Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-08 / 336. szám

2 Dunammt napló 1979. december 8., szombat Közlemény (Folytatás az 1. oldalról) rékosság is segítse elő, hogy az anyagi ráfordítások a ter­melésnél lassabban emelkedje­nek. A hatékonyan dolgozó vállalatok termelése továbbra is dinamikusan növekedjék. Ja­vítani kell o munkaerő-gazdál­kodást és biztosítani a gazda­ságos termeléshez szükséges munkaerőt. — Az ipari termelés a hazai és a nemzetközi értékesítési lehetőségeknek és a hatékony­ság! követelményeknek megfe­lelően differenciáltan növeked­jék. A versenyképes exportra, az import gazdaságos helyet­tesítésére képes vállalatok ter­melése gyorsabban emelked­jék. Az irányító szervek hatá­rozottabban követeljék meg az alacsony hatékonyságú, gaz­daságtalan vállalatoktól a jö­vedelmező gazdálkodást, a ter­melési szerkezet átalakítását. A feladatok ütemes teljesítésével, a szerződéses fegyelem betar­tásával, a termelési kooperá­ció erősítésével váljék tervsze­rűbbé a vállalatok együttmű­ködése. — Az építőipari kapacitások­nak és a fizetőképes kereslet­nek az összhangja javuljon. Az építési munkák jobb szerve­zettsége révén is növekedjék a termelékenység, javuljon a minőség, erősödjék a szerző­déses fegyelem és a határidők betartása. Gyorsuljon meg a népgazdasági egyensúlyt javító beruházások kivitelezése. — A mezőgazdasági terme­lés — a népgazdasági célokkal összhangban — igazodjék a belföldi kereslethez és a gaz­daságos export lehetőségeihez. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek használ­ják ki még jobban termelési adottságaikat. A növényterme­lés 10—11 százalékkal emel­kedjék. A talajok termőképes­ségéhez igazodó műtrágya- felihasználással, a szerves trá­gya fokozott hasznosításával, a magas hozamú fajták alkal­mazásával, gondos és szerve­zett munkával tovább kell nö­velni a terméseredményeket. Az állattenyésztés színvonalá­nak fenntartását jobb takar- mányhasznosítóssal kell elérni. A mezőgazdasági üzemek for­dítsanak nagyobb figyelmet a melléktermékek felhasználásá­ra a takarmányozásban, javít­sák a rét- és legelőgazdálko­dást. Biztosítani kell a háztáji és kisegítő gazdaságok folya­matos takarmányellátósát. — A közlekedés elégítse ki a népgazdaság igényeit. A vasúti áruszállítás az átlagos­nál gyorsabban bővüljön. A közúti közlékedésben szüntes­sék meg az indokolatlan üres­járatokat, jobban használják ki a közületi tehergépkocsikat. © Az életszínvonal az elért eredményekre alapozva az ország gazdasági lehetőségei­nek megfelelően alakul. Az életszínvonal megőrzésének el­engedhetetlen feltétele, hogy a termelés hatékonysága fokozód­jék. A bérek ösztönözzenek a jobb munkára, szorosabban kapcsolódjanak a teljesítmé­nyekhez, a gazdálkodó szervek eredményeihez. Az átlagot meghaladó bérfejlesztésre csak ott lesz lehetőség, ahol a mun­ka hatékonysága, a létszám- gazdálkodás jelentősen javul. Az eqy főre jutó reáljövede­lem 1980-ban országos átlog- ban — az 1979. évihez viszo­nyítva — azonos szinten ma­rad. , Ax 1979. évi júliusi ár- és jövedelem intézkedések 1980-ban is érvényesülő hatá-r són túl a munkások és alkal­mazottak átlagkeresete 4,5 szá­zalékkal, a fogyasztói árszínvo­nal — a központi árintézkedé­sek és a piaci viszonyok ala­kulása következtében — 3,7 szá­zalékkal emelkedik. 