Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-27 / 325. szám

a DunQntuli napló 1979. november 27., kedd Napirenden a dolgozó fiatalok helyzete A dolgozó fiatalok anyagi helyzete, szociális ellátása az utóbbi években javult, a bér­aránytalanságok csökkenlek — állapította meg a SZOT elnök­sége, amely hétfői ülésén a szakszervezetek ifjúságpolitikai munkájáról tárgyalt. A legutóbbi ifjúsági parla­mentek tapasztalatai is azt iga­zolják, hogy a bérezésnél álta­lában megszűntek a fiatalokra hátrányos megkülönböztetések, ami azzal is összefügg, hogy a vállalatoknál egyre inkább a teljesítményekhez kapcsolják a béremeléseket. Ez azonban csak viszonylagos eredmény, mert a fiatalok erkölcsi-anyagi ösztönzésében, a jobb szerve­zésben rejlő lehetőségeket még messze nem használják ki. A kormányzat lehetővé tette, hogy az ifjúsági brigádok, fiatal brigádtagok kitüntetésekben ré­szesüljenek. ezzel azonban nem mindenütt élnek. A kiváló címet például tavaly kevesebben kap. ták meg a vállalatoknál, mint három évvel korábban, s az egyéb kitüntetések száma is a legjobb esetben stagnál. Ennek az az oka, hogy elmulasztják a mur.ka folyamatos értékelését, s legfeljebb arról gondoskod­nak, hogy a speciális ifjúsági termelési mozgalomba egy-egy viszonylag kisebb réteget be­kapcsoljanak. A szakszerveze­teknek is jobban kell segíteni az ifjúsági termelési mozgal­makat, s egyben magába a szakszervezeti mozgalomba is jobban be kell vonni a fiatalo­kat. A fiatal szakszervezeti tiszt, ségviselők aránya ugyanis a legutóbbi választások óta 23,6- ról 20,8 százalékra csökkent, ami arra figyelmeztet, hogy a természetes kiöregedéssel járó kádercseréknél csak kevés he­lyen törekednek a fiatalításra. Egyéb területeken is ered­mények és egyben fogyatékossá­gok jellemzik a dolgozó fiata­lokért végzett munkát. Az üze­mek és az iskolák javuló kap­csolata, a pályaválasztás előtt állók tájékoztatását szolgáló vállalati nyitott kapu-akciók és egyéb kezdeményezések sokat segítettek a fiatalok pályavá­lasztásában, de továbbra is komoly visszahúzó erő az a közfelfogás, amely lebecsül egyes fontos szakmákat, amely nem ad kellő társadalmi elisme­rést a fizikai munkának. A tár­sadalmi elismerésnek anyagiak­ban is fokozottan ki kell feje­ződnie. Az elnökség megvitatta a népgazdaság 1979. évi fejlődé, sét és a jövő évi népgazdasá­gi tervvel kapcsolatos szakszer­vezeti feladatokat, foglalkozott a törzsgárdamozgalom tovább­fejlesztésével összefüggő sza­bályozókkal és tájékoztatót hallgatott meg az idei orszá­gos és nemzetközi szakszerveze­ti művészeti rendezvényekről. Pártmunka a lakóterületen Nagyrészt már nyugdíjban lé­vő emberek, az istenkúti párt- alapszervezet tagjai készítettek számvetést az elmúlt öt évben végzett munkájukról tegnap es. te. A beszámoló párttaggyűlést — melyen részt vett és felszó­lalt Lukács János, a megyei párt vb-tagja, az MSZMP Pécs vá­rosi Bizottságának első titkára, az Istenkúti Művelődési Házban tartották. A vezetőség beszámo­lóját Jeli József, a pártalapszer- vezet titkára terjesztette a tag­ság elé. Mint elmondta, az el­múlt öt év alatt is számos olyan kommunistával gyarapod­tak soraik, akik aktív munkáju­kat befejezve, de a párttevé­kenységüket tovább folytatva, alapszervezetükhöz kérték átje­lentkezésüket. A párttagság nagy figyelmet fordított az újonnan érkezők beilleszkedésének segí­tésére. hiszen valamennyien jól tudják, nem egyszerű dolog megválni az évtizedeken át megszokott munkahelytől, az ot­tani pártmunkától, elköszönni a régi elvtársaktól, és az új alap- szervezetben a sajátos fel­adatoknak megfelelően to­vább dolgozni. Mert a lakóterü­leti pártmunka jó néhány sajá­tosságot hordoz. Erre utalt ké­sőbb Lukács János is hozzá­szólásában. hangsúlyozva, hogy a beszámoló és a tagok hozzá­szólásainak alapján úgy látja, hogy az ístenkúti alapszervezet jó úton halad. Fegyelmezett, rendszeres a taggyűléseken va­ló részvételük, aktívan részt vesznek a politikai képzésben, de nem kevés feladatot vállal­nak magukra mindabból a tennivalóból, amik elintézésé­vel a környéken élő lakosság helyzetét segítik. Állandó és szoros kapcsolatot tartanak a Hazafias Népfront körzeti bi­Szám vetést készítettek az istenkúti alapszervezet tagjai Sikeres akciók a környék megszépítéséért zottságával, együttesen össze­gyűjtve és továbbítva azokat a gondokat, észrevételeket, amik az itt élőket foglalkoztatják. Nem veszik fáradtságnak az utak, a közvilágítás, a járdák korszerűsítését sürgető utánjá­rásokat, de nem kerüli el fi­gyelmüket az sem, hogy sokan, akiknek szőlő-, illetve gyümöl­csösük van a környéken, hosz- szú idő óta elhanyagolják a parcellákat. A földek megmű­veléséért indítottak akciót a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalommal párhuzamosan. Az eredmény: azóta csökkent a megműveletlen területek nagysága. De legalább ilyen fontos­nak tartják azoknak a rendez­vényeknek, beszélgetéseknek a szervezését, melyeken az aktuá. lis kül- és belpolitikai esemé­nyeket vitatják meg. Nagyon sok szó esett az istenkúti neve­lési központtal — ahol párt­csoport működik — kialakított kapcsolatukról, melynek ered­ményességét példázza számos közös program, a gyermekekkel, illetve szüleikkel való rendsze­res találkozás. A hozzászólók kivétel nélkül elmondták, hogy rövid időn be­lül megtalálták helyüket és feladataikat a lakóterületi párt- munkában és több olyan javas­latot tettek, amik a következő időszakban végzendő munka színvonalának emelését szolgál­ják. Elmondták, hogy a jövőben még nagyobb felelősséggel kí­vánnak dolgozni a lakóterületü­ket jellemző viszonyok javítá­sáért, bevonva a társadalmi munkákba, rendszeres oktatás­ba, művelődésbe azokat a fel­nőtteket is, akik nem tagjai a pártnak. Ugyancsak elhangzott, hogy még arányosabban és jobban kell egymás között is el­osztaniuk a feladatokat, ahhoz, hogy még eredményesebb le­gyen az egész alapszervezet tevékenysége. Egyre nagyobb szerephez jut Jubilál a KÖJÁL 25 év a szocialista egészségügy szolgálatában Több volt ez mint egy in­tézet 25 éves fennállásának megünneplése. A KÖJÁL ugyanis nélkülözhetetlen mun­kájával szerves részévé vált a szocialista egészségügy gyó­gyító-megelőző tevékenységé­nek. Egyebek között ez is meg­fogalmazódott tegnap, a KÖ­JÁL Baranya megyei székházá- ban megtartott bensőséges ün­nepségen, ahol dr. Kóbor Jó­zsef megyei főorvos köszöntöt- te az intézet valamennyi dol­gozóját és az ünnepség ven­dégeit: Rajnai Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának osztályvezetőjét, Takács Gyulát, a megyei ta­nács ' elnökhelyettesét, dr. Kozmetikusok kong resszusa Lila és zöld az arcokon A pasztellszínek helyett az élénk lila, a türkiszkék, a zöld kerül a női arcokra, s a nap­barnított bőr lesz a módi — ez derül ki a VI. országos kozme­tikus kongresszuson, amelyet vasárnap rendezett meg a Ma. gyár Fodrász és Kozmetikus Egyesület a Duna Intercontinen­tal Szállóban. A szépség temp­loma volt egy napig a szálloda bálterme, a kongresszus színhe­lye, ahol kiváló hazai és kül­földi szakemberek és kozmeti­kusok hívták fel a figyelmet a szakma újdonságaira. Egyebek között előadásokat tartottak az újra felfedezett ter­mészetes anyagok — a növényi kivonatok — jó hatásáról, az arc és a test bőrének civilizá­ciós ártalmairól, betegségeiről, gyógyításáról. A sok komoly téma után szemet gyönyörködtető és a di­vatot előrejelző bemutató kö­vetkezett. A nemzetközi, s ha­zai versenyeken mindig elsők között szereplő „válogatott ke­ret” tagjai mutatták be szim- pompás sminkjeiket. A bemuta­tóból kiderült, nem divat már a ragasztott, ültetett szempilla, s a szemet sem fölül, hanem alul kontúrozzák az új módi sze­rint. Színt váltottak az arcpiro­sítószerek is: a halántékra is felkúsznak a barna és lilás ár­nyalatú krémek, Változatlan ma­radt viszont a kozmetikusok egyik fő alapelve: az arc kiké­szítését mindig az egyéniséghez igazodva, és a ruha színével összhangban kell megválasz­tani. Szép József: Homokozó Gyermekeink A felvételek szinte kivétel nélkül a családi album számára készültek. A játék, a szeretet kifejezésének meg­kapó jeleneteit örökítik meg. A kellő pillanatban elkapott mozdulatok, te­kintetek fényképeinek azonos vonása az öröm, a boldogság. A fotópályázatot ez év májusában hirdette meg a Vasutasok Szakszer­vezete Pécsi Területi Bizottsága irá­nyításával működd vasutas ifjúsági klub. Ez a pályázat lényegében foly­tatása volt annak a rajzpályázatnak, amit ugyancsak a nemetközi gyer­mekév alkalmából kezdeményeztek ez év elején. Akkor csak gyermekek pá­lyázhattak, most viszont kizárólag felnőttek nevezhettek. A MÁV Pécsi Igazgatósága területéről — Dél-Du- nántúl településeiről — csaknem száz felvételt küldtek a vasutas dolgozók. Közülük a leg jobbakból kiállítást rendezett az ifjúsági klub. A Gyer­mekeink című fotóbemutatót — ami egy hétig tekinthető meg — tegnap délután nyitották meg Pécsett, a Vá- rady Antal utcai Vasutas Klubban. r Kiállítások ftcr* helyszínén Huszonegy évvel ezelőtt alakult meg a Fiatal Képző­művészek Stúdiója. A stúdió­nak jelenleg háromszáznyolc, az ország különböző részein élő, tagja van. A stúdió fel­adata a 35 éven aluli művé­szek pályakezdésének segíté­se, többek között ösztöndíj­jal, külföldi pályázatok kiírá­sával. Évente rendeznek kiál­lításokat a budapesti Ernst Múzeumban, tavaly a Nem­zeti Galériában. Idén, elő­ször a 21 év alatt, vidéken tartják meg a kiállításokat. Pécsen december elején mu­tatkoznak be a stúdiótagok. Az elképzelések szerint ez­után rendszeresen választa­nak vidéki nagyvárosokat a kiállítás helyéül. A Stúdió '79 programsoro­zata Pécsen tehát december 2-án, 11 órakor nyílik a Szín­A Stúdió 79 programja először vidéken ház téri kiállítóteremben. Itt adják ki a SZOT, a Fővárosi Tanács, a KISZ Központi Bi­zottság, a stúdió és a Bara­nya megyei Tanács díjait. De kiállítanak műveket a Széche­nyi téri galériábon és az If­júsági Házban is. Ezeken kí­vül három kamarakiállítást rendeznek: a Tanárképző Fő­iskola szakszervezeti klubjá. ban Nagy Gábor festőművész­nek, a vosasi művelődési ház­ban Chikán Bálint, a stúdió művészeti vezetőjének és a Volán-klubban Szkok Iván fes­tőművészek alkotásaiból. A kiállításokon száz művész 300 műve: grafikák, festmé­nyek, szobrok láthatók majd. A kiállításokhoz kapcsoló­dóan, december 2.