés, a turizmus és a szanatóriumi gyógykezelés előmozdítására. Ilyen célokra sokat költenek a vállalatok és a szov- hozok is. A szakszervezeti, ifjúsági és gyermek turista szervezeteknek kedvezményes utazást biztosítanak. Borisz Kapnyin képe a moldovai pedagógus-természetjárók egyik túráján készült, az Urál Sarkkörhöz közel eső vidékén. Asztalitenisz városi bajnokság Dr. Kőhalmi csoport 1. Kesztyűgyár 18 15 — 3 115- 47 30 2. Jégesőelh. 18 14 — 4 102- 80 28 3. Spartacus 18 12 — 6 102- 60 24 4. Tejipari 18 12 — 6 96- 65 24 5. V. Met. II. 18 9 — 9 88- 74 18 6. Gépipari 18 8 — 10 69- 93 16 7. 14. AFIT 18 7 — 11 65- 97 14 8. Feli érd 18 5 — 13 75- 97 10 9. Görcsony 18 4 — 14 56-106 8 10. Mezőgép 18 4 — 14 51-111 8 Kocsis csoport 1. V. Met. I. 18 17 — 1 131- 31 34 2. MÉV 18 17 — 1 139- 23 34 3. Gázmű 18 12 — 6 89- 73 24 4. FIK 18 9 — 9 92- 70 18 5. István-akna 18 8 — 10 73- 89 16 6. Tejip. Száll. 18 7 — 10 75- 87 14 7. Berkesd 18 6 — 12 57-105 12 8. Bogád 18 5 — 13 54-108 10 9. Geodézia 18 5 — 13 50-112 10 10. Vasas! B. 18 4 — 14 50-112 8 A Kocsis csoportban az elsőséget a harmadik mérkőzés döntötte el a Meteor I. és a MÉV között, melyet a Meteor nyert meg 6:3 arányban. A két csoport 1—2. helyezettjei játszottak egymás ellen az abszolút helyezések eldöntéséért. Az első helyért játszott mérkőzésen a Kesztyűgyár nyert a V. Meteor ellen 5:4 arányban és így ő lett a bajnok és a Meteor a 2. A 3. helyért játszott mérkőzésen a MÉV csapata nyert a Jégesőelhárító csapata ellen 6:3 arányban és így a MÉV lett a harmadik. A városi és városkörnyéki bajnokság végeredménye: 1. Kesztyűgyár, 2. Vörös Meteor, 3. MÉV, 4. Jégesőelhárító. Röviden Diáksport. Sportvetélkedővel, jutalmazással egybekötött műsoros évzáró összejövetelt tartott Mohácson az 502. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet diák sportköre. Az intézet mintegy 500 tanulója közül nagyon sokan vesznek részt valamely sportágban az „Edzett Ifjúságért" mozgalomban, a leqnép- szerűbb sportágak: a sakk, a labdarúgás, az atlétika, az asztalitenisz és a kézilabda. Kézilabda. A Szigetvár városi-járási kézilabda szövetség közreműködésével rendezett „Alkotmány Kupa” női kézilabdatornát a Szentlőrinci ÁFÉSZ SE eqyüttese nyerte, Drávátok, Dobsza, Hóból, Nagypeterd, Kótújfalu és Bükkösé előtt. iillliip lipiliiii # Garmisch-Partenkirchen: A síugrók hagyományos nemzetközi négysáncversenyének második viadalára Gormisch- Partenkirchenben került sor. Ez a verseny beszámított a Világ Kupába is. A győzelmet az osztrák Hubert Neuper szerezte meg. A négysáncverseny összetettjében Neuper vezet 475,7 fronttal, 2. Groyer 466,1 p., 3. Saetre 462,1 pont, A magyarok eredményeiről nem érkezett jelentés. Hol a magabiztosság határa? Stílus, viselkedés A sportolóktól is elvárható a jó modor A világnagyságok a legtisztelettudóbb páciensek A tiszteletlenség sajnos világjelenség és közéletünk területén is megnyilvánul, így az orvossal szemben is. Nem állítom, hogy mindenki tudatosan modortalan, inkább helytálló az a megállapítás, hogy nem mindenki tudja, hogy az öntudatnak, magabiztosságnak hol a határa. No és a sportolók? Bizony nem mindig öröm közöttük ténykedni. A közönség csak azt látja, hogy az orvos ápolja, kezeli a sérültet egy-egy versenyen, de nem hallja, amit közben ő vagy o társai mondanak, illetve „ahogy” mondják. Érzékeny lelkületű olvasóim némelyike bizonyára védelmébe veszi őket, mondván, hogy egy sérülttől nem várhatjuk el, hogy még bokázzon is az orvos előtt, mikor úgyis elég a baja. Ez azonban nem így van, hisz többször szóvá tettem, hogy a versenyeken, mérkőzéseken fetrengő, sántító, fejüket fogó sportolók kilencven százaléka egyáltalán nem sérült, és a maradék tíz százalék sem annyira, amint azt mutatja. A tízezer példa közül két stílustanulmány: — Maga az orvos? (Ezt egy 16 év körüli fiú kérdezi.) — Igen. — Akkor adjon egy darab gézt. A továbbiakban kiderül, hogy ő csak küldönc, s nem tudja, kinek, minek kell a géz, csak a Miki bá (ez általában az edző, gyúró, segédgyúró) kéri. Más. —• Adjon egy ollót! — Ki a sérült? — Senki, csak hosszú a körmöm és le akarom vágni. És így tovább. Valamennyi érintkezési forma megegyezik abban, hogy nem köszönnek sem az elején, sem a végén, valamint a mondatból hiányzik a „kérem" és a „köszönöm” szó. Fő jellemző, hogy maga a sportoló vagy edzője állapítja meg a bajt és választja meg a gyógykezelés módját, annak ellenére, hogy látják és tudják, hogy