Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-09 / 337. szám

1979. DECEMBER 9. TÁRSADALOMPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. Három kérdés, melyre mindeddig sem a nyomozó hatóságnak, sem az újság­írónak nem sikerült választ kapnia. O Miért ölte meg cse­csemőjét Türmer Jenőné? © Miért darabolta fel az újszülött holttestét a fi­atalasszony? © Miért nem rejtette el áldozatának maradványait az elkövető? A tények Kedmenecz Katalin 1977. jú­niusában házasságot kötött Tür­mer Jenővel. A mázaszászvári kislány 18 évesen ismerkedett meg jövendőbelijével és a sze­relemből rövid időn belül há­zasság lett. Az ifjú pár Török- szentmiklósra költözött, mert a rokonok itt tudtak lakást biz­tosítani a fiataloknak. 1978. jú­niusában megszületett ifjú Tür­mer Jenő. A férj időközben ka­tonai szolgálatot teljesített, ám — családi helyzetére való te­kintettel — igen gyakran otthon tölthette a hétvégét. A férj le­szerelése után néhány nappal a háromtagú család Komlóra ér­kezett a Türmer-szülőkhöz. Né­hány napot töltöttek ott, majd pedig Mázaszászváron folytató­dott a rokonlátogatás. Október 22-én tértek vissza Törökszent- miklósra. Október 31-én a 13 eszten­dős Türmer Andrea komlói laká­sán tornafelszerelését kereste. Benézett a hálószoba heverője alá és egy sárga szatyrot húzott elő. A kellemetlen szagú rek­lámszatyor tartalmát egy lavór­ba öntötte. A megdöbbent csa. Iád értesítette a rendőrséget. November 2-án a Szolnok megyei Rendőrkapitányság Tö- rökszentmikláson letartóztatja Türmer Jenőnét. Az orvosi vizs­gálat alapján megállapítják, hogy Türmer Jenőné született Kedmenecz Katalin a közelmúlt­ban szült. A 20 éves gyanúsított beismeri, hogy 1979. október 18-án, anyósáék lakásának für. dőszobájában élő leánygyerme­ket szült, majd megölte. A szülők Kedmenecz Istvánnal és fe­leségével beszélgetünk Máza­szászváron. Kedmenecz István 30 évig dolgozott vájárként a Mecseki Szénbányák Északi bányaüzemében. Néhány napja nyugdíjas. Négy gyermekük van. A legidősebb István 26 éves, Karolin 21 esztendős, Katalin 20 éves, János 18 éves. Három unoka van már a családban. Az apa beszél: — A kisebbik fiam négy éve dolgozik a vágóhídon, mégis a Csecsemőgyilkosság harmadik szomszédot kell elhív­ni, hogy a disznót leszúrja. Ka. talin is szelíd kislány volt, még a békát sem bántotta. Nem tu­dom, nem értem, mi történt. Va­lami titok van benne, vagy kény­szer hatása alatt tette, nem tu­dom. Hiába mentünk be a rend­őrségre, nem hajlandó szóba állni velünk a lányunk. Küldtünk be csomagot, volt benne mo­gyorós csokoládé is, mert hót aznap volt a nevenapja. Nehezen jönnek elő a sza­vak. Ebben a házban, abban a családban mindig és minden a gyerekekért történt. Az idei hűségjutalomból 3500 forintot kaptak a törökszentmiklósiak ... — Segítettük őket mindig. Az esküvő után azt gondoltuk, hogy támogatjuk, amíg szükséges. Nem tettem el a csekkeket, nem számolgattam a forintokat. A malacokat is azért hizlaltuk, hogy így is segítsünk a gyere­keinknek. Gyakran meglátogat­tuk őket és Katalin is hazajárt a kicsivel. Legutóbb a nyáron Törökszentmiklóson még a strandra is kimentünk. Versenyt úszott velem a Kati, pedig ak­kor már a hatodik-hetedik hó­napban volt. Nem láttunk rajta semmit. Most meg mikor haza­jöttek, befeküdt az ágyba, s mondta, hogy fáj a hasa. Szól­tam is a Jenőnek, hogy miért nem viszi orvoshoz. Itthon alig akart felkelni. Ezen nem cso­dálkoztunk, mert szeretett az ágyban maradni és olvasni. A padlás is tele van könyvekkel, annyit olvasott. Jó kislány volt, de az utóbbi időkben már nem volt bizalmas velünk. Nem szólt, ha valami baja volt. Ha vala­kire megharagudott, akkor egy szót sem szólt hozzá. Eltávolo­dott tőlünk. Hogy miért, azt nem tudjuk. A féri A gyanúsított és a tanúk val. lomásai úgy mutatják, hogy Tür­mer Jenő nem tudott felesége terhességéről. Türmer Jenő val. lomásóból kiderül, hogy felesé­ge az utóbbi időben érzelmileg eltávolodott tőle. Kapcsolatuk intenzivitása így változó volt. Azt mondta, az asszony többször hazudott is, és a háztartási munkát is elhanyagolta. Türmer Jenő most egyedül neveli kis­fiát. Nem érti a történteket. Mi. körben felesége a fürdőszobá­ban megszülte és megölte a csecsemőt, ő Jenőkével volt be­vásárló körúton. Az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsított, alacsony, vé­kony, fehér arcú nő. A több órás beszélgetés alatt néhány kérdésre mindig ugyanazt a visszatérő választ kapom: Nem tudom, nem emlékszem. A nagy tapasztalattal bíró vizsgálótiszt, a pszichológus, az országos szaktekintélyű ideg- és elmeszakértő sem tudta áttörni néhány kérdésben a gyanúsított konok hallgatásának falát A kérdésekre többnyire félszavak­kal, mondattöredékekkel vála­szol. Amikor megnézi a felda­rabolt lánygyermekről készült színes fotókat, sírni kezd. Nem néz a beszélgetőpartner szemé­be. Néhány kérdést többször is megismétlek, mégsem kapok vá­laszt. Az Interjú Kérdések és válaszok a be­szélgetésből : — Mikor vette észre, hogy ál­dott állapotban van? — Márciusban. — Miért nem akart több gyermeket? — Akartam, — Akkor miért titkolta el a terhességét? — Nem tudom. — Ellenezte a férje, vagy a szülei azt, hogy újabb gyerme­kük legyen? * — Nem, — Mikor határozta el, hogy megöli az újszülöttet? — Nem tudom. — Mi történt a szülés után? — A fürdőkádban víz alá dúgtam a gyereket, aztán bele­tettem egy nylon zacskóba és betettem a heverő alá. — Nem gondolta, hogy az ágy alatt felfedezik a kis hul­lát? — De igen. — Akkor miért nem rejtette el? — Nem tudom. — Miért darabolta fel a holtestet? — Nem daraboltam fel. — Nem ölte meg a csecse­mőt? — De igen, de nem dara­boltam fel. — Segített valaki a szülésnél vagy utána? — Nem. — Szereti a férjét? — Igen. — A férje volt a gyermek apja? — Igen. — Nem lenne jobb magá­nak ha elmondaná a teljes igazságot? Nem könnyebbüíne meg? — .... (a megismételt kér­désre nincs válasz). — Szeretne még gyereket? — Igen. A halogatás taktikája Kérdések, amelyek nem áll­nak közvetlen összefüggésben a bűncselekménnyel. — Mit olvasott utoljára? — A Légszomj című könyvet. — Ki írta? — Szilvási Lajos. — Kik a kedvenc írói? — Szilvási, Berkesi, Jókai. — Az olvasáson kívül mit sze­ret még csinálni? — Aludni. — Táncolni nem szeret? — Nem. — Hogy érezte magát Török­szentmiklóson? — Egyedül. — Nem voltak barátai? De igen. — Kik voltak a barátai? — Nem tudom, — Mit csinál, ha kiszabadul a börtönből? — Nem tudom. — Vannak vágyai? — Igen. — Milyen vágyai vannak? — Szép család. Az igazságügyi ideg- és el­meszakértő alapos vizsgálata után elkészítette szakvélemé­nyét. Ebben leszögezi, hogy büntethetőséget kizáró körül­mény nem áll fenn Türmer Je­nőné esetében. Türmer Jenőné sem most, sem a bűncselekmény elkövetésének idején nem szen­vedett sem tudatzavarban, sem más olyan betegségben, amely akadálya lehetne a bün­tetőjogi felelősségrevonásnak. Mostani taktikája nem tudatos. A „rá nem gondolás" eszkö­zével próbál kitérni a kellemet­len kérdések megválaszolása elől — írják a szakértők. Mint ahogy a szülésig halogatta a döntést a csecsemő sorsáról, ugyanúgy halogatja most is az önmagával való szembenézést, s tettével való szembesülés ide. jét. Sem szüleivel, sem a férjével, sem más hozzátartozóival nem kíván találkozni. Az előzetes letartóztatásban lévő, 20 esztendős Türmer Je­nőné ügyében a rendőrség em­berölés bűntettének alapos gya­núja miatt folytatja a nyomo­zást. Erdős Ákos Hagyományszoba a szigetvári munkásőrségen A szigetvári munkásőrség tagjai joggal büszkék arra a hagyományszobára, amely jó­részt társadalmi összefogással létesült, s amelyet 1978. őszén, a párt megalakulásának 60. év­fordulója tiszteletére nyitottak meg a parancsnokság épületé, ben. A kiállítás nemcsak a szi­getvári munkásőrség múltját és jelenét reprezentálja, hanem a város és a járás történelmi múltjának számos dokumentu­mát is bemutatja, a Zrínyiektől kezdve napjainkig. A gondosan elrendezett tár­gyak, képek, eszközök közül ki­emelkedik a vár makettje, ami kívülről a Zrínyi-vár kicsinyített mása, a szovjet hősi temetővel, a belső oldala pedig vitrint for­máz, s benne ágyúgolyók, fegy­verek, a kort jelemző iratok, dokumentumok sorakoznak. Tisz­ti és tiszthelyettesi vállbojtok, kardok és pisztolyok az 1948-as szabadságharc idejéből. Majd a Tanácsköztársaság időszakát bemutató képek, törvénycikkek, szigetvári vöröskatonák — Gombos Gyula, Maries Pál — szovjet kitüntetései, amelyeket a Nagy Októberi Szocialista For­radalomban való részvételükért kaptak. Különleges dokumentum a felszabadulást megelőző harcok időszakából, dr. Alexander Ka- rasztojanov bolgár tiszt kato­nai térképe, amely Jugoszlávián keresztül Dél-Dunántúl egy ré­szének harcait ábrázolja. Ami­kor 1979. tavaszán itt járt Ale- xandr Decsev vezérőrnagy, bol­gár katonai attasé, nagy öröm. mel fedezte fel hű harcostársa megsárgult térképét, az emlék­szoba falán. Elmondta a sziget­vári munkásőröknek, hogy jól ismeri Karasztojanov táborno­kot, a szófiai katonai akadémia tanszékvezetőjét. Alexandr De­csev elvtárs elvitte a hírt, s a szigetváriak köszöntését a haj­dani ifjú harcostársnak. Talán egyszer ő is eljut az akkori ne­héz idők színhelyére. E külön­leges dokumentumnak, s az ál­tala felelevenített kapcsolat­nak újabb aktualitást ad, hogy szigetvár ez év december 5-én ünnepli felszabadulásának 35. évfordulóját. Érdekesek a rózsafai földosz­tó bizottság működésével kap­csolatos eredeti jegyzőkönyvek, birtoklevelek, a földigénylők és családtagjaik nevét tartalmazó listák, felsorolások. Képek s egyéb iratok dokumentálják a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését. Emléklapok, kitünte­tések, sztahanovista oklevelek, munkaversenyekben elért ered­mények, tagkönyvek. Majd 1957- tól, megalakulásától kezdve a szigetvári munkásőrség 22 éves fejlődésének története képek­ben, fegyverekben, felszerelési tárgyakban, oklevelekben. Fény­képek: eskütétel, zászlóavatás, felvonulás. Mintha a hármas jelszót — fegyverrel, munkával, felvilágosító szóval — tartalma­zó eskü életre kelne az emlék­szoba falain. Ennek az eskünek a szellemében élnek és dolgoz­nak a szigetvári munkásőrök. A hagyományszoba főfalán helyezték el a csapatzászlót, az egységnek adományozott ok­leveleket, és névadójuk, a fia­talon hősi halált halt Tömpe József iratait, emléktárgyait Tömpe József a szigetvári járás szülötte, szülei, testvérei, roko­nai ma is itt élnek a környéken. Az 1956-os ellenforradalom ide­jén a Parlament előtt esett el. öt választotta névadójának a szigetvári munkásőrség, amely­nek tagjaira, mai munkájukra a hajdani hős katona is büszke lehetne, hiszen a múlt évi érté­keléskor elnyerték a megye leg­jobb egysége kitüntetést és az ezzel járó serleget A forradalmi hagyományok őrzése és szolgálati tevékenysé­gük mellett az ifjúság nevelését is fontos feladatuknak tartják a munkásőrök. Minden tanév­ben megrendezik a város és já­rás 7., 8. osztályos pajtásai ré­szére a honvédelmi napokat A járás és város általános iskolái­nál úttörőmunkásőr-szakköröket vezetnek. A szakkörös gyerekek részére minden nyáron 9 na­pos szaktábort szerveznek Ba- latonmáriafürdőn. Az úttörők saját készítésű rajzaikkal, kézi­munkáikkal, kis tárgyakkal kö­szönik meg a velük való foglal­kozást. Ezek a gyermekmunkák is megbecsült tárgyai a kiállí­tásnak. A vendégkönyvbe írt elismerő szavak bizonyítják, hogy érde­mes volt létrehozni ezt az em­lékszobát Szigetváron. Hegedűs Magdolna Felcseperedett csepregiek Öteuesek a négyes ikrek A kép nehezen akar össze­állni. Abban a pillanatban, amikor némi vesződséggel si­kerül összeterelni a négy cser- fes kislányt megjelenik az ud. varon a macska, s azonnyam. ban eltűnik a tabló fele. Vagy­is ketten iramodnak a játékos jószág után —, talán Adrienn és Zsuzsi. Vagy Ildikó és Zsu­zsi? Netán Kati és...? Zava­romban ott helyben elhatáro­zom, hogy ráérős percekben kiszámítom majd, hogy mate­matikailag hányféle megoldás lehetséges, tehát elméletileg ki mehetett el kivel a négyük közül? Ugyanis képtelen va­gyok megkülönböztetni őket mert az ötödik születésnapju­kat ünneplő csepregi négyes­ikrek tökéletesen egyformák —, ahogy ezt el is várja tő­lük az ember. Pontosabban szólva, az ide­gennek egyformák, mert a mama, Kovács Félixné egé­szen jól eligazodik közöttük. Sőt, azt mondja, ha valaki so­káig nézi őket, felfedezhet jel- lemrő különbségeket is. So­káig nézni, persze, eleve kép­telenség, mert egy másodperc alatt négyen nyolcfelé van­nak —, s egyébként sem a külső a legfontosabb. Kíváncsiak autóbusszal — A tulajdonságaik cseppet sem azonosak — mondja Ko- vácsné —, Ildikó például sze­rényebb, félénkebb a többinél, ha hangosabbon szólok rá, pi- tyeregni kezd. Kati a leghar­sányabb négyük közül, s a gyomrát is ő szereti a legjob­ban. (Különben nem panasz­kodhatok egyi'kük étvágyára sem. Néha elgondolom: úris­ten, tíz év múrlva talán már kondérban kell főznöm ...) Ad­rienn figyelmes és szófogadó, első szóra helyére teszi a já­tékokat, Zsuzsi meg hízelkedő, s ha bárki jön, mór az első percben a nyaké bo csimpasz­kodik. — Sokan jönnek „lányok nézőbe”? — Születésnapokon mindig nagy a forgalom. Kíváncsi az orvos, kíváncsiak a nővérek, a bennünket segítő brigádok, a fotóriporterek — és az erre járók. Megtörtént már, nem is egyszer, hogy autóbusz állt meg a ház előtt: egyik-másik idegenvezető a vasi tájakat járva, elhozza ide a kirándu­lókat is. Van néhány állandó levelezőpartnerünk, tőlük min­dig megkapják a gyerekek a születésnapi, karácsonyi üdvöz­letét. Négyszer egy — az... ... ötszörös kiadás. Mert a négyesikreknek van még egy testvérük, Gabriella, aki felnőtt a kicsinyek között, most elsős, öt külön ikeH ruházni, mert ugye az természetes, hogy a ■négyeknek mindig, mindenből egyforma dukál. És persze egy- időben, már csak azért is, mert a hetek alatt kinőtt, jó­formán új ruhát, cipőt nem lehet odaadni a kisebb test­vérnek, hogy neki még jó lesz... Az igencsak „lányos ház" mutatós, négyszobás. Alig va­lamivel később „született”, mint a négyes ikrek forintok­ban szinte ki sem fejezhető •társadalmi segítséggel, mert ők egy kicsit az ország gyer­mekei is. A kazincbarcikaiak salakbiolckot adtak, a termelő- szövetkezet pénzt, a Iá botla­ni ak papírpelenkát, a szom­bathelyiek cipőt, a tanács tá­mogatást, az édesanya mun­kaihelye ruhát és megértést... — A Soproni Ruhagyár csep­regi üzemében dolgozom, sza­lagközi meósként. Nyolcra járok, két órával később, mint a többiek. De nemcsak ebből látszik a megértés. Képzelje el a szinte elkerülhetetlen gyer­mekbetegségeket: megkapta az egyik, a másik, a harma­dik ... öt-hat hét is eltelt, mi­re munkába állhattam volna, s akkor minden kezdődött elöl­ről.. Kettő nem konkurrencia Most sincsenek társadalmi támasz nélkül, a segítség rend. szeres, születésnapokon pedig nemcsak a szülők és a roko­nok ajándékainak örülhetnek. — Nehéz lenne másként. Az én fizetésem alig több mint két és félezer forint, ugyan­ennyi a családi pótlék is. Az uram traktoros volt a termelő- szövetkezetben. Most, hogy na­gyobbak lettek a gyerekek, át­kérte magát az állatgondozók­hoz. Igaz, valamivel keveseb­bet van itthon, de többet hoz a konyhára. A gyerekek már annyira fel­nőttek — vagy még annyira gyerekek —, hogy érezzék, él­vezzék „kuriózum" mivoltukat! A csepregi gimnáziumba is jár egy ikerpár, s ha találkoznak velük, nem mulasztják el, újból és újból megkérdezni a ma­mától: „De, ugye ők csak ket­tes ikrek?” Kónya József

Next

/
Oldalképek
Tartalom