Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-04 / 303. szám
Személyes részvétel H agyományainkhoz híven, a beszámoló taggyűlések előtt, számos pártszervezetben ismét mérlegre teszik a kommunisták személyes részvéteiét a párt politikájának valóra váltásában, a határozatok végrehajtásában. Fe- . lelősségteljes mozzanata ez a közelgő pártkongresszusra való felkészülésnek. Hiszen a párttagok cselekvő részvétele, személyes közreműködése semmi mással nem helyettesíthető, alapvető fontosságú tényezője annak, hogy a párt törekvései, állásfoglalásai mindennapi életünk gyakorlatában érvényre jussanak. Ez alkalommal is bizonyára elhangzik az, amiről az utóbbi időben gyakorta szólunk: az építőmunka feltételeinek nehezebbé válásával fokozódnak a követelmények a párt tagjaival szemben, az élet még nagyobb felelősségérzetet, tett- rekészséget igényel tőlük. Helyénvaló és indokolt ezt az igényt hangsúlyozni, tudatosítani. Ám azt is jól tudjuk, hogy ez még önmagában nem viszi előbbre az ügyet. A követelmények fokozódásáról szólni csak akkor érdemes, ha a pártszervezet ezzel együtt azt is meg tudja mondani, hogy az egyes párttagok miben, hol, hogyan tegyenek többet és jobbat, ha tehát meg tudja jelölni személyes helyüket, szerepüket, konkrét tennivalójukat a közös fáradozás menetében. Enélkül ugyanis a követelmények fokozódásának hangoztatása könnyen üres szólammá silányulhat, melyet elvben mindenki elfogad, de önmagára semmiféle következtetést nem von le belőle. ' Hadd tegyük azonban mindjárt hozzá: ez az igény semmiképpen sem jelenthet olyasmit, mintha a kommunisták politikai-közéleti cselekvésének minden mozzanatát „az első csavartól az utolsóig" be kellene szabályozni, mintha pontosan előírt „szerepkönyvet” kellene kapniuk a politikai munkához. Erre lehetőség sincs, szükség sincs, mi több, ez elvileg ellentétes lenne mindazzal, amit a pártról, mint eleven, élő politikai mozgalomról vallunk. Csak találomra ragadva ki egy-két példát gondolatunk szemléltetésére: Előfordul, s nagyon helyeselhető, hogy az alapszervezet vagy a párt. csoport egy-egy kommunistának megbízatásul adja, hogy törődjön a kollektívába most bekerült pályakezdőkkel, egyengesse útjukat szakmai tanácsokkal, a munkaihely megismertetésével. Ám jelentheti-e ez, hogy az adott területen dolgozó többi párttagnak — kik ilyen személyes pártmegbízatást nem kaptak — nem kell az új munkatársakkal törődniük, hogy ők ez iránt közömbösséget tanúsíthatnak? Nem lenne-e ez a legrosszabb fajtájú „nem az én asztalom” szemlélet megnyilvánulása? Ezért, ha a pártcsoport vagy az alapszervezet különös gonddal mérlegeli is a pályakezdőkkel való törődést annál, aki ezt kifejezetten feladatul kapta, a többi párttag politikai tevékenységének megítélé- lésénél sem hagyhatja figyelmen kívül. Hiszen akármi is az 6 konkrét pórtmegbízatásuk, a fiatalokkal való törődés, azok nevelése kommunista kötelezettségük. Más területről véve a példát: városainkban mind több a szövetkezeti lakás, s o tu- Jojdonosaik által választott, a közös ügyeket intéző bizottság. E testületek politikai irányításának, a bennük dolgozó kommunisták összefogásának szervezeti formáit, módszereit jobbára még csak keresik az érintett pártszervezetek. Ám ahol ez még nem alakult ki, ott is kötelességük a párttagoknak a párt politikájának szellemében tevékenykedniük. Hiszen külön útmutatás nélkül is meg lehet ítélni a felmerülő esetekben, hogy mi szolgálná, illetve sértené az össztársadalmi érdeket, melyik észrevétel tekinthető jogos kritikának, s melyik mögött húzódik kicsinyes önzés vagy intrika-szagú érvényesülési vágy. Ha a párttagok nem is kaptak megbízatást a pártpolitika érvényesítésére, ezekben a testületekben — munkahelyük pártszervezete, ahova tartoznak, ilyen megbízatást adni voltaképpen nem is illetékes —, enélkül is természetes kötelezettségük az elvszerű állásfoglalás. Mindez nyilvánvalóan nem kisebbíti a konkrét, személyre szóló pártmegbízatások jelentőségét. Hiszen a közös cselekvésben elfoglalandó helyet, tevékenységi kört mégiscsak meg kell határozni, az elérendő célt, o megoldandó feladatot meg kell jelölni. A kommunistáknak tudniuk kell, hogy rájuk elsődlegesért miben és hol számít a pártszervezet, miért felelősek annak kollektívája előtt. Az utóbbi években örvendetesen nőtt a kézzelfogható megbízatásokkal ellátott párttagok számaránya. Ám bármennyire is jóleső érzéssel nyugtázható ez majd a beszámoló taggyűléséken, a puszta statisztika még nem ad teljes képet. Azt is elemezni kell, hogy megfelelő segítséget kaptak-e a párttagok a megbízatás teljesítéséhez, folyamatoson megadták-e nekik a szükséges információt, s vajon a kapott feladat összhangban áll-e egyéniségükkel, képességeikkel, adottságaikkal. M aradjunk most csak az utóbbinál. A pártfegyelem nyilvánvalóan arra kötelezi a kommunistákat, hogy a feladatok vállalásánál a közös érdeket, a politikai szükségleteket tekintsék irányadónak. Ám a mai körülmények között, amikor a párttagság tekintélyes létszámú, a hajlam és az érdeklődés pedig sokirányú, szinte minden feladatra meg lehet találni azt az embert, aki képes azt ellátni és örömmel is csinálja. Nincs tehát szükség arra, hogy erőnek erejével kötelezzünk valakit nemszeretem feladatok elvállalására. E sorok írója nemrég találkozott egy olyan esettel, amikor valaki keserűen panaszolta: a pártszervezet mindenképpen ragaszkodik hozzá, hogy a KISZ patronálása legyen a feladata, holott ehhez sem kedve, sem érzéke, viszont nagyon szívesen végezne propagandamunkát. Nos, a jelenlegi értékelések segíthetnek abban, hogy minden párttag ilyen értelemben is „a helyére kerüljön”. Pártunk politikai tevékenysége oz egyéni és a 'közösségi cselekvés összhangjára, harmóniájára épül. A kommunisták személyes részvételének gondos elemzése sokat segíthet abban, hogy a 'XII. kongresszusra készülve még jobb feltételeket teremtsünk ennek az összhangnak az érvényesüléséhez. Gyenes László Az atomenergia békés célú felhasználása, az emberi jogok védelme Magyar felszólalások az ENSZ-ben Ünnepi készülődés Moszkvában New York Az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakának plenáris ülésén felszólalt dr. Domokos Mátyás nagykövet, a magyar küldöttség tagja. Beszédében megállapította, hogy a Nemzetközi Atomenergia ügynökség jelentése jól tükrözi azt a nélkülözhetetlenül ' fontos és hasznos szerepet, amelyet ez a szerv az atomenergia békés célú felhasználásának előmozdításában, az atomsorom- pó-rendszer erősítésében betölt. A magyar kormány — fűzte hozzá — támogatja a Nemzetközi Atomenergia ügynökség égisze alatt rendezendő, áz atomenergia békés fel- használásával foglalkozó, világ- konferencia összehívását. Az ügynökség — állapította meg dr. Domokos Mátyás — eredményesen járult hozzá az atomsorompó-rendszer erősítéséhez is. Ezzel összefüggésben komoly jelentőséget tulajdonított oz atomsorompó-szerződés felülvizsgálatára hivatott második konferenciának, amelynek sikerét hatékonyan segítené elő a SALT—2 egyezmény mielőbbi életbe léptetése. * Nagy Lajos, a magyar küldöttség tagja pénteken felszólalt az ENSZ-közgyűlés szociális, humanitárius és kulturális ügyekkel foglalkozó bizottságában, amely az emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi egyezményekről tárgyal. Rámutatott, hogy egyes országok fölött sajnálatoson értelmezik az emberi jogokat. Feltűnő módon hallgatnak az olyan alapvető jogok megvalósításának szükségességéről, mint például a munkához való jog, az egészségügyi ellátáshoz való jog és az emberek közötti egyenlőség biztosításának joga. Ezek az államok ugyanakkor hangos kampányt folytatnak oz emberi jogok védelme ürügyén annak érdé. kében, hogy ezt a rendkívül fontos kérdést politikai céljaik szolgálatába állítsák. A hagyományos, 45 perces katonai díszszemlével kezdődik és a dolgozók felvonulásával folytatódik majd szerdán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulójának megünneplése Moszkvában. Előzőleg kedden délután tartják meg a központi diszünnepséget. Mivel az idén az ünnep - a vasárnapi munkaszünet áthelyezésével és a szabad szombattal - négynapos lesz a Szovjetunióban, a programot különös gonddal készítették elő. A szovjet főváros a hét végén ölti fel ünnepi köntösét, de sokhelyütt máris elkészültek a díszítéssel. A négy nap rendkívül gazdag szórakoztató programot ígér a szovjet főváros lakosainak. A színházak, mozik műsorán sok új mű szerepel, de a kialakult szokásoknak megfelelően felújítják azokat a színdarabokat, filmalkotásokat, amelyek a Nagy Októbernek állítanak emléket. Az ünnep fényét emeli, hogy ismét sok új közintézményt (bölcsődét, óvodát, iskolát, körzeti rendelőintézetet) avatnak fel november 7-ig, és november első napjaiban sok tízezer család költözhet új lakásba. A kukorica nedvességtartalmától függően napi 30—35 vagonnal szárítanak le három műszakban a szajki Béke Termelőszövetkezet szárítójában. Itt, ebben a szezonban egyébként 1200 hektárról vágott, több mint 1100 vagonnyi kukoricát szárítanak. A képen: hajnali műszak a szárítónál. Erb János felvétele Befejezéshez közeledik a kukorica betakarítása Félő, hogy november végén nem lehet majd káli- és foszfortartalmú műtrágyát kapni Az esőre hajló 'idő ugyan ag. gasztotta a baranyai termelő- szövetkezetek dolgozóit, a mun. kagépek vezetői azonban mit sem törődve az esőre hajló felhőkkel, szinte egész nap a földeken voltak Boranyában. Tegnap a kelet-baranyai termelő- szövetkezeteket kerestük fel — Pécs és Mohács között vala. mennyi gazdaságban folyt a kukorica betakarítása, jó néhány helyen mélyszántást végeztek. A szajki termelőszövetkezetben az 1219 hektáros ku- koricoterületből mindössze 65 hektár volt vissza, ha nem esik, a következő hét első nopjaiban befejezik ezt a munkát. A nagyobb feladatot most a cukorrépa betakarítása jelenti, bár 230 hektáros vetésterületük nagyobb részén (180 hektár) már befejeződött a cukorrépa kiszedése és szállítása, 6 munkagéppel, 7 szállítójárművel dolgoznak. A szajki tsz traktorai a liptódi határban szántottak, egy kisebb kísérleti porcella kivételével a vetést már korábban befejezték. Mintegy kilencmillió dollár értékben tőkés* és hatmillió rubel értékben szocialista országokba exportál ez évben különböző elektromos alkatrészeket a Ganz Műszerművek vajszlói alkatrészgyára. Képünkön az automata forgáósolóüzem látható. A bólyi termelőszövetkezet 4 nagy teljesítményű munkogépe a töttösi határban dolgozott a kukoricaföldeken, 700 hektáros területük háromnegyedéről takarították már be a terményt. A 25 százalékos víztartalmú kukoricát tegnap egy műszakban szárították, éjfél körül állt le a szárító. 111 hektáros cukorrépaföldről tegnap 22 vagon répát szállítottak az átvevőállomós- ra a napi ütemezésnek megfelelően, már csak 35 hektárnyi területen van földben a termény. A bólyi tsz-ben egyébként a mélyszántással képesek követni a betakarító gépeket, termé. szetesen az alaptrágyázást követően. A mohácsi „Új Barázda” Mgtsz szárítójában éjjel-nappal folyik a munka, a 825 hektáros kukoricaterületből még 130 hektárról kell a terményt betakarítani. Tegnap a kölkedi út mentén dolgozott a mezŐ- gozdasági üzem két John Deer és egy NDK-beli kombájnja, öt szállító járműve. A napi 30-35 vagonra ütemezett cukorrépa leadást számítva november 10. körül végeznek 222 hektár cukorrépaföldön a betakarítással. Az őszi mélyszántásban négy John Deer traktor vesz részt, tegnap ugyan még két műszakban dolgoztak, hétfőtől azonban már éjjel-nappal a földeken lesznek, november 30-ig szeretnék befejezni a 2180 hektár talajelőkészítést. A tsz-ben egyébként nagy erőkkel folyik a műtrágyázás is, jelenleg ugyan még van mivel, de félő, hogy o hónap végére nem áll majd rendelkezésre a szükséges mennyiség a káli. és foszfortartalmú műtrágyákból, a kereskedelemtől kapott információk szerint ugyanis akadozik az ellátás. Véménden mire e sorok meg. jelennek, minden bizonnyal befejeződik o kukorica betokarítá. sa, tegnapra dél körül ugyanis mór mindössze 20—25 hektár maradt. Ugyancsak jól halad a vetés is, az 1044 hektáros területből tegnap már csak 45 volt vissza. A talajelőkészítés hasonlóan jó ütemben folyik Véménden. L. J. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVi. évfolyam, 303. szám 1979. november 4., vasárnap Ára: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja a kelet-baranyai földeken