Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-04 / 3. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli flanlö XXXVII. évfolyam, 3. szám 1980. január 4., péntek Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az alapszervezeti tisztségviselők választása elé Sikeres eu után fljabb naivszabású feladatok Pakson A munka nehezebb része most kezdődött Júliusban indulnia kell az t-es turbinának Is jó A Zipernovszky Károly szakközépiskola tanulói jégpályát készítenek a kollégium sportpályáján Tartósnak ígérkezik a hideg idő Hat természetes jégpálya készül kongresszusi felkészülésnek egy nagyon lényeges mozzanatához érkeztünk, a pártalapszerveze- tek titkárainak, vezetőségi tagjainak megválasztásához. Hajlamosak vagyunk arra, hogy ezt egyszerű szervezeti esemény, ként tekintsük, pedig valójában nagy jelentőségű politikai lépésről van szó. Személyükben a helyi, a szűkebb társadalmi környezetünk politikai életének irányítóit, szervezőit választja meg a párttagság. Arról a környezetről van szó, amelyben mindennapos társadalmi-politikai viszonyainkat legközvetlenebb formában éljük. Ahol dolgozunk, értéket alkotó, teremtő emberi lényünket kifejtjük, ahol legfontosabb tevékenységünkben társakra lelünk és egymásra utaltságunkat érzékeljük, ahol munkánk becsülete alapján az anyagi-kulturális javakból való részesedés lehetőségéhez jutunk. A pártalap szervezed tisztségviselőinek megválasztását gondos politikai és szervezeti előkészítő munka előzi meg. Ennek sorából különösen kiemelkedik három mozzanat: a beszámoló taggyűlés, amely a pártszervezet tevékenységéről és feladatairól készített számvetést; a jelölő bizottságok munkája, amely éppen a taggyűlési számvetés tükrében széles körű véleményfelmérés és összesítés alapján készítette el személyi javaslatát; és végül a kongresszusi irányelvek vitája, amely a párt előtt álló feladatokra utal. A taggyűlések fórumainak eszmecseréi és a je. lölő bizottságok beszélgetései tulajdonképpen olyan politikai parlamentek, amelyek tudatosították a párttagság körében, hogy az új vezetőségeknek milyen igényeknek kell megfelelniük. A választás során sokféle szempont, elvárás megfogalmazódik: politikai, erkölcsi fctb. Az alapvetőnek azt kell tartanunk, hogy mit diktálnak mai életünk politikai követelményei. Ezekről már hosszabb ideje be. szélünk, de különösen sok szó esett róluk az utóbbi hetek pezsgő politikai légkörében. Sokféle összefüggésben fogalmazódtak meg az elkövetkező időszak fő jellemzői, országos és helyi teendői. Ezeknek lényege, a párt a lap szervezete it érintő konzekvenciája ma már széles körben nyilvánvaló és egyértelmű a párttagok számára. Tudatosan számolnak azzal, hogy a helyi politikai élet irányításában és szervezésében lényeges, újszerű követelmények vannak. Sok tekintetben bonyolultabb és nehezebb feltételek között kell dolgozniuk. Olyan helyzetben, amikor a munka minőségi jegyei állnak előtérben, amikor a felhasználó értékítélete döntően megszabja annak rangját és parancsolóan határoz tevékenységünk irányáról, struktúrájának változásairól. Ez nagyfokú rugalmasságot, alkalmazkodási készséget követel minden szempontból. Úgy kell politikai stabilitást biztosítani, hogy közben a fejlődésnek bizonyos értelemben sokkal erőteljesebb dinamizmusa valósul, jón meg. Ebben a folyamatban szükségszerűen átalakulnak a régi értékek, módosulnak a presztízsek, szaporodnak a konfliktushelyzetek mind az egyén, mind pedig az egyes csoportok közösségi viszonylatában. A megváltozott gazdasági körülményeknek minden társadalmi-politikai összefüggését még be sem látjuk, többségükre vonatkozóan éppen csak következtetni tudunk, egy azonban bizonyos: a politikai munkával szemben jóval nagyobb követelményeket támasztanak. Gondosabb, körültekintőbb számbavételét és egyeztetését a különféle érdekeknek, meggyőzőbb eszmei-propaganda és agitá- ciós munkát, hatékonyabb tudatformálást és magasabb színvonalú szervező munkát Most, amikor a pártszervezetekben választásra kerül sor, ilyen megfontolás alapján születhet meg a helyes döntés. Bár a jelölő bizottságok is nagyrészt e