—december 14. között közönség-művész tolálkozókra, az Új Zenei Stú. dió koncertjére, a Balázs Bé­la Stúdió filmjeinek vetítésére is sor kerül. A központi kiál­lítások december 30-ig, a ka­marakiállítások december 21- ig tartanák nyitva. Újfalusy László: Anikó (díjazott képsorából) Szűcs Editet, az Orvosegész­ségügyi Szakszervezet titkárát, és dr. Flerkó Bélát, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rek­torát. Köszöntőjében utalt arra, hoav a társadalmi fejlődés je­lenlegi szakaszában, az urba­nizáció, az ipari fejlődés, a kemizálás fokozódó tempója' következtében egyre nagyobb szerepet kap, s egyre maga­sabb szakmai felkészültséget követel dolgozóitól a köz­egészségügyi, járványügyi mun­ka. Kiemelte többek között, hogy alapvető társadalmi kö­vetelmény o munkaegészség­ügy és az ifjúsági egészség- ügyi ellátás fejlesztése. Dr. Kishonti Tibor, a KÖJÁL Baranya megyei főigazgatója mondott ezután ünnepi beszé­det, melynek során történeti áttekintést adott az elmúlt 25 év alatt bekövetkezett fejlő­désről, az elért eredményekről és vázolta a jövő legfontosabb feladatait. Mint elmondta, 1951-ben hozták létre hazánk­ban az Állami Közegészség- ügyi Felügyeletet, amely ha­tósági jogkörrel is rendelke­zett. A rákövetkező években már nyilvánvalóvá vált egy de­centralizált intézményhálózat kiépítésének szükségessége. 1954-ben alakították meg a mai KÖJÁL és az egészség- ügyi szolgálat ősét, amely ma Baranya megyében kiemelt, regionális feladatokat is ellá­tó intézet Tevékenységének mértékére jellemző adat töb­bek között, hogy az elmúlt öt évben csaknem tízezer külön­féle vizsgálatra, kiszállásra ke­rült sor és több mint félmillió laborvizsgálatot végeztek el. A jövő feladatai között a főigazgató kiemelte a környe­zeti ártalmak csökkentésére, a községek ivóvizének javítására, a munkahelyi ártalmak, foglal­kozási megbetegedések és a fertőző betegségek visszaszo­rítására irányuló munka foko­zását, szakmai színvonalának további növelését. Az ünnepség befejezéseként kitüntetések, jutalmak átadá­sára került sor. Takács Gyula megyei tanácselnökhelyettes adta át Keresztúri Jánosnak, a KÖJÁL gépkocsivezetőjének az Elnöki Tanács által adomá­nyozott Munka Érdemrend bronz fokozatát. A „Kiváló munkáért" miniszteri kitünte­tést dr. Kóbor József adta át Porvay Istvánná csoportvezető­nek, Koppány Jenőné labor- asszisztensnek, dr. Kishonti Ti­bor főigazgatónak és dr. En- gert Imre főigazgató-helyet­tesnek. Hárman részesültek miniszteri, ugyancsak hárman megyei főorvosi dicséretben. Véaezetül dr. Kishonti Tibor adta át az intézet legered­ményesebben dolgozó munka­társainak a jutalmat, illetve a jubileumi pályázat nyertesei­nek, helyezettjeinek a pályadí­jakat. K. Gy. Emlékérem — életmentőknek A Minisztertanács Életmentő Emlékéremmel tüntette ki Papp József nyugdíjast, Zsilinszky Lászlót, a Magyar Optikai Művek dolgozóját, Söjtöri Gé­za nyugdíjast és Lajkó István honvéd-őrnagyot — valameny- nyien budapesti lakosok —, akik szeptember 15-én a so­roksári Duna-ág Angyali-szige­ti szakaszánál, életük kockáz­tatásával kimentették a viha­ros hullámokból egy fuldokló férfit. Ugya^zt a kitüntetést kapta meg Zsebéházy Lajos esztergályos, váci lakos, aki öt nappal később Vácott men­tett ki a Dunából egy 13 éves kisfiút. A kitüntetéseket Mondok Pál, a Pest megyei tanács elnöke hétfőn nyújtotta át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom