Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-04 / 303. szám

2 Dunántúlt napló 1979. november 4., vasárnap Hídavatás Győrben (Munkatársunk telefonje- lentése) A magyar vasbeton híd­építés visszanyerte évtize­dekkel ezelőtt elvesztett pozícióját és felzárkózott ■az európai élvonalhoz. El­készült Győrben hazánk első konzolos szabadbeto- nozásos technológiával épített Duna-hídja. — Megtisztelő és öröm­teli feladatom, hogy át­adjam e létesítményt, amely hazánk legnagyobb hidjai közé tartozik, és a magyar hídépítők jó hír­nevét öregbíti. Az építé­sen dolgozó szocialista brigádok, munkások telje­sítették a vállalásaikat, november 7-re átadható rendeltetésének ez az új létesítmény — mondotta tegnap avatóbeszédében Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter. — Elkészült az első tnagyar szabadon betonozott fe­szített vasbeton híd kül­földről behozott technoló­giává!. Az új módszer nem olcsó, de mivel je­lentősen meggyorsítja az építést, hasznos. Őszinte elismerésemet és dicsére­temet fejezem ki a kivi­telezőknek, munkásoknak, technikusoknak, mérnökök­nek. Az új hidat használ­ja örömmel és jó egész­séggel Győr város lakos­sága. A miniszter avatóbeszé­de után Zámbó József, Győr-Sopron megye ta­nácselnöke mondott ünne­pi beszédet, majd Pullai Árpád kitüntetéseket nyúj­tott át. Az ünnepélyes avatás utolsó aktusaként Lakatos László, a győri városi pártbizottság első titkára elvágta a nemzeti­színű szalagot és az áta- adáson megjelentek meg­tekintették a nemzetközi tranzitforgalomban is je­lentős szerepet játszó, 525 méter hosszú Mosoni- Duna-hidat. Az építésben részt vevő komlói hídépítők számára különösen emlékezetes ma­rad a szombati avatás, mert kérésükre Pullai Ár­pád miniszter aláírta a hídavatásra készített em­léklapot. A szombati ün­nepséget megelőzően pén­teken délután ünnepi munkásgyűlést tartott Győrben a Hídépítő Vál­lalat, amikor is köszöntöt­ték a NOSZF 62. év­fordulóiát és az új híd építésében kiemelkedő munkát végzett dolgozók­nak, köztük a komlóiak­nak is, dr. Medved Gá­bor igazgató elismerése­ket nyújtott át. H. T. Radio mellett ... Szóval az újság nem tele­víziós képernyő, különben az ol­vasók széles tábora most lát­hatná, miként tárom szét keze­met tehetetlenül és azt mon­dom: „Mit csináljak? Ez von.” Vagyis nem akorok én örökké az áruellátás és a vendéglátó­szolgáltatás kisebb-nagyobb hiányosságai fölött nyavalyog­ni, de mégis szóvá kell ten­nem egyet s mást, még akkor is, ha köztudomásúan érteden és csökönyös illető vagyok. Azt is tudom, hogy ha oz ember bírál, akkor ne csak a rosszat vegye észre, hanem a jót is, el­lenkező esetben túl sötét a kép és emiatt többen megsértődné­nek. Ezért most eleve kijelentem, tisztelet a kül- és belkereskede­lemnek, amiért jóelőre közölték népünkkel: narancs, mandarin, grape fruit lesz, kókusz, füge, szentjánoskenyér az idén a magas importárak miatt nem lesz. A kereskedelmi szervek­nek eme őszinte, kemény kiál­lása elnyerte tetszésemet: a A 18. félelemmentes váróterem A módszertani bölcsőde apróságai köszöntik az akcióban részt vevő brigádokat és a vendége­ket Fotó: Erb János Méltónak lenni a legkisebbekhez Társadalmi pártfogókat jutalmaztak Háromezer veszélyeztetett gyermek Baranyában „A gyermeknek - egészséges fejlődése érdekében — a vilá­gon mindenütt különleges gon­doskodásra és megkülönbözte­tett figyelemre van szüksége, amely lehetővé teszi fizikai, ér. telmi, erkölcsi, lelki és társa­dalmi fejlődését egészséges és normális módon, a szabadság és méltóság feltételei között." Azt hiszem, mindenki egyet­ért azzal, amit dr. Szilasi Anna, a Pécs megyei város Tanácsa egészségügyi osztályának veze­tője idézett az ENSZ-nek o gyermekek jogairól szóló dekla­rációjából. Tegnap délelőtt, a Rókus utcai gyermekorvosi ren­delő várótermében adták át hivatalosan a „félelemmentes" gyermekvárókat, amelyeknek a létrehozásában a Pécsi Vízmű Steinmetz brigádja kezdemé­nyezésére hatvan szocialista Az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vál­lalatnál rendezte meg e hét végén a 30 éven aluli víz-, gázvezeték és gázkészüléksze­relő szakmunkások első or­szágos „KI MINEK MESTERE” vetélkedőjét. A versenyen a tröszt öt vállalatának, a győri, szegedi, hajdúszoboszlói, nagy- kanizsai és pécsi gázgyártó és szolgáltató vállalat helyi győztesei vetélkedtek két szak­mában két napon keresztül Pécsett. A harminc versenyző pénteken a gyakorlati felada­tok teljesítésével, szombaton a szakma elméleti, munkavédel­mi és biztonságtechnikai, va­lamint a politikai kérdésekben néptömegek gondos és meg­alapozott tájékoztatása manap­ság szent ügy. Ezt én mindig szem előtt tartom, és ezért nem kis öröm fogott el, amikor a rádiós-ripor­ter összecsődített néhány szak­embert és feltett nekik néhány jkeresztkérdést ekképpen: „Mi van a vaníliával, a vaníliás cu­korral, továbbá a mazsolával?" A kérdés elhangzása után akár le is kapcsolhattam volna a ké­szüléket, annyira biztos voltam abbon, hogy itt nagyon is ki­merítő és meggyőző válaszok következnek majd. Következtek is. Ezt mondták: „Van vaníliás cukor és van mazsola.” Hogy hol van? Hót a „déli-ábécé­ben”. „És vaníliarúd?" Az is a déli-ábécében. Sőt, olivobogyó is lehetne, de mivel félő, hogy nagyobb mennyiségű oli- vabogyót úgy sem tudnának eladni, így hát nem rendeltek. De egyébként ez is lenne a „déli-ábécében”. A továbbiak­ban - q tájékoztató nyilatkoza­tok során — arról is értesültem, hogy a fenti árucikkekből ugyan volóban hiány mutatkozik egyes brigád vett részt. Már többször írtunk arról, mit jelent valójá­ban a „félelemmentes" gyer­mekváró: az orvosi rendelők várótermeinek kidekorálását fotókkal, rajzokkal, berendezé­sét játékokkal; csupa olyasmit, amik elfeledtetik a gyerekek­kel, hogy kellemetlen perceket kell átélniük a körzeti orvos­nál. Nem csekélység, amikor azt tudjuk leírni, hogy az em­lített hatvan brigád több mint 10 ezer társadalmi munkaórát töltött azzal, hogy oz elhanya­golt várótermeket kitatarozza, utána díszítse, dr. Sediánszky Éva ötlete alapján. Nekik kö­szönhető, hogy ma már a vá- ios — az 1979. március 10-én elkezdett munka után — 18 ilyen váróteremmel gazdago­dott. való tájékozottságában mérte össze tudását, A kétnapos versenyen a gáz­készülékszerelőknél Cservenák László, a győri gázgyártó és szolgáltató vállalat dolgozója, o gázvezeték-csőszerelők 'kate­góriájában pedig Hoffmann István, pécsi ifjú szakmunkás szerezte meg az első helyet az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt ,XI MINEK MES­TERE” vetélkedőjén. A Dél-du­nántúli Gázgyártó és Szolgál­tató Vállalat ifjú szakmunká­sai közül Fitos István a gáz­készülék-szerelőknél harmodik helyezést, Harmat Tamás a csőszerelőknél második helye­zést ért el. D. I. területeken az egész országban, és mondjuk kisebb boltokban, de ez csak az elosztás pilla­natnyi zavarát jelzi, ami meg­szüntethető. Én ebből azt a következte­tést vontam le, hogy Budapes­ten a „déli-ábécében” minden­kinek rendelkezésére áll a va­nília, vaníliacukor és mazsola, az ország más vidékein viszont pillanatnyi elosztási zavarok mutatkoznak. A tájékoztatás igaznak bizonyult: beszaladtam Pécs jó néhány nagy ÁBC-áru- házát, de e portékákból nem sikerült beszereznem a legki­sebb mennyiséget sem. Termé­szetesen nem csüggedtem el, hiszen — amint hallottuk — Pesten a „déli-ábécében" (Dé­li-pályaudvar) mindig, minden esetben az égvilágon minden van. A Déli-pályoudvar kör­nyékén lakó ötvenezer fogyasz­tó mazsolával eszi a kalácsot és a karácsonyi pulykát, az or­szág többi 10 950 000 dolgozó­ja az elosztás pillanatnyi rö­vidzárlata folytán csupán al­mamagot köpdös. Ezt követően egy másik szak