Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-29 / 327. szám
1979. november 29., csütörtök Újsághírek tükrében 1944. dec. 17. Két oldalon jelenik meg az Üj Dunántúl első száma. Közli a húsfejadagokat. E szerint nehéz testi munkások 40, a testi munkások 30, az egyéb foglalkozásúak 20 dkg húst kaphatnak hetenként. 1945. nov. 25. Új Dunántúl: Rohamtempóban állítják helyre a közlekedési hálózatot. 33 vasúti híd épült már újjá és 535 mozdonyt állítottak helyre. A Minisztertanács határozatot hozott: április 4-e nemzeti ünnepünk. 1946. aug. 1. Az új pénz születésnapja. Forintkölcsönt kapnak az üzemek a bérek kifizetésére. 1947. nov. 29. Államosítják a bauxitbányákat és az alumíniumipart. Pécsett elkészült az 1-es villamos felújítása. Télen már ajtóval ellátva közlekednek a motorkocsik. 1948. márc. 6. Államosítottak minden száz munkásnál többet foglalkoztató üzemet. Máj. 11. Megalakult Pécsett a Magyar Dolgozók Pártja. Szept. 12. Dunántúli Napló: Pécsett is engedélyezték a szabad kenyér árusítását. 1949. szept. 20. A Zsolnay Gyárban épül Európa legmodernebb alagút- kemencéje. 1950. nov. 30. Átadták a Sztálin utat. (Ma: Hunyadi út) a forgalomnak. 1951. dec. 2. Jegy nélkül vásárolható a kenyér, liszt, a cukor, a mosó-, mosdó- és borotvaszappan, a tej, vaj és minden iparcikk. 1952. jún. 5. Komlón, az Anna-aknán Molnár István elindította a 100 méteres feltárási mozgalmat. 1953. máj. 10. Átadták a forgalomnak a 6-os út pécs—szekszárdi szakaszát 1954. febr. 6. Százegy baranyai mezőgazdasági szakember jelentkezett hogy visszamegy falura dolgozni. 1955. jan. 19. Harminc Pannónia motorkerékpár érkezik Pécsre. Ára: 14 100 Ft. Dec. 16. Új rotációsgépet kapott a Pécsi Szikra Nyomda. 1956. márc. 14. Mohácsi-szigeten 84 000 hold föld, 2088 ház került víz alá. Nov. 5. Különkiadás adja hírül, hogy megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. A lap közli Kádár János beszédét. Megkezdődött az október 23-án kitört ellenforradalom teljes felszámolása. Nov. 24. Az MSZMP Baranya megyei aktívaértekezlete határozata a pártszervezetek megalakításáról. 1957. szept. 17. A pécsi munkásőr zászlóalj zászlóavató ünnepséget tartott. 1958. ápr. 10. Megkezdték a kísérleti panelházak építését. 1959. máj. 14. Eldőlt, hogy új egyetemi városrész épül Pécsett, és 1960- ban kezdik meg a 400 ágyas klinika építését. 1960. márc. 6. A megye összterületének 81 százaléka tartozik már a szocialista mezőgazdasági üzemekhez. Szept. 1. Megszűnt Pécsett a villamosközlekedés. 1961. aug. 20. Gagarin a világ első űrhajósa Pécs és Komló vendége. 1962. jún. 15. Baranya minden községében ég a villanyi 12 év alatt 145 falu kapott villanyt. 1963. máj. 30. 850 új lakás épül az «gykori bolgárkertészet helyén, Űj- mecsekaija nyugati folytatásaként. Nov. 3. Az első kapavágással megkezdődött a Pécsi tó építése. 1964. márc. 8. Felavatták a mecseki tüdőszanatóri umot. 1965. nov. 10. Megnyílt Pécsett az I. Magyar Játékfilm Szemle. 1966. máj. 19. Kádár János Pécsre és Baranyába látogatott. Máj. 20. Átadták a POTE új 400 ágyas klinikáit. 1967. szept. 17. Cpül az új pécsi városközpont. Alapozzák az SZTK, a KÖJÁL és az Állami Biztosító közös irodaházát Okt. 10. Emlékünnepség a pécsi egyetem alapításának, a magyar felsőoktatás 600. évfordulóján. 1968. ápr. 4. Megkezdődött a BCM építése. Okt. 18. Lovász Lázár a mexikói olimpián bronzérmet szerzett kalapácsvetésben. 