Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-08 / 336. szám
Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. december 6-i üléséről Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A magyar sajtó napján Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlö XXXVI. évfolyam, 336. szám 1979. december 8., szombat Ara: 1,20 Ft A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. december 6-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Ja- nácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, valamint a központi napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1979. évi népgazdasági terv várható teljesítéséről szóló jelentést, s az 1980. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. A Központi Bizottság áttekintette a gazdasági építőmunka időszerű kérdéseit. Megállapította, hogy népünk eredményesen dolgozik az 1979. évi nép- gazdasági terv feladatainak megoldásán. Nagyra értékelte a dolgozó kollektívák kezdeményezését, a párt XII. kongresz- szusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére indított és országossá vált szocialista munkaversenyt. 1979-ben a népgazdaság alapvetően a gazdaságpolitikai célokkal összhangban fejlődik. A gazdálkodás egyes feltételei, nek a vártnál kedvezőtlenebb alakulása ellenére biztató eredményeket értünk el a népgazdaság — ezen belül elsősorban a külgazdaság — egyensúlyi helyzetének javításában. A gazdaságirányítás határo- rozottabbá, érdemibbé vált. A gazdálkodó szervezetek jelentős része megértette a követelményeket, kezd alkalmazkodni a szigorúbb feltételekhez. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását segítette a belföldi felhasználás mérséklése. A szükségesnél és a lehetségesnél kisebb mértékben javult a termelés hatékonysága, versenyképessége és a termékszerkezet. Az 1979. évi népgazdasági terv eddigi teljesítéséről megállapítható: O A nemzeti jövedelem — elsősorban a mezőgazda- sági terméskiesés, valamint az ipari termelés növekedésének mérséklődése miatt — az előirányzott 3—4 százalék helyett várhatóan 1—1,5 százalékkal nő. Ezért a belföldi felhasználóst a tervezett 1 százalékkal szemben mintegy 4 százalékkal kellett csökkenteni. — Az ipari termelés az előirányzott 4 százaléknál lassabban, előreláthatóan 2,5—3 százalékkal nő. A korábbinál jobban igazodik az értékesítési és beszerzési lehetőségekhez, növekedése vállalatonként differenciáltabb. A gazdaságos kivitelt bővítő és a belfödi igényekhez rugalmasan alkalmazkodó vállalatok fokozzák termelésüket. A munka termelékenységének növekedési üteme meghaladja a termelését. — Az építőipari termelés várhatóan a tervezett mértékben, mintegy 2 százalékkal nő. Javul az építési igényeknek és az építőipar teljesítőképességének az összhangja. A folyamatban levő beruházások kivitelezése meggyorsult. Növekedett a felújítási és karbantartási munkák aránya. — A mezőgazdaság termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb a tervezettnél, az 1978. évivel azonos lesz. A növénytermelés 2—3 százalékkal csökkent. Kenyér- gabonából a tervezettnél jóval kevesebb, a kukoricából pedig valamivel több termett. Az állattenyésztési ágazat mintegy 2 százalékkal termel többet. A zavartalan takarmányellátás érdekében az irányító szervek és az üzemek megfelelő intézkedéseket tettek. Az állatállomány növekedése, továbbá a vágóállatok, állati termékek termelése és felvásárlása meghaladja a tervezettet. — A közlekedési vállalatok kisebb fennakadásokkal kielégítik az áru- és személyszállítási igényeket. O A beruházások lényegében a terv szerint valósulnak meg. Az állami beruházások az előirányzatnak megfelelően teljesülnek, a vállalati beruházások viszont mérséklődnek. Javult a készletgazdálkodás, jelentősen csökkent a készletek növekedési üteme. © A foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökkent, a közlekedésben és a kereskedelemben nőtt, de összességében nem változott. A munkaerő-gazdálkodásban kedvező változások bontakoznak ki. Mind több vállalatnál intézkednek — a párt- és társadalmi szervek támogatásával — a munkaerő-gazdálkodás javítására. O Az életszínvonal a népgazdaság lehetőségeivel, a gazdálkodós eredményességével összhangban alakult. Az 1979. júliusi árintézkedésekhez kapcsolódó jövedelentnövelés- sel együtt az átlagos kereset 7,5—8 százalékkal, a pénzbeli társadalmi juttatás 18 százalékkal, az egy lakosra jutó jövedelem 9,5—10 százalékkal nő. A fogyasztói árszínvonal mintegy 9 százalékkal emelkedik. Mindezek hatására a munkások és alkalmazottak reálbére, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete országos átlagban 1—1,5 százalékkal csökken, az egy főre jutó reáljövedelem pedig valamelyest meghaladja az 1978. évit. A lakosság fogyasztása 2 százalékkal nő. Az áruellátás alapvetően kiegyensúlyozott, bővül a kereskedelmi hálózat. Egyes iparcikkekből, építőanyagokból azonban hiány van. Az életkörülmények javításához hozzájárul, hogy a tervnek megfelelően megépül 88—90 ezer lakás, elkészül 4800 bölcsődei, 22 ezer óvodai hely, 1160 általános iskolai tanterem és 1800 gyógyintézeti ágy létesül. Javul a lakosság kulturális, egészségügyi, szociális ellátása. © Tovább bővültek hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai. Erősödik együttműködésünk, fejlődnek termelési kapcsolataink a KGST-or- szágokkal, elsősorban a Szovjetunióval. A rubel elszámolású kereskedelmi forgalomban a kivitel a tervezettnél gyorsabban, 7—8 százalékkal, a behozatal az előirányzottnál mérsékeltebben, 2 százalékkal nő. Államközi kötelezettségeinket teljesítjük. A külgazdasági egyensúly javításának követelményeivel összhangban a nem rubel elszámolású kivitel az előirányzottnál dinamikusabban, 14 százalékkal bővül, a behozatal — a tervnek megfelelően '— mintegy 5 százalékkal csökken. Jelentős eredmény, hogy a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege megközelíti a tervezettet. © A gazdasági szabályozók módosításának, a támogatások mérséklésének eredményeként kismértékben nőtt a társadalmi tisztajövedelemnek az állami költségvetésben központosított hányada. A költség- vetési intézmények takarékosabban gazdálkodtak. A vállalati és intézményi gazdálkodásban az ésszerű takarékosságot szolgálják azok az év folyamán hozott intézkedések, amelyek szabályozzák a közületi személygépkocsik használatát, az iroda berendezések beszerzését, a kiadványok megjelentetését, a rendezvények szervezését, a belföldi és külföldi kiküldetéseket. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1980-ban a népgazdasági terv fő célja a külgozdasági egyensúlyi helyzet további javítása, az elért életszínvonal megőrzése legyen. Ennek érdekében erősíteni kell az 1979-ben kibontakozó kedvező tendenciákat. A további munka kulcskérdése a termelés differenciált fejlesztése, oz ésszerű takarékosság fokozása. A gazdasági munkában, az irányításban és a végrehajtásban a fő erőfeszítéseket a termelés hatékonyságának növelésére, a szükséges szerkezeti változások meggyorsítására, a műszaki fejlesztésre, a nemzetközi versenyképesség fokozására kell összpontosítani. Elengedhetetlen, hogy nagyobb nemzeti jövedelem belföldi felhasználás ipari termelés országos építési — szerelési teljesítmény mezőgazdasági termékek termelése a szocialista szektor beruházásai egy lakosra jutó reáljövedelem lakossági fogyasztás előrehaladást érjünk el a gazdaságtalan tevékenységek és veszteségforrások csökkentésében, megszüntetésében. Fontos követelmény, hogy a belföldi felhasználás, a felhalmozás — elsősorban a beruházások differenciált visszafogása útján - tovább mérséklődjék. A Központi Bizottság mindezek alapján egyetért azzol, hogy a Minisztertanács az 1980. évi népgazdasági tervet az olábbi főbb előirányzatok szerint véglegesítse, illetve az állami költségvetést az ország- gyűlés elé terjessze: az 1980. évi főbb előirányzatok az 1979. év százalékában 103.0— 103,5 99,0 103,5—104,0 97.0— 97,5 105.0— 105,5 95.0— 96,0 100,0 101.0— 101,5 vekedése nagyobb hatékonysággal valósuljon meg. Az észszerű anyag- és energiataka- (Folytatás a 2. oldalon) Horváth Lajos köszönti Pécs és a megye sajtóorgánumainak (tv, rádió és MTI) képviselőit Erb János felvétele Ünnepség a Helyőrségi Művelődési Otthonban Koszorúzás Pécsett és Kistapolcán r ff* r w r • / r Ww f Újságírói nivodijak, lapterjesztői kitüntetések • Hatvanegy esztendeje, 1918. december 7-én jelent meg először a Vörös Újság. Tegnap az első kommunista napilapra, a magyar sajtóra emlékeztünk. A magyar sajtó napja alkalmából o Magyar Újságírók Országos Szövetségének pécsi csoportja tegnap délelőtt ko- szorúzási ünnepséget rendezett Pécsett, Újmecsekalján. Itt a hírközlő szervek képviselői rótták le kegyeletüket Magyar Lajos pécsi újságíró, a magyar és nemzetközi munkásmozgalom, a kommunista újságírás kiemelkedő harcosának emléktáblájánál. Koszorúzási ünnepség zajlott le Kistapolcán Bor- ta Lajos író, újságíró és iroda, lomszervező emléktáblájánál is. Mindkét (koszorúzáson résztvett Tömpe Ferenc, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa. Délután Pécsett, a Helyőrségi Művelődési Otthonban Baranya megye és Pécs város párt. és állami szerveinek, valamint a szövetkezetek vezetői köszöntötték a tömegtájékozta, tás baranyai munkatársait. Az ünnepségen részt vett Bocz József, a Megyei Pártbizottság titkára, Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke, Lukács János, a Pécs városi Pártbizottság első titkára, Bóna Er- nőné, a KISZ Baranya' megyei Bizottságának első titkára és Neubauer József, az SZMT vezető titkára. Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke ünnepi beszédében kiemelte: , — Hatvanegy esztendővel ezelőtt e napon jelent meg a1 Vörös Újság, a forradalmi magyar sajtó első lapja, mely ma is hasznosításra érdemes hittel, őszinteséggel és lelkesedéssel készítette fel és mozgósította a tömegeket az első magyar proletárforradalomra. Ezután Horváth Lajos tolmácsolta a megyei vezetés elismerését azért a politikai munkáéit, melyet a tömegtájékoztatás megyei dolgozói a társadalmi tudat és közgondolkodás formálásában kifejtettek. — Hatalmas tömeghatása von annak a szellemi, teáhnr- kai és fizikai erőnek — mondotta —, amely a tömegtájékoztatás rendszerében rejlik. (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap délelőtt a pécsi újságírók megkoszorúzták Magyar Lajos és Barta Lajos emléktábláját Újmecsekalján, illetve Kistapolcán O A népgazdasági egyensúly javításának alapvető feltétele, hogy a termelés nö-
