Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-07 / 306. szám
1979. november 7., szerda Dunántúlt napló 3 Merre fejlődjön Baranya ipara? Fock Jenő ünnepi beszéde a rádióban és a televízióban ^Iz MSZMP Baranya megyei Bizottságának távlati iparfejlesztési irányelveiről Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága legutóbbi ülésén elfogadta a megye ipara 1990-ig szóló távlati fejlesztésének irányelveit. Ezt megelőzően, az elmúlt években a pártbizottság állást foglalt a mező- és élelmiszergazdaság, az építő- és építőanyag-ipcr a közlekedés és hírközlés fejlesztési feladataiban is. A fejlesztési elvek kidolgozását minden esetben széles körű felmérések, sok vélemény kikérése, a különböző vezető testületekkel való tanácskozások előzték meg. Az iparfejlesztési irányelvek megfogalmazása is ilyen módon történt. Kidolgozásánál messzemenően figyelembe vették a megye gazdasági szerkezetének jellemző vonásait, sajátosságait. Ebből kiindulva fogalmazták meg azokat a fő feladatokat, melyeket az elkövetkezendő 10 évben magunk elé állíthatunk. Eredményes évtized tapasztalatai A megyei pártbizottság 1969- ben fogadott el legutóbb a megye ipari fejlesztésére irányelveket melyeket többségükben sikerült eredményesen megvalósítani. A feladatok középpontjában az állt, hogy a megváltozott gazdasági körülményeknek megfelelően, törekedjünk megyénk ipara egyoldalúságának megszüntetésére, iparszerkezetének korszerűsítésére. Ennek érdekében olyan jelentős lépések történtek, mint a Sopiana Gépgyár új, korszerű üzemének megépítése, a Műszergyár létrehozása, a MOM komlói telepének kialakítása, a hidasi vegyiüzem termelésbe állítása, a mező- és épitőgépgyártás jelentős fejlesztése. Megyénk könnyűipari üzemeinek szinte mindegyikében jelentős méretű fejlesztések történtek. Termelésbe lépett a beremendi cementmű, jelentősen fejlődött a kőbányászat, a téglaipar, a porcelángyártás. Az élelmiszer- iparban jelentős termelésbővítésekre került sor, megkezdte munkáját a baromfifeldolgozó, új kenyérgyárak épültek, tejporgyártás kezdődött. A megye vízellátása javulása szempontjából nagy jelentőségű volt a Mohács—Pécs Duna-vezeték kiépítése. A kidolgozott tervek némelyike nem valósult meg. Többek között nem sikerült az elképzeléseknek megfelelően Mohács térségében meghonosítani a vízigényes vegyipart. Nem került sör Pécsett a számítógép-alkatrészgyártás létrehozására. A tervezettnél hosszabb időre van szükség a földgáznak Baranya—Pécs térségébe történő vezetésére. A nagyon is szükséges építőipari kapacitás jelentősebb bővülése sem valósult meg. A pártbizottság mindezeket összegezve azt állapíthatta meg, hogy eredményes évtized áll mögöttünk, melynek keretében jelentősen korszerűsödött megyénk iparszerkezete, számottevő volt a feldolgozó ipar fejlesztése, új ipari ágazatok honosodtak meg, a meglévők lényegesen korszerűsödtek. Az ipar részaránya a megye gazdasági szerkezetében tovább növekedett, meghatározóvá vált, így Baranya az iparilag fejlett megyék -sorába tartozik. A további fejlődés feltételei Az új fejlesztési irányelvek kidolgozásánál figyelembe vették az elmúlt évtized tapasztalatait és azokat a várható hatásokat, melyekkel az előttük álló években számolnunk kell a megyében. Az ipari termelés fejlődését érintő jelentős tényező a munkaerő alakulása. Az előzetes felmérések alapján megállapítható, hogy az ipari foglalkoztatottak számában és arányában lényeges változás, növekedés nem várható. A fejlődéshez szükséges munkaerő forrása csakis az ipar ágazati szerkezetének további alakításával biztosítható. Az ipari üzemeken belül a körültekintőbb munkaerő-gazdálkodásra kell törekedni, nagy figyelmet fordítva a termelékenység növelésére, az üzem- és munkaszervezés fejlesztésére. Új munkaerő nyerhető még a megyében a korszerűtlen, szétszórt telephelyek és az azokhoz kapcsolódó tevékenységek koncentrálásával is. A fejlesztési tervek kidolgozásánál figyelembe vették, hogy a megye területén rendelkezésre áll egy olyan ipari bázis és a maga valóságában hozzá kapcsolódó termelési-technológiai rendszer, amelyekre a jövő tervei épülhetnek. Az egyes ágazatok fejlesztési irányainak kijelölésekor figyelembe kellett venni a vállalatok elképzeléseit is. - Ezek természetesen a saját helyzetértékeléseket tartalmazzák és nem irányulnak következetesen a megye egész iparát érintő feladatokra, érdekekre. Arra kellett törekedni, hogy a vállalati elképzeléseket és érdekeket a népgazdaságival és a megyeiekkel egyeztessék, illetve ennek alárendeljék. Ezt figyelembe véve lehetett csak kijelölni azokat a fejlesztéseket, beruházásokat, további termelésbővítéseket, melyeket támogatni szabad és érdemes, illetve azokat a területeket, ahol a visszafogás, a lassítás indokolt. Mindenütt elsődleges tennivalónak tekinthető a termelékenység emelése, a termékszerkezet további korszerűsítése, a fejlett technika és technológiai háttér fogadása. Mindezeket figyelembe véve a megyei pártbizottság úgy foglalt állást, hogy a megye iparát újabb ágazattal a jövőben nem indokolt bővíteni. Erőforrásaink jelentős részét a meglévő termelési feltételek korszerűsítésére, termelékenyebbé tételére kell összpontosítani. A vállalatoknak a saját erőből vagy hitelből történő fejlesztések kialakításánál az eddiginél nagyobb körültekintésre, megalapozottságra van szükségük. Minden esetben körültekintőbb gdzdasógi számításokat kell végezniök, jobban figyelembe venni a piaci, értékesítési és beszerzési lehetőségeket, körültekintőbben össz- pontositani beruházásaik kivitelezéseinek megszervezésére. A főbb ágazatok feladatai Az elkövetkezendő tíz évben o megyében a. nehézipar továbbra is túlsúlyban marad. Az irányelvek kiemelik, hogy a bányászat meghatározó volt és marad a jövőben is a megye iparán belül, ezért megkülönböztetett figyelmet igényel. A széntermplés az elmúlt évtizedben sok gonddal, nehézséggel küzdött, de néhány éve már jelentősen javult a helyzet, egy ütemes fejlesztés végrehajtásán dolgoznak. A mecseki szénmedence gazdag szénvagyona lehetővé és egyben indokolttá teszi, hogy az ország egyetlen kokszolható szénkincsének további feltárásával és növekvő arányú kitermelésével a megyében hosszú távon számoljunk és azt minden eszközzel segítsük. A gépipar az elmúlt évtized dinamikus fejlődése ellenére a megye ipari szerkezetének korszerűsítéséhez csak szerény mértékben tudott hozzájárulni. További nagyobb arányú fejlesztése, vagy profilszélesítése nem látszik indokoltnak. Csakis a meglévő bázis gyors és hatékony működtetésével lehet előrelépni. Az egyes vállalatoknak bizonyos termék- és tevékenységszelekciót szükséges végrehajtani, bővítve az egymás közötti kapcsolatokat, mindenekelőtt a termelés, a kiszolgálás és a karbantartás területén, így érhető el, hogy ez az ágazat, a lassú létszámnövelés mellett továbbra is a megyei átlagot meghaladó termelésnövekedést érjen el. A megye könnyűiparában a kialakult jelentős termelési kapacitások további bővítésére a jövőben, nem lehet számítani. Ugyanakkor a megkezdődött fejlesztések befejezésén túl az elmaradt rekonstrukciók meg- valósitására, a meglévő állóeszköz-állomány korszerűsítő fejlesztésére kell törekedni. Szükségszerű még az azonos profilban lévő egységek megfelelő koncentrációjának elősegítése, ez által is elősegítve az ágazaton belüli szelektív fejlesztést. Ennek egyik területe lehet a megyében a laleldoi- gozás- és a bútoripar, amely a termelési tevékenységek fokozásával megteremtheti a feltételét a korszerű technológiát működtető vertikális ágazati rendszer kialakításának. A bőrés cipőiparban, a megkezdett fejlesztések, rekonstrukciók befejezése mellett, az ágazaton belüli kapcsolatok erősítése a feladat. Nagyobb összhangot kell biztosítani az alapanyagellátó és a feldolgozó ágazat között. A lehetőségek körültekintőbb számbavétele A megyei pártbizottság irányelvei felhívják a figyelmet néhány olyan lehetőségre is, melyekkel a jövőben körültekintőbben szükséges számolni. Indokolt támogatni az ipar megyén belüli arányosabb területi fejlődését, Pécs város vonzásának mérséklését. Pécsett csak olyan ipari egységek fejlesztése kívánatos, amelyek már a kialakult hagyományos ágazatokhoz tartoznak. A Hides és Máza-dél területeken kívül a siklósi térség további ipari fejlesztésére van lehetőség, ahol még rendelkezésre áll egy bizonyos munkaerőforrás. Fejleszthető Mohács ipara is, különösen figyelembe véve a víz közelségét. A megye ipari térszerkezetének fokozatos javítása mellett figyelembe kell venni a szomszédos megyék, illetve a déldunántúli tervezési-gazdasági körzet fejlesztéseit. A megye iparának fejlesztésében a jövőben erősíteni kell a körzeti szintű koordináció adta lehetőségeket. Nélkülözhetetlen az országos ágazati és területi fejlesztési elképzelések megfelelőbb összehangolása, az információs rendszer javítása, a vállalati és megyei fejlesztési elképzelések koordinációs kapcsolatainak mélyebb kiépítése. Az irányelvek a főbb ágazatok fejlesztése mellett kitérnek néhány olyan területre is, melyeknek közvetlen hatásuk van megyénk lakossága életszínvonala alakulására, életkörülményeire. Ezek között különösen nagy jelentősége van az élelmiszeriparnak. Itt általános feladatnak tekinthető az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának növelése, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás emelése, a feldolgozottságí fok javítása, a fogyasztás idényjellegének mérséklése, az iparilag feldolgozott konyhakész vagy félkész termékek mennyiségének és arányának növelése. Az élelmiszeripari vállalatoknak ugyanakkor számítaniuk kell a nyersanyagtermelés bővítésével, a hosszú távon is tartósnak ígérkező gazdaságos exportlehetőségekkel. Hasonlóan nagy figyelmet indokolt fordítani a helyiipar és a szolgáltatások fejlesztésére. Továbbra is indokolt támogatni a tanácsi és szövetkézeti ipar árutermelő tevékenységét, exportbővítő munkájukat, megfelelő figyelmet fordítva a lakossági szolgáltatások ellátására. A lehetőségek felmérése azt mutatja, hogy a szolgáltatást végző ágazatok aránya lényegesen nem változik majd a megyében, de a kisebb településeken indokolt növelni a magánkisipar ellátó szerepét. Kiemelt feladatként jelölik meg a szolgáltatások színvonalának emelését, a javítások minőségének fokozását, a vevőkapcsolat sokoldalú szélesítését. Színvonalasabb irányítást és ellenőrzést A megye iparának eredményes továbbfejlesztése, a hatékonyság és a termelékenység magasabb szintre emelése, a termékszerkezet további korszerűsítése a pártszervek gazda- ságirányitó, szervező és ellenőrző tevékenységében is magasabb követelményeket igényel. Az irányelvek megvalósulásának fontos feltétele, hogy a különböző szintű pártszervek mindennapi munkájában érvényesüljön a rendszeres értékelés, a hatáskörbe tartozók rendszeres beszámoltatása, ellenőrzése, segítése. Kapjanak még nagyobb szerepet a gazdasági jellegű pártmegbízatások, a szocialista munkaverseny, az üzemi demokrácia fórumai, a tervszerű káderpolitika, a színvonalas agitáció és propaganda, a dolgozókról való szociális és kulturális gondoskodás, a párttagok és vezetők példamutatása. Az irányelvekben megfogalmazott feladatok végrehajtása érdekében az állami szervekben dolgozó kommunistáknak úgy kell dolgozniuk, hogy azok a központi célkitűzésekkel összhangban valósuljanak meg. A tanácsi irányító szerveknek a települések komplex fejlesztésénél, a lakásépítési és kommunális tervek kialakításánál figyelembe kell venniök a fejlesztési célok várható hatásait. A munkaerő-gazdálkodást a szakmai képzés irányát ps arányait az iparfejlesztéssel összhangban kell kidolgozni. Mun- kájűkban nagyobb szerepet kell hogy vállaljanak a fejlesztések összehangolásában. A megyei pártbizottság irányelvei a közeljövőben részletes és széles körű publikálásra kerülnek. Lehetőség nyílik arra, hogy a párt XII. kongresszusára készülve azokat a pártalapszer- vezetek a helyi feladatok kialakításánál figyelembe vegyék, a gazdasági vezetők a középtávú terveikben hasznosítsák. A közös és fegyelmezett tevékenységgel lehet biztosítani majd a célkitűzések újbóli, maradéktalan elérését! Mjtzki Ervin A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 62. évfordulóját köszöntjük Ez az ünnep közös ünnepe a világ haladó többségének, közöttük a Magyar Népköztársaság szocializmust építő állampolgárainak. Valamennyi embernek, akikben