1979 má­sodik feléhez viszonyítva a reál­bér, illetve a reálkereset orszá­gos átlagbon — az átmeneti csökkenés után — 0,5 százalék­kal növekszik. A terv a lakosság fogyasztá­sának 1—1,5 százalékos emel­kedésével számol, és kiegyen­súlyozott áruellátást irányoz elő. Tovább kell bővíteni oz állami és szövetkezeti kereske­delmi, valamint a szolgáltató hálózatot. Az irányító szervek, a termelő és kereskedelmi válla­latok fordítsanak különös gon­dot a megfelelő árukínálatra, a hiánycikkek körének szűkítésére A lakosság életkörülményei­nek javítása végett 1980-ban meg kell építeni 82 000 lakást, 1300 általános iskolai tanter­met, létre kell hozni 4700 böl­csődei, 20 800 óvodai és 3500 gyógyintézeti helyet. A beruházások volume­nét az ideihez képest dif­ferenciáltan, összességében 4— 5 százalékkal csökkenteni kell; a szocialista szektorban beru­házásokra 183—184 milliárd fo­rint fordítható. Új állami nagy- beruházás nem kezdhető meg. Néhány alacsony készültségi fokon levő nagyberuházás megvalósulásának ütemét las­sítani kell. A célcsoportos be­ruházásokot — a kórházak és az általános iskolai tantermek építésének kivételével — csök­kenteni szükséges. A vállolatok és szövetkezetek beruházási forrásaikat elsősor­ban a folyamatban levő fejlesz­tések, rekonstrukciók qyorsítá- sáro és befejezésére használ­ják fel. A vállalati beruházások állami támogatáso csökkenjen. A beruházási hitel naay részét a iól exoortálható áruk terme­lésének bővítésére fordítsák. A beruházási célok megvaló­sítása következetes állami irá­nyítást és fokozott- ellenőrzést igényel. A készletqazdálkodás iavítását szolqáló intézkedése­ket következetesen végre kell hajtani. Elenaedhetetlen a vál­lalatok közötti együttműködés fejlesztése, anyaa- és készlet- qazdálkodásiík korszerűsítése, a felesleges készletek leépítése. © Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztésé­ben mindenekelőtt a Szovjet­unióval, o Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának szerve­zetébe tartozó több tagállam­mal folytatott tervszerű gazda­sági együttműködésre, a vállalt kötelezettségek kölcsönös telje­A Központi Bizottság hangsú­lyozta: előrehaladásunknak el­engedhetetlen feltétele, hogy az irányítás és a végrehajtás min­den szintjén érvényesüljön a terv követelménye. Ennek érde­kében a gazdaságirányító, a szervező és a politikai munka középpontjában a gazdasági egyensúly javítása, a gazdasá­gos termelés és az export di­namikus növelése, a termelési szerkezet átalakításának meg­gyorsítása, a gazdaságtalan te­vékenységek visszaszorítása, a beruházási forrásoknak a gazdoságpolitikai célokkal összehangolt, differenciált fel- használása és a szigorú taka­rékosság álljon. — A kormányzati szervek a népgazdasági terv végrehajtá­sához szükséges intézkedéseket idejében és folyamatosan te­gyék meg, gondoskodjanak a következetes végrehajtásról. A gazdaságirányítás össze­hangolt munkával segítse elő a népgazdasági egyensúly megteremtését szolgáló pozi­tív folyamatok kibontakozását, szigorúan érvényesítse a sza­bályozókban foglalt egységes követel ményeket. — A vállalatok, a szövetke­zetek és a tanácsok a nép- gazdasági terv céljaival össz­hangban készítsék el terveiket. Minden gazdálkodó egység fő feladata, hogy rugalmasan al­kalmazkodjék a piaci igé­nyekhez, fokozottan takarékos­kodjék az anyaggal, energiá­val. Tegyenek konkrét intézke­déseket a gazdasági hatékony­ság gyorsabb növelésére, az üzem- és munkaszervezés javí­tására, a munkaidő jobb ki­használására. — A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy az 1980. évi népgazdasági terv céljai népünk összefogásával, a dol­gozók helytállásával, kezde­ményezésével, a szocialista munkaverseny lendítő erejével elérhetőek. Ezért elengedhetet­len, hogy minden termelő, gaz­dálkodó egységben tájékoztas­sák a dolgozókat a népgazda­sági tervben