Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-27 / 325. szám

1979. november 27., kedd Dunántúlt napló 3 Nehéz átdobni a váltót Még nincs gazdája a drávaszabolcsi lengyárnak ■ A Szellőző Müvek váratlanul visszavonult ■ A cserkúti MEZŐGÉP-pel tárgyal a Budallax Korán mondtuk: meghalt a lengyár, éljen a Szellőző Mű­vek. Az események új fordu­latot vettek. Halva született elképzelésnek bizonyult, hogy a felszámolásra ítélt dráva­szabolcsi lengyárat a Szellőző Művek átveszi. Nehéz elhatározás feláldoz­ni a gazdaságosság oltárán, és becsukni egy gyárat. Úgy látszik azonban, az igazi gyötrelmet az átállás jelenti az újra. Szép ígéretek öiü,tünk, amikor hírül ad­hattuk, a Szellőző Művek lesz az új gazdája a Budaflax ál­tal bezárt drávaszabolcsi len­gyárnak. Minek van jövője, ho nem a környezetvédelmi esz­közöknek, a ventillátoroknak?! A Szellőző Művek nemcsak munkát, több pénzt, de fejlő­dést is ígért Drávaszabolcs- nak, és a környező községek­nek. A iengyáriak gyorsan le­szerelték a régi gépeket, ta­taroztak, kitakarítottak, hogy mihamarább fogadni tudják az új céget. Megkezdték az emberek átképzését is, első csoportjuk Budapesten tanulta az új szakmát. November kö­zepén már indulhat a ter­melés, a ventillátorok össze­szerelése — ígérték szeptem­berben. Október végén aztán jött o levél: a Szellőző Művek fel­bontja a Budaflax-szal kötött szerződést. Arra hivatkozva, hogy rosszul mérték fel gaz­dasági helyzetüket, a nyolcvan­ban esedékes új szabályzók mellett leülnének Drávasza- bolccsal. A szerződés felbontásáért a Budaflax pert indít a Szellőző Művek ellen, azzal, hogy ez veszteségeket okoz neki. A Budaflax annak idején felajánlotta, addig, amíg a Szellőző Művek berendezkedik Drávaszabolcson, elintézi, hogy a dolgozók ideiglenesen a Pécsi Kesztyűgyárban találja­nak elfoglaltságot. A Szellőző Művek elzárkózott ettől. Hét és fél milliót kérnek Ugyanakkor más kárvallottja is van a nem mindennapi ügy­nek. Annak idején tervekkel és elképzelésekkel a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet is pályázott Drávaszabolcsra, óm elütötte őket a Művek. Miután ismét felcsillant a lehetőség, a szö­vetkezet újra ringbe szállt, az­zal az elképzeléssel, hogy az öntödei Vállalattal együttmű­ködve vasöntödét rendez be. Mint háttéripart, ezt is öröm­mel üdvözöltük volna, hiszen öntvényekből országosan nagy hiány van. Csakhogy ezúttal már a szükséges pénzt, amire korábban az OKISZ-tól Ígér­vényt kapott, nem tudta azon­nal előteremteni, így végül is el kellett állnia az üzem átvé­telétől. Az újabb jelentkező a cser- kúti MEZŐGÉP, amely immár első számú esélyessé lépett elő. Most vele folynak tár­gyalások. Cserkútnak szintén kész tervei vannak: alumínium könnyűszerkezeteket gyártaná­nak,. és felületkezelőt rendez­nének be a volt lengyárban. Ehhez folyó gépi beruházásuk­ból biztosítanák a szükséges gépeket átvennék, és Villány­ban és Pécsett átképeznék az embereket, a jövő év első hó­napjaiban már indítanák is a termelést. Most már csak egyetlen kérdőjel van, a Bu­daflax 7,5 millió forintot kér. Ezt viszont nem tudja adni Cserkút. Itt tart legújabb fej­leményében az ügy. Sürgősen dönteni kell — Korrekt partnernek tartjuk a cserkúti MEZŐGÉP-et — mondta Honfi László vezér­igazgató-helyettes, akivel tele­fonon beszéltünk. — És a hét és fél millió? — Nem lehet akadály a té­rítés, másod—harmadrangú kér­désnek tortjük. A