Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-05 / 333. szám

2 Dunántúli napló 1979. december 5., szerda II baranyai áfészek küldöttközgyűlése (folytatás az 1. oldalról) HeBiéléni a fit löte! iS Kislégi professzor Engels-fordításai A kertbarátok és kisállat­tenyésztők megyei elnökségének tanácskozása A Kertbarátok és Kisállat­tenyésztők Baranya megyei Tár­sadalmi Szövetsége tegnap dél­előtt Mohácson, a Hazafias Népfront városi titkárságán tar­totta meg elnökségi ülését. El­sőként Novics János, a szövet­ség elnöke tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy miként értékelte az országos szövetség a Baranya megyei Szövetség eddig végzett munkáját a leg­utóbbi ülésén. Ezt követően az elnökség állást foglalt arról, hogy megyénkben az elkövet­kezendő időben sem változik a Kertbarátok és Kisállatte­nyésztők Társadalmi Szövetsé­gének mozgalmi jellegű mun­kája, srvéhány más megyei szö­vetséggel ellentétben, tovább­ra sem szándékoznak tagdíjat szedni a közel hetvenezer főt számláló tagságtól. Második napirendi pontként az elnökség meghallgatta a mohácsi kertbarátklub mun­kájáról szóló beszámolót, s megvitatta a mohácsi kertba­rátok legnagyobb gondját je­lentő kérdés lehetséges meg­oldási módozatait: hol és mi­lyen formában lehetne Mohá­cson kertbarátszakboltot léte­síteni, amelyre a növekvő igé­nyeket tekintve, égető szüksé­ge lenne a városnak és környé­kének. Végezetül a pécsi kartbarát székház létesítésének legfris­sebb fejleményeit vizsgálta meg az elnökség. Az „id. Kréth Imre” nevét vi­selő siklósi munkásőregység tagjai, a járás párt-, állami, társadalmi és tömegszerveze­teinek, valamint gazdasági egy­ségeinek segítségével kutatták fel és gyűjtötték össze a fotó­kat, írásos dokumentumokat, hogy bemutathassák a munkás­őrség életét, és hűen tükröztes- sék a járás gazdasági fejlődé­sét. Az anyagokat hagyomány­falon mutatják be, igazolva, hogy a hagyományok ápolása szorosan hozzátartozik minden­napjaikhoz. A sellyei objektumon beren­dezett kiállítás bemutatja a munkásőrség megalakulását, A bőrgyártás során a szín­bőrök mellett kevébé értékes hasítékok is keletkeznek. Ezeket az alapanyagokat, jóllehet a nyersbőr árrobbanás értéküket megemelte, a hazai bőrgyárak, ban nem hasznosítják kellően. Külföldön viszont új eljárások­kal igyekeznek a hasítékok fel­sőbőrként! felhasználását széle­síteni. Ezek közül az úgyne­vezett Levacast technológia ter­jedt el, hazánkban most folyik a bevezetése. E technológia azonban drága, erősen meg­emeli a hasíték felsőbőrök árát, így kézenfekvő olcsóbb eljárá­sok után nézni. Erre vállalkozott a Bőr-, Cipő- és Bőrfeldolgozó Tudományos Egyesület, amikor is összehozta a hazai bőrgyá­rak szakembereit a bécsi Reich. hold Chemie A. G. céggel. A kétnapos szimpozion teg­nap kezdődött a pécsi Technika Házában, ahol a bécsi cég vetkezeteket. Az ÁB megbízá­sából egyre több biztosítási ügyletet is kötnek. A beszámoló tanúsága szerint eredményes munka folyt a lakásszövetkeze­tekben is. Teljesülnek a lakás- építési előirányzatok. Az utób­bi két évben meggyorsult az OTP társasházak tulajdonosai­nak szövetkezetbe tömörülése, eddig ötszáznál is több tag lé­pett be. Elhangzott: a jövő év végéig a szövetkezeti kezelés­ben levő lakások száma mór el­éri a 10 ezret, a garázsoké a 3 ezret. Fejlődik a Közös Karban­tartó Társulás, melynek jelen­leg 13 szövetkezet tagja. Végezetül a beszámoló fog­lalkozott a belső ellenőrzés helyzetével, a szakmai és poli­tikai képzéssel, a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny szövetkezeti eredményeivel, majd pedig körvonalazta a jövő évi feladatokat. Ambrus Lajos beszámolója után számot adtak a nő- és ifjúságpolitikai hatá­rozatok végrehajtásáról, a kül­döttközgyűlés a vita után vala­mennyit jóváhagyta. A vitában sokan szólaltak fel, köztük dr. Szlamenicky István, oz Országos Fogyasztási Tanács elnöke. Elismerően nyilatkozott a baranyai eredményekről, első helyen említve a nyereség je­lentős emelkedését. Érdemes elemezni, mi volt a forrása a nagyobb nyereségnek, annál is inkább, mivel a jövő évben ese­dékes új közgazdasági szabály­zók igencsak rászorítanak, jól megnézzük, mi is az, ami hasz­fejlődését és életét, valamint azokat a bázishelyeket — BCM, Villány, Siklós, Harkány, Vajsz- ló, és Sellye, valamint az Or­mánság — ahol munkásőrök élnek és dolgoznak. Sellyén a hagyományfalat ünnepélyes keretek között Gu­lyás József, Siklós városi-járási rp u nká sörpa ro ncs nők adta át a sellyei munkásőregységnek megőrzésre és továbbfejlesztés­re, valamint azért, hogy hasz­nosítsák a kiszesek és az isko­láscsoportok hazafias nevelé­sében. Az ünnepségen részt vett Kovacsevics Márk, az MSZMP Siklós városi-járási Bizottságá­nak első titkára. szakemberei ismertették új típu­sú bőripari segédanyagaikat és új, vizes kikészítési eljárásukat, mellyel a marhahasíték felső­bőrök választéka növelhető, A viszonylag olcsó eljárás egy olasz gyártmányú gép alkalma­zásán nyugszik, a gépet a gya­korlatban ma mutatják be a résztvevőknek a Pécsi Bőrgyár­ban. A téma horderejét aláhú­zandó, amint azt tegnapi meg­nyitójában Csendes László, a Pécsi Bőrgyár igazgatója hang­súlyozta, a mai nyersbőrárak mellett minden négyzetméter hasítékból gyártott felsőbőrrel 13 dollárnyi nyersbőrt lehetne kiváltani, s ha csak kétszere­sére növelnék a spalt felsőbő­rök hazai felhasználását, ezzel csaknem 3 millió dollárral ja­vulna az ország devizamérlege. A bemutatott új eljárás eredmé­nyeinek kiértékelésére ma ke­rül sor. not hoz. A jövőt illetően néhány megszívlelendő útmutatással szolgált. A kereskedelemben az élőmunka jobb megszervezésé­vel még jócskán csökkenthetők a költségek. Lényegesen szűkö­sebbek a beruházási keretek, ezért a fogyasztási szövetkeze­tek igyekezzenek a kevesebb pénzből is — ha szerényebben is — kihozni ugyanazt, s főként abba ruházzanak be, ami a legtöbb nyereséget hozza. Emelni kell a vezetés színvona­lát: új munkastílusra és módsze­rekre van szükség. Találékony­ságra, kockázatvállalásra, gyor­saságra. Csak így maradhatnak versenyben a fogyasztási szövet­kezetek, s győzhetnek — a ma­guk és az ország javára. E gy halálos közlekedési bal­esetről tájékoztatást adó hírre számosán odafigyel­nek. Még többen, ha a karambol két-három áldozatot követel. De ha egyszerre ti­zenegyet — az megrázza a köz­véleményt, A hétfői, Lökösháza közelében történt autóbusz- vonat összeütközés, amelynél 11-en meghaltak, 28-an pedig megsebesültek, újólag ráirá­nyítja a figyelmet: mi is van a vasúti kereszteződésekkel? Azokkal semmi! A berende­zések jól működnek, az őrök időben leengedik a sorompó­kat. Akkor hoi a baj?! Az em­beri felelőtlenségben, a figyel­metlenségben kell keresni a kérdésre a választ. Abban, hogy néhány járművezető nem látja, vagy nem akarja látni a fénysorompó tiltó jelzéseit, nem veszi észre a leeresztett sorompót. Ahol régimódi, „szakállas" sorompó van, ott nincs külö­nösebb gond. Ha le van en­gedve, úgysem lehet tovább­menni (bár ezt is megpróbál­ták egyesek, idén a MÁV Pé­csi Igazgatósága területén 400 ezer forintos kórt okoztak ed­dig a sorompórongálók, akik között figyelmetlen autósok- motorosok jócskán akadnak). És ha még jó néhányon a le­eresztett félsorompók ágai kö­zött cikázva, a távolabb jövő mozdony