Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-05 / 333. szám
2 Dunántúli napló 1979. december 5., szerda II baranyai áfészek küldöttközgyűlése (folytatás az 1. oldalról) HeBiéléni a fit löte! iS Kislégi professzor Engels-fordításai A kertbarátok és kisállattenyésztők megyei elnökségének tanácskozása A Kertbarátok és Kisállattenyésztők Baranya megyei Társadalmi Szövetsége tegnap délelőtt Mohácson, a Hazafias Népfront városi titkárságán tartotta meg elnökségi ülését. Elsőként Novics János, a szövetség elnöke tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy miként értékelte az országos szövetség a Baranya megyei Szövetség eddig végzett munkáját a legutóbbi ülésén. Ezt követően az elnökség állást foglalt arról, hogy megyénkben az elkövetkezendő időben sem változik a Kertbarátok és Kisállattenyésztők Társadalmi Szövetségének mozgalmi jellegű munkája, srvéhány más megyei szövetséggel ellentétben, továbbra sem szándékoznak tagdíjat szedni a közel hetvenezer főt számláló tagságtól. Második napirendi pontként az elnökség meghallgatta a mohácsi kertbarátklub munkájáról szóló beszámolót, s megvitatta a mohácsi kertbarátok legnagyobb gondját jelentő kérdés lehetséges megoldási módozatait: hol és milyen formában lehetne Mohácson kertbarátszakboltot létesíteni, amelyre a növekvő igényeket tekintve, égető szüksége lenne a városnak és környékének. Végezetül a pécsi kartbarát székház létesítésének legfrissebb fejleményeit vizsgálta meg az elnökség. Az „id. Kréth Imre” nevét viselő siklósi munkásőregység tagjai, a járás párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek, valamint gazdasági egységeinek segítségével kutatták fel és gyűjtötték össze a fotókat, írásos dokumentumokat, hogy bemutathassák a munkásőrség életét, és hűen tükröztes- sék a járás gazdasági fejlődését. Az anyagokat hagyományfalon mutatják be, igazolva, hogy a hagyományok ápolása szorosan hozzátartozik mindennapjaikhoz. A sellyei objektumon berendezett kiállítás bemutatja a munkásőrség megalakulását, A bőrgyártás során a színbőrök mellett kevébé értékes hasítékok is keletkeznek. Ezeket az alapanyagokat, jóllehet a nyersbőr árrobbanás értéküket megemelte, a hazai bőrgyárak, ban nem hasznosítják kellően. Külföldön viszont új eljárásokkal igyekeznek a hasítékok felsőbőrként! felhasználását szélesíteni. Ezek közül az úgynevezett Levacast technológia terjedt el, hazánkban most folyik a bevezetése. E technológia azonban drága, erősen megemeli a hasíték felsőbőrök árát, így kézenfekvő olcsóbb eljárások után nézni. Erre vállalkozott a Bőr-, Cipő- és Bőrfeldolgozó Tudományos Egyesület, amikor is összehozta a hazai bőrgyárak szakembereit a bécsi Reich. hold Chemie A. G. céggel. A kétnapos szimpozion tegnap kezdődött a pécsi Technika Házában, ahol a bécsi cég vetkezeteket. Az ÁB megbízásából egyre több biztosítási ügyletet is kötnek. A beszámoló tanúsága szerint eredményes munka folyt a lakásszövetkezetekben is. Teljesülnek a lakás- építési előirányzatok. Az utóbbi két évben meggyorsult az OTP társasházak tulajdonosainak szövetkezetbe tömörülése, eddig ötszáznál is több tag lépett be. Elhangzott: a jövő év végéig a szövetkezeti kezelésben levő lakások száma mór eléri a 10 ezret, a garázsoké a 3 ezret. Fejlődik a Közös Karbantartó Társulás, melynek jelenleg 13 szövetkezet tagja. Végezetül a beszámoló foglalkozott a belső ellenőrzés helyzetével, a szakmai és politikai képzéssel, a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny szövetkezeti eredményeivel, majd pedig körvonalazta a jövő évi feladatokat. Ambrus Lajos beszámolója után számot adtak a nő- és ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásáról, a küldöttközgyűlés a vita után valamennyit jóváhagyta. A vitában sokan szólaltak fel, köztük dr. Szlamenicky István, oz Országos Fogyasztási Tanács elnöke. Elismerően nyilatkozott a baranyai eredményekről, első helyen említve a nyereség jelentős emelkedését. Érdemes elemezni, mi volt a forrása a nagyobb nyereségnek, annál is inkább, mivel a jövő évben esedékes új közgazdasági szabályzók igencsak rászorítanak, jól megnézzük, mi is az, ami haszfejlődését és életét, valamint azokat a bázishelyeket — BCM, Villány, Siklós, Harkány, Vajsz- ló, és Sellye, valamint az Ormánság — ahol munkásőrök élnek és dolgoznak. Sellyén a hagyományfalat ünnepélyes keretek között Gulyás József, Siklós városi-járási rp u nká sörpa ro ncs nők adta át a sellyei munkásőregységnek megőrzésre és továbbfejlesztésre, valamint azért, hogy hasznosítsák a kiszesek és az iskoláscsoportok hazafias nevelésében. Az ünnepségen részt vett Kovacsevics Márk, az MSZMP Siklós városi-járási Bizottságának első titkára. szakemberei ismertették új típusú bőripari segédanyagaikat és új, vizes kikészítési eljárásukat, mellyel a marhahasíték felsőbőrök választéka növelhető, A viszonylag olcsó eljárás egy olasz gyártmányú gép alkalmazásán nyugszik, a gépet a gyakorlatban ma mutatják be a résztvevőknek a Pécsi Bőrgyárban. A téma horderejét aláhúzandó, amint azt tegnapi megnyitójában Csendes László, a Pécsi Bőrgyár igazgatója hangsúlyozta, a mai nyersbőrárak mellett minden négyzetméter hasítékból gyártott felsőbőrrel 13 dollárnyi nyersbőrt lehetne kiváltani, s ha csak kétszeresére növelnék a spalt felsőbőrök hazai felhasználását, ezzel csaknem 3 millió dollárral javulna az ország devizamérlege. A bemutatott új eljárás eredményeinek kiértékelésére ma kerül sor. not hoz. A jövőt illetően néhány megszívlelendő útmutatással szolgált. A kereskedelemben az élőmunka jobb megszervezésével még jócskán csökkenthetők a költségek. Lényegesen szűkösebbek a beruházási keretek, ezért a fogyasztási szövetkezetek igyekezzenek a kevesebb pénzből is — ha szerényebben is — kihozni ugyanazt, s főként abba ruházzanak be, ami a legtöbb nyereséget hozza. Emelni kell a vezetés színvonalát: új munkastílusra és módszerekre van szükség. Találékonyságra, kockázatvállalásra, gyorsaságra. Csak így maradhatnak versenyben a fogyasztási szövetkezetek, s győzhetnek — a maguk és az ország javára. E gy halálos közlekedési balesetről tájékoztatást adó hírre számosán odafigyelnek. Még többen, ha a karambol két-három áldozatot követel. De ha egyszerre tizenegyet — az megrázza a közvéleményt, A hétfői, Lökösháza közelében történt autóbusz- vonat összeütközés, amelynél 11-en meghaltak, 28-an pedig megsebesültek, újólag ráirányítja a figyelmet: mi is van a vasúti kereszteződésekkel? Azokkal semmi! A berendezések jól működnek, az őrök időben leengedik a sorompókat. Akkor hoi a baj?! Az emberi felelőtlenségben, a figyelmetlenségben kell keresni a kérdésre a választ. Abban, hogy néhány járművezető nem látja, vagy nem akarja látni a fénysorompó tiltó jelzéseit, nem veszi észre a leeresztett sorompót. Ahol régimódi, „szakállas" sorompó van, ott nincs különösebb gond. Ha le van engedve, úgysem lehet továbbmenni (bár ezt is megpróbálták egyesek, idén a MÁV Pécsi Igazgatósága területén 400 ezer forintos kórt okoztak eddig a sorompórongálók, akik között figyelmetlen autósok- motorosok jócskán akadnak). És ha még jó néhányon a leeresztett félsorompók ágai között cikázva, a távolabb jövő mozdony előtt átsurranva kísérleteznek is az átkeléssel, ez sem általános jelenség. Az viszont mind többször fordul elő, hogy a fénysorompó tilos jelzése ellenére keresztülhajtanak a síneken, miután meggyőződtek arról, hogy a vonat még arrébb van. Egy kísérletet tettünk tegnap: a harkóny—pécsi országút Harkánynál levő vasúti kereszteződésében „táboroztunk le”, a síneken lassítás nélkül át- robogókat figyelve. Mert robogtak ám, olyan sebességgel, hogy ha pirosat mutatott volna a lámpa, akkor sem igen tudtak volna időben lefékezni járművükkel. Tíz perc alatthúsz erre menő kocsit számoltunk meg, ebből kettő lassított valamelyest, a többi fékezés nélkül suhant át a síneken. Szent- lőrincen és a boksái úton sem volt jellemző az átkelés előtti körültekintés, annál inkább o teljes bizodalom a fénysorompók megbízhatóságában. Irodalmi főszerkesztők tanácskozása A realizmusról, a népiségről és a pártosságról fogalmak korszerű irodalmi értelmezéséről kezdődött tanácskozás ked. den Budapesten, a Magyar írók Szövetsége székházában. A bolgár, csehszlovák, kubai, lengyel, mongol, NDK-ibeli, román és szovjet irodalmi folyóiratok főszerkesztőinek egyhetes tanácskozásán az irodalombon fontos jelenségek, fogalmak újabb értelmezéséről cserélnek véleményt. A nyitónapon a résztvevőket Garai Gá'bor, a Magyar írók Szövetségének főtitkára köszöntötte, majd Koczkás Sándor irodalomtörténész, oz író- szövetség kritikai szakosztályá. nak titkára tartott vitaindító előadást. Joggal mondhatják az autósok: mi lesz, ha már a jelzésekben sem lehet megbízni? Tegnap délelőtt verőfényes idő volt, jól lehetett látni a villogó piros lámpákat, amelyek a vonat közeledtére figyelmeztetnek. Mit figyelmeztetnek? Az áthajtást tiltják meg. De mi történik, ha a sűrű ködben elvész a tiltó jelzés, amit a tapasztalatok szerint néhányon — főleg ha nincs rá tanú és még át léhet a mozdony előtt évi ekéin i — amúgy is figyelmen kívül hagynak. Rossz ráA közelmúltban jelent meg a Marx—Engels Művei sorozat 41. kötete, amely oz ifjú Engels 1838 és 1842 között írott leveleit, cikkeit és verseit tartalmazza. A fordítás legnagyobb részét a Pécsett élő, 95 éves nyugalmazott egyetemi tanár, dr. Kislégi Nagy Dénes végezte. Kislégi professzor fiataloson fogad, korát valóban meghazudtoló frisseséggel beszél mindennapi munkájáról. — Egy baj van csak — mondja —, hogy olvasni már szinte egyáltalán nem tudok. Ezt o gondolni. Nehéz ugyanis elképzelni, hogy aki már sokadszor megkísérelt átkelni o piroson vagy rá sem pillant a jelzésre, az pont akkor fog lassítani, körültekinteni, amikor a legjobban kellene. Bár ki tudja? Inkább nekem ne legyen igazam. Csak a MÁV Pécsi Igazgatósága területén 90 fénysorompós vasúti kereszteződés van. A veszély tehát eleve fennáll. fordításomat is csak igen erős nagyító segítségével vagyok képes nyomtatásban olvasni. Pedig sokat vesződtem vele. A hatvanas években készült első kézirat elkollódott, így újból kellett az egészet kezdenem. Csupán az a részlet maradt meg, amely már 1974-ben a Világosságban megjelent. Három jelentős Engels-mű most jelenik meg először magyar fordítósban, a többi már más kötetekben vogy folyóiratokban napvilágot látott. Az egyik újdonság a Quintana-óda, amelyben Engels a könyvnyomtatás feltalál lásának állít emléket. Magyar szempontból az az érdekessége, hogy az 1840-ben kiadott Gu- tenberg-albumban jelent meg, ugyanott, ahol a mi Vörös- martynknak a Gutenberg-ódáját is közölték. Ez az album tehát együtt szerepelteti Engelst és Vörösmortyt. A másik mű a Schellingről írt három tanulmány, omelyekben Engels Hegelt védelmezi Schel- ling kritikájával szemben. A tanulmányokat Engels berlini katonai szolgálata idején, 1842- ben írta, és belőlük kitűnően megismerhetjük akkori gondolkodásmódját. A harmadik írás, amely először jelenik meg magyar nyelven A híd diadala című szatirikus eposz. Ez egyben Engels utolsó verse is, mert a verselést 1842-ben abbahagyta. Nem tartotta magát alkalmasnak lírai megnyilatkozásokra, pedig gimnazista korában még költőnek készült. A verset és a prózát is én fordítottam. Sajnos o kontrollszerkesztő a nagyobb szöveghűség kedvéért több helyütt elrontotta a versek ritmusát. Ez annál nagyobb hiba, mert ezek a költemények politikailag teljesen kifogástalanok, és Engels is szép német nyelven írta meg őket. Ezzel együtt úgy vélem, a kötet jól egészíti ki a korábban megjelent Engels-írásokat. Most már teljes képet kaphatunk az ifjú Engels politikai, szépirodalmi munkásságáról, s egyben meggyőződhetünk filozófiai és világirodalmi műveltségéről. Munkásőr hagyomány fal-átadás Sellyén Kétnapos szimpozion Pécsett Olcsó eljárás a hasítékbőrök feldolgozására A bécsi Reichhold Chemie A.6. bemutatója Miklósvári Zoltán így közlekedünk mi Átkelés a síneken Felelőtlenség ? Figyelmetlenség ? S az ördög sosem alszik. .. Horváth László H. J. Nem kampányfeladat A annak az országos akciónak a keretében, hogy az állami és társadalmi szervek az eddiginél nagyobb mértékben vonják be a környezetvédelmi munkákba a felsőoktatási intézmények hallgatóit, idén a Hazafias Népfront megyei Bizottsága és a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság pécsi egyetemisták és főiskolások részvételével vizsgálatot folytatott Baranya nyolc nagyobb községében a hulladéktárolás és környezetvédelem helyzetéről. . A vizsgálat lefolytatására nyolc munkacsoport alakult, amelyeknek általában egyaránt volt joghallgató, közgazdászhallgató, orvostanhallgató é$ műszaki főiskolás tagja, hogy a különböző szakágaknak megfelelően a lehető legszélesebb körre kiterjedő felmérést végezhessenek. Az egyetemisták munkájával és a felmérés során szerzett tapasztalatokkal foglalkozott tegnap délutáni ülésén a Hazafias Népfront Baranya megyei BizottságáEgyetemisták, főiskolások a környezetvédelemért nak környezetvédelmi munka- bizottsága. A vizsgálatok nyolc községet-érintettek: Bolyt, Bükkös- dót, Szalántát, Hosszúhetényt, Hidast, Kövágószöllőst, Szederkényt és Görcsönyt. Kiderült, hogy a nyolc községből hatnál ez volt az első olyan vizsgálat, omely a környezet- védelemmel foglalkozott. A községek többségénél a környezetvédelemmel foglalkozó tanácsrendelet már régen elavult, nem igazodik a kedvezőtlenül megváltozott körülményekhez. Szinte valamenynyi vizsgált faluban megoldatlan a szemét szállítása és elhelyezése. Ugyanakkor az is eléggé általános tapasztalat, hogy a környezet védelmére hozott rendelkezések inkább csak papíron léteznek, hiszen a meghatározott szankciókat o környezetet szeny- nyezők ellen a legritkább esetben, szinte csak kivételesen alkalmazzák. Ennek oka egyrészt az is lehet, hogy — miként a felmérést végző egyetemisták tapasztolták a községi tanácsokon pontatlanul, hiányosan vogy egyáltalán nem ismerik a környezetünk védelmére hozott jogszabályokat. A környezetvédelmi munka- bizottság kiválónak értékelte a vizsgálatokat végző egyetemisták munkáját, s a közeljövőben fokozatosan a többi baranyai településre is kiterjesztik a felmérést, hogy a környezetvédelem állami és társadalmi szervei minél pontosabb képet kapjanak a tennivalókról. D. I. /