nemcsak vágyak, hanem tettek is feszülnek, akik a nagy október példáján tudatosan küzdenek a világ olyan átalakításáért, amelynek eredményeként nemcsak joga van mindenkinek, hanem egyenlően is élhet mindazzal, amit a szabad munka létrehozhat ezen a földön. A győztes szocialista forradalom kezdettől fogva nem különleges orosz jelenség, nem kelet-európoi ügy, hanem a világ fejlődésének egyedüli lehetséges útja. A marxizmus—leninizmusnak, á Nagy Október eszméjének sok millió elkötelezett híve van. Vannak olyanok, akik most ismerkednek vele, mások egyszerű rokonszenvvel közelednek hozzá. Vannak vitázó ellenfelei, és ádáz ellenségei is. De nincsenek józanul gondolkodók, akik iránta semlegesék, közömbösek lennének. Ez azért van, mert a marxizmus— leninizmus nélkülözhetetlen a kor valamennyi társadalmilag lényeges új problémájának értekeléséhez, megválaszolásához. Népünk átérzi azt a roppant felelősséget, amelyet a Szovjetunió vállalt magára az emberiség érdekében, s amely naponta megnyilvánul a nemzetközi enyhülés eredményeinek megszilárdításáért, a tartós béke megteremtéséért tett erőfeszítéseiben. A magyar nép, amikor erejéhez mérten segíti ezt a harcot, egyben építőmunkájának, nyugodt életének legfőbb nemzetközi feltételeinek biztosításához járul hozzá. A szocializmus világának nemcsak létérdekéből, lényegéből fakadó óhaja a béke fenntartása, hanem meghatározó befolyása is van a világ- helyzet ilyen irányú alakulására. A magyar felszabadulástól eltelt harmincnégy év történelmünk legátfogóbb, legmélyebben szántó fordulatát jelenti, olyan minőségi változásokkal, amelyek horderejét, nagyságát ma még fel sem tudjuk mérni. Népünk remzeti kötelességgel és felelősséggel munkálkodik a fejlett szocializmus építésén, töretlen egyetértésben és közösségben a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal. Az utóbbi néhány évben az ország gazdasági helyzete —• elsősorban a nemzetközi körülmények számunkra igen kedvezőtlen alakulása következtében — nehezebbé vált. A megváltozott világgazdasági helyzecnez való gyorsabb és rugalmasabb alkalmazkodás, a saját munkánk fogyatékosságainak kijavítása mind sürgetőbbé váló feladat. Az elvszerű, forradalmi magatartás arra kötelez bennünket, hogy gondjainkat, örömeinket a munkásosztállyal, dolgozó népünkkel megosztva, tőlük soha el nem szakadva haladjunk előre. Hozónkban szocialista nemzeti egység, szilárd népi hatalom van. Pártunk egységes, a pártonkivüliek körében erős a szövetségi táborunk. Kiegyensúlyozott, konszolidált viszonyok között élünk, úgy, ahogy még soha nem élhetett népünk. Ezekre gondolva bizakodással tekinthetünk a jövőbe. Legfontosabb feladatunk megszilárdítani elért eredményeinket, hogy biztonságosan továbbléphessünk, a soron következő XII. kongresszus irány- mutatásával pedig még eredményesebben folytathassuk munkánkat. Október nagy ünnepén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar kommunisták, a szocializmus építésén dolgozó magyar nép nevében tisztelettel emlékezünk a szovjet forradalmárokra1, akik 1917-ben vezették és győzelemre vitték a forradalom ügyét. Forró testvéri szeretettel üdvözöljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom útján töretlenül haladó Szovjetunió Kommunista Pártját, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét, a szovjet népet, a szovjet embereket, akik azóta is a legtöbb és a legnagyobb áldozatot hozzák az emberiség ügyéért. Köszöntjük a testvéri szocialista országokat, akikkel együtt küzdünk. Köszöntjük mindazokat a kommunista pártokat, haladó embereket, akik ma még az elnyomás, a kapitalizmus viszonyai között folytatják az 1917-ben megkezdett harcot. Szívből minden jót kívánok önöknek, mindazoknak, akik ma és a holnapokban, itthon munkájukkal, emberségükkel, öntudatos helytállásukkal napról napra valósítják meg a jövőt, a szocializmust! Az alábbiakban közöljük Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Nagy Októberi Szocialista ' Forradalom 62. évfordulója alkalmából, november 6-án, kedden, a Kossuth Rádióban, 17.20 órakor, illetve a televízióban 19.20 órakor elhangzott ünnepi beszédét.