előtt átsurranva kí­sérleteznek is az átkeléssel, ez sem általános jelenség. Az vi­szont mind többször fordul elő, hogy a fénysorompó tilos jel­zése ellenére keresztülhajtanak a síneken, miután meggyőződ­tek arról, hogy a vonat még arrébb van. Egy kísérletet tettünk teg­nap: a harkóny—pécsi országút Harkánynál levő vasúti keresz­teződésében „táboroztunk le”, a síneken lassítás nélkül át- robogókat figyelve. Mert ro­bogtak ám, olyan sebességgel, hogy ha pirosat mutatott vol­na a lámpa, akkor sem igen tudtak volna időben lefékezni járművükkel. Tíz perc alatthúsz erre menő kocsit számoltunk meg, ebből kettő lassított va­lamelyest, a többi fékezés nél­kül suhant át a síneken. Szent- lőrincen és a boksái úton sem volt jellemző az átkelés előtti körültekintés, annál inkább o teljes bizodalom a fénysorom­pók megbízhatóságában. Irodalmi főszerkesztők tanácskozása A realizmusról, a népiségről és a pártosságról fogalmak korszerű irodalmi értelmezésé­ről kezdődött tanácskozás ked. den Budapesten, a Magyar írók Szövetsége székházában. A bolgár, csehszlovák, kubai, lengyel, mongol, NDK-ibeli, ro­mán és szovjet irodalmi folyó­iratok főszerkesztőinek egyhe­tes tanácskozásán az iroda­lombon fontos jelenségek, fo­galmak újabb értelmezéséről cserélnek véleményt. A nyitónapon a résztvevőket Garai Gá'bor, a Magyar írók Szövetségének főtitkára kö­szöntötte, majd Koczkás Sán­dor irodalomtörténész, oz író- szövetség kritikai szakosztályá. nak titkára tartott vitaindító előadást. Joggal mondhatják az autó­sok: mi lesz, ha már a jelzé­sekben sem lehet megbízni? Tegnap délelőtt verőfényes idő volt, jól lehetett látni a villogó piros lámpákat, amelyek a vo­nat közeledtére figyelmeztet­nek. Mit figyelmeztetnek? Az áthajtást tiltják meg. De mi történik, ha a sűrű ködben el­vész a tiltó jelzés, amit a ta­pasztalatok szerint néhányon — főleg ha nincs rá tanú és még át léhet a mozdony előtt évi ekéin i — amúgy is figyel­men kívül hagynak. Rossz rá­A közelmúltban jelent meg a Marx—Engels Művei sorozat 41. kötete, amely oz ifjú Engels 1838 és 1842 között írott leve­leit, cikkeit és verseit tartalmaz­za. A fordítás legnagyobb ré­szét a Pécsett élő, 95 éves nyu­galmazott egyetemi tanár, dr. Kislégi Nagy Dénes végezte. Kislégi professzor fiataloson fogad, korát valóban megha­zudtoló frisseséggel beszél min­dennapi munkájáról. — Egy baj van csak — mond­ja —, hogy olvasni már szinte egyáltalán nem tudok. Ezt o gondolni. Nehéz ugyanis el­képzelni, hogy aki már so­kadszor megkísérelt átkelni o piroson vagy rá sem pillant a jelzésre, az pont akkor fog lassítani, körültekinteni, ami­kor a legjobban kellene. Bár ki tudja? Inkább nekem ne legyen igazam. Csak a MÁV Pécsi Igazga­tósága területén 90 fénysorom­pós vasúti kereszteződés van. A veszély tehát eleve fennáll. fordításomat is csak igen erős nagyító segítségével vagyok képes nyomtatásban olvasni. Pedig sokat vesződtem vele. A hatvanas években készült első kézirat elkollódott, így újból kellett az egészet kezdenem. Csupán az a részlet maradt meg, amely már 1974-ben a Vi­lágosságban megjelent. Három jelentős Engels-mű most jelenik meg először magyar fordítós­ban, a többi már más kötetek­ben vogy folyóiratokban napvi­lágot látott. Az egyik újdonság a Quintana-óda, amelyben En­gels a könyvnyomtatás feltalál lásának állít emléket. Magyar szempontból az az érdekessége, hogy az 1840-ben kiadott Gu- tenberg-albumban jelent meg, ugyanott, ahol a mi Vörös- martynknak a Gutenberg-ódáját is közölték. Ez az album tehát együtt szerepelteti Engelst és Vörösmortyt. A másik mű a Schellingről írt három tanulmány, omelyekben Engels Hegelt védelmezi Schel- ling kritikájával szemben. A ta­nulmányokat Engels berlini ka­tonai szolgálata idején, 1842- ben írta, és belőlük kitűnően megismerhetjük akkori gondol­kodásmódját. A harmadik írás, amely elő­ször jelenik meg magyar nyel­ven A híd diadala című szatiri­kus eposz. Ez egyben Engels utolsó verse is, mert a verselést 1842-ben abbahagyta. Nem tartotta magát alkalmasnak lí­rai megnyilatkozásokra, pedig gimnazista korában még költő­nek készült. A verset és a prózát is én fordítottam. Sajnos o kontroll­szerkesztő a nagyobb szöveg­hűség kedvéért több helyütt el­rontotta a versek ritmusát. Ez annál nagyobb hiba, mert ezek a költemények politikailag tel­jesen kifogástalanok, és Engels is szép német nyelven írta meg őket. Ezzel együtt úgy vélem, a kötet jól egészíti ki a korábban megjelent Engels-írásokat. Most már teljes képet kaphatunk az ifjú Engels politikai, szépiro­dalmi munkásságáról, s egyben meggyőződhetünk filozófiai és világirodalmi műveltségéről. Munkásőr hagyomány fal-átadás Sellyén Kétnapos szimpozion Pécsett Olcsó eljárás a hasíték­bőrök feldolgozására A bécsi Reichhold Chemie A.6. bemutatója Miklósvári Zoltán így közlekedünk mi Átkelés a síneken Felelőtlenség ? Figyelmetlenség ? S az ördög sosem alszik. .. Horváth László H. J. Nem kampányfeladat A annak az országos ak­ciónak a keretében, hogy az állami és tár­sadalmi szervek az eddiginél nagyobb mértékben vonják be a környezetvédelmi munkákba a felsőoktatási in­tézmények hallgatóit, idén a Hazafias Népfront megyei Bizottsága és a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság pécsi egyetemisták és főiskolások részvételével vizsgálatot foly­tatott Baranya nyolc nagyobb községében a hulladéktárolás és környezetvédelem helyze­téről. . A vizsgálat lefolytatására nyolc munkacsoport alakult, amelyeknek általában egy­aránt volt joghallgató, köz­gazdászhallgató, orvostan­hallgató é$ műszaki főiskolás tagja, hogy a különböző szakágaknak megfelelően a lehető legszélesebb körre ki­terjedő felmérést végezhesse­nek. Az egyetemisták munká­jával és a felmérés során szerzett tapasztalatokkal fog­lalkozott tegnap délutáni ülésén a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságá­Egyetemisták, főiskolások a környezetvédelemért nak környezetvédelmi munka- bizottsága. A vizsgálatok nyolc közsé­get-érintettek: Bolyt, Bükkös- dót, Szalántát, Hosszúhetényt, Hidast, Kövágószöllőst, Sze­derkényt és Görcsönyt. Kide­rült, hogy a nyolc községből hatnál ez volt az első olyan vizsgálat, omely a környezet- védelemmel foglalkozott. A községek többségénél a kör­nyezetvédelemmel foglalkozó tanácsrendelet már régen el­avult, nem igazodik a kedve­zőtlenül megváltozott körül­ményekhez. Szinte valameny­nyi vizsgált faluban megol­datlan a szemét szállítása és elhelyezése. Ugyanakkor az is eléggé általános tapasztalat, hogy a környezet védelmére hozott rendelkezések inkább csak papíron léteznek, hi­szen a meghatározott szank­ciókat o környezetet szeny- nyezők ellen a legritkább esetben, szinte csak kivétele­sen alkalmazzák. Ennek oka egyrészt az is lehet, hogy — miként a felmérést végző egyetemisták tapasztolták a községi tanácsokon pontat­lanul, hiányosan vogy egyál­talán nem ismerik a környe­zetünk védelmére hozott jog­szabályokat. A környezetvédelmi munka- bizottság kiválónak értékelte a vizsgálatokat végző egyete­misták munkáját, s a közel­jövőben fokozatosan a többi baranyai településre is kiter­jesztik a felmérést, hogy a környezetvédelem állami és társadalmi szervei minél pontosabb képet kapjanak a tennivalókról. D. I. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom