Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-16 / 344. szám

DN HÉTVÉGE 4. * GAZDASÁGPOLITIKA 1979. DECEMBER 16. Kedvez az időjárás az építőknek Jó a mezőgazdasági beruházások Nagy szőnyegek és bordó, ne­héz bútorok adják a szobabe­rendezést. Közöttük egy régi-ré­gi szekrény, amelynek számos kis fiókja ki tudja milyen titko­kat rejt az intarzia-burkolat mö­gött. A szekrényen áll két nagy­méretű kehely. Szakszerűbben szólva: állványedények. Ezekről mondja Merkel Ottó, a csak­nem 70 éves, nyugdíjas gyógy­szerész : — A formájuk és a rájuk írt betűk alapján úgy sejtem, hogy legalább 200 éves edények. Egy padláson találtam vagy húsz darabot. Ezt a kettőt elkértem. Jól tettem, mert a többi elve­szett . .. „PULV RHEI CH”, illetve „PULV. CARBO TILIAE" — ez a két nagy üvegkehely felirata. Azaz: kínai rebarbara-por és hársfaszén-por. De nem a régi dolgok iránti kíváncsiság vitt a Szigeti úti, patikatiszta otthon­ba. A Budapesten rendezett or­szágos kiállításon, ahol az egészségügyi újítók mutatkoztak be, a két megszólaltatott között Merkel Ottót is a kamera elé kérték. Rendkívül precíz ember, s ezt hangsúlyozza is: mindenben, mindenkor. Előkerül az újítása is, amit- ő szívesebben éssze­rűsítésnek nevez, „csak" ötlet­gazdának vallja magát. Akik valamennyire is ismerik a gyógyszerészek munkáját, jól tudják: a kenőcsök készítése kemény fizikai munkát jelent. Ez mostanában különösen gondot okoz, hiszen a szakmában dol­gozóknak majdnem 100 száza­léka nő. S bár Merkel Ottó azt mondja, hogy diplomájának kéz­hezvétele óta folyton „ésszerű­sítési megoldásokon” töri a fe­jét — s teszi ezt 68 évesen is —, az eredményt mégis a kö­zelmúlt hozta meg: a kenőcs­készítést sikerült lényegesen könnyebbé, az eredményt mi­nőségében jobbá tennie. Sokat mond ez nekünk? Aligha . . . Mindaddig, amíg feladatul nem kapnánk, hogy keverjünk ki 15 kilogramm sűrű masszát, kézzel. Nos, a gép makettje most itt van az asztalon. Amikor Merkel Ottó nyugdíjba ment, a BÉV kísérleti műhelyének kollektívája készítette el ezt neki ajándék­nak. Ebben a műhelyben dol­gozott Juhász Lajos gépészmér­nök, akivel a gondokat-problé- mákat megbeszélve-megoldva készítették el az előbb említett gépet. Ma már hét működik, s igény lenne többre is — csak­hogy nincsen kivitelező, aki el­készítené. Mire a kávét megisszuk, elő­jön a pályakezdés ideje is, majd három fontos állomás: Vajszló, Siklós, Komló. Vajszlón az államosítás után kezdett dol­gozni. Az volt Merkel Ottó fel­adata, hogy indítsa be a gyógy­szertárat. Csakhogy: mivel? Né­hány bútordarabon és két üstön kívül nem volt semmi sem a pa­tikában. Amikor kenőcsöt kellett készítenie, gondosan kimosta a borotválkozótálát, s abban kezdte el csinálni a masszát... Siklóson találta a gyógyszertár padlásán az előbb már említett két állványedényt. Szép éveknek mondja ezeket, mint ahogy a komlóiakat is. Mert nehéz fel­adatokkal kellet megbirkóznia. A gyógyszerészek rendszerint kis mennyiségekkel dolgoznak: milligrammokban, grammokban, cseppekben mérnek. Ezért említi Merkel Ottó büszkén az általa konstruált másik berendezést, aminek — jobb híján — ezt az elnevezést adta: folyadék-kisze- relő. A lényege: sikerült elérni, hogy a gép félszázalékos elté­réssel adagoljon az üvegekbe különböző folyadékokat. És ter­mészetesen gyorsabb is lett a munka: két és fél óra alatt 500 üreget lehet a segítségével megtölteni. „Ez — mondja Mer. kel Ottó — kiállításon még nem volt, de már használják a gya­korlatban.” A kenőcskeverő-tubusoló ma­kettjét az ajándékot készítők gondosan becsomagolták. A do­boz belsejére Madách-tól idéz­tek: „A gép forog, az alkotó pi­henhet...” — írták így. De nem pihen. Mészáros Attila A Rába Magyar Vagon és Gépgyár győri futóműgyára az idén száztizenötezer futóművet gyárt. Tizenöt százalékkal többet, mint az elmúlt esztendőben. Termelésük nyolcvannégy százalékát ex­portálják. A hazánkban gyártott madáretetők, cinkealvóházak, odúk kedvel­tek az NSZK-bcn, Hollandiában és Ausztriában. A gyártók sorába az elmúlt években a kadarkúti Szabadság Tsz is belépett. Mellék­üzemága az idén nyolcezer cinkeodút és csaknem hétezer madár­etetőt készít. műszaki készültsége Az év végéig több új létesítményt adnak át 1980-ra 30 százalékkal kevesebb megbízást kap az AGROBER Rendelésre várás helyett piackutatás Évről évre többet exportál a Zsolnay Porcelángyár. Ez a tény azt bizonyítja, hogy a pécsi poreclántermékek mind kelen­dőbbek a tőkés és a szocialista piacon egyaránt. Pedig a meg­lévő exportkapcsolatokat meg­törtöm, valamint új partnere­ket keresni egyre nehezebb. Fő­leg a porcelánszigetelőknél hallatlan nagy a verseny. Lé­pést tartani a világpiac által követelt minőséggel I — ez az egyetlen útjo annak, hogy a neves pécsi gyár jól eladhassa külföldön porcelánjait, bővít­hesse exportkapcsolatait. Az idei utolsó exportszállít­mány december 22-én hagyja el a gyárat, ami azt jelenti, hogy azon a napon teljesítik erre az esztendőre meghatáro­zott exporttervüket, omi 400 000 rubel és 650 000 dollár volt. A legnagyobb tételben mű­szaki porcelántermékeket, ozaz transzformátor-, készülék- és függőszigetelőket szállítottak külföldre. Négyszázezer rubel értékben a Német Demokra­tikus Köztársaságba, valamint négyszázezer dollárért Olaszor­szágba, Svájcba, az NSZK-ba és Lichtensteinbe. Háztartási edényeket, így étkészleteket, mokkáskészleteket, tányérokat, bögréket 100 000 dollár érték­ben küldtek külföldre. Ezeknek a termékeknek a fő vásárlója az NSZK, Jugoszlávia és Gö­rögország. Nagyon nagy a piacuk, s óriási a kereslet a díszműtárgyak iránt. Kézzel fes­tett porcelánfajansz vázákat, eozin termékeket, máz alatt festett porcelán díszműveket idén Angliába, Olaszországba, Svájcba, az Amerikai Egyesült Államokba és Franciaországba exportáltak 150 000 dollárért. Ebben az esztendőben Svájc- col bővült a gyár kereskedelmi kapcsolata, ami azért is emlí­tésre méltó, mert a partnercég — jelentős tételben — porcelán szigetelőket is vásárolt a Zsol- noytól. Pedig szigetelőkből las­san telítődik a pioc! Finnor­szágból is jelentkezett egy cég szigetelők vásárlására; várha­tóan januárban elküldik a min­taszállítmányt. A gyár vezetői bíznak abban, hogy o svájciak­hoz hasonlóan a finnek is vá­sárolnak majd szigetelőket. Pé­csi műszaki porcelán termékeket jövőre egyébként Irakba és Al­bániába is exportálnak. Érde­mes megemlíteni, hogy o pécsi Zsolnay Porcelángyár 1980-as exportterve 700 000 rubel és 850 000 dollár lesz. Az ideihez képest majdnem megduplázó­dik a porcelán szigetelők export­ja az NDK-ba, de a tőkés or­szágokba történő szállítások nagy részét is a szigetelők je­lentik. A FIM gyárai között a Zsol­nay exporttevékenysége a ne­gyedik helyen volt ebben az esztendőben. A következő öt­éves tervben fokozni szeretnék az exportot, elsősorban műsza­ki porcelánokból, mivel ezek gyártásához hosszú távon meg­felelő az előállítási kapacitá­suk. Azonban ezen a területen iqen telített o piac, ezért egy általuk eddig nem alkalmazott piackutatási formát vezetnek be jövőre. Mintegy 20—22 szi­getelőtípust tesznek le a külke­reskedelmi vállalat, a TRANS- ELEKTRO osztalára, hogy mér­jék fel. milyenekre lenne igény külföldön. Eddig csak a rende­lésekre várt a gyár, ezután ők ajánlanak fel műszaki porcelán termékeket. . R. N. tehenészeti telepét, a kombinát 40 000 férőhelyes új bári Sha­ver tojótelepét, és a 900 férő­helyes bácsfapusztai üszőneve- lő-telepét. Átadták —, még szeptemberben — a vejti tsz 500 vagonos burgonyatárolóját, a magyarszéki tsz Bábolna- szárítóját, befejeződött a vé- méndi tsz 14 millió forintos ser­téstelepi rekonstrukciója, a sellyei tsz, a vajszlói SERKÖV teleprekonstrukciója és a bara- nyahidvégi tsz új sertéshizlaldá­jának építése. Száz százalék­ban megvalósult az ez évre tervezett útprogram. Ennek so­rán, célcsoportos beruházásból 6 tsz-ben és egy állami gazda­ságban épült telepbekötőút mintegy 3,5 kilométer hosszú­ságban. Danitz-pusztán nemrég adták át a 400 méteres bekö­tőutat és az új fénysorompót. A rózsafai, a szigetvári, a fel- sőszentmártoni és a gödrei ter­melőszövetkezetekben, jelentős meliorációs munka ért véget, amelynek során 2078 hektár szántóföldön végezték el a víz­rendezést, az álagcsövezést. Az év végéig átadják a Szigetvári Állami Gazdaság 1200 férőhelyes görösgali sza­kosított tehenészeti telepét, amely részlegesen már meg­kezdte az üzemelését. Nyár óta működik itt a tejház és a szer- vestrágya-telep. December 20-a táján adják át a Termelőszö­vetkezetek Harkányi Gyógy- és Pihenőüdülőjét, amely 1980 első negyedévében már fogad­ja az üdülővendégeket. Jövő év elején kerül sor a bólyi AGROKÉMIA, majd az el­ső félév vége felé a magyarbó- lyi AGROKÉMIA átadására. Megkezdődik a szigetvári AG­ROKÉMIA második ütemének építése, a MECSEKTEJ rekonst­rukciója. Ez valójában új épít­kezés lesz, az 56 millió forintos beruházás 40 százalékos álla­mi támogatással épül, s átad­ják a Bikali Állami Gazdaság halfeldolgozó üzemét. A Nemzeti Bank szeptemberi felmérése szerint Baranyában 1980-ban várhatóan mintegy 20 százalékkal csökken a me­zőgazdasági nagyüzemek saját fejlesztési alapja, s ez elsősor­ban az építési beruházásokat érinti. Egyidejűleg csökken a mezőgazdasági beruházások állami támogatása és szűkül­nek a hitelezési lehetőségek is. Ezért új termelőkapacitás be­építése szinte nem is indul, a folyamatban lévők befejezésé­re koncentrálják erőiket a gaz­daságok.- Rné ­Szigetelőgyártás a Pécsi Zsolnay gyárban Szigetelők Lichtensteinbe Az enyhe decemberi időjárás kedvez az építőknek. A mező- gazdasági beruházások műsza­ki készültsége november végéig elérte a 90 százalékot, s de­cember első hetében tovább javult. Az év végéig egy sor újabb létesítményt adnak át. Ezt a tájékoztatást kaptuk a pécsi AGROBER-től, amikor a mezőgazdasági beruházások állásáról érdeklődtünk. A megyében folyamatban lé­vő mezőgazdasági beruházások 90 százalékát tervezi és bonyo­lítja le az AGROBER, amely te­vékenységét tekintve az ország második legnagyobb mezőgaz­dasági beruházási irodája. A vállalat által tervezett beruhá­zások kiviteli értéke 1979-ben 838 millió forint, ennek 63 szá­zaléka mezőgazdasági és élel­miszeripari beruházás, a többi egyéb. A tervezés mellett, 600 millió forint értékű beruházás lebonyolítását végzik, ennek 54 százaléka mezőgazdasági jel­legű, 46 százaléka egyéb be­ruházás. A folyamatban 'évő beruházások együttes értéke 1,7 milliárd forint. A termelőszövetkezetekben 45, az állami gazdaságokban 12 beruházás van folyamatban, a legkisebb 1 millió forint, a legnagyobb 100 millió forint értékű. Ennek megfelelően az AGROBER általában kis kivi­telezőkkel, TÖVÁLL-ok, ktsz-ek, költségvetési üzemek, tsz-ek és állami gazdaságok építőrészle­geivel van kapcsolatban. Be­segít a mezőgazdasági építke­zésekbe a Tanácsi Magasépítő Vállalat, a Dunántúli Meliorá­ciós Vállalat, a mélyépítési munkákba pedig a sellyei, a sásdi és a mohácsi víztársulat is. Az állami építőipar Bara­nyában nem foglalkozik mező- gazdasági és élelmiszeripari beruházásokkal. Több nagy létesítményt már év közben átadtak, így a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát 1200 férőhelyes idamajori szakosított A gép forog Zsolnay-termékek

Next

/
Oldalképek
Tartalom