Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-31 / 357. szám

2 DunQnttili napló 1979. december 31., hétfő Szilveszteri készülődéi Szilveszter r ■■ éji szolgálatban BÚÉK! — ezt böködték bele az év utolsó kenyerébe a szur­koló pálcikával, amit decem­ber 30-án, az óesztendő utol­só munkanapján reggel nyolc óra tíz perckor sütött ki Vida Sándor ötvenéves pékszak- munkás a pécsi Engel János utcai kenyérgyárban. — Ott tolongtak a rekesze­iéit, a művezető és szemünk­kel simogattuk a frissen sült kenyeret. Péntek óta megál­lás nélkül 1300 mázsát sütöt­tünk, mindenki dolgozott szo­kás szerint, hogy elégedettek legyenek a fogyasztók. Vasár­nap délelőtt tíz órára végez­tünk. megtisztítottuk az összes gépet. Január 1-én délután két órára ismét .műszakba ál­lunk. Fekete József negyvenéves brigádvezető o nyolc fős bri­gádjával tegnap délig a Tű- ZÉP pécsi Megyeri úti telepén kirakott 18000 cserepet és há­rom vagon szenet. Ma délelőtt is kocákat pakolnak, aztán ja­nuár 2-án kora reggel kezde­nek.- Bw évvel ismét öregeb­bek lettünk, de az erő és az egészség megmaradjon, hogy bírjuk a hajrákat, és ennek megiefeióen jól keressünk. ■ ■ Bukszát Bélának, a Pécsi Köztisztasági Vállalat hószol­gál at-vezetőjének ez az utolsó tele munkában eltöltve, há­rom hónap múlva a nyugdíj jön. — Ez o feladat, ezt kell csi­nálni, és nem számít az ün­nepnap, de az éjszaka sem. Tavaly is ügyeletben szolgál­tam ekkor. Az év vége min­dig megtéveszt minket, hisz ál­talában az igazi, zord telet január első napjaira várjuk. A legnehezebb ezen a napon is nekem, hogy jól szervezetten összefogjam az embereket, Tegnap 39 alkalmi munkás tisztította, sózta a járdákat. — A jó munka és a megér­tés tartson össze bennünket az új évben is, okkor nem lesz semmi baj — ezzel kezdte óév­búcsúztatóját Miolkovics József, a szentlőrinci Úttörő Tsz ka- csótai szarvasmatha-telepének 32' éves állatgondozója. Hajnali fél ötkor fogott munkába, jászolt tisztított, trá­gyát hordott ki, bealmolt a fejők után. Ugyanezt teszi ma, és az újév első napján is, és mindezt két műszakban, vagyis reggel és késő délután. Cs. J. Ünnepi élőhangúiért Pécs belvárosában Ha jól megszámítjuk, sokak­nak nem is kettő, hanem két és tél napon át tart az óév- búcsúztató, örömünnep. Már tegnapelőtt délután jó páran edzettek a szilveszteri attrak­cióra. s hogy milyen sikerrel, azt könnyen lemérhettük az ut­cákon is: legalább egy fokkal mindenkinek jobb hangulata volt az átlagosnál. A kissé megalapozott jókedv sem szá­mított ritkaságnak. Egy jókiál­lású bütykös szájról szájra járt négy férfi között a Hal téri buszmegállóban, miközben a gazdája egyre ezt hajtogat­ta: — „ha ízlik, gyertek ót szilveszterkor, lesz belőle bő­ven". Azóta biztosan újratölt­ve vitte haza ... Az otthoni készülődések is megkezdődtek szombat este. Legalábbis ozokban a laká­sokban, melyeknek egyik szo­báját szilveszteri „áldozatnok” kiáltották ki. Egy-egy szerpen­tinekkel, lompionokkal felcico- mózott szoba mögött elbújhat­nak a nagy gonddal díszített valamikori falusi báltermek. Tegnap reggel folytatódott a lázas készülődés. Bár napok óto szinte megszállottan vá­sároltunk, még mindig akadt mivel kiegészíteni az ünnepi étel. és italkészletet. A Bem utcoi halbolt előtt már 7 óra­kor vagy húszon álltak sorba. A Kossuth utcai nagycsemege előtt egy Trabant pöfögött: sörös, boros és pezsgés üve­gekkel terhelték a csomagtar­tóját. Igaz, ez a Trabant kivé­telnek számított, a többség azért nem kocsiszámra hordta az italt — megelégedtek há­rom-négy szatyorral. A délelőtti utolsó bevásár­lási roham fokozatosan gyen­gült és a délkörüli órákrántar inkább a sétálók vették birto­kukba a belvárost. A Széche­nyi téren még mindig sok kis­gyermek csodálója akadt a mindenki fenyőfájának. Az ap­róságoknak nem kellett külön kínálni a papírtrombitát, kis­malacot, álarcot, szerpentint, ők cibálták az árusokhoz az apukákat, nagypapákat. Az anyukák, nagymamák egy ré­sze már tegnap a házi szép­ség műhelyben, otthon fod- rászkodott, kozmetikuskodott — ök nem számítottak a mai üz­leti nyitvatartásra. Kora délután már egyre több jókedvű, magnóval, pa­pírtrombitával felszerelkezett társaság rótta a belvárost. Egy alkalmilag alakult együttessel is összefutottunk: a lányok énekeltek, a fiúk szolgáltatták a zenét két födővei, egy tepsi­vel és egy főzőkanállal. Mind­ezt egy kapualjban, így csak a házbeliek tudták élvezni az előadást. Hát igen, tegnapra még nem vonatkozott a csend­rendelet feloldása. De ma már szabad a vásár! T. É. Szilveszter éjszaka. A vi­dámság, az óév-búcsúztatás, a hetvenes évtized elteltének köszöntése. Otthon vagy szó­rakozóhelyen, barátoknál, vagy szomszédoknál sokan erre a néhány órára túlteszik magu­kat gondjaikon, s csak az ün­neplésre gondolnak. De nem mindenki ünnepel­het ilyenkor önfeledten. Sokan egy korty ital nélkül, szolgá­latban érik meg az új eszten­dő első perceit. Tegyük szí­vünkre a kezünket: vajon gon­dolunk-e rájuk az éjféli koc­cintáskor? A TELEFONNAL Dr. Simonfai Lászfóné táv­beszélő-kezelő 30 esztendeje dolgozik már a postán. Nem ez lesz az első munkában töl­tött szilveszter éjszaka a Pécs l-es Postahivatalnál. Ma este 8-kor kezd és reggel 7-ig ül a telefonnál két másik kollé­ganőjével (megérdemlik, hagy itt álljon nevük: Hartung La­josáéval és Losonci Löszióné­val) azon fáradozik, hogy a telefonelőfizetők szeretteiknek, barátaiknak, ismerőseiknek bol­dog új évet kívánhassanak. JÖVŐRE ÚJRA UGYANITT Szilveszterkor az ügyeletes tűzoltó sem lesz otthon. Pél­dául Kántor János'-tűzoltó szá-. zados, a pécsi tűzoltóság pa­rancsnokságának szolgálatpa­rancsnoka is egyenruhában i>n. nepel.- Sokat vagyok.távol a csa­lódtól, nemegyszer december 31-e éjjelén is, úgyhogy oda­haza már tudnak nélkülem is vigadni. Szeretem ezeket az ünnepi szolgálatokat, mert többnyire csendesebbek, mint a ■hétköznapok. A RENDŐR Gudmann Károly rendőr fő­törzsőrmester, körzeti megbízott a belváros utcáin, . tétéin ,jsz.il-, vestterezik”,., ' Hozzászokott már, ez lesz a 'hatodik szilvesztere, Szolgálatbáflv • - •' ■ ' . - Most /csak éjfélig tart a szolgálatom, de a korábbi ta­pasztalatot alapján sokattud- .riék mejselm'. Például ártól, 'hogy a jókedvnek: nincs ilyen­- kor határa.'. Temérdek. a kínál - gatás, az emberek zöme éven­te legalább egyszer a rendőr­rel is koccintani. akar. NEM FOGOK UNATKOZNI A mentősök nemigen szoktak munka nélkül maradni szilvesz­ter éjszaka. Tart is ettől Sko­da Ervin, a pécsi mentők ápo­lója, aki ma éjjel lesz először szilveszteri szolgálatban.- A kollégák azt mondják, nem fognak unotkozni, szinte megállás nélkül kell akkor dolgoznunk. Sok a nyakló nél­kül iszogató — jó néhányuk a kijózanítóban ébred —, akad mindig egy-két szülés, s szá­mos rosszullét is. Kicsit szo­katlan lesz ez az éjszakoi mű­szakom, de majd csak elmú­lik. És akkor jöhet az én szilveszterem, ha megkésve is — otthon, újév reggelétől. (h. I.) Hivel gazdagodtunk 1979-ben? (Folytatás az 1. oldalról) úti pálya felújításakor is. Ha­zánk legnagyobb vasúti alag­útrendszere is Baranyában ta­lálható most már, hogy a Mecsekben három alagúton át vezet a pécs-budapesti vonal. Égető kérdés Baramya ivó- vízellátása. Mohácson végleg megszűnt a harmadik éve tar­tó időszakos vízhiány, hogy a város a Dunáról kap vizet. Szederkényig lefektették a Du­na II, regionális víztávvezeté­ket, Magyarürögön törpe vízmű szolgáltatja a vizet, de meg­újult a Siklósi Vízmű üzemvi­teli épülete és újabb közsé­geket vontak be a tartályos vízellátásba, A mecseki Szénbányák kül­fejtési bányaudvaraiban sike­rült a környezetet szennyező por nagy részét megkötni egy országosan is egyedülálló el­járással. Tovább folytatódott a bosta-garéi megyei központi ipari hulladéktározó építése, így a Hirdi Vegyiművek is csatlakozott. Miként fejlődött a lakossá­gi szolgáltatás? Szigetváron a DDGÁZ szervizkirendeltséget nyitott. Pécsváradon egy épü­letben található a takarékszö­vetkezet, női és férfifodrászat, a Gelka szerviz. A sásdiak az új cukrászüzem remekeit él­vezhetik, a siklósiak a korsze­rű mezőgazdasági szaküzlet­ben kapnak a kiskertgazdál- kodáshoz tanácsokat. Kozár- misleny büszkesége az ABC- áruház, Szigetváron o minta­bolt szinte naponta új válasz­tékot kínál. Az 58-as úton ki­iktatták a veszélyes máriagyű- di deltát, új út köti össze Sik- lósbodonyt és Hegyszentmór- tont. Újabb buszjáratok jár­nak Harkányba, Abaligetre és Orfűre. A villányi általános iskolá­ban mutatósa bb tornaterem­ben sportolhatnak a diákok. Iskolát avattak fel Sombere­kén, Bicsérden. Kozármisleny, Magyarhertelend, Görcsöny, Mohács-Szőlőhegy, Székelysza- bar, Majs új óvodával gazda­godott, míg a komlói, Arany János utcai megszépült. A ki­rályegyháziaknak új könyvtá­ruk, a dencsháziaknak pedig új művelődési házuk lett. Som­berek főterén Heine-szobrot lepleztek le. Múzeumba került a drávacsehi kovácsműhely, ál­landó kiállítás nyílt az ófalui tájborban, ugyanitt hagyo­mányápoló klubot Is szervez­tek. Megnyílt a magyarluka- fai néprajzi alkotóhoz is. Szigetváron már dolgoznak az új mentőállomáson és e városban már műszakilag át­adták az ideg-elme kórházot, Szabadszentkirályon orvosi ren­delő és szolgálati lakás, Szi­getváron viszont üzemorvosi rendelő épült. Elmondhatjuk, hogy nagyon sok új létesítmény kialakításá­hoz jelentős társadalmi mun­kával járult hozzá a lakosság is. Cs. J. Huszonhét év a nyomdában Balás Ferenc korrektor Anekdoták keringenek róla a szerkesztőségben. Kollégám me­séli, hogy mikor még gyakor­nokként először járt a Szikra Nyomdában, és valahogy elfe­lejtett köszönni, egy erőteljes hang szólalt meg a háta mö­gött: „Jó napot kívánok, szer­kesztő úr!" Balás Ferenc kor­rektor üdvözölte. Azóta a nyomdában minden terembe belépve a szokottnál is hango­sabban köszön. Mások úgy jel. lementek, hogy Balás Ferenc ahhoz a nyomdászgenerációhoz tartozott, akiknek ugyan ólmos vált ,a kezük, de a kék köpeny alatt patyolattiszta fehér inget, nyakkendőt hordtak. Azt- írtam, hogy tartozott. Szíve mélyén élete végéig kor­rektor marad, de a személyi igazolványába január elsejétől új bejegyzés kerül: nyugdíjas. —- 1952, október hetedikén fél ötkor léptem át a pécsi nyomda kapuját. Olyan öröm­mel és.annyira büszkén, hogy ha visszagondolok, még most is elérzékenyülök. Előtte már eseményekben gazdag életet mondhattam magaménak, de boldogét igazán nem. Zala- szentivánon gyerekeskedtem, ott nőttem fel. Nyomdász sze­rettem volna lenni, de édes­anyám lebeszélt erről. A fodrá­szatot tanultam ki, s bevonu­lásomig fodrászként dolgoztam. Ezután a háború következett, majd hadifogság, segédmunka és végül a nyomda. Minden mondatot kétszer át­gondolva, az évszámokat ma­gában pontosítva beszél, miköz. ben ujjai közt karikagyűrűjét forgatja. Néha tenyerével kopa­szodó fejéhez nyúl, s lesimítja ősz hajszálait. Lakása kará­csonyi hangulatot áraszt, az asztalon a sós és édes sütemé­nyek társaságában két gyertya ég. A szép, egyenes karácsony­fán különböző színekben lám­pák pompáznak. Felesége kávét főz, illata lassan kiszorítja a fenyőét. — Nehéz volt a kezdés. Ket­ten voltunk korrektorok, s na­ponta kellett olvasnunk a Tol­nai Naplót és a Dunántúli Naplót, hetente a Pécsi Bá­nyászt és az Új Komlót. Rög­tön a mélyvízbe kerültem ... — Tulajdonképpen miből áll egy korrektor munkája? — A korrektor nem lektor. Feladatunk az, hogy a szedés­nél előforduló hibákat korrigál­juk, javítsuk. Az újságnál arra kell vigyázni, hogy ne legyen értelemzavaró mondat. A kor­rektúrában van egy mondás, hogy a szedőknél lehet lako­dalom. temetés, így elcsúszhat­nak szavak, mondatok. Nálunk nem lehet, mert akkor az már így jelenik meg. Az újság jóval fárasztóbb, mint a könyv vagy a nyomtatvány, mert jobban kell koncentrálni. Az újság ugyanis csak egy olvasáson megy keresztül, a könyvek pe­dig három-négyen. — Úgy tudom, hogy lehető, sége lett volna szedőként dol­gozni? — Felajánlották, hogy legyek szedő, de kevesebb pénzt kap­tam volna, így aztán nem lett belőle semmi. Persze, amikor csak alkalom kínálkozott rá, le­ültem a gép elé. — Hány dioptriás szemüve­get hord? — Három dioptriásat, de csak olvasáshoz. Mikor belép­tem o nyomdába, akkor is ilyennel kezdtem. A szemem nem károsodott a sok-sok év alatt, de például otthon egy regényt nem tudtam elolvasni, mert néhány mondat után már korrigáltam, s képtelen voltam a történésre figyelni. Egyébként a karrektori munkánál a sorok vége és eleje veszélyes, ha va­laki mechanikusan dolgozik. Minden idegszállal koncentrál­ni kell, s az évek alatt ez be­lém idegződött. — Szerkesztő kolléganőm em. litette, hogy ön igazi humanis­ta, aki mindig készségesen se­gített, tanácsokat adott. — Szeretem az embereket, a munkámat szívvel, lélekkel csi­náltam. Megmondom őszintén, hogy örültem, ha valaki ta­nácsért fordult hozzám. Napi munkája mellett éve­ken keresztül a Pécsi Szikra Nyomda szakszervezeti bizott­ságának a titkára volt. Hosszú ideig éjjel a korrektori mun­kát, nappal pedig a titkári teendőket látta el. Már nem volt fiatal, de vállalta a meg­feszített tempót Balás Ferenc munkatársai ajándékait mutatja: van köztük egy jelképes is, egy nagy, köny­vet olvasó bagoly. Előkerülnek a kitüntetések is: Engel János nívódíj, a Szakma Kiváló Dol­gozója, Szakszervezeti Munká­ért kitüntetés, a Munka Érdem­rend bronz fokozata. Balás Fe­renc a társadalmi elismerések mellett kollégái tiszteletétől övezve ment nyugdíjba. Mint mondta, nagyon hiányzik majd o munka az életéből. Olyany- nyira, hogy miután otthon ren­dezi az évek során felgyülem­lett dolgait — néhány hónap múlva visszamegy a nyomdába dolgozni. De — már nyugdí­jasként Roszprim Nándor Cimpil rakodnak az év utolsó munkanapján a Megyeri úti TQzép-telepen Akik az év utolsó napján is dolgoznak

Next

/
Oldalképek
Tartalom