1969. nov. 29. Felszabadulásának 25. évfordulóját ünnepli Pécs, Sarohin vezérezredest, a várost felszabadító 57. hadsereg egykori parancsnokát a város díszpolgárává választják. Az elmúlt tíz év már a mindennapjainkhoz tartozik. Új lakótelepek nőttek fel a város körül, új gyárak, ipartelepek születtek, új iskolákban, főiskolában, egyetemi karon indult meg az oktatás. Valóra váltak a nagy terveink, büszkén tekinthetünk vissza harmincöt év alatt megtett irtunkra. Dunántúlt napló Munkásnők alkntóműhelyében Nevük bejárja az egész világot A festészet mindig is a legvonzóbb gyáregysége volt o Pé. esi Porcelángyárnak. Ez a gyáregység lányok, asszonyok alkotóműhelye. A munkakönyvükben ez áll: porcelánfestő szakmunkások. Munkásnők. Van aki már 25 éve itt a gyárban dolgozik, s van, aki nemrég fejezte be a szakmunkásképző iskolát. Ahogy leülnek a festőasztalok mellé és kezükbe veszik a tálakat, poharakat, vázákat, rajzolják, színezik, aranyozzák őket, belefeled, keznek a szépítésbe. Nem látják ki megy el mellettük, nem foglalkoznak a napi problémáikkal, csak a kezük nyomán virágokká, levelekké, alakokká formálódó vonalakat, aztán a színeket figyelik. A kiemelkedő kézügyességű nők külön csoportokban dolgoznak. Az eozin és a porcelán fajansz dekorációs csoportban. Tízen-tízen vannak. Az eozino- sok az „öregek”. Ők 24 évvel ezelőtt alkottak külön munka- közösséget, míg a porcelán-fa- janszosok két évvel ezelőtt alakultak. Pusztán azért, mert akkor indult újra az eozin dísztárgyak gyártása. A porcelán- fajansz dísztárgyaké, illetve egyes termékeké, — melyeknek gyártását az 1900-as évek elején beszüntették — jóval később éledt újra. A zöld-piros dekorált eozinok a porcelán-fajansz termékek díszítésének felelevenítése Kovács István, a gyár jelenleg már nyugdíjas dolgozójának nevéhez kötődik. Azóta a lányok, asszonyok őrzik a Zsolnay-dekorációkat, ugyanakkor folyamatosan gazdagítják saját ötleteikkel a díszítő elemek, színek skáláját. És az új dekorációk már az ő alkotásaik. Kivétel nélkül jól emlékeznek arra az első vázára, virágtartókra, tálra, amit a dekoráció tervezésétől, előrajzo- lásától a festésig, aranyozásig önállóan készítettek. Valamennyi még érintetlen felületű termék díszítését az újdonság izgalmával végzik Ám mégis akadnak különösen kedvelt díszítéseik: vannak, akik a szigorúbb, sűrűbb rendszerű dekorációt csinálják szívesebben, mások a lazább mintákat kedvelik jobban. Minden termék díszítésével meghatározott mun. kaóra alatt kell elkészülniük. Csak példaként: egy 70 centiméter magas, rajzos, figurális váza díszítésének elkészítésére 250 munkaóra áll rendelkezésükre. Egy ilyen váza értéke tízezrekben, illetve többszáz fontban fejezhető ki. És ezek a vázák, a hozzá hasonló termékek — bár viszonylag nagyon kevés készül belőlük — bejárják a világot.' A tálak, vázák, virágtartók alján, hátán ott van a gyár emblémája. Alatta az angolul írt szöveg, hogy készült Pécsett, a Zsolnayban, azaz a FIM Pécsi Porcelángyárában, kézi festéssel. És végül még valami: ott vannak a készítők névaláírásai, így azoké is, akikkel a közelmúltban beszélgettünk: Frajtics Zsuzsáé, Pilgermayer Károly- néé, aki lánykori nevét használva Ravasz Juditot, Bórdoni- csek Lászlóné, aki Bárdonicsek Ilonát, Németh Tibornéé, aki Németh Erikát ír az általa díszített termékekre. És ezek a nevek egyben védjegyek. A világhírű termékeket pécsi munkásnők készítik. T. É. PÉCSI KÉPESLAP Lásd. ma a város a színek, a fények esti zenéje: tornyokon és a tetők vonalán szép csipke terül szét: füst szövedéke. Rózsaszín alkonyi pára szökik föl messze a völgyből, ahol gomolyogva árad a hüs levegő. — Halk nesz ezüstje szitál. A hegyen már gyuladozik libasorban, — ébredező bogarakként — zöld tüzű lámpafüzér. — Már csak a képzelet őrzi: előbb még biztos erő, diadalmas ígéret volt a Mecsek, karoló kör-ivével, mint ki dacolna, ha volna, ki ellen; óvni a bajtól a várost. Már csak a képzelet őrzi. — Időtlen ritmusok árama lüktet a néma kövekben, a tárgyak is élnek s az éj vize lágy lebegéssel terveket, álmokat altat. — A Jurisics Miklós úti iskola, A színes fotókat Panyik István és Sellei Sarolta készítette András Endre