lényeg az, hogy valamilyen megoldást ta­láljunk. Néhány nap gondol­kodási időt kértem, s a na­pokban személyesen is meg­keresem és tárgyalok a cser- kútiakkal. A döntés most már nagyon is sürgető, hiszen a Budaflax visszavonhatatlanul felszámolta lengyárát, s 136 emberét októ­ber óta lényegében úgy fizeti, hogy nem dolgoznak. A tét­lenséget és a bizonytalansá­got fel kell váltania a bizo­nyosságnak, mihamarább ter­melni kell. Miklósvári Zoltán Magyar halnemesítők sikere Két új hibridpont/ Az OMFT novemberi ülésén két új, magyar halfajtát fogadott el és bocsátott köztenyésztés­re. Államilag elismert fajta lett a Szarvasi 215. tükrös hibrid­ponty, előzetesen elismert fajta pedig a TEHAG tükrös hibrid­ponty. A szarvasi tükrös hibrid az el­ső hazai kinemesítésű pontyfaj­ta, amelyet szelektált anyavo­nal, és kétvonalas hibrid apa­vonal keresztezésével állítottak elő a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet nemesítői: Bakos János, Müller Ferenc, Balázs László és Csepregi Zoltánné. Az új magyar hibridponty lehalá­szási százaléka, súlygyarapodá­sa, fajlagos takarmányfogyasz­tása és vágóértéke lényegesen jobb a jelenleg tenyésztésben lévő pontyokénál. A TEHAG tükrös hibridponty — nemesítői Bakos János, An- talfi Antal, Kovács József és Tőig István, —a tájfajtáknál kedve­zőbb termelési mutatókkal ren­delkezik, s bővíti a hazai faj­taválasztékot. A hibridpontyok elszaporítása folyamatban van. A szaporító munka érdekessége, hogy a megtermékenyítést Szarvason, a megtermékenyített ikrák ki­keltetését és a halivadékok egy hónapos előnevelését, Száz­halombattán, a Temperáltvízű Halgazdaság meleg vizes tavai­ban végzik. Az új magyar ponty­fajták rövidesen a baranyai halastavakban is megjelennek, s bővítik majd a pécsi hal­boltok és éttermek választékát. Határidőre, kitűnő minőségben Bedolgozók Kedvező tapasztalatok a komlói Carbon Vállalatnál A bedolgozó-rendszer 1967 óta működik a Komlói Carbon Vállalatnál. Az első évben fél - százan ötmillió forint értékű árut állítottak elő: elsősorban lepedőt és fehérneműt. Ma 220 a bedolgozó nő, 24 körzet 38 baranyai és tolnai falujából. Az otthon dolgozók munkáját 11 éve szervezi a komlói Berek utcai, mindössze 150 négyzet- méteres műhelyben és ugyan­akkora iroda- és kiszolgáló központban Koncz Zoltán, aki most vonul nyugdíjba. Akik a hírekben szerepelnek Brun József Magas színvonalon ellátni a lakosságot Hír: „Brun József, a Baranya megyei párt-vég­rehajtóbizottság tagja, az újpetrei Petőfi Tsz volt el­nöke november 15-én, Szi­lágyi Sándortól,' az Állat­forgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatójától átvette a Baranya megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vál­lalat igazgatói kinevezé­sét .. Hogy Pécs város és a me­gye húsboltjainak pultjain min­dig legyen elegendő tőkehús és húskészítmény, arról legfő­képp az az 1100 ember gon­doskodik, aki a Bolgár Nép­hadsereg útján levő üzemben három műszakban levágja, fel­dolgozza a nap mint nap be­érkező sertés- és marhaszállít- mónyokat. Ebben az évben 24 000 élő­marhát és 410 000 sertést vá­sárol fel, s ebből csaknem 300 000-et le is vág a Bara­nya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. A levágott állatokból 70-féle húskészít­ményt gyártanak évi 5000 ton­na mennyiségben. Tőkehússal és húskészítményekkel ellátják Baranya megye egész terüle­tét, szállítanak Budapestre, és ellátják