Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-31 / 357. szám
2 DunQnttili napló 1979. december 31., hétfő Szilveszteri készülődéi Szilveszter r ■■ éji szolgálatban BÚÉK! — ezt böködték bele az év utolsó kenyerébe a szurkoló pálcikával, amit december 30-án, az óesztendő utolsó munkanapján reggel nyolc óra tíz perckor sütött ki Vida Sándor ötvenéves pékszak- munkás a pécsi Engel János utcai kenyérgyárban. — Ott tolongtak a rekeszeiéit, a művezető és szemünkkel simogattuk a frissen sült kenyeret. Péntek óta megállás nélkül 1300 mázsát sütöttünk, mindenki dolgozott szokás szerint, hogy elégedettek legyenek a fogyasztók. Vasárnap délelőtt tíz órára végeztünk. megtisztítottuk az összes gépet. Január 1-én délután két órára ismét .műszakba állunk. Fekete József negyvenéves brigádvezető o nyolc fős brigádjával tegnap délig a Tű- ZÉP pécsi Megyeri úti telepén kirakott 18000 cserepet és három vagon szenet. Ma délelőtt is kocákat pakolnak, aztán január 2-án kora reggel kezdenek.- Bw évvel ismét öregebbek lettünk, de az erő és az egészség megmaradjon, hogy bírjuk a hajrákat, és ennek megiefeióen jól keressünk. ■ ■ Bukszát Bélának, a Pécsi Köztisztasági Vállalat hószolgál at-vezetőjének ez az utolsó tele munkában eltöltve, három hónap múlva a nyugdíj jön. — Ez o feladat, ezt kell csinálni, és nem számít az ünnepnap, de az éjszaka sem. Tavaly is ügyeletben szolgáltam ekkor. Az év vége mindig megtéveszt minket, hisz általában az igazi, zord telet január első napjaira várjuk. A legnehezebb ezen a napon is nekem, hogy jól szervezetten összefogjam az embereket, Tegnap 39 alkalmi munkás tisztította, sózta a járdákat. — A jó munka és a megértés tartson össze bennünket az új évben is, okkor nem lesz semmi baj — ezzel kezdte óévbúcsúztatóját Miolkovics József, a szentlőrinci Úttörő Tsz ka- csótai szarvasmatha-telepének 32' éves állatgondozója. Hajnali fél ötkor fogott munkába, jászolt tisztított, trágyát hordott ki, bealmolt a fejők után. Ugyanezt teszi ma, és az újév első napján is, és mindezt két műszakban, vagyis reggel és késő délután. Cs. J. Ünnepi élőhangúiért Pécs belvárosában Ha jól megszámítjuk, sokaknak nem is kettő, hanem két és tél napon át tart az óév- búcsúztató, örömünnep. Már tegnapelőtt délután jó páran edzettek a szilveszteri attrakcióra. s hogy milyen sikerrel, azt könnyen lemérhettük az utcákon is: legalább egy fokkal mindenkinek jobb hangulata volt az átlagosnál. A kissé megalapozott jókedv sem számított ritkaságnak. Egy jókiállású bütykös szájról szájra járt négy férfi között a Hal téri buszmegállóban, miközben a gazdája egyre ezt hajtogatta: — „ha ízlik, gyertek ót szilveszterkor, lesz belőle bőven". Azóta biztosan újratöltve vitte haza ... Az otthoni készülődések is megkezdődtek szombat este. Legalábbis ozokban a lakásokban, melyeknek egyik szobáját szilveszteri „áldozatnok” kiáltották ki. Egy-egy szerpentinekkel, lompionokkal felcico- mózott szoba mögött elbújhatnak a nagy gonddal díszített valamikori falusi báltermek. Tegnap reggel folytatódott a lázas készülődés. Bár napok óto szinte megszállottan vásároltunk, még mindig akadt mivel kiegészíteni az ünnepi étel. és italkészletet. A Bem utcoi halbolt előtt már 7 órakor vagy húszon álltak sorba. A Kossuth utcai nagycsemege előtt egy Trabant pöfögött: sörös, boros és pezsgés üvegekkel terhelték a csomagtartóját. Igaz, ez a Trabant kivételnek számított, a többség azért nem kocsiszámra hordta az italt — megelégedtek három-négy szatyorral. A délelőtti utolsó bevásárlási roham fokozatosan gyengült és a délkörüli órákrántar inkább a sétálók vették birtokukba a belvárost. A Széchenyi téren még mindig sok kisgyermek csodálója akadt a mindenki fenyőfájának. Az apróságoknak nem kellett külön kínálni a papírtrombitát, kismalacot, álarcot, szerpentint, ők cibálták az árusokhoz az apukákat, nagypapákat. Az anyukák, nagymamák egy része már tegnap a házi szépség műhelyben, otthon fod- rászkodott, kozmetikuskodott — ök nem számítottak a mai üzleti nyitvatartásra. Kora délután már egyre több jókedvű, magnóval, papírtrombitával felszerelkezett társaság rótta a belvárost. Egy alkalmilag alakult együttessel is összefutottunk: a lányok énekeltek, a fiúk szolgáltatták a zenét két födővei, egy tepsivel és egy főzőkanállal. Mindezt egy kapualjban, így csak a házbeliek tudták élvezni az előadást. Hát igen, tegnapra még nem vonatkozott a csendrendelet feloldása. De ma már szabad a vásár! T. É. Szilveszter éjszaka. A vidámság, az óév-búcsúztatás, a hetvenes évtized elteltének köszöntése. Otthon vagy szórakozóhelyen, barátoknál, vagy szomszédoknál sokan erre a néhány órára túlteszik magukat gondjaikon, s csak az ünneplésre gondolnak. De nem mindenki ünnepelhet ilyenkor önfeledten. Sokan egy korty ital nélkül, szolgálatban érik meg az új esztendő első perceit. Tegyük szívünkre a kezünket: vajon gondolunk-e rájuk az éjféli koccintáskor? A TELEFONNAL Dr. Simonfai Lászfóné távbeszélő-kezelő 30 esztendeje dolgozik már a postán. Nem ez lesz az első munkában töltött szilveszter éjszaka a Pécs l-es Postahivatalnál. Ma este 8-kor kezd és reggel 7-ig ül a telefonnál két másik kolléganőjével (megérdemlik, hagy itt álljon nevük: Hartung Lajosáéval és Losonci Lösziónéval) azon fáradozik, hogy a telefonelőfizetők szeretteiknek, barátaiknak, ismerőseiknek boldog új évet kívánhassanak. JÖVŐRE ÚJRA UGYANITT Szilveszterkor az ügyeletes tűzoltó sem lesz otthon. Például Kántor János'-tűzoltó szá-. zados, a pécsi tűzoltóság parancsnokságának szolgálatparancsnoka is egyenruhában i>n. nepel.- Sokat vagyok.távol a csalódtól, nemegyszer december 31-e éjjelén is, úgyhogy odahaza már tudnak nélkülem is vigadni. Szeretem ezeket az ünnepi szolgálatokat, mert többnyire csendesebbek, mint a ■hétköznapok. A RENDŐR Gudmann Károly rendőr főtörzsőrmester, körzeti megbízott a belváros utcáin, . tétéin ,jsz.il-, vestterezik”,., ' Hozzászokott már, ez lesz a 'hatodik szilvesztere, Szolgálatbáflv • - •' ■ ' . - Most /csak éjfélig tart a szolgálatom, de a korábbi tapasztalatot alapján sokattud- .riék mejselm'. Például ártól, 'hogy a jókedvnek: nincs ilyen- kor határa.'. Temérdek. a kínál - gatás, az emberek zöme évente legalább egyszer a rendőrrel is koccintani. akar. NEM FOGOK UNATKOZNI A mentősök nemigen szoktak munka nélkül maradni szilveszter éjszaka. Tart is ettől Skoda Ervin, a pécsi mentők ápolója, aki ma éjjel lesz először szilveszteri szolgálatban.- A kollégák azt mondják, nem fognak unotkozni, szinte megállás nélkül kell akkor dolgoznunk. Sok a nyakló nélkül iszogató — jó néhányuk a kijózanítóban ébred —, akad mindig egy-két szülés, s számos rosszullét is. Kicsit szokatlan lesz ez az éjszakoi műszakom, de majd csak elmúlik. És akkor jöhet az én szilveszterem, ha megkésve is — otthon, újév reggelétől. (h. I.) Hivel gazdagodtunk 1979-ben? (Folytatás az 1. oldalról) úti pálya felújításakor is. Hazánk legnagyobb vasúti alagútrendszere is Baranyában található most már, hogy a Mecsekben három alagúton át vezet a pécs-budapesti vonal. Égető kérdés Baramya ivó- vízellátása. Mohácson végleg megszűnt a harmadik éve tartó időszakos vízhiány, hogy a város a Dunáról kap vizet. Szederkényig lefektették a Duna II, regionális víztávvezetéket, Magyarürögön törpe vízmű szolgáltatja a vizet, de megújult a Siklósi Vízmű üzemviteli épülete és újabb községeket vontak be a tartályos vízellátásba, A mecseki Szénbányák külfejtési bányaudvaraiban sikerült a környezetet szennyező por nagy részét megkötni egy országosan is egyedülálló eljárással. Tovább folytatódott a bosta-garéi megyei központi ipari hulladéktározó építése, így a Hirdi Vegyiművek is csatlakozott. Miként fejlődött a lakossági szolgáltatás? Szigetváron a DDGÁZ szervizkirendeltséget nyitott. Pécsváradon egy épületben található a takarékszövetkezet, női és férfifodrászat, a Gelka szerviz. A sásdiak az új cukrászüzem remekeit élvezhetik, a siklósiak a korszerű mezőgazdasági szaküzletben kapnak a kiskertgazdál- kodáshoz tanácsokat. Kozár- misleny büszkesége az ABC- áruház, Szigetváron o mintabolt szinte naponta új választékot kínál. Az 58-as úton kiiktatták a veszélyes máriagyű- di deltát, új út köti össze Sik- lósbodonyt és Hegyszentmór- tont. Újabb buszjáratok járnak Harkányba, Abaligetre és Orfűre. A villányi általános iskolában mutatósa bb tornateremben sportolhatnak a diákok. Iskolát avattak fel Somberekén, Bicsérden. Kozármisleny, Magyarhertelend, Görcsöny, Mohács-Szőlőhegy, Székelysza- bar, Majs új óvodával gazdagodott, míg a komlói, Arany János utcai megszépült. A királyegyháziaknak új könyvtáruk, a dencsháziaknak pedig új művelődési házuk lett. Somberek főterén Heine-szobrot lepleztek le. Múzeumba került a drávacsehi kovácsműhely, állandó kiállítás nyílt az ófalui tájborban, ugyanitt hagyományápoló klubot Is szerveztek. Megnyílt a magyarluka- fai néprajzi alkotóhoz is. Szigetváron már dolgoznak az új mentőállomáson és e városban már műszakilag átadták az ideg-elme kórházot, Szabadszentkirályon orvosi rendelő és szolgálati lakás, Szigetváron viszont üzemorvosi rendelő épült. Elmondhatjuk, hogy nagyon sok új létesítmény kialakításához jelentős társadalmi munkával járult hozzá a lakosság is. Cs. J. Huszonhét év a nyomdában Balás Ferenc korrektor Anekdoták keringenek róla a szerkesztőségben. Kollégám meséli, hogy mikor még gyakornokként először járt a Szikra Nyomdában, és valahogy elfelejtett köszönni, egy erőteljes hang szólalt meg a háta mögött: „Jó napot kívánok, szerkesztő úr!" Balás Ferenc korrektor üdvözölte. Azóta a nyomdában minden terembe belépve a szokottnál is hangosabban köszön. Mások úgy jel. lementek, hogy Balás Ferenc ahhoz a nyomdászgenerációhoz tartozott, akiknek ugyan ólmos vált ,a kezük, de a kék köpeny alatt patyolattiszta fehér inget, nyakkendőt hordtak. Azt- írtam, hogy tartozott. Szíve mélyén élete végéig korrektor marad, de a személyi igazolványába január elsejétől új bejegyzés kerül: nyugdíjas. —- 1952, október hetedikén fél ötkor léptem át a pécsi nyomda kapuját. Olyan örömmel és.annyira büszkén, hogy ha visszagondolok, még most is elérzékenyülök. Előtte már eseményekben gazdag életet mondhattam magaménak, de boldogét igazán nem. Zala- szentivánon gyerekeskedtem, ott nőttem fel. Nyomdász szerettem volna lenni, de édesanyám lebeszélt erről. A fodrászatot tanultam ki, s bevonulásomig fodrászként dolgoztam. Ezután a háború következett, majd hadifogság, segédmunka és végül a nyomda. Minden mondatot kétszer átgondolva, az évszámokat magában pontosítva beszél, miköz. ben ujjai közt karikagyűrűjét forgatja. Néha tenyerével kopaszodó fejéhez nyúl, s lesimítja ősz hajszálait. Lakása karácsonyi hangulatot áraszt, az asztalon a sós és édes sütemények társaságában két gyertya ég. A szép, egyenes karácsonyfán különböző színekben lámpák pompáznak. Felesége kávét főz, illata lassan kiszorítja a fenyőét. — Nehéz volt a kezdés. Ketten voltunk korrektorok, s naponta kellett olvasnunk a Tolnai Naplót és a Dunántúli Naplót, hetente a Pécsi Bányászt és az Új Komlót. Rögtön a mélyvízbe kerültem ... — Tulajdonképpen miből áll egy korrektor munkája? — A korrektor nem lektor. Feladatunk az, hogy a szedésnél előforduló hibákat korrigáljuk, javítsuk. Az újságnál arra kell vigyázni, hogy ne legyen értelemzavaró mondat. A korrektúrában van egy mondás, hogy a szedőknél lehet lakodalom. temetés, így elcsúszhatnak szavak, mondatok. Nálunk nem lehet, mert akkor az már így jelenik meg. Az újság jóval fárasztóbb, mint a könyv vagy a nyomtatvány, mert jobban kell koncentrálni. Az újság ugyanis csak egy olvasáson megy keresztül, a könyvek pedig három-négyen. — Úgy tudom, hogy lehető, sége lett volna szedőként dolgozni? — Felajánlották, hogy legyek szedő, de kevesebb pénzt kaptam volna, így aztán nem lett belőle semmi. Persze, amikor csak alkalom kínálkozott rá, leültem a gép elé. — Hány dioptriás szemüveget hord? — Három dioptriásat, de csak olvasáshoz. Mikor beléptem o nyomdába, akkor is ilyennel kezdtem. A szemem nem károsodott a sok-sok év alatt, de például otthon egy regényt nem tudtam elolvasni, mert néhány mondat után már korrigáltam, s képtelen voltam a történésre figyelni. Egyébként a karrektori munkánál a sorok vége és eleje veszélyes, ha valaki mechanikusan dolgozik. Minden idegszállal koncentrálni kell, s az évek alatt ez belém idegződött. — Szerkesztő kolléganőm em. litette, hogy ön igazi humanista, aki mindig készségesen segített, tanácsokat adott. — Szeretem az embereket, a munkámat szívvel, lélekkel csináltam. Megmondom őszintén, hogy örültem, ha valaki tanácsért fordult hozzám. Napi munkája mellett éveken keresztül a Pécsi Szikra Nyomda szakszervezeti bizottságának a titkára volt. Hosszú ideig éjjel a korrektori munkát, nappal pedig a titkári teendőket látta el. Már nem volt fiatal, de vállalta a megfeszített tempót Balás Ferenc munkatársai ajándékait mutatja: van köztük egy jelképes is, egy nagy, könyvet olvasó bagoly. Előkerülnek a kitüntetések is: Engel János nívódíj, a Szakma Kiváló Dolgozója, Szakszervezeti Munkáért kitüntetés, a Munka Érdemrend bronz fokozata. Balás Ferenc a társadalmi elismerések mellett kollégái tiszteletétől övezve ment nyugdíjba. Mint mondta, nagyon hiányzik majd o munka az életéből. Olyany- nyira, hogy miután otthon rendezi az évek során felgyülemlett dolgait — néhány hónap múlva visszamegy a nyomdába dolgozni. De — már nyugdíjasként Roszprim Nándor Cimpil rakodnak az év utolsó munkanapján a Megyeri úti TQzép-telepen Akik az év utolsó napján is dolgoznak