Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-22 / 320. szám

2 DunQntuli napló 1979. november 22., csütörtök Beszámoló taggyűlés Zobák-bánya szenes-alapszervezeténél Derekas helytállás a termelésben Ei A pártoktatásban további feladatok vannak Zobók-bányaüzem ebben az esztendőben eddig több mint hét százalékkal teljesítette túl termelési tervét, ami meg­nyugvással tölti el az üzem­ben dolgozó bányászokat. Azt azonban, hogy a mintegy har­mincegyezer tonnás plusz telje­sítményért mit tették az üzem­ben dolgozó kommunisták — és tegyük hozzá, elsősorban a szenes-alapszervezet párt­tagjai — ezt csők ők érzik igazán. Ök tudják, hogy o cselekvési programban meg- fogolmazottak teljesítése mi­lyen erőfeszítésébe kerül a fej­tésekben dolgozóknak. Az a tény, hogy már hosszabb ide­je az üzem naponta több mint kétezer tonna szenet od, de­rekas helytállást követelt és követel ma is az itt dolgozó kommunistáktól. Tegnap délután a komlói Zobák-bánya termelő körletei pártalapszervezetének veze­tősége számot adott az elmúlt választás óta végzett munká­ról. A beszámolót Batári Ist­ván aiapszervezeti titkár ter­jesztette a több mint százfős a lap szervezet kommunistái elé. Részletesen elemezte az el­múlt évek termelési eredmé­nyeit, s megállapította, hogy az üzem termelése évről évre javult, amiben nagy szerepe volt o szenes-alapszervezet kommunistáinak. Hangsú­lyozta, hogy a végrehajtott műszaki fejlesztést a termelő körletek kollektívája magáé­nak érezte és a nehéz körül­mények ellenére a gépesített fejtés ma már napi ezerton­nás termelést produkál. Az el­múlt évék során a pártalap- szervezet mindig számíthatott a szocialista brigádok áldo­zatkész munkájára: részesei voltak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója, a KMP megalakulásá­nak ugyancsak 60. évfordulója tiszteletére indított munkaver­senynek, ebben az évben pe­dig pártunk XII. kongresszusa, valamint hazánk . feFszabadu- lásának közelgő 35. évforduló­ja tiszteletére tették többlet- vállalásokat. A beszámoló kitért arra, hogy az elmúlt négy évben fejlődött az alapszervezeten belül a pártélet, a politikai és agitációs munka, a pártde­mokrácia, a pártcsoportok munkája. Gyakorlattá vált, hogy a vezetőség rendszere­sen beszámolt a két taggyűlés közötti időszakban végzett te­vékenységről. Jelentősen bő­vült a pártmegbízatásök szá­ma, s ma már az alapszerve­zetben dolgozó kommunisták többsége rendszeres pártmun­kát végez. A pártoktatás terén is előrébb léptek, ugyanakkor a beszámoló önkritikusan meg­állapította, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordí­tani a párttagok képzésére, továbbképzésére. Az üzemi pártbizottság kép­viseletében Véner János is­mertette a taggyűléssel az alopszervezet munkájáról ké­szített minősítést. Hangsúlyoz­ta, hogy a pártszervezet gaz­daságszervező és ellenőrző munkája megfelelően érvénye­sült és a legfontosabb kérdé­sekre irányította a figyelmet. A végzett munkáért a végre­hajtó bizottság dicséretét tol­mácsolta az alapszervezet kommunistáinak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet néhány hiányosságra is, többek kö­zött javítani szükséges a po­litikai oktatást, növelni az ab­ban résztvevők számát.-s­Közetszilárdítási ankét a Mecseki Szénbányáknál A NIM, a Magyar Szénbá- nyószoti Tröszt, a Központi Bá­nyászati Fejlesztési Intézet, a dunántúli szénbányák és a ma­gyar bauxitbányászat képvise. lőivel tartottak tanácskozást november 21-én Pécsett, a Me­cseki Szénbányák igazgatósá­gán, ahol a szakemberek a laza bányakőzetek művelési feltéte­leinek javítása érdekében vég­zett kutatási eredményekről a Mecseki Szénbányáknál szerzett gyakorlati tapasztalatokról és az elméleti eredmények össze­függéseiről hallgottak vitaindí­tó előadásokat. Egészségügyi tanácskozás a megyei pártbizottságon Megtárgyalták a fejlesztés feladatait Az MSZMP Politikai Bizottsá­ga 1979. szeptember 11-i ülé­sén tárgyalta az egészségügyi ellátás helyzetét, fejlesztésének feladatait. Az ott hozott határo­zatokkal kapcsolatos, Baranya megyére vonatkozó teendőkről tartottak tegnap tanácskozást a megye párt. és egészségügyi szerveinek képviselői dr. Nagy Józsefnek, az MSZMP KB tag­jának, a Baranya megyei párt- bizottság első titkárának elnök­letével. A tanácskozáson jelen volt Takács Gyula, a Baranya Az ember a közúti közlekedésben Kétnapos szakszeminárium Mindenki közlekedik — adja tudtul a népszerű tévéműsor címe, s némi túlzással tényleg azt lehet mondani, hogy az or­szág majd minden lakosa részt­vevője nap mint nap a közle­kedésnek. Érthető hát a közle­kedő emberrel való foglalko­zás, aminek időszerűsége nap­jainkban sem csökken. Ezért is van jelentősége annak Az ember a közúti közlekedésben címet viselő kétnapos tanács­kozásnak, amely tegnap dél­előtt kezdődött Pécsett, az IP júsági Házban. A szakszeminárium csaknem kétszáz résztvevőjét — gépko­csivezetőket, a közlekedés elmé­leti és gyakorlati szakembereit — Laki Pál, a Volán 12-es Vál­lalat igazgatóhelyettese köszön­tötte a rendező szervek: a Köz­lekedéstudományi Egyesület pé­csi területi szervezete, közúti és szállítmányozási szakcsoportja, valamint a Baranya megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács névé. ben. Az elnöki megnyitót köve­tően dr. Petöházi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságá. nak titkára üdvözölte a megje­lenteket, majd dr. Veroszta Im­re, a KPM főosztályvezető-he­lyettese Az ember a közúti köz­lekedésben, dr. Vincze Győző rendőr ezredes, az OKBT titká­ra pedig A közlekedésbizton­ság alakulása, az oktató-neve­lő propaganda-tevékenység át­tekintése címmel tartott elő­adást A tanácskozás délután négy szekcióban folytatta munkáját. Ma a szakemberek ismét szek­cióüléseken elemzik az ember szerepét a közúti közlekedés­ben, majd a szakszeminárium plenáris üléssel zárul. te szerető határőrök Milyen lesz o uissaateres a civil életbe? Hasznosan telt el a két esztendő Leszerelő határőröket bú­csúztattak tegnap délután a BM Határőrség pécsi parancs­nokságának siklósi kiképzőbázi­sán. A polgári életbe visszatérő határőrök közül három fiatallal beszélgettem. — Határőrnek lenni nagyon komoly és nehéz feladat. Az őrs olyan, mint egy nagy család, minden feladatot közösen kell megoldani, egymásra vagyunk utóivá - mondja Ronta Gyula, aki Felsőszentmártonbon lakik, s bevonulás előtti munkahelye a Szigetvári Városgazdálkodási Vállalat volt. — Sokat tanultam itt, s azt hiszem nyugodtan el­mondhatom, hogy politikailag is érettebb lettem. — Nehéz lesz a visszatérés a civil életbe? — Ügy érzem, hogy nem. Ott­hon feleségem és 18 hónapos kislányom vár. Szabadságom alatt többször benéztem a mun­kahelyemre, leszerelésem után számítanak rám, s ez jó érzés. Mindenesetre egy biztos: a fe­gyelem és a rend szeretetét, ami itt belémivódott, azt az éle­tembe és a munkámba is átvi­Gálaműsor Mohácson A gyermekek nemzetközi éve alkalmából gálaműsort ren­deznek Mohácson vasárnap délután 6 órakor a Bartók Bé. la Művelődési Központbon. A műsorban fellép az Ifjúsági Ház Szivárvány kamarakórusa, az amatőr színpad, a dr. Ma­rek József Mezőgazdasági Szakközépiskola népi tónccso. portja, a művelődési központ német kamarakórusa, magyar tánccsoportja, a délszláv tánc­csoport vegyeskaro, a zeneis­kola vonósnégyese, továbbá Kozárné Jaksity Katalin, Meny­hárt Éva, Takácsné Árgyelán Zsuzsa, Sztruhár Erzsébet, Ba­logh Ágnes, Gödi Katalin és mint vendég, Sólyom Kati. A gálaműsorra kiadott belépő­jegyek számozottak, s a mű­sort követően ezek vesznek részt a tombolahúzáson, ahol értékes ajándékokat nyerhet­nek a résztvevők. A felsőszenfiváni Kazinci László 21 éves korában vonult be. — Sokat komolyodtam a két év olatt, ezután jobban meg­gondolom, hogy mit csinálok. Véleményem szerint nehéz lesz a beilleszkedés a polgári élet­be. A Kismotor- és Gépgyár ba­jai gyáregységében dolgoztam egy automata esztergagépen. Elszoktam a géptől, idő kell ah­hoz, míg ismét rááll a kezem arra a munkára. Szabadság alatt én is bent voltam ar üzem­ben, a régi melósok, művezetők már várnak. Akik a gépemen dolgoztak távollétemben, azok nem bírták sokáig, úgy hogy ér­zem, szükség van rám. Az óra­béremet is megemelik két fo­rinttal. December elsején kez­dem a munkát... — Rosszabbat vártam a szol­gálattól, mint amilyen lett. Kel­lemes meglepetés ért. Annyi mindent beszéltek a bevonulá­som előtt, hogy ilyen rossz, meg olyan nehéz a határőrségnél, hogy izgultam, mikor átléptem a loktanya kapuját. Kellemes meglepetés ért. Kiderült, hogy itt sem esznek meg senkit... A két év alatt rengeteg jellembeli változáson mentem keresztül — mondja Szabó lózsel. — Ha csak tehettem, visszajártam a munkahelyemre, a görcsönyi termelőszövetkezetbe, ahol épü­letburkolóként dolgoztam. A munkatársaim is megállapítot­ták, hogy formálódtam; s nem­csak alkatilag. Nehéz lesz visz- szaállni a szakmámba, mert ez a két év azért sok idő. Kiestem jó pár dologból, meg aztán a szakmámban vannak olyan fo­gások, hogy ha az ember nem csinálja, okkor elfelejti. Nagyon szeretem o munkámat, úgy hogy néhány hónap és ismét a régi leszek! A beszélgetés végén mind­hárman kiemelték, hogy milyen jelentős szerepe van a határ­őrségnél a KISZ-szervezeteknek. Mint elmondták, nagyon sok fiatol ezek révén jut el arra a szintre, hogy fontos politikai kérdésekben eligazodjon. A há­rom fiatal abban is egyetértett, hogy nem volt hiábavaló az el­telt két esztendő. R. N. Ronta Gyula Kazinci László megyei Tanács elnökhelyettese és Bóna Ernőné, a KISZ Bara. nya megyei Bizottságának első titkára is. Kóbor József, megyei főorvos ismertette Baranya általános egészségügyi, szociális ellátási és orvosetikai helyzetét, ki­emelve azokat a területeket, amelyek sürgős fejlesztésre szo­rulnak. Ezt követően Gyenes Im­re, a megyei pártbizottság mun­katársa ismertette a Politikai Bi. zottság határozataiból adódó propag&ndafeladatokat. Szabó József Őszi közhasznú munkák után Befejeződtek már a diá­kok őszi közhasznú munkái, melyek nélkül elképzelhe­tetlen a betakarítás. Elké­szültek az összesítések, s néhány beszédes adattal érzékeltetik a végzett mun­ka jelentőségét. Hétezer kö­zépiskolás dolgozott az idei őszön a megye tsz-eiben, állami gazdaságaiban, s fo­gadott barbnyai diákokat a Bajai Állami Gazdaság. A középiskolások kukoricabe­takarításban, de főként szü­retben és gyümölcsszedés­ben vettek részt, és volt mo­gyoró- valamint krumpli- szedés is. Elvégzett mun­kájuk 200 ember egyévi munkavégzésével egyenlő. Mint korábban, idén is be­bizonyosodott, hogy iskolák, üzemek több éves kapcso­lata vezet legtöbbször jó eredményre, s a jó kapcso­lat fokozza a fiatalok mun­kakedvét is. A munkával keresett pénz közvetlenül a tanulókat illeti, s a szokás általában az, hogy ennek fele a KISZ pénztárába megy közös célokra, a má­sik felét pedig az osztály- kirándulásokra fordítják. A múlt évben a Széchenyi Gimnázium tanulói jártak a „bérlista” élén, átlag 1171 forintos keresetekkel, a sik­lósi Táncsics Gimnázium ta­nulóinál 892 forint volt, és akadtak 400 forint körüli keresmények is. Ott voltak az őszi közhasznú munkák­ban az általános iskolások is, csak Pécsről 1000 hete­dik és nyolcadik osztályos tanuló dolgozott a földe­ken. A népgazdasági szem­pontból rendkívül hasznos diákmunkát pedagógiailag is jelentősnek ítélik az is­kolák, amelyek jó részében külön nevelési program ké­szíti elő a táborozás vagy munkábajárás időszakát. Dámszarvasokat telepítenek a Balaton-felvidékre Dámszarvasokat telepítenek a Balaton-felvidék turistáktól kevésbé látogatott területére. Pécsely, Barnag és Vöröstó fal­vak környéke a szakemberek vé­leménye szerint kiválóan alkal­mas dámszarvas tenyésztésére. A Veszprém megyei vadásztár­saságok kísérletként a közeljö­vőben mintegy 150 dámszarvas kihelyezését tervezik. A fiatal egyedeket a gyulaji rezervátum­ból szállítják és 10—15-ös csa­patokban helyezik ki a vidék­re. Ha az első próbálkozásokat siker koronázza, jövőre a Som­ló és a Bakony közötti sík terü­leten folytatják a telepítést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom