Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-29 / 327. szám
4 Dunántúlt napló 1979. november 29., csütörtök Lvov-Kertváros déli része tály vezetője lesz. Azt mondja, eddigi munkássága során különösen ügyelt arra, hogy a tudományos munkával együttjáró nyilvánvaló specializálódással párhuzamosan megőrizzen magában egy bizonyos értelmű nyitottságot is, mert ma enélkül nem lehet továbbfejlődni. Pécshez köti munkája, csoládja. Két gyermeke van és rengeteg elképzelése az előtte álló tudományos feladatokkal, az élettel kapcsolatban. • Dr. Németh Árpád adjunktus, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Kórbonctani Intézetének kutatója ugyancsak egészen fiatal emberként került Pécsre, miután a hatvanas évek elején elvégezte az egyetemet. 1966-ban tanársegéd lett Kelényi docens munkacsoportjában. Azóta dr. Kelényi professzor vette át az intézet vezetését, dr. Németh Árpád pediq moga mögött tudhategy tiszteletet parancsoló tudományos pályaívet. Kezdetben a vérsejtek közül egy speciális fehér vérsejttel foglalkoztak, aminek a funkciójáról akkoriban elég keveset tudtak még. Németh doktor 1971-72-ben kezdett bekapcsolódni a dr. Romhányi professzor áltol kidolgozott speciális szerkezetelemző módszerek (polarizációs mikroszkópos módszerek) alkalmazásának vizsgálatába, amit az újszülöttkori tüdőelváltozá. sok felderítésére alkalmaztak. Az újszülöttek közül a koraszülöttek jelentős része tüdejük differenciálatlansága miatt nem tud spontán lélegezni, ez pedig tragédiához vezet. Pontosan meg kellett ismerni a betegséget ónnak érdekében, hogy az ilyen beteg gyermekek száma csökkenjen. Ma már az eredmények összefoglaló fázisánál tartanak. Dr. Németh Árpád nemrég elkészült kandidátusi értekezésében ezeket az eredményeket foglaljo össze. Olyan eredményekről van szó, amelyeket most már a gyakorlatban lehet és kell alkalmazni. Az eredményekre, omikről persze igen szerényen beszél, akkor még nem gondolt, amikor úgy döntött, hogy Pécsett marad. Akkor csak egy vágy vezette, hogy a POTE Kórbonctani Intézetében dolgozhasson . .. Más alternatívát el sem tudott volna képzelni. A jelenlegi jó közérzethez feltétlenül kellett ez o város, kellett az egyetem, ahol 12—14 órát dolgozik naponta, mert hobbijának tekinti ezt a munkát. Megkérdeztem tőle, sikeres embernek tartja-e magát? Igen, mondta De, ha ez siker, akkor eqváltolán nem tekinthető olcsó sikernek. • Az olcsó siker szerintem sem komoly embernek való, A komoly embereknek való, komoly munkalehetőséget, sikert kínáló városról sokakkal beszélgettem még. Pécs a környező megyéknek, a környező megyék valamit akaró, ombiciózus embereinek olyan volt és olyan ma is, mint az országnak Budapest. Pécs nemcsak az első magyor egyetem városa, hanem a hol-, nap városa is. Egy országrészt lát el általános iskolai tanárok- kol, közgazdászokkal, jogászokkal, orvosakkal, építőipari üzemmérnökökkel. Pécsett működik a Magyar Képzőművészek Szövetsége Dél-dunántúli Területi Szervezete és külön csoportja van itt a Magvar írók Szövetségének. Pécs színházának ö1- társulata orszáqos érdeklődés reflektorfényében lép színpadra estelente a Pécsi Balett pedig világhírű. Ma már ritkán éneklik a fiatalok hogy „holnapra megforgatjuk oz egész világot", pedig énekelhetnék, mert a hajdani ambíció e szép dalának ma is jó oz akusztikája. Bebesi Károly A történelem tanúja a pécsi minaret remtettek belőle, helyette. Se- regestől érkeztek a falvakból, a szomszédos megyékből a munkások, az értelmiségiek, áz újat, szebbet akarók, hogy itt az ipar és a kultúra eme régi központjában találjanak végre magukra, váltsák végre valóra vágyaikat. Az álmok ilyen jellegű valóra váltása persze nem maradt egyszeri. Több nemzedék követte egymást, hogy érvényt szerezzen a nagy, egyetemes összefüggéseken belül a társa, dolmi haladás, a fejlődés törvényeinek és hogy ugyanakkor a régi jelszó lehetségességét, iqazán is ismételten bizonyítsa^ itt és innen valóban „meg lehet forgatni az egész világot". Ma és talán holnap is. Hány tíz- és százezer évesek lehetnek ezek a kis kagylók, csigák, kövületek, nem tudom. Hány milliomodszor tűnik el és búvik meg a Nap a Jakab- hegy mögött? Legalább annyiszor elnézném még... Ha lehetne egy állandó ablakom, egy láthatatlan nézőpontom itt a Havihegyen a mészkósziklák. a szétszórt tavaszi keserűman- dula-virágszirmok és a hallgatagon gubbasztó bokrok között. Itt igazán mélyenlátó, gondolkodó lénynek érezheti magát az ember. Innen igazi ajándékkal küldhetjük el a távolról érkezett vendéget. Mert elég, ha csak azt mondjuk neki: nézd! Innen nemcsak egy városra, egy országrészre tárul kilátás, itt az ember őzt érzi, hogy a Föld lakója, hoqy célja és értelme van az életének, amely nagy, egyetemes összefüggésekbe ágyazódik. Ezek az összefüggések nyilvánulnak meg az oprócska mészkövületekben és ezek villantak föl a néhány évtizeddel ezelőtti éjszakák Dráva menti torkolattüzeiben — új társadalmi rendet, új világot görgetve maguk előtt kétezer éves városunk falói felé. Aztán az egyik reggelen, pontosabban 1944. december 6-ón megjelent egy rendelet, Pécs város katonai parancsnokának I. sz. rendelete, amellyel kezdetét vette ez az új rend, új világ ... Erről beszélgetek dr. Fodor István kandidátussal, a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének főmunkatársával, aki 1962-ben került ide Pécsre Szegedről, mint fiatal, bölcsészkart végzett történelem—földrajz szokos tanár. 1966-ban már tudományos kutatómunkát végez, természeti földrajzzal, éghajlattannal foglalkozik. Mint segédmunkatárs boldogan kapcsolódik be az intézet munkájába és már az első lépések idején nagy perspektívát lát maga előtt. 1969-ben megírja doktori értekezését a barlangklimatológiáról. 1976-bon a doktori disz- szertációban foglaltakat maga. sobb szinten feldolgozva, európai kitekintéssel kiegészítve megírja és megvédi kandidátusi értekezését és ezzel párhuzamosan folytaja a hetvenes évek elején megkezdett környezetvédelmi kutatásait. Rövidesen az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága környezetvédelmi és urbanisztikai szakbizottságának a titkára, a Dunántúli Tudományos Intézet főmunkatársa, a földrajzi oszMegkezdődött a küzdelem a fizikai és a szellemi munka frontjain, fölparázslottak ' a munkásmozgalom tüzei és nem. sokára már egy nemzedék indult a „fényes szellőkkel” nemcsak énekelve, honem jnély meggyőződéssel vallva, vállalva a korszakalkotó feladatot: „holnapra megforgatjuk oz egész világot. ..” Megforgatták-e? Igen. Átalakították, átgyúrták, újat te„Holnapra megforgatjuk az egész világot...”