foglalt gazdaság- politikai célokról és a helyi sítésére. az áruforgalom bővíté­sére építünk. A rubel elszámo­lású áruforgalomban a kivitel és a behozatal lényegében azonos mértékben, 5—6 száza­lékkal növekedjék. A nem rubel elszámolású kül­kereskedelemben továbbra is oz egyensúlyi helyzet erőteljes javítása az alapvető feladat. A fejlődő országokkal a jövőben is gyors ütemben szélesítjük gazdasági együttműködésünket. A gazdaságilag fejlett tőkés or­szágokkal a kölcsönös előnyök alapján tovább bővítjük gazda­sági kapcsolatainkat. A külkereskedelmi tevékeny­ségben a kivitel fokozásával egyidejűleg törekedni kell az áruösszetétel és a jövedelme- zőséq javítására, a piaci felté­telekhez való rugalmas alkal­mazkodásra, a devizahozam növelésére. O Az állami költségvetés ki­adásai és bevételei a népgazdasági terv előirányza­taival összhanqban alakuljanak. Az állami költséqvetésben a felhalmozásra fordított kiadá­sok mérséklődjenek. A társa­dalmi közkiadások növekedése oz eddiqinél jobban igazodjék az orszáq gazdasági lehetősé­geihez. A költségvetési gazdál­kodásban is következetesen ér­vényesíteni kell a takarékossá­got. A lakosság alapellátását biztosító eqészségügyi. oktatá­si és szociális intézményekben a lehetőségek jobb kihaszná­lásával is hozzá kell járulni az ellátás színvonalának megőrzé­séhez. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az 1980. január 1-én bevezetésre kerülő közgazdasági szabályo­zók következetes alkalmazáso, az árrendszer hatékony mű­ködtetése, az átmeneti kedvez­mények fokozatos csökkentése elősegíti a gazdasági tisztánlá­tást, a gazdálkodó egységek — céljainknak megfelelő — dif­ferenciált fejlődését. feladatokról. Igényeljék javas­lataikat, karolják fel a dolgo­zók termelési munka mozgal­mait. A kollektívák, a szocia­lista brigádok vállalásai a nép- gazdasági tervvel összhangban a jövőben is elsősorban a ter­melés hatékonyságának, gaz­daságosságának javítására, az ésszerű anyag- és energiata­karékosságra, a hazai és a kül­földi piacon is jól értékesíthe­tő cikkek termelésének növe­lésére, a kooperációs fegyelem erősítésére, a szállítási szerző­dések betartására irányulja­nak. Fontos, hogy a vállalatok vezetői — -a párt- és társadal­mi szervekkel együttműködve — biztosítsák a felajánlások tel­jesítéséhez s’zükséges feltétele­ket. — A párt szervei és szerve­zetei segítsék elő, hogy a dol­gozó tömegek megértsék és cselekvőén támogassák gazda­ságpolitikai céljainkat. Tudato­sítsák, hogy eredményeink megőrzéséhez, vívmányaink megszilárdításához az eddigi­nél jobb munkára van szük­ség. A kommunisták személyes példamutatással továbbra is segítsék a tervek megvalósítá­sát. A sajtó, a televízió és a rá­dió adjon nagyobb nyilvános­ságot az új feltételekhez ru­galmasan alkalmazkodó törek­véseknek, segítse elő, hogy a közvélemény megértse és reá­lisan értékelje gazdasági hely­zetű niket. A Központi Bizottság felkéri o tömegszervezeteket, a társa­dalmi szerveket, hogy tagsá­guk mozgósításával járuljanak hozzá gazdasági feladataink sikeres teljesítéséhez. * A Központi Bizottság átte­kintette a XII. kongresszus elő­készítésének helyzetét és elfo­gadta az 1980. évi munkater­vét. A Központi Bizottság Grósz Károly elvtársat, a KB osztály- vezetőjét — Okit megválasztot­tak a Borsod megyei Pártbi­zottság első titkárának — fel­mentette osztályvezetői meg­bízatása alól. Eszéki pártdelegáció Baranyában ■9 lozo Petovicsnak, a Horvát Kommunisták Szövetsége Eszék területi konferenciájának elnö. ke vezetésével háromnapos lá­togatásra jugoszláv küldöttség érkezett tegnap