Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-29 / 327. szám

w 1979. november 29., csütörtök Dunántúlt napló * 3 fiz épülő útvonal A tábornok útjön Parasztszekér fordul ki a Ke- szüi útról. A két nagytestű mu­raközi megtorpan. A Sarohin tá­bornok úton csuklós Ikarus jön szembe, Mólom felöl Volvo munkagép igyekezne át a busz- pályaudvar felé. A Sarohin tábornok úton másfél esztendeje épültek fel az öntöttbeton házak, akkor te­lepítették a jegenyesort is,' és talán ugyanilyen idősek lehet­nek a kisgyerekek itt a babako­csikban. 'Három fiatalasszony — talán a bölcsődéből jönnek. — Elnézést, tudják önök, ki vblt Sarohin tábornok? — Egy tábornok, akiről ezt az utcát elnevezték ... — Aradi vértanú ... — Részt vett 1944-ben a fel­szabadító harcokban. Az épülő új ABC-áruházban a késő délután ellenére nagy a sürgés-forgás. Karácsonyra majd már itt lehet bevásárolni. Fenn, az új városrészben a napokban nyitották az ABC-t. Még nem gyúltak ki az utcai lámpák. A Mecsek és a régi város nagy szürke tömb, délre viszont Mólom első házai jól látszanak. A 38-as házban néhány he­lyen már ég a villany, az egyik földszinti lakás ajtaján ismerős név: Kémeri Lajos. A hatvanas években ismert csapatvezető vá­jár volt Pécsbónyatelepen. Hány éves is lehet? Negyvenöt? Fiatal nő nyit ajtót. Talán a lánya? Nem. Ifjabb Kémeri La­jos felesége. A szépen beren­dezett lakás süllyedő bőrfotel­jában ülök. Az asztalon köny­vek, füzetek. A fiatalasszony eti­ka vizsgára készül, a Budapes­ti Kereskedelmi Főiskola hallga­tója. Már kinn az utcán is vo- lahogy zavarban voltam az idő­vel. Olyan hirtelen nőtt ide ez az új városrész, nemrégiben itt még a lőtéri dombokat körül­ölelő szántók voltak. Hirtelen­jében azt kérdem, nappalira jár? — Dehogy. Hatéves fiam van. Azt már mondani sem merem, hogy amikor ajtót nyitott, gim­nazistának néztem, s arra gon­doltam, hogy mit is kérdezhet­nék tőle az 1944-es pécsi ese­ményekről, Sarohin tábornok­ról. — A RÖVIKÖT-nél dolgozom, ha elvégeztem a főiskolát, való­színűleg tovább tanulok. Az idén vezették be a vállalatnál a szá­mitógépes adatfeldolgozást, nagyon érdekel ez a terület. — S a történelem? Ki volt Sarohin tábornok? — Ha nem érdekelne a tör­ténelem, akkor is kíváncsi len­nék, kiről nevezték el az utat, ahol lakom. Nem tudom pon­tosan, hogy melyik szovjet had­sereg parancsnoka volt. Tény azonban, hogy 1944 novembe. . rében az ő vezetése alatt álló csapatok szabadították fel Pé­cset. Becsöngetek a második eme­leten is. Németh István, a Me­cseki Ércbányászati Vállalat ön­tő- és formázómestere. 1955- ben Zala megyéből került Ba­ranyába, részt vett Uránváros építésében, aztán másfél évtize­dig a bányában is dolgozott. — Sajnos, mór nem mehetek - le, nagyon összejött a szilikózis. Most ismét eredeti szakmám­ban dolgozom. Fejeségem is a MÉV szolgáltató üzemében van. Megvagyunk. Kicsit sokba ke­rül ez a lakás. Persze, nem mondom szebb, mint az Urán­ban volt, de drága. Fiam ne­gyedéves a gépipariban, lányom mór férjhez ment, két unokám is van, pedig csak negyvenhá­rom múltam. — Tudja, kiről nevezték el ezt az utat? — Most már igen. Egy szovjet tisztről. Amikor idejöttünk, nem nagyon érdekelt az utca neve. A lakással voltam elfoglalva, meg nehéz volt a vásárlás, a közle­kedés. Most már kialakulóban minden, csakhát a kényelmet nagyon meg kell fizetni ebben a lakásban. Felesége érkezik, megmuta­tom a Dunántúli Napló 1975. április 4-i számát, Sarohin tá­bornok fényképével. — Talán -csak néni az, aki­ről ezt az utcát elnevezték? Ami­kor költöztünk, bementem az üzemvezetőhöz gépkocsit kér­ni. Kérdezte, hova megyünk lak­ni. Mondom. Aztán tudja-e, ki volt az a Sarohin? Annyit tud­tam, hogy szovjet hadvezér. Erre ő mesélni kezd róla, mert a Szovjetunióban végezte az egye. temet. Baját, Mohácsot, egész Baranyát, Somogyot az ő csa­patai szabadították fel. . . A Sarohin tábornok út 38-as ház egy másik lakásában: — Nyolc évig laktunk albér­letben Nagyárpádon — mondja Varga Jónosné. — Képzelje el, mit jelent most nekünk ez a la. kás! Fürdőszoba, szőnyegpad­ló, tapéta, gáz, meleg víz ... Tizenöt éves a lányom, tizenhá­rom a fiam. 1978 márciusában, amikor idejöttünk, gyökeresen megváltozott az életünk. Pedig falun születtem, dehát most már itt Pécsett vagyok otthon. —- Gépkocsivezető vagyok a Volánnál. Havi 230—240 órát töltök a kormány mellett, bizony jólesik ilyen kényelmes lakás­ba hazajönni — mondja Varga János. — Nincs véletlenül önölfnél a családban a felszabadulás­sal kapcsolatban valami külö­nös, személyes élmény? — Akkor születtem — mond­ja Varga János. — Hallott az út névadójá­ról? — Pécs díszpolgárává avatták 1970-ben. Azt hallottam, hogy 1974- ben, 76 éves korában meg­halt. Kissé felszállt a köd, szinte valamennyi lakásban-ég a vil­lany, északon milliónyi fénylő pont kapaszkodik a Mecsek oldalára. Beleolvasok még egyszer az 1975- ös újságba: „Clj házak, terek, utcák épülnek Pécsett Egyszer majd az egyik viselni fogja nevét, emléktábla emlé­keztet ró, hogy a késői utókor se feledje, ki volt Mihail Saro­hin szovjet tábornok .. Lombosi Jenő Elkészült a 6/A út negyedik szakasza is fl városán áL, 3,5 kilométer hosszú — 162 millió forintba került Visszalapozva a régi újsá­gokba, jóleső érzéssel olvas­tuk ismét dr. Moldován Kris­tófnak, a KPM közúti főosztá­lya vezetőjének a nyilatkoza­tát, amelyet 1973. október 4-én tett a 6/A út országos tervpályázata pályaműveinek a kiállítása kapcsán: Mindkét hatóságnak, a KPM-nek és a városnak egyaránt érdeke — és így is célszerű —, hogy már az ötödik ötéves tervidő­szakban megépüljön az út. Ha minden feltétel biztosí­tott, elegendő egy tervidő­szak ahhoz, hogy egy ilyen beruházás megvalósuljon. 1979 november végére el­készült az út negyedik sza­kasza, a 6/A átszeli már a várost. * Az „egyutcás” Pécs köz- úthálózatának a fejlesztésére az 50-es években születtek az első gondolatok. Volt szó a várost elkerülő autópályáról, városi gyorsforgalmi útról. Vé­gül is a józanul szerény 6 A lett, a 6-os út új pécsi áticelé- si szakasza. 1974. szeptember 13-án született a végső döntés a 6/A megépítését illetőén. Akkor, amikor már javában épült a felüljáró. * A KPM és a városi tanács közös beruházásában indult és valósult meg az eddigi négy szakasz. Az ötödiknek az előkészítése folyik. Az út teljes hossza 3542, amihez még hozzászámíthatjuk közei 900 méternyi hosszban a csat­lakozásokat. A tárca 115 mil­lió forintot költött az útépí­tésre, a tanács 47 millió forint értékű területelökészítéssel járult hozzá. Annak idején 1975 májusára ígértük, hogy elkezdik az első szakasz épí­tését a Bajcsy-Zsilinszky út és a Szabadság út között, az­tán júliusban arról adtunk hírt, hogy egyszerre épül az első két szakasz — a Petőfi utcáig terjedően. így is lett És 1977. május 1-én. a pé­csiek már az új úton vonultak fel. Tavaly május 12-én pe­dig az aszfaltútépítők határ­idő előtt átadták a Tüzér ut­cáig terjedő harmadik sza­kaszt. Most a negyedik sza­kaszért a Pécsi Közúti Építő Vállalat szakembergárdáját — munkásokat és műszakiakat — illeti az elismerés. * Gyakran vitatták az elmúlt években ennek az útépítés­nek a szükségességét Voltak akik azért, hogy miért kellett egy ilyen jellegű utat be­hozni a városba, de voltak akik azért, mert fölöslegesnek ítélték, hiszen „ki megy rá arra az útra? .. Csakugyan, eleinte szinte lézengtek az autók a 6/A-n, s ha jól megnézzük, még ma is a régi 6-oson van — igaz. jól belénk rögződött megszo­kásból — a nagyobb forga­lom. Pedig a 6/A-n köny- nyebb . .. Persze, ahogy nyúj­tózott az út nyugat felé, úgy „fedezték fel" mind többen, s bizonyára majd most, a negyedik szakasz forgalomba helyezése után lép be igazán fő-ütőérként Pécs közlekedé­sébe. De ehhez az is kell majd, hogy a Rózsa Ferenc úti csomópont úgy változzon meg, hogy a keletről jövő forgalmat ne a Rákóczi út, hanem a 6/A felé terelje. * A 6/A tehát átszeli a várost. Most már azon is kell gon­dolkodni, hogyan vegyen részt az út Pécs tömegközlekedé­sében. A közforgalmi közle­kedési hálózat-fejlesztési terv szerint a városi törzsvonalak egyike lenne az új út. Majd. De már most is be kellene kapcsolódnio a tömegközleke­désbe. A hogyanról még foly­nak a viták és nincs is egyet­értés. Van olyan elgondolás, hogy Űjmecsekalján, a 40-es kivételével az összes autóbusz- járatot a 6/A-ra kell vinni. A 10-est mindenképpen indo­kolt ott közlekedtetni, hiszen az most is a 6/A-n, azaz an­nak az eddig elkészült sza­kaszain jár. De vajon sza­bad-e a tömegközlekedés szempontjából kiszolgálatla- nul — vagy legalábbis rosz- szul kiszolgálton — hagyni egy városrész lakosságának tekintélyes részét? * Pécs új főközlekedési útja a korszerűen átépített szigeti várni csomóponthoz kapcso­lódó Páfrány útnál ér véget. Aki majd autóval érkezik ide, az abból is láthatja ezt (bár nem kellene!), hogy a fonto­sabb kereszteződéseknél pom. pásan „belámpózott" úton itt a végpontnál nincs for­galomirányítás. A magyarázat erre az, hogy a berendezést a Kovácstelepen átvezető ötö­dik szakasz építésével együtt akarták elhelyezni. De mivel pillanatnyilag bizonytalan a folytatás, a jövő év elején itt is megcsinálják a már most hiányzó jelzőlámpás forga­lomirányítást. Az út most a szigeti várni csomóponton át csatlakozik a régi 6-os úthoz. Itt azonban von egy szűk keresztmetszetű pont: az Urögi-patak fölötti, keskeny híd. Ezt jövőre oly mérték­ben kiszélesítik, hogy a soro. zqtosan jelentkező forgalmi dugókat elegendő számú osztályozósávval oszlathassák el, s növeljék ezáltal a cso­mópont átbocsátóképességét. Hársfai István

Next

/
Oldalképek
Tartalom