szempontok szerint teszik meg javaslatukat, érthető, ha azt a szokottnál nagyobb aktivitással mérlegeli majd a párttagság. Nyilvánvaló, hogy ez a szélesebb értelemben vett demokratizmus sok olyan jelenségre lehet tekintettel, ami esetleg a jelölő bizottság figyelmét elkerülte. A párttagoknak pedig nemcsak joguk, de kötelességük is, hogy azokat szóvá tegyék, az egész kollektíva előtt feltárják. Az új vezetőségek megválasztásánál sokféle követelményt szokás szem előtt tartani. Többek között az egyes munkahelyek képviseletét, o párttagság kor és nem szerinti, munkaköri összetételét stb. Ez mind igen fontos, önmagukban is politikai jelentőségűek, ezért maximális érvényesítésük természetes törekvés. Mégis azt kell mondanunk, hogy a jelzett politikai követelményekkel szemben má. sodlagosak, legalábbis semmi esetre sem érvényesíthetők azok rovására. A pártszervezetek vezetőségeivel szembeni magasabb követelmények általános érvénye mellett és azzal egyidejűleg különösen nagy felelősség hárul az alapszervezetek titkárára. Hosszú évek tapasztalatai alapján mondhatjuk, hogy ők viselik vállukon a vezetőségre háruló feladatok legtöbb és legfele- lősségteljesebb terheit. Elsősor. ban ők állnak a párttagok és az egész dolgozó kollektíva figyelmének középpontjában, tevékenységükkel és magatartásukkal elsősorban ők jelentik a párt helyi reprezentánsait. Jórészt rajtuk keresztül ítélik meg a pártszervezet munkáját. A titkáron mint a vezetőségi együttes „karmesterén" sok múlik. meghatározó szerepe van a kollektív munka színvonalában. Ez a körülmény is arra az elhatározásra készteti a pártot, hogy az alapszervezetek titkárait a taggyűlés személy szerint és közvetlenül válassza meg, z alapszervezeti vezetőség a párttagság bizalmából nyeri el tisztségét. Ezért felelősséggel tartozik a tagságnak, de az egész pártnak is. A párttagságtól elnyert bizalmat nap mint nap ki kell szélesíteniük az egész dolgozó kollektíva körében. Ki kell vívniuk a pártonkívüliek politikai bizalmát, elismerését és támogatósát is. Csak ezzel a szélesebb értelemben vett politikai bizalommal képesek a mai helyzet szabta, nem könnyű, de tiszteletre méltó feladatuknak megfelelni. Pakson nagy erők koncentrálásával, a szervező, előkészítő, ellenőrző és irányító munka javításával, a folyamatos munkarend bevezetésével 1979-ben teljesítették az atomerőmű építésének pénzügyi programját. A felhasznált mintegy 6,5 milliárd forint o műszaki feladatok sikeres megvalósítását is jelentette. Az eredményekről, gondokról és a további tervekről Balogh Ernő, az Erőmű Beruházási Vállalat főmérnöke tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint elmondotta: az első magyar atomerőmű építése alapvetően eltér a szocialista országokban korábban épült VVR 440 mW típusoktól. Jellem, ző erre, hogy a több mint egymillió légköbmétert magában foglaló fő- és segédépület építési feladató csaknem kétszerese a korábbiakénak. A minőségi követelmények is szigorúbbak. Az új berendezések, a biztonsági rendszerek megismerése, beszerzése, a tervek kivitelezése jelentős többlet létszámot és időt kívánt. Jellemző különbség továbbá, hogy míg a korábbon létesített atomerőművek berendezéseinek 70-90 százalékát szovjet gyárak készítették, a KGST-kooperáció kiszélesítése folytán ez az arány nálunk 40 százalék. Jelentősen bővült tehát a közreműködők köre, s ez több szervezési és tervezési munkával járt. A hazai gondok fő forrása az volt, hogy a magyor épitőiparnak, közreműködő gyáraknak, üzemeknek új feladatot jelentett az atomerőmű építése. Mindez együttesen 1978-ro, az eredeti tervhez képest késedelemhez vezetett. — Nagy erőfeszítések árán 1979-ben sikerült változtatni a helyzeten, s fokozni a tempót Jellemzésül néhány ódat: a létszám ötezerről 9 és fél ezerre növekedett, egy esztendő alatt 70 600 köbméter normál s ezer köbméter nehézbetont nyeltek el az épületek, több ezer tonna építészeti vasszerkezet készült. Befejeződött három óriásdaru szerelése. Megindult a gáztermelés két kazánban, feszültség alá került a 120 kV-os szabadtéri alállo- más. Özembe helyezték a vízelőkészítő berendezést, megépült a vízkivételi mű. A reak- torboxban helyükre kerültek a 162 tonna súlyú gőzfejlesztők, s számos más nagyberendezés.- Bármilyen imponálóak is ezek az eredmények, az 1980. évi feladatokhoz képest csak előkészítő munkának számítanak. A műszaki, építő és szerelő szakembereknek 11 milliárd forint értékű programot kell megvalósítaniok. Ezekben a napokban kezdődnek a rendkívüli tisztaságot igénylő „fehérköpenyes” szerelési munkák. Kiemelkedő esemény lesz az első reaktortartály beemelése, belső szerelésének indítása március végén. A legnehezebb feladat talán a villamos és műszerautomatikai szerelőkre vár. Rengeteg kábelezési, impulzus- csövezési munkával igozodniok kell az ütemhez és sok helyen már a második félév elejére biztosítaniok kell a próbák feltételeit: o gépházban az 1. számú turbina júliusi, a 2. számú turbina októberi -indítása a cél. Addig négyezer tonna berendezést, csővezetéket, 3000 ormatúrát kell felszerelni és kipróbálni. Az első egység üzembe helyezését megelőző munkák finisével egyidejűleg épül a második 880 megawattos erőművi egység. Az iskolai szünet soha nem lehet elég hosszú egy diák számára, főleg, ha tudja is, hogy mivel üsse agyon a szabad idejét. Most a tél is kegyes volt a diákokhoz, hiszen karácsony után leesett a hó, s így majdnem két hét maradt a szünidőből, hogy élvezhessék a tél örömeit. Pécsett a hógolyózás, valamint a szánkózás és síelés gyér lehetőségein túl idén a jégtükör és a korcsolya barátai is reménykedhetnek, hiszen éppen karácsony előtt irtunk róla, hogy ezen a télen a városi tanács művelődési osztálya és a városi KISZ-bizottság anyagilag és a szervezésben is segítve, közösen támogatja a természetes jégpályák létesítését az iskolák udvarán. Ebben az akcióban — ígéretük szerint — társadalmi munkában részt vesznek a DéDÁSZ, a Kertészeti és Parképítő Vállalat, a Köztisztasági Vállalat és a Pécsi Vízmű KISZ-es fiataljai is, elsősorban az eszközök biztosításával. Hat iskolát jelöltek ki a városban jégpályák létesítésére: a Fehérhegyi, a Jókai utcai, a Bártfa utcai, o Köztársaság téri Általános Iskolát, valamint a Komarov Gimnáziumot és a Zipernovszky Gépipari Technikumot. Eddig az időjárás nem kedvezett o természetes jégpályák létesítésének, ehhez ugyanis tartósan fogypont alatti hőmérséklet szükséges. Tegnap azonban beköszöntött a kemény, hideg idő is, sőt a Meteorológiai Intézet hosszabb távú prognózisa szerint körülbelül két hétig ilyen is marad az időjárás: a nappali hőmérséklet is nulla és mínusz öt fok között marad. Hozzá lehet kezdeni a jégpályák létesítéséhez. Tegnap délelőtt megnéztük, hol tartanak az előkészületek. A Komarov Gimnázium udvarára tervezték a legnagyobb területű jégpályát: az egész háromszáz méteres futópályát gyorskorcsolya-pályává szeretnék alakitani. Az előkészületek tegnap délelőtt még eléggé kezdetleges szinten álltak, mert a vállalatok által Ígért segítségből eddig vajmi keveset láttok a gimnáziumban. Legfőbb probléma a világítás megoldatlansága - szükség van rá, mert télen korán sötétedik de tegnap délután Ígéretet kaptunk a DÉDÁSZ- tól, hogy még ma délelőtt hozzákezdenek a világítás szereléséhez a Komarov Gimnázium és a hasonló gondokkal küszködő Jókai utcai Általános Iskola udvarán, majd sorra kerítik a többi iskolát is. Kész jégpálya tehát még nincs, de a Bártfa utcai iskola és a Zipernovszky Gépipari Technikum kollégiumának ud. varán legkésőbb ma elkezdik hizlalni a jeget. A gépiparisták kollégiumában mi is jártunk tegnap délelőtt A bitumenes kézilabda- pályán, ahol o jégtükör lesz, épp okkor kezdtek hozzá a diákok a hó eltakarításához Kürtös László testnevelő tanár irányításával. Itt a jégpályát teljesen saját erőből, saját eszközeikkel készítik a diákok. Úgy tervezik, hogy vasárnapra, de esetleg már szombaton meg tudják nyitni a jégpályát. Világítás is lesz, sőt vasárnap délutánonként zenével is szórakoztatják a korcsolyázókat. Rákos Imre D. I. A bontás alatt lévő budai városrész (Zsolnay utca, Irányi Dániel tér, Alsóbalokány utca) számára megkezdték a távfűtő vezeték építését az Ipari úton, amely 1981-ben fejeződik be