va-n ügyeletes orvos. Legkevesebb örömet az ügyeletes orvosnak a budapestiekkel való érintkezés nyújt. Ök ugyanis „lejönnek hozzánk”, s ez magatartásukon fokozottabban érződik. Akkor is „lejönnek”, ha egy vidéki város esetleg északabbra fekszik, vagy hegycsúcson, esetleg valamelyik csillagzaton. A tudálékos, fölényeskedő, lehengerlő, magabiztosan •modortalan megnyilvánulásaik példatára kimeríti ezen cikk kereteit (meg az orvos türelmét is). Az az orvos, aki járatlan a sportolók „orvosközeli” magatartási formájában, az ilyen helyeken elveszett ember, sőt funkcióját sem tudja betölteni. Pusztán sértődöttséggel, kioktatásokkal csak azt éri el, hogy elzárkóznak még jobban előle, és szerepét teljesen a mindenkori „Miki bá” veszi át, aki mindent fagyaszt, a mandulagyulladástól kezdve a felsebzett lábsarokig. Márpedig ez nem lehet célunk. Türelemmel, szeretettel, a sportolók nyelvezetét értve és módjával használva, rövid idő alatt meg lehet értetni, hogy az orvos jóbarát, hogy tudása meghaladja a „lejött” másodgyúró képességét, hogy nem boltos, akinél leukoplasztot, benzint, ollót lehet kapni, és azt is meg lehet értetni, hogy a magyar nyelvben a „kérem szépen", „legyen szíves”, „nagyon köszönöm" régóta ismert kifejezések. Tisztelet a szép számú kivételnek. Ezek közé elsősorban a pécsiek tartoznak — hisz jól ismernek. Remélem, más városban is ugyanilyen a magatartásuk. mint itthon, ha orvossal érintkeznek. No és a világnagyságok. Igen, ők, akik eljutottak a csúcsokra, a legtisztelettudóbb pácienseink. Egy Taróczy, egy Gedó szerény, kifogástalan viselkedése nemcsak art bizonyítja, hogy tudják, mit jelent számukra az orvos segítsége, hanem amellett is tanúskodik, hoay a világ élvonalába tartozáshoz nem elegendő a jó fizikum, hanem olyan kiváló lelki adottságokkal kell rendelkezniük, amelyeknek csak egy része, de igen fontos része a iá modor és őszinte tisztelet mindenki iránt. Dr. Szalai István Killanin újévi üdvözlete „Remélem, hogy a moszkvai XXII. nyári játékok sikeresek lesznek a világ valamennyi sportolója, az olimpiai mozgalom és a szervezők számára” —• hangzik Lord Killaninnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének újévi üdvözlete, amely a Szovjetszkij Szport január elseji számában jelent meg. „Nem kételkedem abban, hogy mindenki megteszi majd a magáét. Azt várom, hogy Moszkvában az olimpia szellemének megfelelően gyűlnek majd össze a világ sportolói — függetlenül fajuktól, vallásuktól és politikai beállítottságuktól" — hangzik az üzenet. Az év versenye A Városi Sportfelügyelőség a hét végén, szombaton a városi sportcsarnokban rendezi meg a városi és városkörnyéki egyéni asztalitenisz bojnoksá- got. A serdülők versenye 12.30- kor kezdődik, az ifjúságiak 14.00 órakor állnak asztalhoz, míg a felnőttek versenyére 16.00 órai kezdettel kerül sor. Úttörőolimpia Nemrégiben rendezték meg a téli úttörőolimpia cselgáncs és birkózás országos döntőit. A cselgáncsozók Debrecenben találkoztak és itt két siklósi sportoló is dobogóra került. A 45 kg-os súlycsoportban Molnár 3., az 53 kg-os súlycsoportban Má- jer 2. lett. Tatabányán a birkózó döntőkön a Pécsi Sportiskola versenyzői közül kötöttfogásban 63 kg-bon Kiss J. aranyérmet nyert, 35 kq-ban Joszkin 4. lett, szabadfogásban az 58 kg-osok közül Vincze 2.. 41 kg-ban Kom- jáiti 5. helvet szerzett. Sportemberek halála Solymosi (Schlosser) Norbert többszörös B válogatott lobda- rúgókapus és válogatott kosárlabdázó 59 éves korában, január 1-én meghalt. * Gyászol a cselgáncs-sport is: tragikus hirtelenséggel elhunyt a 18 esztendős ifjúsági EB- bronzérmes Szobonya László, akit a jövő egyik nagy ígéreteként tartottak számon a válogatott keret szakvezetői. Dunántúlt namo Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: Mitzki Ervin Főszerkesztő-helyettesek: Báling József és Haliama Erzsébet Szerkesztőségi ügyelet 8—20 óráig 10-053, 20 óra után 15-726 Kiadja a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs, Pf.: 134. Hunyadi út 11. 7601 Telefon: 15-000, 15-762, 15-852, 15-245. 15-264 Szerkesztőség telex: 12-421 Kiadó telex: 12-320 Készült ofszet rotációs eljárással Saphir 96-os gépen Pécsi Szikra Nyomda Pécs, Engel János u. 8. 7630 Tel.: 13-177, 13-696. Telex: 12-211 Felelős vezető: Szendrői György Terjeszti a Magyar Posta — Előfizethető hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hóra 30,— Ft negyedévre 90,— Ft, egy évre 360,— Ft Indexszám: 25 054
