Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-16 / 344. szám
DN HÉTVÉGE 6. BELPOLITIKA 1979. DECEMBER 16. Jelentős középülettel gazdagodott Pécs ▼’ ▼ TgdsTftA Az új megyeháza Az első (?) megyeháza főépülete 1731-ben épült az akkori Wöberl Gassén —az 1722- től 1799-ig öt szokaszra osztott mai Kulich Gyula utcában —, a ma is megcsodált faragott díszkapu 1772-ben készült el. Viszontagságos története során a megyeházat 1819-ben városházának, 1821-ben pedig a káptalannak órvaház céljára kínálták fel, de nem kellett. 1930-ban épült meg a barokknak mondott dísztermet magába foglaló épületszárny. A fel- szabadulás után a megyeházból járási tanácsház lett, a megye pedig o Széchenyi térre költözött a Pécsi Takarékpénztár 1898-ban emelt épületébe. • Kezdettől alkalmatlan volt e célra az épület, ezért is született 1966-ban az új megyeháza építésének o gondolata. Elhelyezésére több ötlet is volt, oz egyik a mostani eszperantó park helyét ajánlotta, ezzel a megyeháza visszakerült volna a hagyományos környezetbe. Csakhogy időközben megformálódott az új városközpont építésének igénye a Rákóczi út—Szaloi András út közötti területen és akkor döntöttek úgy, hogy e területen az intézmények által határolt tömbbelsőben kell felépíteni az új megyeházát. A beruházási programot — a maitól merőben más gazdasági viszonyok között — 1969- ben fogadta el a végrehajtó bizottság. Ez a mai épületet tartalmazta a hozzá csatlakozó éttermi és tanácstermi szárnnyal. Ezután egy viszontagságos évtized következett nehezülő gazdasági viszonyokkal, amelyek éreztették hatásukat. Rögtön az építkezés kezdetén az irodaház- építési stop miatt le kellejt állni, amikor állt már a mónolit- szerkezetű fogadószint és a helyszínen voltak az univáz szerkezeti elemek. 1972-től 1974-;g szünetelt a munka, s azóta is csökkentett ütemben folyt az építkezés, egyrészt pénzügyi nehézségek miatt, másrészt meg őzért, mert sokkal fontosabb volt, hogy a lokások, óvodák, iskolák stb. megépüljenek. Ezzel magyarázható, hogy csaknem öt esztendő kellett a bonyolultnak nem mondható épülethez. • De végül is elkészült a hóz, amely alatt római kori romok szunnyadnak, s amely most a Rákóczi út 34-es házszámot viseli, azt a számot, amelyet korábban a DéDÁSZ pécsi városi kirendeltségének épülete viselt 1 a lebontásáig. Most ennek a helyén van az egyik széles gyalogosbejáró a tágas teraszra, ahonnan az épület főbejárata nyílik. A teraszra — amely olatt a megyei tanácsi gépkocsik garázsa von — a tömbbelsőből is fel lehet jutni, a Szabadság út felől is és majd annak idején a Jókoi utca felől is, ha megépül az ügyészség mellett az új megyei bírósági székház. A Szabadság úti feljáró mellett vannak a zászlótartó oszlopok - ez is sejteti, hogy a megyeháza főhomlokzata a Szabadság út felé néz majd. Valamikor — talán a 90-es években — ezen az oldalon épül meg az a szárny, amelyben tanácsterem lesz. Addig a megyei tanácsülések színhelye a régi megyeháza „barokk” díszterme. • November vége óta a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságának apparátusa már az új megyeházban dolgozik; az elmúlt hetek a költözéssel teltek, a régi ház kiürítésével. Ezt egyébként szó szerint kell venni, hiszen a kilencedik évtizedét taposó volt takarékpénztári ház nogyon eloggott már és alapos felújításra szorul. A BARANYATERV a közelmúltban statikailag megvizsgálta a házat és megái lapította, hogy a legfelső födémet teljesen ki kel! cserélni (az életveszélyeset erősen megközelítő állapotban van), a harmadik emeletit pedig jócskán meg kell erősíteni. Ami azt jelenti, hogy már a második emeletet is üresen kell hagyni. A házbon morad az Idegenforgalmi Hivatal, a pólyaválasztási és népművelési tanácsadó, a földszintre — az építési osztály helyére — beköltözik a városi földhivatal, az első emeleten pedig a népi ellenőrzés helyezkedik el. • A tízszintes épületet Köves Emil Ybl-díjas építész tervezte, akinek eddig két jelentősebb intézményi épülete volt Pécsett: o Tanárképző Főiskola új tanszéki épülete és a 400 fős orvosegyetemi kollégium. Az új megyeházáról ezt mondja: — A 60-as években 'készült rendezési terv eleve számolt azzal, hogy az új megyeháza környezetéből eltűnnek a még ma is meglévő házak. Tehát a tervezésnél nem lehetett számolni a mostani „bezártsággal". A megbízás annak idején úgy szólt, hogy 25 millió forintból kell kihozni az építkezést — a tényleges költségek végül is ennek a többszörösére rúgtak — és messzemenően a szerénységre kell a hangsúlyt fektetni, amire ma már nem szívesen emlékszik senki. A többszöri tervmódosítás ellenére is térfogatát és küllemét illetően az eredetileg tervezett épület valósult meg. Az akkori apparátusra méretezve többségében kis — egyfős szobákat kellett tervezni, ezek nagy részében most két fő dolgozik. A legfontosabb változás az volt, hogy a programból kikerült a belső oldalra tervezett étterem-tanácsterem szárny, helyette lett a terasz; a legfelső szintre pedig be kellett hozni a melegítőkonyhát és az éttermet. Az épületről egyébként jó az összbenyomásom, de örültem volna, ha a belső faipari munkák gondosabbak lettek volna, s ha az univáz szerkezet pontatlansága miatt nem kellett volna utólag centiméterekkel „faragni” az eloxált alumíniumból készült nyílászárókat. » Az épület belsőépítésze Máté András volt; a teljes berendezés az ő munkáját dicséri. Több újdonsággal is szolgál az új megyeházo. Az egyik a páternoszter, amely természetesen csak Pécsett újdonság és amivel ugyanúgy meg kell mojd barátkozni, mint annak idején a Konzum mozgólépcsőjével. A páternoszter még egy formában megjelenik: a központi iktatóban a megyei tanács élő iratanyagát ilyen rendszerű irattárolókban tartják majd, amely egy gombnyomásra hozza a kiadónyíláshoz a kívánt iratanyagot. Újdonság a fűtési rendszer is, amely jellegében megközelíti a légkondicionálást. Fűtési idényben egy bizonyos hőmérsékleti maximumra szabályozzák be, ominél kevesebbet szobánként bármikor igénybe vehetnek (pl. amikor kívülről a nap fűt), de többet soha. Ugyanez a fűtésrendszer nyáron hideg vizet keringetve hűtést ad. És most járjuk végig a házat! Dr. Palotai Ferenc gozdasági és ügyviteltechnikai osztályvezető a kalauzunk, ő mutatja be melyik szinten mi található és tőle tudjuk meq azt is, hogy az épület előtt a Rákóczi úti olda. Ion — a rendezési tervvel összhangban — lebontják majd az épületeket, a helyükön pedig parkolót építenek és hogy a Mottyasovszky-hózat „be fogják fejezni”, azaz egy hozzáépített szárnnyal tüntetik el a tűzfalat. Az alagsorban az épület kiszolgáló létesítményei vannak, a földszinten az új gépekkel felszerelt házinyomda, a mikrofilmes fotólaboratórium, a gazdasági osztály és a polgári védelmi parancsnokság kapott helyet. A fogadószinten a tágas előtérben van az ügyféltájékoztató, s e szinten található a telefonközpont, két vb-te- rem és a köztük levő, tanácsteremnek is alkalmas, többcélú hall. Az első emeleten a központi iktatón kívül az igazgat tósi osztály, a szervezési és jogi osztály, a gazdasági és ügyviteltechnikai osztály van, s itt helyezték el a padlószőnyeggel és hangelnyelő álmennyezettel ellátott leíróirodákat. A második emelet a tisztségviselőké, a tanácselnöké, az elnökhelyetteseké és a vb-titkáré, a harmadikon pénzügyi, o negyediken az építési és a terv, az ötödiken a művelődésügyi, a munkaügyi és a személyzeti, a hatodikon az egészségügyi és a kereskedelmi, a hetediken az ipari és a mezőgazdasági osztály található. A nyolcadik emeleten van a melegítőkonyha és az étterem, a büfé, a könyvtár és a klub. A hetedik emelet kivételével — ahol a megnövekedett létszámú mezőgazdasági osztálynak több helyre volt szüksége _ minden emeleten van 20— 25 fős tárgyalóterem. Pécs új, jelentős középülettel gazdagodott a város új intézményi központjában. Jó munkát az új helyen! Hársfai István Ingázók Pécsre és Komlóra Zömmel férfiak járnak dolgozni a két városba Pécsett a gazdasági ágazatokban 1978 végén 64 000 fő tevékenykedett, 81,3 százalékuk a városban lakott. A naponta Pécsre ingázók száma 12 000 fő volt. Az 1970-es népszámlálási adatokkal összevetve a foglalkoztatottak száma 14,3 százalékkal, a bejárók száma annál nagyabb mértékben, 16,3 százalékkal emelkedett. A 12 000 naponta bejáró dolgozó 38 százalékát oz ipar, 30,7 százalékát az építőipar foglalkoztatja. A szállítás-hírközlés 20,8 százalékban, a kereskedelem 10,5 százalékban köti le a Pécsre 'ingázókat. A legmagasabb az építőiparban az ingázók aránya: itt minden harmadik dolgozó vidékről jár be. Ezt követi a szállítás-hírközlés, ahol minden negyedik ember bejáró. Az ingázók túlnyomó többsége Baranya településeiről jár be. A négy ágazatban ösz- szesen csak 421 fő ingázik más megyéből. A városkörnyék községei adják az ingázók 20,7 százalékát. Baranya megye 291 községe közül csak 31-ből nincs Pécsre bejáró. A megye négy városa mind 100 fő feletti ingázót ad Pécsnek. Komlóról például 625-en járnak be nap mint nap. Ezzel szemben Pécsről Komlóra 377-en ingáznak. Érdemes megemlíteni, hogy o 1 PÉCSBE HATOTTA DKÚZÓK SZÁMI TELEPÜLÉSENKÉOT fenti keresztingázásból jelentős részt jelent a Mecseki Szénbányák, melynek 263 pécsi lakosú dolgozója jár naponta komlói munkahelyre és 165 komlói lakosú dolgozója pécsi munkahelyre. Az ingázók többsége autóbusszal közlekedik. Az autóbuszhálózat szinte a megye valamennyi községét érinti. A menetrend szerinti járatokon kívül a 12-es Volán szerződéses járatokon naponta 5000 főt szállított 1978-ban. Jelenleg naponta 63 szerződéses járat fut be Pécsre, ebből 52 az építőipari vállalatoknak szállítja a dolgozókat. A vasúthálózat 53 települést érint a megyén belül. Ha ezekből minden ingázó vonatta'l utazna, akkor is csak mintegy 4000 fő vehetné igénybe, de becslések szerint ennek fele sem használja a vasúti közlekedést. A négy termelő ágazatban az összes foglalkoztatottak 59 százaléka férfi, 41 százaléka nő. A noponta bejárók között azonban 72,4 százalékban vannak a férfiak. A Pécsre naponta bejáró emberek 88,8 százaléka fizikai munkás. A négy fő gazdasági ágazatban Komlón 14 500 embert foglalkoztatnak. Az iparon belül a dolgozók 70 százalékát a bányászat foglalkoztatja. A Komlón dolgozók háromnegyed része helyben lakik, több mint egynegyede, 3811 fő pedig naponta utazik munkahelyére. Az ingázók lakóhelye 99 település között oszlik meg, ebből 66 Baranya, 28 Tolna, 5 Somogy megyében van. Komlónak egy városikörnyéki községe van, Magyaregregy, innen 121 fő ingázik naponta. A közvetlen szomszédságban lévő Mecsekpölöske mintegy 100 ingázót küld Komlóra, 20 település adja az ingázók 71 százalékát. Komlónak kedvezőtlenek a közlekedési viszonyai. Az utazás túlnyomórészt menetrend- szerű autóbuszjáratokon bonyolódik. Szerződéses járat mindössze négy fut be naponta Komlóra; ebből egyet a Carbon Vállalat, hármat pedig a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat szerződtetett. Az ingázók mintegy 90 százaléka autóbuszt vesz igénybe. Az ingázók között 450 o nő, akik közül 340-en az iparban, 11 -en az építőiparban, 42-en a szállítás-hírközlésben, 57-en a kereskedelemben dolgoznak. Komlón a négy gazdasági ágazatban dolgozók túlnyomó többsége, 86 százaléka fizikai munkás. Az ingázók között is a fizikai foglalkozásúak aránya nagyobb. R. N. to. _ir^~ A mintás faburkolatú tanácskozóhall Az épület Jókai utcai homlokzata
