Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-26 / 324. szám
II fejlesztőmunka eredményei Diagnosztikai műszerek, automaták Riasztja a házmestert A Baranya megyei Elektro technikai és Szerelőipari Válla, lat termékeinek műszaki színvonala az utóbbi évek fejlesztő, munkájának köszönhetően jelentősen nőtt. Ám a saját fejlesztés mellett számos olyan berendezést is készítenek, amelyek más vállalatokkal való közös munka eredményei. Ezek közül elsőkén: érdemel említést, az az autódiagnosztikai műszer, aminek a gyártását a Csepel Művek Híradástechnikai Gépgyárától vette át n oécrí székbe, lyű vállalat. A HTG tervdokumentációja alapján az év második felében kezdték meg az ELKON S—220-as műszer előállítását, amelynek jelentős "része szocialista exportra kerül. Idén háromszáz diagnosztikai táskát gyártanak, amelynek felét a közelmúltban szállították el a Híradástechnikai Gépgyár részére. Ebből a típusból a jövő esztendőben legalább nyolcszázat állítanak elő és a gyártószalagról 1980 második felében lekerül a diagnosztikai táskaműszer korszerűbb és egyszerűbben kezelhető típusa, amelyet már várnak a gépjárművek javításával foglalkozó szerelők. Természetesen a sorozatgyártás a nullszéria tesztelése után kezdődhet mojd. A MÁV-val közösen fejlesztették ki azt az adatbeadásel- lenőrző és formátumvezérlő berendezést, amelynek a segítségével minimálisra csökkenthető a telexkezelők tévedése. A jövő év elején kezdik el a berendezések előállítását, ami a beépített tárolók segítségével figyeli a szöveget és ha hibát észlel, fény. és hangjelzés figyelmezteti majd a kezelőt a tévedés korrigálására. A MÁV egyébként 1980-as szállításra ötvenkét készüléket rendelt o Baranya megyei Elektrotechnikai és Szerelőipari Vállalattól. Új fejlesztési téma a vállalatnál, a lakótelepi diszpécser- központ kialakítása: most dolgoznak a prototípus tervezésén, amit a Budapest XI. kerületi IKV rendelt meg a cégtől. A diszpécserközpont lehetővé teszi majd mintegy negyven lépcsőháznak kaputelefon, lift. vészjelző, lépcsőházi világi, tás szabályozását, emellett a központ alkalmas lesz arra is. hogy a közműalagútban levő vezetékek esetleges meghibásodása esetén riassza a házmestert. b bérek kizárólag az elvégzett munka díjazását szolgálják Munkaerő- és bérgazdálkodás Beszélgetés dr. Rácz Albert munkaügyi minisztériumi államtitkárral Lassan ugyan, de már csökken az újságokban, a gyárkapukon a „munkásokat felveszünk" című hirdetés. Talán néhány vállalatnál idegeskedni kezdenek, akik eddig a „nyugit” hirdették, talán már itt-ott fevillant o lehetősége, hogy a munka nem vár meg bennünket, hogy esetlég más csinálja meg. A munkaerő- és bér- gazdálkodás véleményem szerint gazdaságpolitikánk legsebezhetőbb pontja — dr. Rácz Albert munkaügyi minisztériumi államtitkárral beszélgetve kiderült, hogy vannak olyan elképzelések, amelyek megvalósításával már nem lesz az. — Néhány esztendeje hazánkban a munkaerő-gazdálkodást a vállalatoknál szinte kizárólag munkaerőszerzésnek tekintették. Most nagy erőfeszítéseket teszünk a munkaerő- kínálat és -kereslet egyensúlya, nak megteremtésére. Milyen eszközök állnak ehhez rendelkezésre? — Az elmúlt 15—20 év során megvalósítottuk a teljes foglalkoztatottságot. Jelentős társadalompolitikai eredmény ez — gazdasági hátrányokkal. Ugyanis az lett volna kívánatos, ha az állam igényeinek és a lakosság szükségletének összhangjával valósul meg. Az utóbbi években csak a foglalkoztatottak érdekei érvényesültek. Ha Pécsett akart állást kapni mondjuk egy elektromérnök, akkor itt kapott állást, még akkor is. ha itt nem volt rá szükség, de Nyírbátorban igen. Persze, ezután sem akarunk adminisztratív eszközökkel, az egyént sérelmező intézkedéseket tenni, de elsősorban az állami érdekeket szolgáló eszközöket kívánjuk hangsúlyozni. A munkaerő keresletkínálat egyensúlyát úgy akarjuk megteremteni, hogy a keresletet mérsékeljük. Csak a feladat elvégzéséhez feltétlenül szükséges létszám legyen a vállalatnál, bizonyos területeken tehát csökkenteni kell a létszámot, végre olyan maszaki fejlesztést kell megvalósítani, ami lehetővé teszi a munkaerő megtakarítását.. . — A gazdasági vezetők több. sége ma már belátja, hogy mennyire fontos az ésszerű foglalkoztatás. Nincsenek azonban ohyan eszközök, melyek lehetővé tennék, hogy megszabaduljanak a gyenge, a fegyelmezetlen dolgozóktól. — De van. A Munkatörvény- könyv_lehetővé teszi ezt, csak nem jól élnek a lehetőségekkel. 1980. január 1-én az MT módosításra kerül, a még meglevő kötöttségek közül is több feloldásra kerül. Növekszik például az anyagi felelősség, a munkaidő jobb kihasználására kiegészítő munkákkal is meg lehet bízni az embereket. A gépkocsivezetők például rakodhatnak is, természetesen ennek anyagiakban is jelentkeznie kell, az MT ugyanis továbbra is a munkavállalók védelmét biztosító fontos eszköz marad. — A munkaerő-gazdálkodós hatékonyságának növelését az ágazati minisztériumok is segíteni fogják. Útmutatásokkal látják el a vállalatokat; ahol nincs mód arra, hogy a munkaerőt géppel kiváltsák, a termelési és ügyviteli folyamatokban is munka, és üzemszervezéssel takarítsanak meg munkaerőt. A munka- és üzemszervezést napi feladatként kell ezentúl kezelni. A várható bér- politikai elveknek is a munka- fegyelem megszilárdítását, a munkamorál növelését kell szolgálniuk. Bár a bér nem a legjobb eszköz erre. — Milyen különbséget lát ön a munkafegyelem és a munkamorál között? — A munkamorál szélesebb fogalom, ennek a rangját nehéz visszaállítani. Az emberekben csökkent a törekvés, hogy értékesebb munkát végezzenek, elsősorban a kényelmet, a mellékes jövedelem lehetőségeit kutatják. Az az igazi munkamorál, amikor a bérért annak értékét akarjuk megszolgálni. A munkafegyelmet a pontosság, a munkaidő kihasználása jellemzi. Említettem: az MT módosítása lehetővé teszi, hogy határozott intézkedésekkel is javítsuk a munkafegyelmet. Akivel sok a baj, azt el lehet maid küldeni, vagy alacsonyabb munkakörbe helyezni. — Államtitkár elvtárs azt mondotta, hogy a bér nem a legjobb eszköze a munkaerőgazdálkodásnak . . . — Valóban nem. Bérrel csak időlegesen lehet a munkaerőt megszerezni vagy megtartani. Mégis alapvető eszközként kell kezelni a bérgazdálkodást is. A leqfontosabb, hogy már a munkaszerződések meqfoqal- mazásánál kikössék, honv a bérért mit kell dolnozni. A bérnek tükröznie kell a társadalom értékítéletét a munkáról, növekedése csak a teljesitménv. növekedés arányában lehetséges. — A bérqazdálkodás a központi intézkedések és a vállalati bérpolitika együttes hatásaként válik csak a munkaerő- gazdálkodás hatékony eszkö. zéül. Nos hát meqkérdezherík jiéhány kisebb változástól e'te- kintve- mi az új a bér- és iö- vedelemszabályozásban Nem sok. Újak viszont a körülmények, amelyek között a szabályozás automatizmusai működnek. Az úi árrendszer a iobban működő vállalatokat élesen elkülöníti a avenqébbektől. Eddig 6 százalékos nominálbéremelésre véolt lehetőség adómentese/; ezután 9 százalék lesz a felső határ, természetesen ehhez már valóban eaé- szen kiemelkedő eredménv szükséqes. A rosszul dolqozó vállalatok semmilyen címen nem kaphatnak bérpreferen. ciát, csak a szabályozókban meghatározott 2 százalékos béremelésre lesz lehetőségük. — Ezeknél aligha lesz lehetőség differenciált bérezésre, így á teliesitmények is ■ összemosódnak. — Miért ne lehetne? Ha valóban a leaiobbakat kívánják ösztönözni, ne adjanak mindenkinek. Iqv akár 20 százalékos béremelést is kaphatnak a tegjobbak. — Ebben az esetben viszont sokak életszínvonala csökken, hiszen az árak emelkednek. — Igen. A vállalatoknak azonban nem szabad sem a szociálpolitikát, sem az árpolitikát a bérgazdálkodáshoz kötniük. Nem lehet azt csinálni, hogy az építőipari árak emelkedésekor sorbaállítják az éppen építkezőket, s nekik adják a béremelést. Más esetben a tejivóknak és így tovább ... A bérnek kizárólag az elvéqzett munka díjazását kell szolgálnia, a béremelés mércéje csak a magasabb teljesítmény lehet. Az állam a maga módján amúgy is megkísérli kompenzálni az árak emelkedését, a szociális gondok megoldásában is a legnagyobb terheket magára vállalja. Lombosi Jenő OlcsA-e az olcsóbb benzin? Műszaki minimumszint az autójavító kisiparban Pécsi vélemények egy országos tanácskozás után A motorizáció fejlődésével egyre nő az autójavítással foglalkozó vállalatok és kisiparosok munkájának a fontossága. A közelmúltban Budapesten szerveztek országos kisipari gépjárműjavító szakmai napokat, amelyeken pécsi kisiparosok is részt vettek: Singovszky Antal autófényező, Gáli Béla karosszéria-lakatos és Birinyi Zoltán autóvillamossági szerelő. „Terülj asztalkám", amelyen megtalálható a sajtos ropogós, vaníliás koszorú, becsinált leves, töltött káposzta, gesztenyepüré. Alapanyaguk kivétel nélkül egy szójakészítmény. Sajtos ropogós, töltött káposzta, sütemények — szójából Önzetlen segítség a lisztérzékeny gyermekeknek Jó hír a lisztérzékenységben szenvedőknek, de mindazoknak is, akik fehérjedússá, változatosabbá kívánják tenni étrendjüket: új, eddig hazánkban nem ismert szója készítményt állított elő„az Iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet. Nem számít túlzásnak az, ha szenzációként fogadtuk ezt a hirt, hiszen nálunk eddig csak takarmánynövényként nemesitették, termesztették és hasznosították a szóját. A fejlett ipari országokban pedig már régóta állítanak elő és forgalmaznak olyan szójakészitményeket, melyek alapanyagul szolgálhatnak számos, a legkülönbözőbb ízű, főzésű ételhez. Rendkívül magas tápértékét jól érzékelteti néhány összehasonlító adat: 1 kiló szójaliszt felér három és fél kiló szín- hússal, vagy 58 darab tojással illetve 6,5 kg tehéntejjel. Kiváló tulajdonságai között van azonban egy olyan, amelyre az orvostudomány is felfigyelt. Nem tartalmaz glutent, Iparvállalat keres pénzügyekben és számvitelben jártas, lehetőleg felsőfokú képzettségű munkaerőt csoportuezetöi munkakörbe. A pályázatokat „pénzügyi” jeligére kérjük a Hunyadi úti hirdetőbe. tehát tartalmassá, változatossá tehető a lisztérzékeny gyerme. kék étrendje is ezáltal. Dr. Kur- nik Ernő professzor, akadémikus és munkatársai felkeresték o pécsi Gyermekkórházat, hogy ételreceptekkel együtt felajánlják azt a szója-alapanyagot, amelyet oz intézetben kísérleteztek ki. Természetesen ezt nem első kísérletnek szánták, hiszen mór megtörtént a bizonyítás, ha nem is tudományos fórumon. Eqv szakszervezeti összejövetel alkalmával amolyan „terülj asz- talkám”-mal várták a meghívottakat. s az asztalon (melyet egyébként képünkön is látni) a pezsgő és a