Baranyába. A delegáció tagjai Dragó Kova- csovics, Vladimir Sztanics, Mir­ko Setina, Zsivko Szekulics. A vendégeket a határon dr. Nagy József, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, o megyei pártbizottság első titkára fogad, ta és kísérte Pécsre. A megyei pártbizottság székházában me­gyénk első titkára bemutatta Horváth Lajost, a Baranya me. gyei Tanács elnökét, Bocz Jó­zsefet, Czégény Józsefet, dr. Jer- szi Istvánt, a megyei pártbizott­ság titkárait, Lukács Jánost, a Pécs városi Pártbizottság első titkárát, a megyei párt-végrehaj­tóbizottság tagjait. Dr. Nagy József beszámolt a két terület együttműködé'si megállapodásé, nak eredményes alakulásáról, a kishatárforgalom fejlődéséről, a Glas Slavonije és a Dunántúli Napló gyümölcsöző együttműkö­déséről, továbbá a szakszerve­zetek és az ifjúsági szervezetek jó kapcsolatáról, a Hazafias Népfront, a TIT és az MTESZ szervezett munkásságáról. Ezt követően részletesen beszélt Baranya iparáról, mezőgazdasá­gáról. Az eszéki pártmunkásküldött­ség délután Czégény József me­gyei titkár társaságában elláto­gatott a Mecseki Szénbánya Vállalat Kossuth-bányaüzemébe. A vendégeket fogadta és kö­szöntötte Juhász István, a párt- bizottság titkára, majd Mérei Emil tájékoztatót mondott a vál­lalat és az üzemegység munká­járól. A Kossuth-bányai prog­ramban bányalátogatás is sze. repelt. — ni — A magyar sajtó napján (Folytatás az I. oldalról) Olyan ez a rendszer, mint egy jól szerkesztett gépóriás, mely. ben minden apró alkatrésznek a helyén kell lennie és jól kell működnie. Úgy vélem, a me­gye lakossága — az apróbb zökkenőket sem tagadva — elégedett e rendszer működé­sével. És ha már előre is oka­runk tekinteni, akkor most azt jelezném: qz emberek a ko­rábbinál alaposabb, sokolda­lúbb és időbeni információt várnak minden lényeges ese­ményről, főként a gazdasági és külpolitikai kérdésekről. — Közös dolgunk, és csak együtt leszünk képesek elvégez­ni azt, ami ránk vár. És ez nem kevés, hiszen a szocializmus fejlődésével együtt növekszik a társadalom és az egyén tuda­tossága, a társadalmi élet ala­kulása, gyakran bonyolult ta­pasztalatai erőteljesen hatnak az egyénre is. A mi közös fele­lősségünk, hogy segítsük az embereket többet látni e gyor­san változó világból, hogy töb­bet tudva képesek legyenek el­igazodni ennek igaz és hamis értékei között. És lehet-e ennél szebb munka, lehet-e ennél szebb hivatás? Aligha! Nos, ezt a munkát köszöntőm én most a magyar sajtó napján, és önöket, kik ezt a munkát ügyünk iránt elkötelezett hittel és akarattól végzik. Kívánom, hogy legyen ebben a jövőben is sok örömük — fejezte be ün­nepi megemlékezését Horváth Lajosi a megyei tanács elnöke. Ezt követően a Szakszerveze­tek Baranya megyei Tanácsa nívódíját Neubauer József, az SZMT vezető titkára adta át Kovács Imrének, a Magyar Rá­dió Pécsi Stúdiója szerkesztő­riporterének. Baranya megye Tanácsának nívódíját Horváth Lajos tanácselnök nyújtotta át dr. Kozma Ferencnek, a Dunán­túli Napló rovatvezetőjének. A KISZ Baranya megyei Bizottsá­gának nívódíját Cörgényi Zol­tán, a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának munkatársa vette át Bóna Ernőnétől, a megyei KISZ-bizottsag első titkárától. A határőrség kitüntetését, a Ki­váló Határőr jelvényt Murányi Lászlónak, a Dunántúli Napló munkatársának Vereb Mátyás alezredes nyújtotta át. A tűzol­tóság kitüntetését, a Tűzbizton­sági érmet Kocsis Bélának, o Magyar Rádió Pécsi Stúdiója munkatársának Kosteleczky Sándor ezredes, megyei tűzol­tóparancsnok adta át. A Magyar Lajos újságírói 'nívódíjban Erb János, a Du­nántúli Napló fotóriportere ré­szesült. A Magyar Televízió Körzeti Stúdiójának „A pécsi stúdióért" emlékplakettjét Szé- kelyhidi Attila műszaki vezető kapta meg. A Népszabadság terjesztésé­ben elért kiváló munkájáért emlékplakettet kapott Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztály- vezetője, Nemes József, a MEHIV szervezője, Hilmer Bé- láné, a Pécs l-es Postáhivatal hírlapkézbesítője. Az emlék­plaketteket Sterli Mária, a Hír­lapkiadó Vállalat osztályvezető­helyettese adta át. A Dunántúli Napló terjesz­téséért plakettel jutalmazták dr. Scheich Jánosáét, a Mo­hács l-es Postahivatal hírlap­felelősét, Nagy Erzsébetet, a Szigetvár l-es Postahivatal hír- lapfelelősét és Fodor Lászlót, a sásdi postahivatal külterületi kézbesítőjét. A lapterjesztőknek az elismeréseket Braun Károly, a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója és Varga Sándor, a Pécsi Postaigazgató­ság vezetője adta át. H. L. Hegemlékezések Budapesten Hatvanegy esztendővel ez­előtt, 1918. december 7-én je­lent meg az első magyar legá­lis kommunista lap, a Vörös Újság. Az évfordulón, amely egyben a magyar sajtó napja, pénteken a MOOSZ székházá­ban ünnepi ülést tartott a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetségének választmánya. Pálfy József elnök köszöntöt­te az ülés résztvevőit és meghí­vottjait, majd Hárs István, az Újságíró Szövetség elnökségé­nek tagja, a Magyar Rádió el­nöke ünnepi beszédben emlé­kezett meg az évfordulóról. Ez­után átadta a tavaly alapított arany emléktollakat, amelyek­kel a MUOSZ választmánya a nyugdíjba vonult újságírók ki­emelkedő tevékenységét, élet­útját, a szocialista újságírás­ban kifejtett munkáját ismeri el. Az idei arany emléktollpkat a következők kapták: Andor Leon, a Neue Zeitung nyugdíjasa, Baló László, a Hétfői Hírek nyugdíjasa, Feleki László, a Lu­das Matyi nyugdíjasa, Hoppe László, a Sport és Testnevelés című lap nyugdíjasa, Király Pál, a Dunaújvárosi Építőmun­kás nyugdíjasa, Máté György, a Népszabadság nyugdíjasa, Pálinkás György, a Dunántúli Napló nyugdíjasa, Rónai Mihály András, a Magyar Hí­rek nyugdíjasa, Sarló Sándor, a Vengrija című lop nyugdíja­sa, Sötér Édit, a Népszabad­ság nyugdíjasa, valamint Tabi László, a Ludas Matyi nyugdí­jasa. Ezután az Újságíró Szövet­ség Rózsa Ferenc termében az első magyar legális kommunis­ta lap megjelenésének évfor­dulója tiszteletére megkoszo­rúzták a Vörös Újság márvány emléktábláját. A forradalmár elődök emléke előtt tisztelegve koszorúkat helyeztek el a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hivata­la, a Népszabadság, a Nyom­da-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete, a Művészeti Dolgozók Szakszer­vezete, valamint a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsége képviselői. Megkoszorúzták az emléktáblát az újságíróískola hallgatói is. Az ünnepséget követően a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és oz Újságíró Szö­vetség a sajtónap alkalmából fogadást adott. A fogadáson részt vett Vórkonyi Péter állam­titkár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke, Fodor László, az MSZMP KB agi- tációs és propaganda osztá­lyának helyettes vezetője, to­vábbá o lapok és o sajtószer­vek vezető munkatársai. A Vörös Újság megjelenésé­nek 61. évfordulójáról bensősé­ges ünnepségen emlékeztek meg pénteken az MSZMP köz­ponti lapja, a Népszabadság székhazában. A szerkesztőség nevében koszorúkat helyeztek el az éoület előcsarnokában a Vörös Újságot olvasó munkást ábrázoló bronz emlékmű talap­zatán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom