Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-16 / 344. szám
1979. DECEMBER 16. TÁRSADALOMPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. Akik a hírekben szerepelnek cselekvési programja Egy kiadós kézmosás után ültünk le beszélgetni, s jószerivel már ki is fújtuk magunkat... Egy nem éppen könnyű páncél- szekrény cipelésében segítettünk: a komlói pártbizottság földszintjéről vittük fel az emeletre, s a munkában mind a riportalany, mind az újságíró kivette részét. Simon József néhány napja Komló város Pártbizottságának titkára. Cigarettával, kávéval kínál. Most kezdődik a nap. Jó pór éve ismerjük egymást, így a tegeződés természetes. — Kolléganőm azt mondta rólad, hogy „irtó határozott ember” vagy. Eltöpreng a mondottakon. — Ha így mondto, nem ellenkezem. A határozottságra minden politikai vezetőnek szüksége van. Magatartásában, döntéseiben ennek ki' kell tűnnie. De egy dolgot még hozzátennék: a pózoló, vagdalkozó emberek nem oz ideáljaim. A határozottság mögött humánum legyen, a feladat és az ember nem választható el egymástól. (Beszélgetésünk további részében is úgy éreztem, ez a humánum, talán a titkár ars poeticája.) Fiatol ember: 36 éves. Az a korosztály, amelynek még rövid önéletrajza van. Balatonkenesén született, de nem balatoni ember. A háború idején egy bomba úgy elvitte a házukat, hogy a kertben elvermelt „élelem" is odalett. Édesapja korán meghalt: a három gyereket az anya nevelte. Kaposváron érettségizett, de továbbtanulásról csak álmodhatott... — Mégis szerencsém volt. Akkoriban indult oz uránbányánál az ércdúsító üzem, szakmunkások kellettek. Vonzott a lehetőség. A munkásfelvételnél jól megnézték, hogy kit vegyenek fel. Kiváló gárda, ha tetszik kiváló „káderanyag" gyűlt össze o hatvanas évek elején. „Szervetlen-vegyipari" szakmunkás lett S hozta magával a mozgalmi élet csíráit: a gimnáziumban is KISZ-vezető volt, itt is tagja lett az üzemi KISZ vezetőségének. Ma is nosztalgiával gondol az urános évekre: — Csodajó kollektíva volt. Aztán az első munkahely. Ott ismerkedtem meg a feleségemmel is. Párttag lett, pártiskolát végzett, felfigyeltek rá. Talán ennek köszönhető, hogy 1973-ban a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályára került, mint munkatárs. — Egyik jó kollektívából egy másikba. De merőben más feladatokkal. Talán így jellemezhetném a váltást. Az osztályon eltöltött évekről úgy beszéd hogy szinte közbe kell szólnom: már nem ott vagy. Barátok, elvtársak, munkatársak közül vált ki. — Tudod — meditál magábon —, talán ott tanultam meg igazán azt, amire egy embernek építenie lehet S ez: higgadtan megítélni a dolgokat. Ez a higgadtság a dolgok záloga. A legfrissebb diplomáját az SZKP Társadalomtudományi Akadémiáján szerezte. Három — illetve a budapesti előkészületekkel eqyütt — négy kemény év. A családtól távol. Tanulás és tanulás — közben pártmunka. Moszkvából hetente hazotelefo- nált... A kagyló pedig körbejárt: a nagyobbik fiú, a kisebbik, majd a feleség ... minden rendben van, egészségesek vagyunk. — Tudod, ez volt a legnehezebb. Egy telefonepizódot említ: a nagyfiúval beszél, de az nem odja senkinek át a kagylót. Hát anyu? Hát a kisebbik? „Tudod, apu az égvilágon semmi baj. Csak anyu elvitte az öcsköst a gyerekklinikára, mert fejjel beleesett egy szökőkútba ...” A nyarakat töltötték együtt, itthon is, Moszkvában is, Lenin- grádban is ... Ekkor lehetett családapa. Idén kapta kézbe a diplomát, amire gondolatban a neve fölé, arany betűkkel írta föl a felesége nevét. — Komló bányászváros. Mik a terveid? — Bányászok között éltem, s most is ez van. Igaz, közvetlenül nem a mi pártbizottságunkhoz tartoznak... Itt van a MOM, a Carbon, a kőbánya .. . Nagyok, a maguk nemében. Azt szeretném, ha minél előbb berázód- nék a munkába, minél több emberrel beszélhetnék. Egy jó apparátusba kerültem, s ez a jövőm számára is biztosíték. Hozzáteszi: életében érdekes-mozgalmas új időszak következik. S szereti az új feladatokat. Kozma Ferenc Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának 1980.évi Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága legutóbbi ülésén — a Központi Bizottság 1979. december 6-i határozata és az 1979-es tapasztalatok alapján — cselekvési programban rögzítette az 1980. évi népgazdasági tervből adódó megyei feladatokat. A program célja, hogy mozgósítsa a megye egész társadalmát a gazdálkodási feladatok eredményes teljesítésére. A népgazdasági követelményeknek megfelelően a fő figyelmet a termelési folyamatokra kell fordítani. Az objektív gazdasági környezethez való alkalmazkodás követelményét kell tudatosítani és érvényesíteni. Ezek maradéktalan megvalósítása biztosíthatja a lakosság életszínvonalában eddig elért eredmények megtartását. A veszprémi vár egyik újjáépített épületszárnyában átadták rendeltetésének a megyei új levéltárat, ahol már megkezdődött a tudományos munka. O Az ipari termelés differenciált 2—3 százalékos növekedési ütemét kell célul kitűzni, ezt a gazdaságos exportot bővítő és az importot hatékonyan kiváltó vállolatok nagyobb termelésnövelése útján kell elérni. A szénbányászat érje el a 3 millió tonnás termelést. Javuljon a szén átlagos fűtőértéke. Folytatni kell az előkészítést, a gépesítést, törekedve a nehéz fizikai munka csökkentésére. A gépipar — o termékszerkezet rugalmas, piaci igényekhez jól alkalmazkodó alakítása mellett - továbbra is gyorsabbon, 10 százalék körüTi ütemben növelje termelését. Ennek fő forrása, a korszerű kapacitások optimális kihasználása legyen. A könnyűiparban az üzembe helyezett új kapacitások fokozódó kihasználása útján, a piaci lehetőségek függvényében, differenciált 2—5 százalék közötti termelésbővülés tervezhető. Javuljon a termékek minősége, növekedjen a gazdaságosan előállított exporttermékek aránya. Az épitőanyag-ipari vállalatok a kereslethez és a kapacitáshoz igazodva olakítsák a termelésüket. Az export árbevétel növelése érdekében javítsák a piaci munkát. Az élelmiszeripar 6-8 százalékkal növelje termelését. A kapacitások fokozódó kihasználása útján növekedjen a termékek feldolgozottsági foka. A fő figyelmet a termékek minőségének javítása és exportképességének fokozása kapja. A feldolgozás melléktermékeit növekvő mértékben hasznosítsák. A tanácsi és a szövetkezeti ipar a helyi árualapok és a gazdaságos export termelésbővítése mellett javítsa a szolgál- totási igények kielégítésének színvonalát. Szélesedjen a kooperációs együttműködés a minisztériumi iparral. Q Az építőipar termelése — változatlan áron — 2-3 százalékkal emelkedjen. A tanácsi vállalatok és a szövetkezetek növeljék a fenntartási, felújítási munkák arányát. A bővülő termelés forrása a termelékenység növelése, a termelőkapocitások jobb kihasználása legyen. Fejleszteni kell az építőipari szervezetek közti együttműködést. Szilárdítsák a szerződéses fegyelmet, biztosítsák az átadási határidők tartását. Kiemelt feladatként kezeljék a minőség javítását. e a szállítás területén a vasút az előszállítások további szervezésével, a ki- és berako- dási munkák gyorsításával érje el o szállítási kapacitások egyenletesebb leterhelését. A közúti szállításnál növekedjenek a mennyiségi teljesítmények, kiemelt feladat továbbra is a városi tömegközlekedés minőségének javítása. A jobb karbantartási munkával növelni kell a járművek üzemképes idejét. O A mezőgazdaság termelése mintegy 3—4 százolékkal bővüljön. (Az állami gazdaságok 5 százalékos, a termelőszövetkezetek 3—4 százalékos növekedést, a kisüzemi gazdaságok szinten tartást érjenek el.) A növénytermesztés hozamai 8—9 százolékkal növekedjenek. A búza, a kukorica összvetéste- rülete az 1979. évi szinten alakuljon, a vető. és az olajosmagvakét növelni lehet. A takarmánytermesztés tartalékainak — hozam, minőség — a melléktermék, rét-lege!ő- gazdálkodás további kihasználásával biztosítani szükséges a szarvasmarha-létszám szinten tartósát, a sertés- és a juhállomány létszámának növelését. A baromfitartásban a gazdaságoson előállított — a kül- és belső piac igényeinek megfelelően — nagyüzemi és a háztájiban tenyésztett állatok átvételét kell biztosítani. Az állattartás hozamai, a takarékosabb abrakfelhasználás mellett növekedjenek. A fő figyelmet a fehérjeimport csökkenésére kell fordítani. A háztáji termelés és a kisállattenyésztés növekedésének feltételeit a nagyüzemek, az áfészek és egyéb felvásárló szervezetek segítsék elő. 0 A beruházási tevékenység javítását folyamatos feladóinak kell tekinteni. A folyamatban levő létesítmények számát csökkenteni kell. A kivitelezők részéről erőfeszítéseket igényel az időtartam rövidítése, a határidők tartása. Nagy figyel, met kell fordítani oz újonnan induló munkára, a VI. ötéves terv előkészítésére. A termelöberuházásoknak elsőbbséget szükséges biztosítani. A MÉV V. üzem és a szén- bányászat beruházásainak tervezett ütemű megvalósítása mellett, a pécsi süteményesüzem, a bikali holfeldolgozó és a mohácsi malom munkái fejeződjenek be. A mezőgazdasági fejlesztések az állattartó telepek rekonstrukciójára, a terménytárolók, gépműhelyek, üzemi utak létesítésére és o gépbeszerzésekre összpontosuljanak. A vasútvonalak és az úthálózat korszerűsítési munkái mellett, a MÁV üzemi és szociális létesítményének befejezése, a pécsi autóbusz-pályaudvar, a szigetvári postahivatal és a 6/A út V. ütemének folytatása emelhető ki. Biztosítani kell 1170—1180 célcsoportos és elő kell segíteni mintegy 1800—2000 magánlakás építését, valamint 220 bölcsődei, 850 óvodai férőhely, 55 áltolános iskolai tanterem átadását. Be kell fejezni a szigetvári kórház I. ütemét és törekedni kell arra, hogy a szakmunkásképző intézetek, a pécsi I. kerületi rendelőintézet, a siklósi és mohácsi általános iskola áthúzódó munkái minél kisebbek legyenek. Erőfeszítéseket kell tenni a Domus Ámha*. n 3000 és 2000 odaqos étterem, valamint a komlói áruház befejezése érdekében. Q Előrehaladásunk alapfeltétele a gazdasági hatékonyság gyorsabb, következetesebb növelése. Végre kell hajtani azokat a vállalati intézkedéseket, melyek a termékek és szolgáltatások gazdaságos, korszerű szerkezetének kialakítását, a termelő és szolgáltató folyamatok szervezettségének, műszaki színvonalának növelését, a termelési tényezők, erőforrások takarékosabb felhasználását szolgálják. A vállalatok, szövetkezetek vezetői és dolgozói széles körben ismerjék meg az 1980-as évben érvénybe lépő gazdasági szabályzókat. Éves terveik ki. alakítása során — jellegük szerint — vegyék figyelembe őket, a termelésben, az értékesítésben és az elosztásban jelentkező hatásuk alapján évközben módosítsák tevékenységüket. Az ipari termékszerkezet korszerűsítése során a termékeket a hotékony termelés, a jövedelmező értékesítés, a műszakigazdasági ismérvek és az ellátásban betöltött szerep alopján kell elbírálni. Fordítsanak mindenütt nagyobb figyelmet a technológiai fegyelem betartására és a gyártásközi ellenőrzésre. A tőkés piacokon is jövedelmezően értékesíthető termékek gyártását a feltételek oldaláról kiemelten biztosítani szükséges. A termékszerkezet korszerűsítése sarán jobban kell alapozni o gyártmányfejlesztésre, a termelőkapacitások rugalmas átállítására, a kooperációs kapcsolótok erősítésére és a szakosodásra. Az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaság bon létszámcsökkenéssel kell számolni. A jövedelmező értékesítési lehetőségekkel alátámasztott ipari kapacitások kihasználása érdekében a létszám egyes területeken növekedhet: ennek forrása, oz ipar más területein felszabaduló létszám. A kereskedelemben és o szolgáltató ágazatokban szerény létszámnövekedéssel lehet számolni. A termelő ágazatokban a munka termelékenységének javulása lehet döntően a növekedés forrása. Ennek érdekében — a technikai és technológiai korszerűsítés mellett - jobban kell alapozni a munka- és üzem- szervezésre. A fő folyamatok mellett kapjon nagyobb szerepet a kisegítő, kiszolgáló technológiák szervezése is. Javítani kell a vállalati irányítást és kapjon nagyobb figyelmet a vállalati mechanizmusok célszerűbb működtetése. A bérgazdálkodásban halaszthatatlan feladat a végzett munka mennyisége és minősége szerinti differenciálás. Legyen egyértelműbb kapcsolat a teljesítménykövetelmények és a munkabér között. Emelkedjék a teljesítményben dolgozók aránya, legyen rendszeresebb a normakarbanta rtás. O Az életkörülmények javítása érdekében a kereskedelem az ellátási szint tartását, illetve egyes területeken annak fejlesztését, az alapvető élelmiszereknél a minőségi követelményeket biztosítsa. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a munkáslakta területek és az alacsony keresetűek igényeinek kielégítésére. A vendéglátásban az igényeknek megfelelően bővüljön a közétkeztetés. A szolgáltatások terén fontos feladat a munka minőségének javítása, a vállalási idők csökkentése, a tartós fogyasztási cikkek garanciális javításának kiemelése, a lakáskarbantartási tevékenység fejlesztése. A kereskedelem, a vendéglátás és a szolgáltatások területén egyaránt követelmény a kulturált kiszolgálás biztosítása és a fogyasztói érdekvédelem erősítése. A cselekvési egység biztosítása megköveteli, hogy a megye párt- és tömegszervezetei, valamint állami szervei összehangoltan tevékenykedjenek a program megvalósításáért. A megyei pártbizottság kéri, hogy a megye dolgozói, a párttagok és pártonkívüliek, a vezetők és a beosztottak fegyelmezetten dolgozzanak a célkitűzések valóra váltásáért. A munkaerő felelősségre vágyik — Kérem a munkaköri leírásomat! — hangzik gyakran az indulatos követelés, amely rendszerint akkor fogalmazódik meg, ha volami baj van. Egy oktatási intézmény első embere nem vállalta addig megbízatását, amíg írásban nem tisztázták hatáskörét. Nem a felelősségtől ódzkodott —ellenkezőleg: azért kereste a leiadat határait, hogy a vele iáró felelősséget ténylegesen vállaL hassa. Nehogy több szék között — melyek egyike az övé — „pad alá essen”. Alacsonyabb beosztásokban nem ilyen egyszerű a helyzet. A munkakört ugyanis — leírva, vagy anélkül — a munkáltató határozza meg. Ha a dolgozó nem fogadja el, az gyakorlatilag a felmondást jelentené. Ezért ha valahol nincs tisztázva a munkakör, vagy nincs mun. kaköri leírás, annak nem az érintett munkavállaló az oka. Sokkal jellemzőbb a dologban a vezetői halogatás, idegenkedés. Pedig a beosztottak felelősségre* törekvése jó munkaviszonyt jelez: olyan tőke, amelyet, hűen kezelni vezetői kötelesség. A legtöbb kutatóintézet házi műhelyében jókezű, sokoldalú technikusok dolgoznak. Az eqyik orvosi egyetemi intézetben mondta a népszerű ezermester, aki találmányszámba menő megoldásaival az ott zajló tudományos munkában is érdekelt: — A. mi munkaköri leírásunk meg sem próbálja a lényeget megfogalmazni. Számomra a lényeg ott kezdődik, ahol már könnyen ráfoghatják: „nem lehet megcsinálni”. Egy másik ismerős technikusnak, aki egy nagy szolgáltató vállalat műszaki ellenőre, nincs ilyen szerencséje a munkaköri leírásával. Az utolsó bekezdésre bök leleplező szándékkal: „ ... továbbá köteles ellátni azokat a feladatokat, melyekkel csoport- vagy osztályvezető, je szükség esetén megbízza”. És ő lépten-nyomon „szükség esetént” végez . . . A*munkaköri leírás önmagában nem csodaszer; nem teremti meg a rendet, ha egyébként annak feltételei hiányoznak. Ebből ered a feszültség. Ronthat, ja a helyzetet a ma is gyakori jogi tájékozatlanság. Sokan csak a leírást lobogtatva szereznek tudomást arról, hoqy a munkaszerződéseken belül a munkáltató végrehajthat változásokat, például a dolgozó vállalaton, intézményen belüli átirányítását, ha az nem jár keresetcsökkenéssel, ha ideiqlenes jellegű, és nem ütközik általánosabb érvényű más jogszabályba. Mindez pedig független attól, hoqy leszögezték-e munkaköri leírásban, vagy sem. Kötelezhet, és leleplezhet te. hát ez a dokumentum, de a közös érdek, hogy a dolgozó és munkáltató ne alkalmatlan fegyverként, hanem az ésszerű és termelékeny munka érdekében együtt használja. K. T. Simon József