teríték kivételével mindennek az alapanyaga szója. S ez nem is kis teljesítmény, hiszen feltálaltak sajtos ropogóst, csokoládé gömböt, töltött káposztát, gesztenyepürét, májgombócom becsinált levest. Nagy siker volt, s még a beavatottak is hajlandók lettek volna elismerni, hogy búzbliszt volt az alapanyag. Ahhoz, hogy a szójakészítményeket boltokbon megvásárolhassuk, még eltelik pár hónap, az is tisztázásra szorul, hogy milyen mennyiségű szója rendszeres fogyasztása célszerű. De a gyermekkórházban ápolt lisztérzékeny gyermekek szigorú orvosi felügyelet mellett már megkóstolhatják a szójából készült ételeket, és több ilyen gyermek szülője kapott mintát oz alapanyagból, elkészítéséhez pedig recepteket. Kurucz Gyula — A BUDALAKK azt az ajánlatot tette a kisiparosoknak, hogy a nagykereskedelmen keresztül rendeljük meg a szükséges festékeket, anyagqkat. Igen ám, de a nagykeren keresztül, csak olyan nagy tételt tudunk vásárolni, amit évekig sem használunk el. Az ötlet az szép, csak éppen megvalósíthatatlan — mondja Singovszky Antal. — Az alkatrészellátás javulásáról nem mondtak sok biztatót. Eddig is és ezután is csak úgy vállalok munkát, ha a tulajdonos hozza az alkatrészt, mert nekem nem éri meg, hogy szaladgáljak utána. Sokszor az egész országot be kellene járnom, hogy megszerezzek valamit. De akkor mikor dolgoznék? — kapcsolódik a beszélgetésbe Gáli Béla. — Úgy tudom 1980. január elsejével úgynevezett műszaki minimumszintet vezetnek be a kisiparosok által javított autóknál is. Mi ennek a lényege? — Ez a műszaki minimumszint csak a műszaki vizsgára általunk felkészített autókra vonatkozik. Lényege, hogy a javítás után egy olyan lapot kell kitöltenünk, melyben igazoljuk, hogy a szükséges diagnosztikai vizsgálatokat, futómű-, gyújtás-, fényszóró- és porlasztóbeállításokat elvégeztük — mondja Birinyi Zoltán. — Ehhez viszont gondolom nem mindegyik műhelynek van meg a technikai felszereltsége. — Ezeket a berendezéseket képtelen mindenki megvásárolni, hisz néhánynak az ára erősen meghaladja a százezer forintot. Ideiglenes megoldásként megkeressük az AFIT-ot vagy a szövetkezetét, hogy a diagnosztikát elvégezhessük a gépkocsikon. Távlati tervben pedig az szerepel, hogy Pécsett egy diagnosztikai állomást hoz létre a KIOSZ. — Technikai érdekességek is terítékre kerültek. ,— A benzin drágulásával egyidőben egyre többen kérik az autószerelőket, hogy állítsák be a motort a 86-os oktánszámú benzinre. Mert így . ol- csóbb(?) az üzembentartás. Elmondták, hogy ez csak akkor igaz, ha valaki türelmesen autózik. Sportos vezetés esetén a forintmegtakarítás mindössze 2 százalék a 92-es oktánszámúhoz képest. A nem az előírt benzin használatának azonban károsak a következményei. Például egy 100 000 kilométert futott 1200-as Lada, melynek a motorja 86-os benzinnel dolgozott, 7—8 lóerőt vesztett eredeti teljesítményéből (fékpadon mért érték). Ez többek között a motorgyűrű alatti és melletti káros koromlerakódósnak köszönhető. Úgy hogy nem biztos, hogy olcsó az olcsóbb benzin. Azt is elmondták, hogy manapság divat minél drágább lengéscsillapítók beszerelése a kocsikba. Tesztekkel bizonyították, hogy a nem előírásos lengéscsillapítók több kárt okoznak, mint hasznot. — Egy,- a biztosítóval kapcsolatos újdonságról is hallottak. — Két megyében mór bevezették, hogv a karambolos gépjárműveknél nem a gépjárműtulajdonosnak fizet a biztosító, hanem a javítást végző kisiparosoknak. Hogy mikor vezetik be országosan, erről nem tájékoztattak. Roszprim Nándor Hétfői □