Az, hogy a Mecseki Szén­bányáknál kommunista szom­batot rendeztek, vagy a mun- kaverseny-mozgalomban igen szép eredményeket érnek el, aligha lepi meg a baranyaia­kat. Tegyük hozzá: ezeknek a megmozdulásoknak — melyek egy-egy alkalommal több ezer tonna szénnel gazdagítanak bennünket - egy részét a vál­lalat KISZ-bizottsága kezde­ményezi és szervezi. Ezen az alapon indul az az egyhetes munkaverseny is, amely hétfőn kezdődik és no­vember 10-én egy kommunis­ta szombattal fejeződik be. A verseny kapcsolódik a kong­resszusi munkaversenyhez is, és a fejtésekben, illetve a vá­gathajtáson dolgozók vesznek részt benne, a külszínen és a mélyben egyaránt. Az egyhe­tes 'munka többleteredményét posta rablót Pénteken Kaposváron a 3-as számú postahivatalban 17.20- kor Bíró László 25 éves, szol­noki lakos az arcára álarcot húzva kényszeritette az ott szolgálatot teljesítő dolgozó­kat, hogy az egyik pénzeszsá­kot, amelyben 270 ezer forint volt, adják át neki. A rabló a kezelőasztalon levő zsákot ma­ember meglepően bölcs köz­mondásra hívta fel figyelmün­ket: „Az étlap a vendéglő tük­re . ..” Tette ezt azért, mivel tapasztalatai szerint a hozai étlapok egyhangúak, nagyon sok a szabvány étel (natúr-, rántott-, párizsi szelet, vagdalt­hús, pörkölt, slussz-pássz...), sőt eléggé el nem ítélhető mó­don a vendéglátósok zöme a nagybevétei reményében kizá­rólag drága ebédeket, vacso­rákat kreál, a kispénzű ember pedig, aki megelégedne mond­juk a krumplis gánicóval vogy sztrapacskával, még egy tányér főzeléket sem t«lál a lajstro­mon. No de „ha bírálsz, mu­tasd meg a kiutat is, mondj ja­vaslatot ...” — hangzik egy njásik közmondás. Nos, a szak­ember nem volt rest, hanem fölöttébb meglepő éleslátással azt tanácsolta, hogy az étlap­skála bővítése céljából a ven­déglősök és konyhafőnökök szorgalmazzák a bélszínből, másnéven vesepecsenyéből ké­szített nagyszerű és sokféle ételeket és mindjárt nem [esz Magyarországon mintegy százezerre tehető az általános iskolás korú veszélyeztetett gyermekek száma. A megyé­ben több. mint háromezer, s ezen felül is számos gyermek állami gondoskodásra szorul. A Baranya megyében működő nyolc hivatásos pártfogó nem győzné a veszélyeztetett gyer­mekek támogatását a kiterjedt társadalmi pártfogói hálózat segítsége nélkül. Az ő közre­működésük eredményeképpen hatszáz gyermeket sikerült megtartani családi körben, s ez a ' felmérhetetlen erkölcsi haszon mellett anyagilag is a vállalat »szociálpolitikai fel­adatainak a megvalósítására fordítják. A verseny mintegy 10—11 ezer tonna szenet jelent majd, aminek értéke megközelíti az 1,2 millió forintot. A KISZ-bi- zottságon hallottak szerint az előkészületek mór sejtetik, hogy a kommunista műszak befeje­zését követően szép eredmé­nyekről adhatnak számot. A vállalat dolgozói közül 7—8 ezer ember vesz részt a ver­senyben, amelynek értékelé­sébe nemcsak a termelési eredmények számítanak, ha­nem a 13+1 kérdésből össze­állított biztonságtechnikai TO­TÓ helyes kitöltése is. A verseny végén a legjobb egyéni és brigáderedményeket jutalmazzák az üzemek, illetve a vállalat KISZ-bizottsága. gához vette, és a közelben parkírozó személygépkocsival elmenekült. A rendőrség Bíró Lászlót széles körű nyomozás eredményeként egy óra lefor­gása alatt elfogta, előzetes le­tartóztatásba helyezte és ügyé­ben a vizsgálatot megindítot­ta. Az elrabolt pénz hiányta­lanul megkerült. egyhangú az étlap. Milyen iga­za van! Ha meggondolom, hogy a bélszín kilójának ára — a negyedosztályú húsboltban — az Ür 1979. esztendejének július havától kezdődően 90 forintról 140 forintra alakult, és ha er­re még ráteszem a vendéglátó- iparnak kijáró mintegy ötezer százalékos felárat, akkor végül is nem történt semmi, a 140 forint 140 forint maradt, csupán nem kilójáért, hanem tíz deká­jáért a bélszínnek. Egy másik időpontban izgal­mas halászati riportot volt sze­rencsém elcsípni a rádióban: a győri tudósító angolnahalá­szaton vett részt valahol a Du­nán és áradozott a fehér húsú — bár szerinte kissé zsíros — anqolnáról, amelyet exportra szállít a halászati szövetkezet, mert — most figyeljenek, ezt ő mondta: „Nem is értem, hogy mi (márminthogy magyarok) miért nem szeretjük az angol­nát!" Hogy kinek a nevében jelentette ki, hogy mi utáljuk az angolnát, azt máig sem si­került kiderítenem. Minden­esetre most már én is bizony­talankodom : tényleg, miért nem szeretitek a fehér húsú an­golnát, kedves polgártársaim? Rab Ferenc gyümölcsöző szolgáltatás: ti­zennyolcmillió forint kiadásá­tól kímélték meg az államkasz- szát, hiszen egyetlen kisgyerek állami gondozásának költsége évi harmincezer forint. A Baranya megyei Gyermek- és ifjúságvédő Intézetben, il­letve az Állami Nevelőotthon­ban tegnap délelőtt a kiváló munkát végzett társadalmi pártfogóknak jutalmat adott át Lantos lózsef, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője, illetve Hideg Gyula, az ifjú­ságvédő intézet igazgatója. A pártfogók között a legkü­lönbözőbb foglalkozásúakat ta­láljuk. Természetes, 'legtöbb­jük pedagógus, védőnő, egész­ségügyi dolgozó, de előszere­tettel pártfogolnak kallódá-gye- rekeket a szocialista brigádok és gyermekszerető egyének is. A munkájuk nem egyszerű: börtönviselt vagy testileg, lel­kileg sérült fiatalokat kell visszavezetni a társadalomba, segítséget nyújtani a legap­róbb gyakorlati teendőktől az előítéletek fölszámolásáig min­denben. * A pécsi ünnepség után Tóth íánosné, a Szliven Árulház pénztárosa sietve kapta föl a kabátját: — Munkaidőben vagyok, ro­hannom kell vissza — mond­ta. — Annyit azért legyen ked­ves elárulni, hogyan és miért lett társadalmi pártfogó? — Őszinte leszek: nekünk nincs gyerekünk, de én imá­dom a gyerekeket. Négy év­vel ezelőtt odakerült a Bara- nyaker Vállalathoz egy fiú, aki rossz családi körülményei mi­att potronálásra szorult. A szünidőket nálam töltötte, na­gyon megszerettem. Ma már 19 éves, ő is itt dolgozik az áruházban. Szerettem volna magunkhoz venni, de nincs olyan lakásunk, ahol elhelyez­hettük volna. Máshol albérlő, de vasárnapra most is ebéd­del várom. Aztán elmenőben még hoz­záteszi : — Itt az előbb énékelt egy kis kórus. Középen állt egy csöpp kislány. Rögtön meg­akadt rajta a szemem. — Elvállalná őt is? — Hát, ha lehetne. . . H. J. Kommunista műszak Baranya több üzemében, gyárában, illetve vállalatánál, szövetkezeténél tartottak teg­nap kommunista műszakot a Nagy Októberi Szocialista For­radalom közelgő évfordulója tiszteletére. A Pécsi Szikra Nyomda hat­van dolgozója például a téli könyvvásárra megjelenő köny­vek határidőre való elkészíté­sén fáradozott, az ezért járó bérüket a bölcsődei és óvodai alapra felajánlva. Huszonnyol­cán pedig a nyomda körüli udvar parkosításán, talajjaví­táson dolgoztak, fákat ültettek, csinosították környezetüket. A Pécsi Tempó Általános Szolgáltató Ipari Szövetkezet 10 szocialista brigádja a Ba­samalom út—Ipari út kereszte­ződésében levő új telepet hozta rendbe a pénteken és szombaton szervezett kommu­nista műszak során. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat siklósi gyárának negy­ven dolgozója is kommunista műszakot tartott. A munkásók belföldi piacra és exportra szállítandó bútorokat szerelték össze, az irodai alkalmazottak pedig az építkezés befejezését követő tereprendezésen mun­kálkodtak. A Pécsi Faipari Vállalat tmk-részlegének Kilián György szocialista brigádja az üzem­rész kabantartásót, az anyag­szállító kocsik javítását, a kompresszor és ' berendezései ellenőrzését végezte. D. Cs. Ki minek mestere? Na, miért nem szeretitek az angolnát?! A Mecseki Szénbányáknál Munkaverseny a fiatalok kezdeményezésére Elfogtak a kaposuari

Next

/
Oldalképek
Tartalom