Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-26 / 324. szám
Befejeződött a mentés a tatabányai 7/a aknában Holtan találták a negyedik bányászt az omlás alatt Pécs: Könyv és ifjúság - megyei döntő A vasárnap krónikája Elfogyóban van a naptár. Ma átlapozunk az esztendő 48. hetére és itt már András integet. András, akinek közeledte a vasárnap időjárásában már éreztette hatását. Ezen a hűvös, borús napon az emberek legszívesebben otthonukban maradtak. A szőlők környékén lehetett csupán fellelni a munkálkodás jeleit: itt a borfejtés ideje. A kiöntött söprű illatából pedig megsejthették a hízók, hogy rossz napok következnek rájuk. Ezen a decemberbe átköszönő héten bizony megkezdődnek a disznóvágások. A gyerekek már tudják, hogy napokon belül jön a Télapó és a kirakatok is ünnepi díszbe öltöznek. A még hátralévő 35 napban foqja kiadni minden örömét a 70-es évtized utolsó esztendeje. ... Baranya megyében o vasárnapi krónikásnak nem sok feljegyezni valója akadt. Pótszékes telt ház volt a színház délutáni és esti előadásán. Báni gróf szerepében teqnap debütált, szép sikerrel Horváth István, A múlt heti beázás után ismét működött a lift a Misi- na-toronyban. Csend volt a baranyai mentők, rendőrök, tűzoltók ügyele-' tein. A tűzoltóknál vasárnap a heti nagytakarítás napja. Ilyenkor raknak rendet a ruhásszekrényekben, ellenőrzik a különböző eszközöket, szerszámokat. Port is törölgetnek. Tüzet oltani jobban szeretnek. Vasárnap délben riasztották is őket a Kertvárosba. Elindult három szirénázó autó a Gyöngyös utcába. A bejelentő arra figyel fel, hogy a szomszéd lakás ablakából füst árad ki. Valóban: oda- közmált a paprikáskrumpli a gáztűzhelyen. A kárérték körülbelül, 30 forintra tehető. Vizsgálatot pedig legfeljebb a családfő indíthat. * Dél-Dunántúl egyetlen baleseti híre Somogy megyéből érkezett. Családi tragédia történt vasárnap délelőtt Pamuk község területén, ahol Jávori István 42 éves budapesti tanár gépkocsijával nem adott elsőbbséget egy személyvonatnak, a vasúti átjáróban. Az ütközés következtében életét vesztette a Lada gépkocsivezetője, ötéves Péter nevű kisfia, valamint apósa: Illés János 60 éves nyugdíjas. A vasúti forgalom Kaposvár és Fonyód között több órán át szünetelt. Az ügyben a rendőrség megkezdte a vizsgálatot. E. A. Csaknem húszórai megfeszített munka után a negyedik szerencsétlenül járt bányászt —• Tóth Istvánt — is megtalálták a mentőbrigádok a tatabányai 7/a akna beomlott fejtésében, de már csak o bolt- testét hozhatták felszínre. Mint korábban jelentettük, a tataibányai kelet—I. bányaüzemhez tartozó 7/a akna egyik fejtésében a szombaton hajnalban bekövetkezett főte- omlá> négy bányászt maga alá temetett, közülük kettőt — Sárközi Sándor és Vas Sándor vájárt — sikerült élve kisza- badítaniok a bányamentőknek. Sárközi Sándor sértetlenül vészelte át a szerencsétlenséget, a társa, Vas Sándor azonban súlyos sérüléseket szenvedett. Öt kórházban ápolják. A rendkívül nehéz Ifjú festők tárlata Szegedi ifjú festők tárlata nyílt Szekszárdon. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszár. di tagozatának aulájában Pataj Miklós, Bakacsi Lajos és Sinkó János összesen mintegy harminc olajfestményét mutatják be. Mindhárom fiatal Cs. Pataj Mihály, Fischer Ernő és Vinkler. László tanítványaként hét évvel ezelőtt végzett a Szegedi Tanárképző Főiskolán. Országos portré biennálé A hatvani Galériában vasárnap megnyitották a 2. „Ar. cok és sorsok” című országos portré biennálét. A tárlaton 92 művész 114 alkotása szerepel. A megnyitón Bessenyei Ferenc Kossuth-dí- jas, kiváló művész méltatta a kiállítás jelentőségét, kiemelkedő művészeti értékét, maijd Angeli József, a Hatvani városi Tanács elnöke átnyújtotta a legjobb művekért odaítélt kitüntető diplomákat és díjakat. A két fődíjat Vecsési Sándor „Férfiak" című festménye és Borbás Tibor szobrászművésze „Művész és kritikusa" című kettős portréja kapta. körülimények között dolgozó bányamentők a harmadik 'bányász — a 43 éves Tóth József vájár — holttestét a szombat déli órákban, a negyediket — a 31 éves Tóth István vájár holttestét — pedig este 21.35 órakor találták meg oz omlás alatt. A bányaomlás körülményeit szakértő bevonásával vizsgálják. A 7/a akna többi részében zavartalan o termelés. A beomlott fejtést a helyszíni szemlék befejezése után állítják helyre. A Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat igyekszik ellátni a pécsi Kertváros egyre növekvő létszámú lakosságát. A már régebb óta itt működő 2. számú ABC azonban csúcsforgalomban rendkívül zsúfolt volt, fárasztó volt itt a munka és a vásárlás egyaránt. Ma reggel újabb ABC nyílik meg: reggel 6-tól fogadják a vevőket a Várko- nyi Nándor utcában. Az új létesítmény megközelítőleg 7 millió forintba került, s a vállalat a berendezésre, Nagykanizsa: Jelenkor-est Ma este Nagykanizsán, az Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Házban Jelenkor-estet rendeznek. A kísérleti jellegű találkozás, ahol az olvasók Szederkényi Ervinnel, a folyóirat főszerkesztőjével, Csorba Győző József Attila-díjas költővel és Tüskés Tibor József Attila-díjas íróval ismerkedhetnek, jó programnak ígérkezik. Szederkényi Ervin főleg a Jelenkor múltját, jelenét és jövőjét ismerteti, egyúttal a napi munka szerteágazó, mindenre kiterjedő alaposságáról, céltudatosságáról, a szerkesztés szépségeiről, gondjairól is képet kaphatnak az est résztvevői. Tüskés Tibor és Csorba Győző, művein keresztül mutatkozik be. Az író Zrínyi Miklós emlékét idézi, míg költő barátja az Anabázis, a Tavasz, s egyéb versein keresztül szól a hallgatósághoz. Kellemes színfoltja lesz az estnek a Hevesi Sándor Művelődési Központ amatőr kórusa, amely Weöres Sándor költőnek, Farkas Ferenc Kossuth-dijas zeneszerző által megzenésített verseit adja elő. a felszerelésre csaknem 1 millió forintot fordított. Túl az ellátás megjavításán, az is cél, hogy az előbb már említett 2. számú ABC-t tehermentesítsék. Úgy néz ki, hogy ez kismértékben sikerül is, s erre a szakemberek a tejjegyek árából következtettek. Októberben ugyanis az ABC-ben 1380 tejjegyet adtak le, ebből az új boltbcz csaknem 400-at jelentettek át. A ma megnyíló, 14. számú ABC-bem egyszerre 300-an vásárolhatnak — bár nem túl Baranya megyében 1500 fiatal vett részt a KISZ és a Baranya megyei Könyvtár által szervezett irodalmi vetélkedősorozat, a Könyv és ifjúság döntőin. Tegnap este oz Ifjúsági Ház földszinti klubjában zajlott le a megyei döntő 10 csapat részvételével: Pécsről, Komlóról, Mohácsról, Szentlőrincről érkeztek a versenyzők, 5 fős csapatokat alkotva. A megyei döntő zsűrijében helyet foglalt Bánó Ernőné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára, a zsűri elnökeként Szabó Árpád, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa, dr, Román Lászlóné, a megyei könyvtár igazgotója, Szederkényi Ervin, a Jelenkor fő- szerkesztője és Gergely János, tágas hely van erre. Ä 680 négyzetméter alapterületű létesítményből 270 négyzetméter az eladótér, s ha nem lenne áru a gondolákon, a hűtőládákban, ha nem foglalna el helyet a négy pénztár, a pultok, a zöldséges- és a húsos- rész, akkor sem jutna egy-egy vásárlóra egy négyzetméteres terület. A várható zsúfoltságon enyhíteni fog a 8. számú ABC: ez ugyancsak a Sarohin út mellett, a 39-es busz végállomása közelében nyílik majd december második felében, de még az ünnepek előtt. A boltban a hagyományos élelmiszerek mellett tőkehús, hentesáru, hidegkonyhai készítmények, tej és tejtermékek, háztartási vegyiáru, zöldséggyümölcs is kapható. Vállalnak előrendelést és házhoz szállítást is. A raktáron a nyitás napján 3,8 millió forint értékű áru vár a vásárlókra, s arra számít az itt dolgozó 35 szakképzett és 12 tanuló eladó, hogy egy-egy hónapban közel 4 és fél millió forintos forgalmat bonyolítanak le. M. A. Cigányhegy: Mini kilátó Mintha egy amfiteátrum közepén állna az ember, persze egy magas dobogón és körben, egyenlő távolságban gyönyörű látvány terül eléje, így van az, aki felbaktat Kisújbánya közelében, az 523 méter magas Cigányhegyen létesített új mini kilátóba. A kárászi erdészet dolgozói készítették részben társadalmi munkában, alsó részébe esőbeállót is építettek, a kis torony csúcsát hamarosan színes cseréptető fedi majd. Körbejárva a toronyban, sorjában elénk tűnik a Misina, a tévétorony, a Hármashegy, a Zengő, a Templomhegy, a Rákvár, a Dobogó, a Miklósvár, Márévár, Kövestető. Gyönyörű természeti körkép, persze igazán csak tiszta levegőben élvezhető, főleg eső után. a Pécsi Tanárképző Főiskolo docense. Harminc könyvet kellett az érdekelteknek elolvasniuk századunk hazai és világirodalmából. Ahogy a versenyzők, például a mohácsi „Marek" diákjai elmondták, sok olyan mű volt ezek között, amit nemcsak a verseny kedvéért, hanem önmagáért is élvezet volt elolvasni. Például a Száll a kakukk fészkére, a Hidegvérrel, az Emberi sors, a Magyarok, a Ménesgazda, a Felelet vagy Jevtusenko versei. A MÉV dolgozói, valameny- nyien nők, elmondták, hogy munkahelyükön szabadnapot adtok nekik a versenyre való felkészülésre — hiszen — mondták szabadkozva — ők nem profik az irodalomban, „csak" kedvtelésből olvasnak. A csapot egyik tagja könyvbizományos, aki ennél fogva nagy szerepet játszik a könyvforgalomban, az olvasás elterjesztésében. — Egy-egy új könyv kézről kézre jár a kolléganők között — mesélték a verseny előtt. Az asztalokon nagy halom könyv, lexikon segítette a játékot, melyen nem a lexikális tudás felmérésére törekedtek a kérdések összeállítói, a megyei könyvtár munkatársai. Irodalmi levelezés, barátságok, irodalmi emlékhelyek felismerése, egy adatárverezés szerepelt többek között a versenyen. Szóba került természetesen a pécsi irodalom, a kulturális és művészeti élet számos kérdése is. A Könyv és ifiúság vetélkedősorozat csúcsát a Magyar Rádióban a leniobb 8 csapat versengése jelenti majd december 15-én. G. O. Szekszárdi Restaurálják Babits szülőházát Szekszárdon hosszú ideig tartó átalakítási munkák miatt az elmúlt héten bezárták Babits Mihály emlékmúzeumnak berendezett szülőházát. A Séd (patak) melletti egvemeletes ódon háznak ugyanis még voltak lakói, s a kiköltözködésükkel szabaddá vált helyiségeket átalakítják, s a szülőházat teljes egészében irodalmi múzeumnak rendezik be. A tizenkét évvel ezelőtt megnyitott emlékházhoz oz ország minden részéből, sőt külföldről is elzarándokoltak látogatók, irodalombarátok, az elmúlt évben is harminckétezernél többen keresték fel. Átalakítása után. előreláthatólag csak a jövő év nyarának végén nyílhat meg újra — erre hívja fel az országjáró iskolák, turistacsoportok figyelmét a szekszárdi Béri Balogh Adóm Múzeum igazgatósága. Ma a szekszárdi múzeum, természetesen továbbra is várja látogatóit a Tolna megyei életmód-változásokat bemutató állandó, valamint időszaki kiállításaival. Egyébként Babits Mihály születésének 96. évfordulója alkalmából, emlékestet tartanak ma, hétfőn, o Szekszárdi Tanítókép. ző Főiskola aulájában, a Tolna megyei könyvtár és a főiskola rendezésében. Az emlékesten Pók Lajos irodalomtörténész Babits regényei címmel tart előadást. A műsorban o tanítóképző hallgatói és a szekszárdi Garay János gimnázium kamarakórusa működik közre. Ha Katalin locsogás... Katik, Katicák, Kátyák „Ha Katalin locsogás, a karácsony kopogós, ha Katalin kopogós, a karácsony locsogás" tartja a népi mondás. Nos tegnap Katalin nem is locsogott, nem is kopogott, száraz és viszonylag enyhe volt az idő. A Pogányi Meteorológiai Állomáson, Kata- lin-nap éjszakáján plusz 1,8 fokot, déltájt plusz 4 Celsiust mértek, csapadékot egyetlen millimétert sem. Fehér vagy fekete karácsonyunk lesz, fagyos, vagy esős? Erre nézve Katalin az idén nem adott egyértelmű választ. Hogy is adhatna, amikor Dragovácz Márk pécsi meteorológus szerint ennek, a népi megfigyelésnek az igazát a tudomány nem támasztotta alá, úgy, mint azt megtette Pongrác, Szervác, Bonifác és Orbán, vagyis a fagyos szentek esetében. Azonban, hogy a meteorológusok is gyűjtik a népi mondásokat, babonákat, azt az „Éghajlatunk erdőn, mezőn” című, 1953-ban — Athenaeum — megjelent könyv bizonyítja, amelynek kiadója Désy Frigyes, az Országos Meteorológiai Intézet akkori igazgatója volt. E könyvben az áll, hogy amilyen a Kata- lin-nap, olyan lesz a jaunár, amilyen a másnapja, olyan a február. De hát ez is csak afféle népi mondás, mint ahogy a fent idézett könyv szerint az év minden napjára esik valamilyen érdekes, régi népi mondóka. A „Katalin-rózsa” népi elnevezése a fodros szirmú, cirmos, tenyérnyi nagyságú, nemes Jsrizanténumnak is. Sok ezer Katalint köszöntöttek meg ezzel, a szép késő őszi virággal tegnap, szerte az országban. Hány és hány magyar változata, becézése van ennek az ősi női névnek, amely Ladó János Magyar utónévkönyve szerint a német Katharina magyar rövidülése és módosulata. A német név viszont a görög Aeikatherine rövidülése, ez pedig légy egyiptomi név görög értelmesítése. A görögben ez a forma azt jelenti: mindig tiszta. A név eredeti jelentése pedig: korona. Becézése: Ka- cácska, Kaci(ka), Katalinka, Kati, Katica, Katicácska, Katika, Katinka, Katka, Kató(cs- ka), Katonka, Katu, Katus, Katuska, Katyi(ka), Kiska, Kiskata, Kiskati, Kiskató, Kitti - (ke), Nina, Ninácska, Tina, Tinácska, Tinka. Rokon nevei: Karina, Kata, Katinka, Kató, Kitti. E név a szlávoknál is nagyon elterjedt. Oroszul leggyakrabban Kátyának, Katyu- sának becézik. A második világháborúban így becézték a szovjet katonák a félelmetes sorozatvető fegyverüket, a Katyusát is. Ennél szelídebb Katalin a hétpettyes 'Katicabogár. Szelídek, jámborak és önfeláldo- zóak a katolikus egyház szent Katalinjai is. Schütz Antal 1933-ban megjelent a „Szentek élete az év minden napjára" című könyvében hatot is felsorol. Alexandriai Katalint akit i. sz. 305-ben a keresztényüldöző Maxencius császár töretett kerékbe, s neve a 14 segítő szent közt szerepel. A Domokos rendi Sziénai Szent Katalint, aki véget vetett a pápák avignoni fogságának. Az ő rábeszélésére tért visz- sza XI. Gergely 1376-ban Avi- gnonból az örök városba. Pestises betegeket ápolt, s 33 évesen halt meg 1380- ban, II. Pius 1461-ben iktatta be a szentek sorába. Az Anunciata rend tagja volt génuai szent Katalin, aki hősiesen ápolta az 1497—1501- ig dühöngő pestisjárvány betegeit. 63 éves korában halt meg 1510-ben, szentté 1737- ben avatta XII. Kelemen. De említést tesz a könyv a XV. században élt bolognai szűz Katalinról, valamint Ricci és Svéd Katalinról, mint katolikus szenfekről. Dobó Katalin után hazánkban is az egyik legelterjedtebb leánynév lett a Katalin. Még a század elején is divatos volt. Tucatnyi örökzöld dal, sláger: Kiskatóka ilyen ez az élet... Én édes Katinkám . .. Katicabogár hova száll el a nyár... — őrzik a kedves nevet, amely ma kicsit kiment a divatból. Kór. Rné — Még ha kicsi is az új ABC... Gy. A. B. L.
