Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-30 / 356. szám

Sok a tehetséges kezdő versenyző Mohács ökölvívása Idényzáró beszámoló Heti jegyzetünk Tél, hó Olvasom, hogy a Budapesti Testnevelési és Sporthivatal az Edzett Ifjúságért tömegsport­mozgalom keretében „télen is ki a szabadba” elnevezéssel január 6-án és 27-én a Nor­mafánál és az Anna réten já­tékos sportvetélkedőt rendez. Hát mindenesetre ez a két nap nem sok. Aki csak ezeken a vetélkedőkön vesz részt, nem­igen mondhatjo el magáról, hogy a tél java részét a sza­badban töltötte. Szóval ez is egy a sok kampány közül. Majd megszámolják a résztve­vőket, bizonyára kijön egy szép nagy szám, azután a kö­vetkező télen ismét lesz valami hasonló. Félre ne értsenek, örülök ne­ki, hogy Budapesten két ilyen rendezvényt szentelnek a tél­nek. Csak az aggaszt, hogy a tél többi napján vajon mit csinálnak majd a fiatalok — és a kevésbé fiatalok. A ve­télkedők jelszószerű címe is arra utal, hogy nálunk valami bibi van a szabadban töltött téli órák számával. (Ezt sikerült jól megkeverni.) Szóval, valaho­gyan kiment a divatból a sza­badban eltöltött téli délelőtt, délután. Még a gyereksereg csak feltalálja magát a hó­ban. Akkor is, ha modern bér­házak között nem mérték ép­pen bőven a teret a téli örö­mök számára, de már serdül- tebbek, a felnőttekről nem is beszélve, a telet csak ronda időnek tekintik. Olyannak, ami beszorítja az embert a szo­bába, a presszóba, vagy más­hová. Bár őszintén szólva erről maga a tél is tehet, mert a havas eső még nem tél, illet­ve nem igazi tél, és mivel in­kább csak ilyen teleink voltak már jó idő óta, leszoktunk a csikorgó hóról, a márványke­mény jégről. Ezért azután át is értékeltük egy kissé a téli sportlehetőségeket. Egyre in­kább meggyőződéssel hangsú­lyoztuk, ahol mód adódott rá, hogy o sportot télen a csar­nokok képesek csak megmen­teni. örültünk annak, hogy a csarnokok révén téli sport lett a kézilabda, o tenisz, végül a futball rs. Ezt olyannyira elhit­tük, hogy észre sem vettük, mi mindenre van még lehetőség a csarnokokon kívül. Az igazi téli sportok, a ha­vas és jeges sportok jóformán csak televíziós élménynek ma­radtak meg. A hazai jégspor­tunk a gyarapodó műjégpályák dacára elhervadt, a havas sportágak pedig talán még- jobban összezsugorodtak né­hány tucat elszánt emberre. De nem is a minőséget hiá­nyolom. Főleg o havas spor­tokban dőreség volna hazai alpesi sízésről álmodozni. He­gyek és elegendő hó híján úgymond, itt nem rúghatunk labdába. Ami inkább okoz hiányérzetet, az a valóban nagy tömegeknek o téli szó­rakoztató sport-örömöktől való távolmaradása. Ezt világosan mutatja a budapesti példa is: két napra megszerveztek egy játékos sportvetélkedőt. A tél többi napjain pedig jórészt majd elüldögélünk valahol... Most ugyan valami fellendü­lés lóg a levegőben. Több is­merősömtől hallottam, hogy a gyerekek sífelszerelést kaptak karácsonyra, és az ünnepi program sízés lesz, ha el nem olvad a hó. De fiatalabb fel­nőtt ismerőseim között csak egyet találtam, akinek saját síléce van ... Tulajdonképpen legfőbb ide­je felfedezni a tömegsport szá­mára a telet. Mégpedig a leg­tágabb értelemben vett tömeg­sport számára. Mert nem kell ehhez okvetlenül méregdrága felszerelés. Egy kiadós séta o havas Mecsekben, nyugodtan odasorolható a tömegek sport­jához. Ennek az értékét még az sem rontja le, ha o séta végén megenged magának a „sportoló" egy bögre forralt bort... Szóval, menjünk télen is ki a szabadba. De ne csak két al­kalommal. Lehetőleg minél többször. Higgyék el, érdemes. — K — Mohácson 50 éves hagyomá­nya von az ökölvívásnak. Már 1930-ban tartottak a Duna- parti városban nagyszabású szabadtéri ökölvívó-bemutatót, amelyen részt vettek Kocsis és Énekes olimpioi bajnokok is. A felszabadulás előtt azonban nem tudott komoly gyökeret verni ez a sportág, csak néha volt fellán­golás, szakosztályi élet. 1945 után, különösen dr. Tamás La­jos Mohácsra kerülése után, az ő edzői irányítása mellett mór komolyan foglalkoztak ezzel a sportággal. Számos tehetség bontogatta itt szárnyait, került pécsi és fővárosi sportegyesüle­tekbe. Köztük Hajnal és Koch (jelenleg a Ferencváros vezető edzője), magyar válogatottak is lettek. Az elmúlt 30 év alatt, s jelenleg is élénk szakosztályi élet folyik az MVTE-ben. Popp László háromszoros olimpiai bajnokunk Adler Zsigmond ed­zővel három ízben is tartott be­mutatót, élménybeszámolót a városban. Ebben a sportágban is ne­velő egyesület Mohács. Felnőtt versenyzője kevés van, viszont serdülő, ifjúsági és junior ver­senyzője teszi ki a mintegy 35 fős szakosztályi létszámot. Fő bázisuk az 502. sz. Szakmun­kásképző Intézet, ahonnan min­den segítséqet, támogatóst megkapnak. Fejleszteniük kell az általános iskoláknál a tobor­zást, mert 1981-től az ökölvívás is az úttörőolimpia műsorába kerül. Az idényzáró beszámolón ki­tűnt, hogy eredményesség szempontjából sikerült 1979- ben előbbre lépniök. A terve­zett 6 ponttal szemben 8 olimpiai pontot szereztek. Eb­ben az évben igen sok verse­nyen vettek részt, valamint Mo­hácson is rendeztek két komoly versenyt szép számú közönség A Béke-Barátság Kupa autó­verseny-sorozat befejező futa­mára a Szovjetunióban került sor. Az „Orosz tél” elnevezésű raliin mínusz 30 fokos hideg­ben, hóesésben, moszkvai cél­lal és rajttal, 850 kilométert kel­lett megtenni a versenyzőknek. A magyar csapat vezetője Per­jés László, a Pécsi Volán szak­osztályvezetője volt, rajta kívül a Tóth—Lempek versenyzőpáros, Labdarúgás Pénteken este Dortmundban, a Westfalen stadionban nagy si­kerű labdarúgó-fesztivált tartot­tak, amelyen a Borussia Dort­mund együttese a világváloga­tottal mérkőzött. A 90 percet 35 ezer néző tekintette meg, és a találkozó teljes bevételét, mint­egy félmillió márkát az UNICEF alapjára utalják át, a világ nél­előtt. Oroszlányban, Baján, Pé­csett, Kaposvárott versenyeztek különféle bajnokságokban. A szakosztály 1974-es újjáalaku­lása óta 1979-ben először ren­deztek itthon, saját erőből, ran­gos versenyt. Előbb ny.-ma­gyarországi ifjúsági bajnoksá­got, majd nemsokára Baranya megye serdülőválogatottja Pest megye válogatottjával szemben 18:8 orányban nyert. A Sopronban megrendezett Du­nántúl serdülőbajnokságon egy első, két második és egy har­madik helyet értek el. Mivel Keszeg István a döntőben kéz­törést szenvedett, így a legjobb versenyző nem indulhatott el az országos döntőn. így is sike­rült azonban a mohácsiaknak két harmadik helyet szerezniük. Pongrácz Csaba könnyűsúlybon, Auth Attila pedig papírsúlyban szerzett bronzérmet. Valószínűleg a hazai rendez­vényeknek is köszönhető, hogy sok a tehetséges kezdő ver­senyző. A nyáron Mohácson volt a megyei összevont ököl­vívó serdülőtábor, amelyen há­rom mohácsi versenyző is részt vett. Az 1979. évi eredmények olapján 5 serdülő és 3 ifjúsági versenyző tagja az 1980. évi szűkített megyeválogatott ke­retnek. Feltétlenül szükséges a szak- csztályvezetés megerősítése és megfelelő felszereltség biztosí­tósa. Edzéseiket ismét az MVTE Kórház utcai tornatermé­ben tartják. Csorba Ferenc ve­zető edző mellett Sórdi Károly edző tevékenykedik nagy hoz­záértéssel. Cseperka Károly, oki foglalkoztatott ökövívó- bíró, nagyban segíti a szakosz­tály munkáját. valamint a Homan—Topp sze- relőpóros képviselte a pécsieket A magyar csapat összesítésben a 6. helyen végzett, egyéniben Kovács és Dékány, a Bp. Volán párosa kategóriájukban össze, sítésben 7. lett. Az utolsó fu­tamon a magyarok közül az újonc, pécsi Tóth—Lempek ket­tős szerepelt a legjobban, az 50 rajthoz állt induló közül 21- nek értek célba. külöző gyermekeinek megsegí­tésére. Borussia Dortmund—Világvá­logatott 3:2 (0:0). A világválogatott így állt fel: Pantelics — Kaltz, Krol, Pezzey, Beckenbauer, Botteron (Six 61. p.) Keegan, Szuszics, (Panenka a 71. p.), Cruyff, Müller, Blohin, (Petrovics 61, p.). A jelenlegi versenyzőgárdát alkalmasnak találják a szakem­berek az 1979. évi eredmé­nyeik túlszárnyalására, vola- mint a tervezett 10 olimpiai pont elérésére. Egyébként eb­ben oz évben huszonkét ver­senyzőt vizsgáztattak és ebből 17 serdülőkorú. Az ifjúságiak­tól 1980-ban egy ezüst- és két bronzjelvény elérését remélik. Janáur elején ismét megkezdik a hetenkénti háromszori ed­zést. Pazaurek Dezső Az olimpia hírei Két újabb olimpiai objektumot ad­tak át az elmúlt napokban Moszkvá­ban: az osztankinói tévé- és rádió­központot és a krilatszkojei fedett ke­rékpáros-stadiont. Az osztankinói központ jövendőbeli vendégei, 150 ország tévé- és rádió­társaságainak munkatársai, számta­lan telefon- és rádióvonalat használ­hatnak, s egyidejűleg húsz csatornán közvetíthetnek színes műsorokat. A korszerű épületben — amelyet mo­dern ipari módszerekkel fele annyi idő alatt építettek fel, mint más ha­sonló létesítményt — 21 tévéstúdió, 72 rádióstúdió és 62 riporterszoba áll rendelkezésre. Az elektronikus vezér­lésű berendezések egyszerre 288 mű­sor rögzítését, illetve sugárzását te­szik lehetővé. Az olimpiai játékok történetében először fordul elő, hogy az egyes országokba egyidejűleg kü­lönböző, a lakosságot leginkább ér­deklő sportágak versenyeit bemutató programokat közvetítenek majd. A műsorokat földi állomások és távköz­lési mesterséges holdak segítségével továbbítják. * A krilatszkojei fedett kerékpáros­stadion különleges szerkezetű épülete kívülről hatalmas kagylóhéjra emlé­keztet. Pályáját — amelynek maximá­lis lejtése 42 fok — szibériai vörös­fenyővel burkolták. A 19 ezer négy­zetméteres alapterületű csarnokban egyszerre hatezer néző szurkolhat ked­venceinek. * Az Intourist lehetővé teszi, hogy az olimpiára Moszkvába érkezők gyorsan és kényelmesen eljuthassanak olyan városokba is, ahol a nyári játékok más versenyeit, mérkőzéseit rendezik, így Leningrádba, Tallinnba, Kijevbe és Minszkbe. Ezenkívül sűrű repülő- járatok biztosítják, hogy a hatalmas ország idegenforgalmi szempontból gazdag műemlékekkel rendelkező vá­rosait látogathassák az érdeklődők, Buharát, Taskentot, Szamarkandot, Jerevánt stb. Gépésztechnikust felveszünk Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat, Pécs, Tímár u. 23. A BARANYA MEGYEI SÜTŐIPARI VÁLLALAT sósdi üzeme azonnali belépéssel villanyszerelő vagy elektrolakatos szakmunkást felvételre keres JELENTKEZÉS A SÁSDI ÜZEMVEZETŐNÉL FELVESZÜNK elektronikai műszerészeket Feltétel: — szakirányú szakmunkás- bizonyítvány vagy — szakközépiskolai végzettség (gyengeáramú szak) Jelentkezés: Irodagéptechnika Vállalat PÉCSI SZERVIZ, PÉCS, KÁLLAI ÉVA TÉR 6. SZ. Pécsiek az „Orosz tel ralim Talán sikerül eljutni az olimpiára Mire elég öt hónap? Kispál László újra edz Kispál László, a Komlói Bá­nyász többszörös magyar bajnok és válogatott atlétája félig már a zsebében érezhette a moszk­vai olimpia repülőjegyét. Az 1979-es év jól kezdődött a szá­mára, de aztán „eltűnt" és hosz- szú hónapok óta nem hallat ma. gáról. Csupán néhány hír adta tudtul, hogy a kitűnő atlétát megműtötték. — Tavaly ősszel Jugoszláviá­ban egy háromnapos versenyen indultam — emlékezik vissza Kispál László. — Éreztem, hogy fáj a lábam, de különösebb je­lentőséget nem tulajdonítottam, neki. Télen még alapoztam, sőt utána elindultam az országos mezei futóbajnokságon, amit megnyertem, csakúgy mint a komáromi utcai futóversenyt. Kö­vetkeztek a pályaversenyek és a salak, a gyors munka kihozta azt a fájdalmat, ami már hóna­pok óta akadályozott a verseny­zésben. így utólag már könnyű megfejtenem, hogy a tavaly őszi jugoszláv versenyen kezdődött minden. A térdhajlatban bekö­vetkezett izomszakadás végül azt eredményezte, hogy hosszú huzavona után, november köze­pén mégis fel kellett feküdnöm a műtőasztalra. Pillanatnyilag napi kétszeri edzéssel- 10—12 kilométeres könnyű futást már végezhetek. Orvosi vélemény szerint január közepe táján tel­jesen egészséges leszek. Még fáj a lábam, de nem tudom, hogy a műtét nyoma-e ez, vagy annak tulajdonítható, hogy eset­leg véget ér egy pályafutás. Na­gyon bízom benne, hogy sikerül felépülni. — Mit vár az új évtől? — Mindenekelőtt azt. hogy egészséges legyek. Mert ha nem, akkor sajnos véget ért a pályafutásom. Én ugyanis a középszerű eredményért már nem tudnék hajtani. Tehát ja­nuárban teljes erőbedobással megkezdem a munkát. Minden, kivel szemben van fél év le­maradásom és három hónappal később kezdem el az alapozást. Tudom, hogy hátrány, de min­dent megpróbálok, hogy behoz­zam a lemaradást. Ott akarok lenni Moszkvában! Kevés az, hogy szeretnék, igen akarok. Ha mégsem jutnék ki? Még van bennem egy olimpia, hiszen csak 26 éves vagyok. Ott lehetek még akár Los Angelesben is. Azért a moszkvai utat mégsem szeret­ném kihagyni! Kispál László ötszörös magyar bajnok. Tavaly 1500-on 3:37,9- cel megfutotta a MASZ olim­piai nevezési szintjét, és ezzel az eredménnyel a világranglista 23. helyére került. Hogy ez mit ér? Ha egy héttel korábban éri el ezt az eredményt — akkor még nem zárult le az EB-re va­ló nevezés — és megismétli a kontinensviadalon, ma EB 5. helyezettként emlegethetnénk. Azóta viszont eltelt egy év. Úgy, hogy az ellenfelek egyet léphettek előre. Kispál László­nak ezt kell behoznia. Júniusban végleg kialakul az olimpiai ke­ret. öt hónapja van tehát a megoldáshoz. Nem kis feladat! — hollós — Havas túra gyalogosan vagy sítalpakon A havas téli erdő látványa mindenkit gyönyörködtet. Hasz­náljuk ki a soron következő ün­nepnapokon azt az egyre rit­kább alkalmat, hogy hó borítja a Mecseket, és induljunk el megfelelő felszerelései egy rö­vid túrára. Ezúttal egy olyan könnyű, szinte emelkedő nélküli szép sétaúton ajánljuk a túrót, amelyre még kis gyerekekkel is bátran elindulhat a család. Akinek sífelszerelése van, ugyanezt az utat sítolpakon te­heti meg. A Mandulástól indulunk, me­lyet a 34-es, 35-ös buszokkal közelíthetünk meg, de akár gyalogosan is felsétálhatunk ide. Utunk végig a piros négy­szög jelzésen halad. A torna- pálya vonolán indulunk, majd a Lapishoz vezető műutat ke­resztezzük. Figyeljük és köves­sük a jelzésünket. Sétautunk a Daindolokból érkező szélesebb kocsiútba torkollik. Ezen hala­dunk, csaknem szintvonalbon, mojd kibukkanunk a Remeterét tisztására. A nyáron oly forgal­mas kiróndulóközpont most csendes. Az esőbeálló védett kis területében fogyasszuk el a magunkkal hozott teát. Akik sí­vel érkeznek, itt a közeli nyila­dékokban, erdővágásokban ki­tűnő lesiklópályát találnak. Folytassuk utunkat a tisztás sarkától újra a piros négyzeten. A gerincről jobbra, a Rózsa­völgy felé fordulunk. Kiérünk a szentkúti kertekhez, ahonnan rálátunk a kis település házai­ra. Két fahídon megyünk át, a hegyoldalon lefelé ereszkedve. Egy haranglábnál találjuk a forrást, melyről a nevét kopta a település. Kocsiút, majd séta­út következik, melyen nemso­kára a Rózsa-forrást találjuk. Pihenőhelyek mellett kanyar- gunk, míg egy másik forráshoz, a furcsa nevű Kancsal-forrás- hoz érünk. Innen letérünk a pi­ros jelzésről, és a balra vezető ösvényen a szentkúti völgytalp­ra ereszkedünk, az autópar­kolóba. Innen a műúton kb. 10 perc alatt elérjük a szentkúti autóbuszmegállót. Akinek ide­je, kedve van, tovább a műúton pár perc alatt eljuthat oz Is­tenkúti turistaház vendéglőjé­be, ahol étkezési, melegedés! lehetőséget találva fejezzük be a túrát. Az útvonal hossza 8 km, szintkülönbség 50 méter, megtételéhez (gyalogosan) kb. 3 óra szükséges. Kellemes kirándulást! Dunántúlt ncroio Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: Mitzki Ervin Főszerkesztő-helyettesek: Báling József és Hallama Erzsébet Szerkesztőségi ügyelet 8—20 óráig 10-053, 20 óra után 15-726 Kiadja a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs, Pf.: 134. Hunyadi út 11. 7601 Telefon: 15-000, 15-762, 15-852, 15-245, 15-264 Szerkesztőség telex: 12-421 Kiadó telex: 12-320 Készült ofszet rotációs eljárással Saphir 96-os gépen Pécsi Szikra Nyomda Pécs, Engel János u. 8. 7630 Tel.: 13-177, 13-696. Telex: 12-211 Felelős vezető: Szendrői György Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hóra 30,— Ft negyedévre 90,— Ft, egy évre 360,— Ft Indexszám: 25 054

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom