Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-27 / 325. szám

Áz őszinte szó energiája ■ gyerekek is pontosan tud. jók, mi hajtja a gép­járműveket, mi kell ahhoz, hogy esténként kigyullad­jon a villany a lakások­ban, az utakon, a számokkal alig kifejezhető energioigény ezernyi megnyilvánulási formá­ja, a növekvő szükségletek ki­elégíthetőségének vágya és le­hetősége közötti ellentmondás napjaink egyik fő beszédtémá­ja. De miből merít energiát — erőt — a dolgozó ember, akinek időről időre meg kell újítani önmagát ahhoz, hogy elvégez­ze, ami rábízatott, megtegye kötelességét, helytálljon azon a területen, ahová az élet állí­totta. Tudjuk: bármennyire fontos, ehhez nem elegendő a testi táplálék. Kevésnek bizonyul legtöbbször a személyes érvé­nyesülés vágya, vagy az egyéni és a társadalmi tervek, a kö­zös, nagy célkitűzések egyéb­ként nagyon kívánatos össz­hangja is. Kell valami, ami több a pattogó hangnemben ki­mondott parancsszónál, amire egyszerre mozdul a kéz, dob- bannok a lábak: a napi mun­ka, az élet építése nem dísz­szemle, nem csuklógyakorlat, mint katonáéknál. Más az ami kell, s amire minduntalan va­lamennyiünket figyelmeztetnek a körülmények: a közvetlen, az őszinte, a nyílt emberi szó, egy­más megértésének, az egyetér­tésnek, a közös cselekvésnek ez az elengedhetetlen biztosítéka. Ha megvan: könnyebbnek tűnik a legnehezebb feladat meg­valósítása is, hiánya esetén a könnyen elvégezhető tennivaló is szinte kivihetetlenül nehéz. Nem szabad lebecsülnünk ezt az energiaforrást. Aki figyelmesen hallgatta, ol­vasta a legutóbbi budapesti párta ktíva-értekezleten elhang­zottakat, bizonyára, egyetért ob. ban, hogy a tanácskozás vala­mennyi megnyilatkozására ez az emberközeli hangvétel volt a jellemző. A helyzet, a nehéz­ségek józan számbavétele, vi­lágos okfejtésű magyarázol, mindenki számára érthető elem­zés, a legszélesebb tömegekkel való együttgondolkodás indíté. ka adott minősítést erről a ta­nácskozásról, omely így, s ezzel vált jelentékeny eseménnyé az esztendő krónikájában, olyan­ná, ami a jelenről szólva egy­ben messzi előre mutat. Hallgatva Kádár János be­szédét, eszünkbe kellett hogy jusson az elmúlt húszegy­néhány év töretlen ívű fejlődé­se, amely nemcsak az ország gyarapodásában, honem mind­nyájunk életének szebbé, tel­jesebbé válásában is tükröző­dik. S ennek az előrehaladás­nak az összetevői között ott to­táljuk a pártnak azt az állandó törekvését, hogy kicsi és nagy ügyekben mindenkor szót ért­sen az emberekkel, nyílton és őszintén beszéljen a gondok­ról, megszüntetésükre össze­fogjon valamennyi cselekvő erőt. „A XII. kongresszusra ké­szülődve őszinte óhajunk — és ennek megfelelően kell dolgoz­nunk —, hogy a kongresszus erősítse meg pártunk fő politi­kai irányvonalát, amelyet nem kevés idő alatt formáltunk ki - mondotta Kádár János. — Eh­hez hozzáteszem: politikánk kollektív munka eredménye. Amennyire csak lehetséges volt, a nép legszélesebb körét be­vontuk kialakításába, és a ten­nivalókat is közösen vitattuk meg. Valójában ez az alapja a pártegységnek és a szocialista nemzeti egységnek is. Politi­kánk töretlensége további fej­lődésünk, erősödésünk biztosí­téka". Láthatjuk: az összefüggés nyilvánvaló a politika töretlen­sége és a nép legszélesebb kö­rének bevonása között e poli­tika alakításába. Az élet min­den területén meggyőződhetünk erről, ha nem is mindenütt ma­radéktalanul. A dolgok természetéből adó­dóan a gondok megosztása el­sősorban a vezetők kötelessé­ge. De van valami bántó egy­oldalúság, túlzott leegyszerűsí­tés abban, ahogyan ezt a fel­adatot túlzottan a vezetőkre hárítja a közvélemény. Holott legalább ugyanilyen mértékben kellene hangsúlyozni a különfé­le testületek szerepét-felelőssé- gét, amelyekben tíz. és tízezrek tevékenykednek felső-, közép- és olsóbb szinteken egészen a vállalati termelési értekezlete­kig, tsz-közgyűlésekig. Ebből következik, hogy a közvetlen, nyílt szó akkor válik valóban energiaforrássá, ha n mesak a vezetők élnek vele, hanem min­denki, akinek erre morális fe­dezete van. S von mindenki­nek, aki becsületesen elvégzi a munkáját, s akire épp ezért odafigyelnek a többiek is. Le kell küzdenünk sokféle visszahúzó erőt e tekintetben. Magukra sokat adó kisebb-na- gyobb közösségekben is gyak­ran találkozunk emberekkel, akiknek érzelem- és gondolat- világában a nyíltság, a közvet­len emberi szó egyet jelent az odamondogatással, egyfajta hi­balajstrom felsorolásával Nem vennék észre, hogy társadal­munk szervezettségének jelen­legi szintjén annyian ismerjük már a hibákat, hogy már a kéz. dőbetűik kiejtése is elég, hogy bárki ott folytassa, ahol abba­hagyta a másik? Az ilyen fel­sorolások ma már igen keveset nyomnak a latban. Másról van szó: mit tegyünk a magunk te­rületén, hogy ritkuljanak gond­jaink. Javaslatok kellenek, jó elgondolások, az kell, hogy ki­ki hozzátegyen valamit az or­szágos elképzelésekhez, már ami ezek zökkenőmentesebb megvalósítását illeti. hangsúly a tennivalók he­lyi kijelölésére tevődik, ar­ra, hogy a napi munka fo­lyamatába illeszkedjék a bírálat, de az önbírálat is, s hogy ebben az eszmecseré­ben ne az egyéni, ne is csak a szűk vállalati érdek, ne a klikkszellem, a kibicek bátorsá­ga jusson kifejezésre, hanem a felelősségérzet a nagyobb, az országnyi érdekviszonyok ösz- szessége. Nyíltság ez is. Sőt, egyre in­kább csak ezt fogadhatjuk el annak. Kovács Imre Összehívták a Varsói Szerződés tag­államai külügyminiszteri bizottságát Az előzetes megállapodásnak megfelelően, december elején Berlinben kerül sor a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisz­teri bizottságának ülésére. küldöttsége között Hétfőd Moszkvában tárgya­lások kezdődtek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a tanács tagállamai, illetve az Európai Gazdasági Közös­ség küldöttsége között. A KGST delegációját Nyikolaj Faggyejev, a tanács titkára, az EGK küldöttségét Wilhelm Ha­ferkamp, az Európai Közössé­gek Bizottságának alelnöke ve­zeti. A tárgyalásokon folytatják a két szervezet közötti megálla­podásról korábban megkezdett megbeszéléseket. Mint ismeretes, a KGST még évekkel ezelőtt azt javasolta, hogy a két szervezet között kös­senek megállapodástj amely szabályoznál egyrészt a KGST és annak tagjai, másrészt az EGK és annak tagjai közötti együttműködés kérdéseit. A ke­retmegállapodás magában foglalná a gazdasági együtt­működés általános elveit, és kiterjedne néhány olyan terü­letre is, ahol a két szervezet közvetlenül is együttműködhet, így például a környezetvéde­lem, a kölcsönös gazdasági in­formációk cseréje, a szabvá­nyosítás terén. Bár az eddigi megbeszéléseken nem sikerült érdemi előrehaladást elérni, mi­vel az EGK igyekszik kitérni egy ilyen jellegű keretmegállapo­dás megkötése elől, és csak olyan területeken lenne hajlan­dó az együttműködésre, ame­lyek o gazdasági-kereskedelmi kérdéseket egyáltalán nem érintik, a kapcsolat a két szer­vezet küldöttségei között rend­szeres. A KGST székhelyén hangsúlyozzák, hogy a tanács küldöttsége kész messzemenően megvitatni minden érdemleges javaslatot, amely a helsinki megállapodás szellemében előbbre viheti az Európai Gazdasági Közösség, illetve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a két szervezet tag­jai közötti együttműködés ren­dezését az egyenlőség és a kölcsönös érdekek, kölcsönös előnyök tiszteletben tartása alapján. November elején ünnepel­hette volna fennállásának ha­todik évfordulóját a pécsi TÜSZI, de nem tették, mert a Társadalmi ünnepségeket Szer­vező Iroda nevében is benne foglaltatik, hogy másoknak szervezzenek ünnepségeket és ehhez tartják magukat. A Hu­nyadi út elején levő impozáns épületben tevékenykedő intéz­ményt TÜSZI néven hozták létre a szocialista jellegű csa­ládi szertartások megrendezé­sére, a jellege változatlan, sőt egyre több és bensőségesebb hangulatú esküvőt, valamint névadót rendeznek a falai között, a név viszont csak egyféleképpen közismert: bol­dogság háza. Mit nyújtott, mit nyújt és mit fog nyújtani a boldogság háza az őket igénybevevők­nek? Dr. Éberling László iro­davezető szerint, ha nem is mindent, mégis sokat, hogy életünk nagy fordulópontjai minél emlékezetesebbek ma­radjanak. Jelszavunk kezdettől fogva változatlan: A szertar­tással kapcsolatos prózai gon- doket levesszük az ön, önök válláról. Melyek ezek? A 10— 15-féle szolgáltatás között akár tételesen is sorolhatnám mi mindent vállalnak a hivata­los ceremóniához: fényképészt, virágot, menyasszonyi csokrot, vacsorát, pezsgőt a koccin­táshoz, ajándékot, újsághirde­tést, meghívót is náluk lehet rendelni, akár a ház kamara­kórusa vagy más kulturális program is emelheti az ünne­pi hangulatot, természetesen minimális térítés fejében. A városi tanács vb-ha- tározata értelmében 1980. ja­nuár 1-től új szolgáltatásként a házasságkötéseken és név­adókon felül kérni, lehet az irodát társadalmi temetés szervezésére is, új lesz még, hogy saját fotószolgálatot in­dítanak. A jelenlegi 6 lebo­nyolító és egy technikai sze­mélyzet mellé jövőre újabb ügyintézőt és egy fotóst is kapnak, ezzel gyakorlatilag mór a városkörnyéki községek igényeit is messzemenőleg ki­elégíthetik, A pécsi boldogság háza jó híre nemcsak Baranyából, de más megyékből is vonzza a fiatal párokat. Évente 1400 —1500 pár mondja ki náluk az igent, ez az arány évente 2—3 százalékkal emelkedik. Főleg nyáron és a hétvége­ken van náluk eSküvő-csúcs, így idén már kölcsönkapták a városi tanács dísztermét, hogy győzzék a forgalmat Egyébként a házasságkötés- kihasználtságuk szinte 100 szá­zalékos. Az újszülöttek több mint egyharmadána'k már ók szervezik a társadalmi névadó ünnepséget — évente mintegy ezret — a boldogság házá- bar, vagy a többségét már „kihelyezve”, leggyakrabban a Puskin Művelődési Házban, vagy a MECHLABOR-ban. Évente kétszer megfordul falaik között Pécs lakossága, a benti fogadtatással nincs is gondjuk, a ház belső kiala­kítása —■ ha nem is nagy — a célnak mindenképpen megfe. ■> lel. A ház környékéről már nem mondható el mindez, oda be. vagy onnan kilépve szem­beötlő a különbség. A ház előtt ott a Hunyadi út forgal­mát védő „Várakozni tilos!” tábla, és a környezet a maga rendezetlenségével hamar ki­zökkenti hangulatukból az ün­nepi mámor részeseit. A pécsi TÜSZI évente fél­millió forint értékű szolgálta­tást bonyolít le. Murányi Százötvenezer rovart gyűjtöttek ebben az észtén dobén a pécsi múzeum természettudományi osztá­lyának munkatársai. A gyűjtött anyagot most dolgozzák fel, preparálják. Képünk a múzeum laboratóriumában készült: dr. Uherkovich Ákos, Márton Zsófia és Sár József munka közben. —t Szokolai felv. — Ülést tart a Varsói Szerződés tagállamainak A Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bi­zottsága decemberben Varsóban tartja soron következő ülését. Az ülésen a terv szerint megvitatják a Varsói Szerződés katonai szervei tevékenységének időszerű kérdéseit. Szolgáltatások a honvédelmi miniszteri bizottsága Névadó ünnepség a boldogság házában Erb János felvétele Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 325. szám 1979. november 27., kedd Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az esküvőiéi a névadóig Tanácskozás a KGST és az EGK • • pécsi TUSZI-nél

Next

/
Oldalképek
Tartalom