Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-07 / 306. szám
u Dunántúlt TTgplö 1979. november 7., szerda Ténylegesen a terület gazdái lehetnek Kísérleti p- bizottság Siklóson 93 település, 120 ezer hektáros terület elvi-politikai irányítói Magamban inkább a siklósi körzetnek nevezném — hirtelen nem tudok jobbat kitalálni — Siklós város és a siklósi járás együttesét. Legalábbis akkor, ha a területet irányító pártbizottság szemüvegén át nézem e 93 települést, Baranyának e 120 ezer hektáros darabját. Úgy éreztem: hasonlóképpen vélekedik a Siklósi városi és járási pártbizottság első titkára, Kovacso- vics Márk és titkára, Horváth Alajos is, midőn egy országos kísérlet első esztendejét vettük terítékre. * Készülünk a párt XII. kongresszusára A beszámoló taggyűlések a pártélet kiemelkedő eseményei Reálisan értékelni a megtelt utat, helyesen megszabni a feladatokat Siklós- a hetek egyike A politikai bizottság határozata értelmében hét székely jellegű települést és az e településeket ölelő járás párt- bizottságait 1978. december 16-ón összevonták. A hetek egyike Siklós. Az összevonás indokait az elmúlt év eredményeiből lehet visszapergetni. A központi településeknek nemcsak önmagukra kell gondolniuk hanem az őket környező, vonzáskörzetükben lévő községekre is. így Siklós számára is kötelesség, hogy ellátó funkcióit — kereskedelem, egészségügy, kulturális és más szolgáltatások, a sport — kiterjessze, ha úgy tetszik, az egész járás területére. S ha ezt nézzük, nyilvánvaló, helyes, hogy egy kézben legyen a legfőbb irányító-ellenőrző munka is. Maguk, a pártbizottság vezetői mondották: már korábban, a várpsi és a járási párt- bizottság önálló létekor, óhatatlanul felmerült e közös teendők közös intézésének igénye. Koncentrált erőkkel Kovacsovics Márk fogalmazott így: az egyesülést követően érezhető szemléletbeli változásokra figyelhetett föl bárki. A város és a járás eggyé forrott bármilyen fejlesztési döntést kellett előkészíteni, meghozni. Sikerült a korábban meglévő párhuzamosságokat kiküszöbölni, akár politikai, gazdasági, társadalmi szintű kérdésekről volt szó, háttérbe szorultak a partikuláris érdekek. S mára bebizonyosodott, hogy hatékony elvipolitikai irányító munkáról ebben a felállásban lehet igazán beszélni. A város és a járás területén működő különböző állami-társadalmi szervek már megelőzték a pártbizottsági szintű egységet. Már a jövőre gondolva alakították ki szervezeti felépítésüket az ügyészségen, a rendőrségen, a bíróságon, járási-városi szinten működik a KISZ, a munkásőrség, a sportfelügyelőség. Visszakanyarodva a ma még kísérletinek mondott Siklós városi és járási pártbizottság szervezeti kérdéseire, feltétlenül hangsúlyozni kell: mind a pártbizottság, mind a végrehajtó bizottság, mind pedig a munkabizottságokat illetően az összevonás után bizonyos létszámcsökkentésekre is sor került. Horváth Alajosnak, a pártbizottság titkárának véleménye szerint — s ez egyben általános vélemény is — rátermettebb, aktívabb emberek maradtak e vezetői testületekben, jobb lett azok összetétele s a létszámcsökkenés, ha nem is máról-holnapra, de mindenképpen minőségi javuláshoz vezetett. Kézenfekvő a következtetés: az 55 fős pártbizottság, a 11 fős végrehajtó bizottság és az 5 munkabizottság felelősen el tudja látni munkáját. Ehhez még tegyük hozzá: a szervezeti felállást a siklósiak dolgozták ki, ajánlva megküldték a másik hat kísérleti párt- bizottságnak. Egyre kevesebb gond Nyilvánvaló, hogy alig egy esztendő egy pártbizottság életében még nem elegendő arra, hogy minden gond megoldódjon, hogy minden a legsimábban menjen. Az összevonás után a pártapparátus létszáma is csökkent, az apparátus munkatársainak, vezetőinek megnőtt a feladata. Éppen ezért égetően szükséges a társadalmi pártaktívák hálózatának megteremtése, hogy rajtuk keresztül a legfelsőbb pártvezetés el tudjon jutni a város és járás 49 ipari jellegű üzeméhez, 20 termelőszövetkezetéhez, intézményeihez, az ezekben működő 93 pártszervezethez, -alapszervezethez, konzultálni tudjon a terület 2800 párttagjával. S ez az aktívahálózat még nem éppen a kívánalmaknak megfelelően funkcionál — a rövid időre való tekintettel. Objektív gondként jelentkezik a területi széttagoltság, az a tény, hogy a járás megannyi kistelepülésből áll, s hogy a települések között elég nagy a távolság. A járás hosszirányban közel 100 kilométer, s ha a közlekedési lehetőségeket nézzük, korántsem lehetünk elégedettek. Objektív gond továbbá, hogy a járás és a város nem rendelkezik komoly munkásmozgalmi tradíciókkal, viszonylag káderszegény. S bár az utóbbi időben sokat fejlődött a kádermunka — képzések, továbbképzések nyomán —, de van még bőven tennivaló. f- • m rr • Ez a jovo útja Mindent egybevéve, a siklósi tapasztalatok még nem teljesek, de úgy látják a helybeliek, hogy ez a kísérletinek mondott szervezeti felállás a jövő útja, a követendő út. Ha sikerül az aktívahálózat kiépítése, előbbre lépni a káderképzésben, s ha sikerül az itt-ott még fellelhető város-járás szemléleten változtatni — s miért ne sikerülne? — a pártbizottság még élő „kísérleti" jelzőjét elfelejthetjük. ' _ S ez az alig egy esztendeje eldöntött szervezeti változtatás Siklós és vidékén kamatoztatható. Tegyük gyorsan hozzá: a hetek példája, másutt is adaptálható lesz, s fokozatosan vonzás- körzetük teljesjogú gazdáivá válhatnak városaink, nagyobb településeink. Kozma Ferenc Az MSZMP Központi Bizottsága 1979, június 29-1 ülésén határozatot hozott a párt XII. kongresszusának összehívására. A kongresszusok ötévenként összegzik a társadalmi-politikai célok megvalósulásának eredményeit, adnak további iránymutatást az ország fejlődéséhez. A párt régi hagyománya, hogy e fórumokhoz kötve végzi el az alapszervezetéktői a központi szervekig bezárólag a testületek és tisztségviselők újjá- választását is. Baranya megye pártalap- szervezetei és pártszervei is e kettős feladat jegyében készülnek a párt XII. kongresz- szusára. A Politikai Bizottság határozata szerint novemberben és decemberben kerül sor a végzett munkáról való beszámolásra, Mint ahogy az korábban is, úgy most is a legutóbbi kongresszus óta eltelt öt évben végzett munkáról számolnak be taggyűlésen az alapszervezeti vezetőségek. A beszámoló taggyűlések több szempontból is jelentős fórumai a kommunistáknak. Nemcsak alkalmat, hanem kötelességből eredő feladatot is adnak ahhoz, hogy pártszervezeteink az éves terveikben meghatározott célkitűzéseiket a végrehajtás több éves folyamatában vizsgálják, azt hatásaiban és eredményeiben értékeljék, reálisan minősítsék, feltárják a területüket és hatókörüket érintő tendenciákat és feladatokat. Jelentős esemény abból a szempontból is, hogy újabb lehetőség teremtődik a párttagok politikai aktivizálásához, a saját területüket, munkájukat érintő kérdések felelős és demokratikus, őszinte és reális, a társadalmi össz- célokkal egybevetett megvitatásához, az alapszervezeti közösségi és alkotó légkör továbbfejlesztéséhez, a pártegység további szilárdításához. Azért is fontosak a beszámoló taggyűlések, mert arra is ösztönöznek, hogy a pártszervezetek tovább erősítsék kapcsolatukat a párton kívüli tömegekkel. A munka értékelése és a további célkitűzések meghatározása elengedhetetlen szükségszerűséggel követeli meg, hogy a pártszervezetek megismerjék és figyelembe vegyék mindenek előtt a párton kívülieket tömörítő tömegszervezetek és tömeg- mozgalmak testületéinek és tagjainak a véleményét. Sajátos, a korábbiakhoz képest erősebb jellemzője lehet a beszámoló taggyűléseknek a munkajelleg. Országos szerveink példája nyomán tartalmában, hangulatában, módszereiben és formáiban egyaránt igazodni kell a jelenlegi politikai viszonyokhoz, társadalmi körülményekhez, ' és erősíteni a feladatok elvégzése iránt érzett komoly felelősséget, a cselekvő tenni- akarást. Pártszervezeteinknek ezért egyik legfontosabb feladata a gazdasági építőmunka meglévő eredményeire támaszkodva megérteni és igazodni a nemzetközi és hazai körülmények szükségszerű változásaihoz, felkészíteni és cselekvésre mozgósítani a párttagságot az V. ötéves terv célkitűzéseinek, napi feladatainak teljesítésére. A gazdaságpolitikai célokkal összefüggő azon társadalom- politikai elvek értelemszerű és tudatos átvétele és alkalmazása, amelyek a szocialista gazdaság további erősítését, fejlesztését, ezáltal a társadalompolitikai feladatok megvalósítását is szolgálják. Ebben az értelemben minden pártszervezet és kommunista feladata — és nemcsak a termelői területen működőké — mozgósítani a jól szervezett és hatékony munkára, segíteni és példát mutatni a minőségileg jól elvégzett munka végzésében, ösztönözni a takarékosságra, a tervek teljesítésére. Pártszervezeteink a beszámoláskor is legyenek szószólói és következetes képviselői az üzemi demokrácia szélesítésének, tisztázva elvben és gyakorlatban is annak lényegét: a demokratizmus nem más, mint a kötelességek teljesítésének és a jogok gyakorlásának harmonikus egysége. A demokratizmus — az élet minden területén — viszont o pártdemokrácia érvényesülésétől függ, van szoros kölcsönhatásban. Érvényesülésének és érvényesítésének éppen a pártválasztások időszakában növekszik meg a jelentősége, hisz a pártélet demokratizmusának folyamatos gyakorlása most kiegészül a választással, a választási demokratizmussal. y A beszámoló taggyűlések sikerének alapfeltétele, hogy az öt év ihérlegét képező beszámolók a marxizmus—leninirmus szilárd ideológiai talajára épülve a kommunista közösségek kollektív bölcsességét tükrözzék. Tartalmazzák a párt- csoportok együttesen kialakított véleményét, de érzékeltessék a tagokkal folytatott személyes vagy csoportos eszmecserék tapasztalatait is. A kollektivitás, különösen a kollektív vezetés olyan lenini elv, amely korábban is, de ma méginkább nagy jelentőséggel bír pártunk belső életének szabályozásában. Ehhez mindig és elmaradhatatlanul párosul o személyes felelősség. Nem lehet és nem szabad sem elkerülni, sem megkerülni e fontos elv érvényesülését a beszámoló taggyűléseken sem. Ezért értékelni és minősíteni kell a párttagok konkrét párt- megbízatásait, s élni kell az elismerés módszereivel is. A kommunista nevelőmunka természetesen nemcsak az említett módon és formában van jelen a beszámoló taggyűléseken, hanem úgy is, hogy reálisan számba veszi a párt utánpótlása nevelésének helyzetét, a párttagok általános és politikai képzettséaének feladatait, a személyes emberi tulajdonságok és kommunista jellemvonások fejlesztésének tennivalóit. A beszámoló taggyűlések egyben a vezetőségeválasztó taggyűlések előkészítését is szolgálják. Ekkor kerülnek a vezetőségválasztó taggyűlések tisztségviselői, és munkabizottságai is megválasztásra. Ott, ahol jól élnek a kiválasztás és megválasztás lehetőségeivel és felelősségével, ott lesz megalapozott a választás sikere is. A beszámolás, a választás előkészítő és szervező munkája a párttagság és a közvélemény figyelmét is a politikai munka e területére irányítja. A politikai munka és feladatok sokrétűsége viszont azt is követeli, hogy egyidőben más, aktuális kérdésekkel is foglalkozzunk, Mindenek előtt továbbra is fő kérdés a munkahelyi feladatok pontos elvégzése, a gazdasági tervek teljesítése, a munkaverseny, brigádmozgalom további szélesítése, az ideológiai, kulturális nevelőmunká, az állam- polgári jogok és kötelességek teljesítése. Mindezt úgy végezzük, hogy szervesen kapcsolódjon a párt XII. kongresszusára való felkészülés politikai feladatainak sikeres teljesítéséhez. Rózsahegyi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője Egg». íu; 11 i||i 2f I 111 ^ Misi 1! ül PL- ,H T>, |-mmM ' ' * il 1 * iH EJ* * J J ’J§ vj Ö* Í J J 5 *"f£ o IJ* Jf Ä tS»?! f»iL „ n *sy Siklósi panoráma a várbói Erb János felvétele