zsírral Tolna megyét is. Idei exportvolumenük 850 millió forint. Az évi 2,2 milliárd forgalmú nagyvállalat élére került Brun József. Kapcsolata az élelmi­szergazdasággal majd ne­gyedszázados. Mint körzeti mezőgazdasági felügyelő, majd járási mezőgazdasági előadó, főelőadó, csoportvezető irányí­totta, később termelőszövetke­zeti főagronómusként, elnök­ként maga is végezte az élel­miszertermelést. A Mohácsi Mezőgazdasági Technikum is­kolapadjától az igazgatói szé­kig tehát hosszú utat járt be. — Mi adta az indíttatást? Ügy is mondhatnám, hogy a véletlen, de mégsem • egészen az. Németmárokon születtem 1937-ben. Apám mint falusi borbély — saját földünk nem lévén — gyakran napszámba járt. Pályaválasztásomban dön­tő szerepet játszott az ő oda- .figyelése a világra. — Hogy mit tudok kama­toztatni új munkaterületemen szövetkezeti tapasztalataimból? Nagyon sokat. A termelőszö­vetkezetben végzett vezetői munka jó iskola. A tsz-elnököt négyévenként újraválasztják, él­veznie kell a tagság bizal­mát. A tagság jövedelmi szín­vonalának növelése, élet- és munkakörülményeinek állandó fejlesztése épp olyan elemi kötelesség, mint az árukibo- csótás fokozása. De mivel a tsz-ben a munkahely és la­kóhely jobbára azonos, ott gondoskodni kell a tsz-hez tar­tozó falvak fejlesztéséről is. — Legtöbbet mégis a szö­vetkezeti mozgalomban szer­zett tervezési, üzem- és mun­kaszervezési tapasztalataimból profitálhatok, tekintve hogy pályakezdésem óta ez az iga­zi érdeklődési területem. Az újpetrei termelőszövetkezetben, cmelynek 17 éven át voltam kezdetben főagronómusa, majd elnöke, igyekeztünk kialakítani a vállalatszerű gazdálkodást és a folyamatos fejlesztésen alapuló termelésbővítést, az árukibocsátás növelését, amel­•1" '■npr'ÍMr^ ~jjr I- *rl fi i j§ Fogtechnikai laboratórium épül Pécsett Fogtechnikai laboratórium épül Pécsett, a magasház tövében. A kétemeletes épület szerkezeti alapozását ma fejezik be. Hol­nap kezdődik az elemek hely­színre való szállítása, a hét vé­gén pedig már a szerelésre is sor kerül. Az új létesítmény a tervek szerint 1980. végére ké­szül el. Erb János felvétele lett, hogy fontos szociális és településfejlesztési feladatokat is magunkra vállaltunk. Az ejvégzett munka látható eredménye, amit az új igazga­tó maga mögött hagyott, nem csekély. Ma a tsz szakosított telepe a háztáji gazdaságok­kal együtt 13—16 000 sertést bocsát ki. Az induláskor 1200 hektáros tsz területe ma 10 500 hektár. Taglétszáma a nyug­díjasokkal együtt 1900. A szö­vetkezet földjein ma a legkor­szerűbb gépek, gépsorok dol­goznak. A búzo hektáronkénti átlagtermését a kezdeti 16 mázsáról 48 mázsára, a kuko­ricáét 22 mázsáról 63 mázsá­ra emelték. Tehenészetük át- laqtermelése a szakosított te­lepen 4100 liter. A szövetkezet összes közös vagyona — amit 8,5 százalék hitel terhel —345 millió forint. A termelési érték várhatóan 335 millió forint lesz, aminek 70—75 százaléka az alaptevékenységből, 25—30 százaiéka ipari termelésből — fém konténerek, kukás edé­nyek gyártása stb. — szár­mazik. Az ez évi esedékes hi­teleket októberben visszafizet­ték. A szövetkezet várható tisz­ta nyeresége, illetve eredmé­nye 22 millió forint. Újpetrén számos létesítmény — a sportuszoda, az ifjúsági tábor — hirdeti a szövetkezet falufejiesztési munkáját. Brun József, a területen élő falusi fiatalság érdekében végzett munkájáért ifjúsági nívódíjban részesült. üzemszervezési és üzemvezetési rendszerével, amelyet azóta több szövetke­zet adaptált, az 1975-ös, te­hát legutóbbi Országos Mező- gazdaság! és Élelmiszeripari Kiállításon aranydiplomát nyert. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója az előtte álló feladatokból kettőt ragad ki: — Elsőrendű kötelességem, hogy a vállalat eredményesen gazaálkodjon és a lakosságot az eddiginél is magasabb színvonalon lássa el hússal, húskészítményekkel. Rné A bedolgozó üzemág vezető­je felelős 220 asszony munkájá­ért. Hetven százalékuk 40—60 éves, közülük 180-an immár 8— 10 éve hűségesek a gyárhoz. A stabil munkaerő elsősorban Olaszban, Komlón, Szigetváron és Bükkösdön lakik. Rájuk le-' hét leginkább számítani, hogy a határidők ne csússzanak még perceket sem. Ma az éves termelési érték hatvanmillió forint, aminek majdnem száz százaléka ex­portra jut, kétharmada a Szov­jetunióba. Belföldre csak más- félmillió forint értékű áru ma­rad. Készítenek, vagyis összevarr­nak otthon, a gyártól kapott, vagy a saját gépeken szoknyát, szabadidőruhát, női és férfi anorákot és vadászkabátot — NDK, csehszlovák és holland megrendelésre. Mindig határ, időre, rendkívül pontosan és ki­tűnő minőségben. Pedig egyre nehezebb a gé­pi varrás, még így, szabad­időben, kötetlen formában is, hiszen idén csak anorákból nyolc fazont kellett produkálni, vagy a szabadidőruhából most négy fazon a divat. A leqtöbben két-három nap alatt belejönnek az újdonságok gépi varrásába. A jövő mind nehezebb, egyre több varrást, időt, türelmet kö­vetel, hiszen a színek több fé­lék, ugyanígy a díszítőelemek is, de nő a fazonviltozatok gazdagsága is. A legidősebb asszony a kom. lói, nyolcvanéves Zalányi Jó- zsefné ugyanolyan szorgalmas, mint Egerág igen sok idős asz- szonya. Innen dolgoznak be leg­többen a hatvan- és hetvenéves nők. Most hirtelen megugrott a bedolgozók száma Komlón, Siklóson és Drávaszabolcson, de így is még harmincat tudná­nak foqadni a jelenlegi he­lyen. Később, vagyis a hatodik ötéves terv időszakában, a mostani központba kerül át a bedolgozók átvevő-központja, és akkor akár ötszázat is foglal, koztathatnak. Csak városi fiatalok vágnak neki, a falusiak nagyon is szé­gyellik — a szüleikkel ellentét­ben — a gépi bedolgozó var­rást. Egyébként gyárba egy se akar jutni és nem vágyódnak szakképzettségre. Ami érdekes, hogy épp a jól szituált csalá­dok női tagjai vonzódnak a be­dolgozó rendszerhez. Másodállásban legfeljebb ti­zen „segítenek be”, a kisipa­rosok mindössze öten, jó páran nyugdíjasok, de legtöbben ház­tartásbeliek. Az átlagkereset el­éri a havi 1000—1500 forintot, ám nem ritka a 3000—4000 fo­rint sem. Havonta darabbérben értékelnek mindenkit, a teljesít­mények változóak, hisz van, aki 80 anorákot varr meg az átlag 20 helyett, vagy elkészít 400 szoknyát a megszokott 50 he­lyett. Koncz Zoltánt négy körzeti megbízott, műszaki ellenőr és betanítómester segíti, hogy leg. alább hetente friss információk­hoz jusson és tudja pontosan azt: ki beteg, ki késik, és akkor azonnal átcsoportosítja a fél­kész-árukat a „legaktívabb kör­zetekbe”. Nem tartják vetély- társnak a Bonyhádi Ipari Szö­vetkezet, a Mohácsi Vegyesipari Vállalat és ja Pécsi Kesztyűgyár bedolgozóhálózatót. — Kereskedőnek készültem és természetesnek tartom, hogy a határidők tartása, a munka jó megszervezése mindig napra kész legyen. Csuti J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom