Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-04 / 303. szám

DN HÉTVÉGE 6. MŰSORAJÁNLAT 1979. NOVEMBER 4. A tenger asszonya A rendező előzetese Egy drámát — s méginkább belőle épp most készülő elő­adást —, előzetesen bemutat­ni talán csak egyféleképpen volna szabad. Szakítva az uná- sig ismételt szokással — nem ismertetni a mű írójának éle­tét, megalkotásának körülmé­nyeit, nem utalni az érdeklő­dés felszítása végett cselek­ményére és a baljóslatú végre, hanem egyszerűen arról az „élet-anyagról” néhány szót szólni, amelyet az alkotó for­mába örökített. Henrik Ibsen: A tenger asszonya című drá­májának élet-anyaga mind­annyiunk legelevenebb pont­ját égeti: az emberi vonzó és taszító erők kíméletlen hatal­máról van benne szó. Hétköz­napjaink lélektelen pillanatain is átsütő, szerelmeinkben ma­gával ragadó, elfojtottságában kegyetlen bosszút álló bioló­giai fátum, ösztönerő, a leg­tisztább emberi kötelem ez. Erről ír Goethe a „Vonzások és váfasztások”-ban olyan har­monikusan kiegyensúlyozott formában, Wagner pedig a „Tristan és Izolda" végzetes szenvedélyességével vall róla. Ez az az „élet-anyag”, amely- lyel tudva-öntudatlanul na­ponta birkózunk, hogy eldől­jön: egyéni életünk formájá­ba tudjuk-e kényszeríteni vagy ő alakítja élet-alkotá­sunk plasztikáját. Ez az az „élet-anyag”, amellyel hete­ken át színházunk nyolc szí­nésze dolgozott, nem pusztán a be-„mutató", hanem a Mu­tatás. Hibáktól talán nem mentes, de az őszinte szenve­dély mindenképpen tiszta szándékával. Szikora János (Bemutató: november 9., es­te 7 órakor. A szereplők: Gyöngyössy Katalin, Frajt Edit, Kováts Krisztina, Dávid Kiss Ferenc, Győry Emil, Paál László, ifj. Kőmíves Sándor, Bán János.) Szikora János Gyöngyössy Katalin Szabadkai Antigoné Bácskai színház vendégsze­repei Baranyában: a Szabad­kai Népszínház Magyar Tago­zata rendez vendégjátékot Pécsett. Sophoklész: Antigoné című tragédiáját mutatják be, Szabó István rendezésében. Az előadáson Kréon királyt az egyik legnagyobb jugoszlá­viai magyar színművész: Bará- ciusz Zoltán alakítja, a cím­szerepet pedig a hasonlóan rangos Jónás Gabriella. Az előadás november 11-én este 7 órakor kezdődik a Pécsi Nemzeti Színházban. Teleuízío A cár tisztje és a komisszár November 7-én este 20 óra­kor, az ünnepi műsor kereté­ben vetíti a tévé Julij Dunsz- kij és Valerij Frid kétrészes filmjét, A cár tisztje és a ko­misszár címmel. Rendező: Va- szilij Ordinszkij. A történet 1918-ban kezdődik, amikor Amelin komisszár ezredet szer­vez a frontról hazatérő kato­nákból. Parancsnokává a volt cári főhadnagyot, Kutaszovot nevezi ki. A fáradt katonák csak nagynehezen győzhetők meg a további harc szüksé­gességéről. Miután egy csa­tában győzelmet arattak a né­metek felett, beáll az ezred a Vörös Hadseregbe — Kuta- szov kivételével. Ingrid Bergman és Liv Ullmann FILM Őszi szonáta Együtt a két Bergman - Anya és leánya A filmművészetben két híres Bergman név vált ismertté. Ingmar Bergmannak rende­zései hódították meg a világ moziba jóró közönségét. Ing­rid Bergmann pedig szépségé­vel hódította meg őket, s nem utolsó sorban kitűnő színészi tehetségével. Ezúttal — a filmtörténetben először — a két művész egy közös film al­kotója. A rendező Bergmannak szin­te minden művében a szintén szépségével és tehetségével világhírűvé vált Liv Ullmann játssza a női főszerepet. Leg­utóbb a televízióban hatré­szes folytatásban láthattuk a Jelenetek egy házasságból cí­mű, nálunk moziban rövidített formájában is bemutatott filmben. Ennyi vilóghíresség mellett csupán kuriózum, hogy az Őszi szonátá-ban, melyben -Ullmann már nagymama — szemüvegben, szép homlokán a bájos öregedés kezdődő ráncaival játssza el a nagy zongoraművésznő, Ingrid Berg­man lányát —, szerepet kapott Liv lánya, Linn Ullmann is. A történetet Bergman így fogal­mazta meg: „Sokszor meglepett, hogy anya és lánya kapcsolatával olyan ritkán foglalkoznak az irodalomban és a filmművé­szetben. Az összes általam is­mert emberi kapcsolat közül az anya és lánya kapcsolat a legtitokzatosabb, legbonyolul­tabb, a legtöbb érzelemmel te­lített. Filmemben, az Őszi szo­nátá-ban egy olyan konfliktust akartam leleplezni, melyet mindig elrejtettek, de amely éppen ezért egy maroknyi em­ber életét döntően és messze- menőleg meghatározza. A kül­ső cselekmény egyszerű: Char­lotte Andergast, egy nemzet­közileg meglehetősen elismert zongoraművésznő, most vesz­tette el Leonardót, azt a férfit, akivel több évet együtt töltött. Halála megrázta őt, és a ma­gány és kétségbeesés állapo­tába juttatta. Lánya, Éva, aki több éve egy lelkész felesége­ként él egy norvégiai kisvá­rosban, megkéri anyját, láto­gassa meg őket. Több napon keresztül harcol egymással a két asszony, felváltva keresve és visszautasítva a másik kö­zeledését. A találkozás mind­kettőjük számára döntő fon­tosságú. (A filmet a Kossuth filmszín­házban november 10—12-ig tűzték műsorra.) Kert László A mecseki szén jövője A fűtők vallomásai A hétfőn ÖTTŐL HATIG Je­lentkező esti hangos újság no­vemberi számáról Kovács Imre sze rkesztő- ri po rte r tájékoztatott: — Folytatjuk a Munkásembe­rek című riportsorozatot, ezút­tal a közelítő télben főszerepet játszó fűtők, úttisztítók, szállí­tók közé látogatva. Közeleg Pécs felszabadulásának 35. évfordulója. Milyen volt a han­gulat 1944 novemberének ele­jén. a városban, és mikor lé­pett Baranya földjére a felsza­badító sereg? Elmondjuk levél­tári feljegyzések, korabeli la­pok alapján. Ezúttal sem hiányzik a gyermekportré, je­lentkezik az eszperantó-sarok és a horgászoknak szóló össze­állítás is. Kedden folytatódik Rezes Zsuzsa riportsorozata: PÁLYA­VÁLASZTÁS - PÁLYAIRÁNYÍ­TÁS. Ezúttal arról Mész szó, hogy miképp működnek a pá­lyaválasztással foglalkozó in­tézmények, és milyen módsze­rekkel próbálják megismertetni a hiányszakmákat? PÉCSI ELŐ­ADÓMŰVÉSZEK sorozatban kedden 17.45-kor Barth István fuvolázik. VÖRÖS ZÁSZLÓK, LOBOG­JATOK! Verses, zenés összeállí­tással kezdődik november 7- én, a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évfordulóján a pécsi stúdió ünnepi műsora. Majd Baráti kapcsolatok cím­mel a magyar és szovjet em­berek barátságának viszonyla­tait mutatja be a riportműsor, többek között városnéző sétá­ra invitál Lvovbo, valamint olyanokat szólaltat meg, akik különböző tapasztalatcserén jártak Dél-Dunóntúlról, bá­nyákból, a mezőgazdaságból a Szovjetunióbon. Csütörtökön a baranyai nép- dalénekéseket bemutató soro- zatbon Tihanyi Józseffel be­szélget Várnai Ferenc. Pénte­ken fejeződik be a Mecseki Szénbányák jövőjéről szóló ri­portsorozat, melyben a Me­csekben lévő szénvagyonkészlc-- tekről a nehéz fizikai munkát könnyítő bányagépesítésről, a bányászok szociális helyeztéről, a kedvezményes lakásépítésről és a vidékről bejáró dolgozók élet- és munkakörülményeiről tájékoztatták a hallgatókat. A záró adásban Laky Rudolf ar­ról kérdez, hogy mit tesznek az idei terv teljesítése érdekében. Válogatás felvételeinkből. A szombaton 17.05-kor kezdődő műsoráról a szerkesztő, dr. Ná­dor Tamás mondja: — Sokfelé jártam az elmúlt hónapokban: észoki testvé­reinknél, Finnországban, része­se voltam a Pécsi Tanárképző Főiskola vegyeskara sikeres orezzói szereplésének, felkeres­tem a Baja környéki, többnem­zetiségű falvak daloló, muzsi­káló öregjeit, fiataljait, a ka­posvári múzeum régészeit. Min­denütt velem volt a magnó, több órányi anyag gyűlt össze a kazettákon, amelyeknek csak töredéke került rádióműsorba. Most az eddig be nem muta­tott, de remélhetőleg nemcsak számomra, hanem a rádióhall­gatók számára is érdekes hangmontázsból válogatok, emlékezetes perceket idézve. BÁCSKAI HORVÁTOK. „Bácskai horvátok” címmel in­dul hétfőn a szerb-horvát nye'- vű műsorban sorozat, mely a Bács-Kiskunban élő három hor- vát etnikoi népcsoportot, a bu- nyevácokat, sokácokat és ráco­kat mutatja be. A riporter Frankovics György. Kedden c 30 éve létesített nemzetiségi óvodák közül a felsőszentmár- tonba látogat el Filókovity Ist­ván. Csütörtökön a Pécsi Tej­üzemben dolgozó, szerb-horvát nyelven beszélő munkásokkal beszélget Filókovity Brankó. Szombaton „Egy csepp a zuha- tagban..." címmel Dobrisa Cseszorics horvát költővel be­szélget Filókovity István. Cseszarics pécsi látogatásakor készült a riport, amelyben a költő önmagáról, költészetéről, az egyszerűség és a szép sze- retetéről voll. A műsorban köz­reműködik Győry Emil és Ibrica Juszics, aki a költő megzenésí­tett verseit adja elő. A bauxitbányászat úttörőjé­vel, Nemes Vilmos bányamér­nökkel beszélget a hétfői né­met nyelvű műsorban Gráf Vil­mos. A véletlen hozta létre a találkozást Bátya község öre­gek nopközijében, ahol a 85 éves aranydiplomás bányamér­nök sokéves munkájáról be­szél, az emberi kapcsolatokról és mai hétköznapjairól. Reil József „Hazai tájak” címmel Puszta vámon készített riportot - csütörtökön hangzik el. Pén- teken a kulturális magazinban a bonyhádi német nemzetiségi klubot mutatják be. Sorokban ÚJ' KÖNYVEK Bács Gyula: Varsó. Vá­roskalauz. Castiglione László: Pompeji, Hercula­neum. Filla István: Régen volt, hogy is volt. Gorkij, Makszim: Itáliai mesék. Ivá- nyi Márta: Szülés előtt — szülés után. A korona el­rablása. London, Jack: Az éneklő kutya. Maas, Pe­ter: Serpico. Albatrosz so­rozat. Móra Ferenc: Darú utcától a Móra Ferenc utcáig. Szilvási Lajos: Metszéspont. Török Sán­dor: Gilikoti. A Kököjszi és Bobojsza folytatása. Tüs­kés Tibor: így élt Zrínyi Miklós. F. Zboray Ilona: Nagyszülők és unokák. IFJÚSÁGI HÁZ November 5-én 19 órakor Csáki György diabemuta­tót tart Verdi: Requiem c. zeneművére. November 10-én ;18—22 óráig Bő- czin László diszkóműsora. November 11-én 18—22 óráig a Szélrózsa klub tu­dományos estje. Hipoté­zis és alvatanulás — Ki­rály József vetítettképes bemutatója és a Holo­gráfia titkai — Bodrossy Félix előadása és a „3— D” c. film vetítése. Há­zigazda: Muzsay András előadóművész. SÁGVÁRI ENDRE MŰVELŐDÉSI HÁZ November 5-én 18 óra­kor „Édes Gergelem ...” a Mecsek Táncegyüttes mű­sora. Közreműködik: Schüszler Mária, a nép­művészet ifjú mestere. Könyu Quo vadis A Quo vadis Néró félelme­tes uralkodása idején játszódik. Egy szép szerelem története bontakozik ki a regény lapja­in: Vinicius, a gazdag patríci­us beleszeret Lygiába, aki ki­rálylányból lett római rabnővé. A lány Plautius házában él. Plautius felesége, Pomponia már keresztény, s keresztény Ly- gia is. Néró, udvarába hívatja a lányt, s Viniciusnak ajándé­kozza. Lygia szereti Viniciust, mégis megszökik tőle. A férfi úgy érzi, mindenáron vissza kell szereznie. De boldog le­het-e egymással ez a két, oly­annyira különböző ember a keresztényüldözés korában? Megérthetik-e egymást? Hiszen mindketten mást tartanak fontosnak az életben, a bol­dogság, a szerelem sem jelen­ti számukra ugyanazt. A szemé­lyükben megtestesülő kettősség jellemzi azt a világot, azt a kort, melyben élnek. Róma, Néró eszeveszett dorbézolásai­tól hangos, ember ember után esik áldozatul gyilkos tébolyá­nak. Az új eszme hívei kata­kombákban bujdokolnak, cir­kuszok porondján halnak már­tírhalált, de a kivégzettek he­lyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az idő a vál­tozásra, s a történelem paran­csát nem semmisíthetik meg az égő Róma lángjai sem. Sienkie- wiczet Nobel-díjjal tüntették ki ezért a művéért, mely az egész világon ismertté tette írója nevét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom