Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-04 / 303. szám
1979. NOVEMBER 4. MAGAZIN DN HÉTVÉGE 7. TESTVER- LAPJAINK ÍRJÁK Mai aranymosók Verseny az Otava partján Güstrow város déli részén új lakónegyed épül, amely 4500 család lakásproblémáját oldja meg. A kommunális létesítmények és a lakások átadása szinte teljesen egy időben történik; így az élelmiszerüzleteken kívül ruházati és műszaki áruházat és virágüzletet nyitottak nemrégiben. Átadták a „Lübzator-Eck" elnevezésű szórakozóhelyet is, ahol kellemes zene és a speciális lübzi sör várja a vendégeket. A városépítők természetesen a fiatalokról sem feledkeztek meg, az ifjúsági klubban tánc, film-, diavetítés, vetélkedőműsor várja a fiatalokat. Itt biztosítanak helyet a tudományos ismeretterjesztő előadásoknak is, valamint itt tartják próbáikat a tánccsoportok. A jubileumi ünnepségek keretében többek között gyermekműsorra és divatbemutatóra kerül sor. CAI4BEHCKO AEAO Szliven megye szociálisgazdasági fejlesztésének feladataiban, melyek a hetedik ötéves terv időszakára vonatkoznak a szliveni villamos hőerőmű is kiveszi részét. Öröm, hogy a kollektíva igyekezete eddig is már gyümölcsöző volt. Az elért eredményeikért kiérdemelték a .„Munka dicsősége" zászlaját, melyet a „35 győztes év —- 35 élmunkás hét” jegyében meghirdetett munkaverseny eredményeiért nyertek el, és azt a zászlót, melyet az Energia- ipari Minisztérium ítélt oda a termelési adottságok legjobb kihasználásáért az 1978-as évre, valamint az 1979. év első felére. Ez biztosíték arra, hogy a továbbiakban is realizálódjanak a termelési és gazdasági mutatók. Terven felül 2 millió kW energiát termeltek, előreláthatólag az előirányzott mennyiségű hőenergiát is biztosítják. Ezen kívül 210 000 leva értékű anyagot és 5100 tonna fűtőanyagot takarítottak meg. Restaurálják a moszkvai Kreml cár- harangját, az orosz öntőművészet páratlan emlékét. Mióta 1836-ban, az Izsák-székesegy- haz alkotójának, A. Montferrand építésznek a terve alapján felállították az óriás harangot az Ivan Velikij harangtorony mellett, sokszor festették már át» restaurátorok azonban először nyúltak hozzá. A speciális módszerrel kidolgozott hatmilliméteres, sőt, helyenként még vastagabb, sötét festék rétegeit lefejtették. A harang sokáig fekete volt — _ most pedig patinával bevont, ezüstszürke lett. A bronz visszakapta természetes színárnyalatát. M. Portnov, a Kreml múzeumainak tudományos főmunkatársa, a fegyverek és öntvények őre szerint nagyon fontos, hogy a világ legnagyobb harangjának díszítései újjáéledjenek, s feltáruljanak rajta az eredeti minták, amelyeket csak a régi metszeteken lehet tulajdonképpen alaposan szem- ügyre venni. Az 1737. évi tűzvész miatt ugyanis a régi mesterek nem tudták az összes díszítőmintát kivésni. Azutány sem fejezték be, hogy a harang több mint száz évig gödörben hevert. Most sem fogják a harangot «•kiegészíteni". A megtisztítás után A cár-harang rejtélyei A középkorban a cseh királyság egyik fő jövedelemforrását az aranyban gazdag Pisek környéki vidék jelentette. A XIV— XV. században a bányák kimerültek, a környék lakói felhagytak a drága fém keresésével. 1979-ben azonban ismét megelevenedett az Otava folyócska partja — a prágai Földtani Intézet itt rendezte meg első aranymosó-versenyét, amelyen profik és amatőrök egyaránt részt vehettek. A versenyzők pisztolylövésre kezdték el a folyó homokjának serpenyőik forgatásával való átmosását, a győztes az volt, aki adott idő alatt a legtöbb értékes szemcséhez jutott. A verseny tisztaságához nem férhetett kétség — erről az avatott zsűri gondoskodott. A győztes egy prágai diák lett; Tomas Vaha, a Károly Egyetem természettudományi karának ötödéves hallgatója. Hotel Kozmosz A moszkvai Béke sugárúton új szállodát adtak át az építők. A négycsillagos, Kozmosz nevet viselő szálloda szovjet és francia tervezők közös tervei alapján épült. A 28 emeletes épület félkör alakban helyezkedik el. A vasbeton konstrukciót kívülről alumíniummal borították be. A Kozmosz, az Inturiszt egyik legnagyobb befogadóképességűszállodájává lépett elő. 1777 — főleg kétágyas — szobában tudnak vendégeket elhelyezni. Az étterem, a bár és a presszó egyidejűleg 4000 ember igényeit tudja kielégíteni. A szállodában nagyméretű konferenciaterem is található, nemzetközi tanácskozások lebonyolítása céljából. A terem szükség szerint mozinak, vagy hangversenyteremnek is felhasználható. Mindezeken felül az új szállodában télikert, fürdő és uszoda is a vendégek rendelkezésére áll. A számos technikai újdonság közül a legjelentősebb egy elektronikus számítógéppel felszerelt szállodai diszpécser- központ létrehozása. Ez igen sokoldalú feladatokat lát el; ellenőrzi a gazdasági és technikai személyzet munkáját, szá- montartja a szabad helyeket és szobafoglalásokat, napra készen tájékoztat a szálloda pénzügyeinek állásáról. különösen nyilvánvalóvá vált, hogy a harang mintái bámulatos művészetre vallanak, a díszítések gyönyörűek. Mindezt a szépséget érzékelheti az a sok ezer ember, aki naponta megnézi. A harang hatalmas oldalain most világosan olvashatóak a feliratok. Az egyik így hangzik: „Ezen harangot Ivan Fjodorov, Motorin fia, orosz mester öntötte, fiával, Mihail Motorinnal egyetemben". A cár-harang méretei sajátos módon érzékelhetők: nagyságáról az ember csak akkor alkothat fogalmat, ha alábájik. Itt valóságos szoba van, ahol a restaurálási munka irányítói kaptak helyet. A 200 tonna súlyú öntvény több mint 140 év óta áll fehér kőalapzatán. A tudósok és szakemberek most gondosan „meghallgatják" a harang testét. Hiszen a harangon repedések vannak. Ezek azért keletkeztek, mert a több mint két évszázaddal ezelőtt tomboló tűzvész utón egyenlőtlenül hűlt ki. A restaurátorok már hozzáláttak a harang régen befestett, legfelső részének aranyozásához. A cárharang hamarosan teljes szépségében és eredetiségében tárul majd a nézők elé. A hatvanas években szovjet segítséggel épült fel a Thac Ba vízierőmű. Az amerikai bombázások azonban megsemmisítették. Az erőművet az elmúlt években helyreállították, s ma már mind a három nagy teljesítményű turbina áramot szolgáltat. Irina új szerepkörben. A kis Alekszandr társaságában. Rodny ináék újra jégen A Rodnyina—Zajcev-házaspár részt vesz a1 Lake Placid-i 1980-as téli olimpián. Irinának februárban született meg a kisfia és májusban már ismét felvette a korcsolyát. Az ifjú malma éppoly karcsú és törékeny, mint szülés előtt volt, s éppoly kisfiús tűzzel, lendülettel fut, mint korábban. Szeme azonban változást tükröz, ma bölcs, szigorú és nyugocjt asszonyé a tekintete. A kis Alekszandr — így hívják a bábát — mamája mögött 12 versenyszerű sportolással! eltöltött év van, mégpedig a legmagasabb eredményekkel. Az utóbbi 10 világ- és Európa-bajnokságon és két téli olimpián, Sapporó- ban és Innsbruckban nyert aranyérmet. — Milyen most az élete a kisfiú megszületése után? — Szebb lett — felelte Irina. — Állandóan rá gondolok és ez erőt, energiát ad. —• Gondjaink természetesen megszaporodtak — vette át a szót Alekszandr Zajcev —, de érdekesebb lett az életünk. Új értelmet nyer^a sport is, nemcsak az éremért küzdünk, szeretnénk új színeket is vinni kedvenc sportágunkba. Amikor 16 évvel ezelőtt Leningrád'ban korcsolyázni kezdtem, edzőm, Alekszandr Davidenko arra nevelt, hogy nemcsak sikert kell elérni, hanem mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy egyéniséggé váljunk, aki a maga módján érti a korcsolyázást és a zenét. — Milyen célt követnek a 80-as olimpiai program összeállításában? — Azt szeretnénk, hogy új programunkból felismerjék a két előadót — Rodnyinát és Zajcevet — mondta Irina. — És mi a véleménye Tatjána Taraszova edzőnek? —• Soha nem szerettem kitaposott úton járni, sem mint versenyző, sem mint edző. Mindig szívesen kísérleteztem, ha az egyéni stílust adott. Már öt éve, 1974-től dolgozom Rod- nyinával és Zajcewel. Ez idő alatt nemcsak barátok lettünk, hanem egyformán gondolkodunk az alkotásban, néhány olyan kűrt állítottunk össze, amelyek csak e két korcsolyázóra jellemzőek. Arra törekedtem, hogy programjukban a nehézségi fok, a plasztikus mozgás és a zene nagy kifejezőerőt kapjon és eredeti rajzolattal párosuljon. Ami Rodnyina és Zajcev téli olimpiai programját illeti, azt szeretném kiemelni, hogy nemcsak korábbi tekintélyüket akarják visszaszerezni, hanem újabb magaslatokra törekszenek. — Változott-e az utóbbi időben a páros műkorcsolyázás értékelése? — Úgy gondolom, hogy igen — véli Rodnyina. — A jégen évek óta folyik az alkotó útkeresés, amely természetesen előmozdítja a páros műkorcsolyázás fejlődését. Alekszej UI- janowal a mi indulásunkat az 1969-es Vb-n ugrósvariációk, gyors összekötő lépések és gyors futás jellemezte, s ez is talált követőkre. Minőségileg újat hoztak azok a kűrök is, amelyeket Alekszandr Zajcewel és Tatjána Taraszovával készítettünk. A legújabb irányzat az 1979-es vb-n jelentkezett, amikor a győztes páros —Marina Cserka szóvá és Szergej Sahraj rendkívül bonyolult, ne- ház programot mutatott be. A páros műkorcsolyázás ma azt hiszem újabb szakasz küszöbére érkezett, amikor művelői várhatóan elérik a szép mozgás, a nehéz elemek és a zene igazi harmóniáját. — Az új program összeállításánál bizonyára nemcsak a pontozókra gondoltak, hanem a közönség értékelésére is? — Belőlünk sem hiányzik a sportolói becsvágy. De legalább olyan fontos, hogy sok országban felkeltsük az érdeklődést e szép sportág iránt. Ezt csak a legjobbak tehetik meg. Gondoljon csak arra, amikor a jégtánc Ljudmila Pahomova és Alekszandr Gorskov jégre lépésével olyan népszerűvé vált. Kűrjeik is hozzájárultak, hogy ez a műfaj is felkerült a téli olimpiák műsorára. Utánuk sokszáz új jégtán- cospár jelentkezett. — Irina, ön egy évig távol maradt a jégtől. A szakemberek szerint viszont már elérte korábbi formáját. Hogyan csinálta? —■ Receptet nem tudok adni. Ez egyedi eset. Alekszandr egész évben folytatta az edzéseket. Gondoskodása és segítsége a háztartásban lehetővé tette, hogy eleinte rövid korcsolyaedzéseket végezzek, at- létizáljak és időnként tornászszak. Ennek tudható be, hogy elég gyorsan ismét jégre léptem, az utóbbi két hónapban pedig már az új kűrön dolgozom. Anatolij Seluhin Kepek a szocialista Vietnamból A vietnami népélelmezésben hagyományosan a hal a legfontosabb fehérje-forrás. Képünkön: jó fogás a Ha Long-i Vietnami— Szovjet Barátság Halászati Szövetkezetnél.
