Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-18 / 316. szám

DN HÉTVÉGÉ 10. HAGYOMÁNY 1979. NOVEMBER 18. A helytörténeti kutatás egy évtizede 1 A pécsi Kossuth-szobor Egy elfelejtett művész Horvay János halálának 35. évfordulójára Kerek egy évtizeddel ezelőtt nagy jelentőségű szervezeti vél. tozások következtek be orszá­gosan a magyar levéltári háló­zat életében. Törvényerejű ren­delet jelent meg, amely szabá­lyozta munkájukat, meghatároz­ta intézményi jellegüket. A szó valóságos értelmében tudomá. nyos kutatóintézetekké váltak, amelyek egyben jelentős állam- igazgatási feladatokat és köz- művelődési teendőket látnok el. Hamarosan megjelent a Mun­kás-Paraszt Forradalmi Kor­mány végrehajtási utasítása, amely a levéltárakról szóló tör­vényerejű rendeletet mind a 19 megyében a megvalósulás felé segítette. Bázis, a levéltár A levéltárak jellegének meg. határozásával egyidőben létre­jött az egykori állami levéltá­rak helyett, közvetlenül a me­gyei tanácsok véqrehajtó bizott­sága alá tartozó 19 ún. me­gyei levéltár. E szervezeti vál­tozás döntő lordulatot jelentett a magyar levéltárügyben. A me­gyék kulturális, párt- és állami vezetése mindenütt a helyi tör­ténelmi kutatás bázisává kíván­ta kiépíteni a levéltárakat. He­lyesen abból indultak ki, hogy a történettudományi kutotás, valamint általában a társa­dalomtudományok történeti as­pektusból folyó kutatásának bá­zisa, fotrása és kontroll lehető­sége o levéltárakban található Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Baranya me­gyei Tanács távlati kulturális programiában-ezek már konk­rét megfoqalmozát kaptak. A megyei helytörténeti kutatás szervezője, irányítója és kiadó, ia a Baranya megyei Levéltár lett. A tudományos kutatásának hamaroson, a törvényt követő esztendőben, kialakultak azok a feltételei, amelyek a kutatást olyan nívóra emelhették, hogy produktumaira országosan,, maid nemzetközi fórumokon is felfigyeltek. A feltételeket meg­teremtő konkrét tényezők közül a következőkre utalnék: A Ba­ranya megyei Tanács V. B. 44/1971. sz. határozatával elin­dította és megteremtette a „Ba­ranyai Monográfia Sorozat" né­ven ismeretes tudományos ki­adási kerettervet. E terv sze­rint a meqye qazdasáqi, társa­dalmi, kulturális fejlődéstörté­netének feltárásával és publi­kálásával minden korszak egy dokumentumkötettel és egy tör­téneti összefoqlaló kötettel vá­lik ismertté. Mindezeket a te­rület qeológiai és morfológiai fejlődése, valamint a természet- földrajzi helyzet bemutatása előzi meg. A monográfia sorozat két év­tizedes tudományos terv kere­tében valósul meg, és így terv­szerű kutotást tesz lehetővé a területen élő történészek szá­mára. A tízéves megyei levéltár éle­tében, tudományos kutatói pro­filjának megerősítésében nagy jelentőségű döntés volt évköny­vének elindítása BARANYAI HELYTÖRTÉNETIRÁS címen. Különösen nagy lehetőségeket jelentett ez a regionális kuta­tásban. A baranyai évkönyvvel egyidőben indult igen sikeres útjára a szomszéd megyék le­véltárainak tudományos év­könyve. így Somogy megyei Levéltár kiadványa, a ,,Somogy Megye Múltjából" címen. A ki­emelkedő történész, Kanyar Jó­zsef szerkesztésében ugyancsak most ünnepli tízéves fennállá­sát. Értékelésére e napokban ülnek össze a régió történészei és az MTA Történettudományi Intézete vezető történészei. A másik „szomszédvár", a Tolna megyei Tanács ugyancsak a helytörténeti kutatás bázisává fejlesztette a levéltárat. A köré- ie csoportosuló helyi és Dél- Dunántúlról kapcsolódó törté­nészek részére TANULMÁNYOK TOLNA MEGYE TÖRTÉNETÉ­BŐL címen tudományos soroza­tot indított, K. Baloq János le- váltáriqazgotó szerkesztésében Vili kötet látott napvilágot. Baranyai eredmények A BARANYAI HELYTÖRTÉ- NETIRÁS című sorozat jelentős kérdéseket oldott meg témavá­lasztása során. Az elmúlt tíz esztendőben különösen azokra emlékszünk szívesen, amelyek visszhangja szakkörökben is, de azon kívül is a további munka folytatására adott önbizalmat és erőt. Nemzeti történelmünket rea­lisztikus és becsületes szándékú kutatói magatartással kívántuk szolgálni. Helyére kellett tenni sok mindent, amit különösen a két viláqháború közötti naciona­lista irányú kutatás tendenció­zusan állított be vagy éppen agyonhallgatott. Kiemelkedőnek ítélte a hazai kritika oz 1973- ban megjelent évkönyvet, amely a polgári forradalomnak és a szabadságharcnak állított em­léket. Mohács kutatása és az év­forduló körül kavarodott és ka­vart vitában úgy láttuk, hogy a „csata komplexus"-on túl kell lépnünk. A történelmi évfordu­lóra olyan tanulmánykötetet je­lentettünk meg, amely a nem sok újat hozott vitában észre­veszi a mohácsi népet,-a nagy­hírű középkori várost és sok iz­galmas társadalmi problémát. Mohács történetéről adtunk ké­pet a középkortól napjainkig. S letettük a véleményünket írás­ban a csata kutatásáról is. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete vé­leményéből mohácsi kötetünkkel kapcsolatban egy-két tanulsá­gos gondolatot idéznék,-amely nemcsak a mi, hanem minden kutatási intézmény számára megszívlelendők, akik társada­lomtörténettel foglalkoznak: „ .. . Mohácsi kötet a legran­gosabb tanulmányköteteink kö­zé tartozik. Helyeseljük, hogy bőven és érdemlegesen foglal­koznak az évforduló kapcsán a feudális és kapitalista kori Mo­háccsal .. . végzetes veszélynek tartjuk, ha a helytörténetírás ér­deklődését, kutatói határait rö­vidre zárja, pl. Mohács körül bolyong, vagy netán csak az utolsó 150 év történetét kutatja. De az utolsó 150 esztendő sem érthető, ha nem tudjuk, ami előtte történt, önmagunk dob­juk ki nemzeti tudatunkból múl­tunknak egy olyan hosszú feje­zetét, amely pedig az öntudat alakítása szempontjából sem ér­dektelen . . . nagyra értékel iük, hogy helyi kutatógárda alakult ki, amelv látókörben, probléma­megérzésben felnő az orszá­gos színvonalhoz." Tematikus tanulmánykötetek elkészítése természetesen na- avobb feladat- elé állította a meavei levéltár, a meqyei mú­zeum. a meqyei és eavetemi könwtár, a Tanárkéoző Főisko. la Történelem és a Marxista In­tézete. a Tudomónveqyetem Marxista Intézete számos pécsi középiskola, valamint a helyi eqvházi levéltárak és történelmi kutató közösséoeikből ma már rendszeresen összekapcsolódó munkatársi hálózatot. A felada­tok vállalása méais elemedhe. tetlen, az envittdolaozás krité­rium a további hasonló felada­tok megoldásához. A nagy cél természetesen a monoaráfia szolgálata. Vég­eredményben minden téma ku­tatását tervezni vaqy támaqot- ni elsősorban e nagy meqvei tudományos vállalkozás érdeké, ben lehetséqes és célszerű. Iqy a most megjelent nemze- tiséqtörténeti tanulmánykötet, valamint a megjelenés előtti pillanatokat élő művelődéstör­téneti tanulmánvkötet is a me­qvei monográfiában megvaló­sítandó két naqy téma (kötet) alapkutatásának irányába hat. Nagy érdeklődés várakozás előzi meg a nyomdában lévő harmadik monográfia kötetet, amelv a meave történetét tár­gyalja az őskortói a honfogla­lásig. Valamint a nyomdába- adás előtt lévő monoaráfia kö­tetet, amelv válogatott török és latin nyelvű dokumentumokat a megszállás eqész korszakáról először tesz közzé maqvar nyel­ven 1526—1686 közötti- időre. A levéltár műhelyévé vált a helytörténetirásnak. Állandó ba­ranyai kutatógárdája van. A rendszeres publikációs lehető­ség és az ezzel járó erkölcsi elismerés tartotta együtt őket. Az elmúlt években a legkü­lönbözőbb intézményekkel, ta­nácsokkal, sőt vállalatokkal (ipari és mezőqazdasági) mű­ködött együtt, 'amelynek ered­ménye egy-egy rangos helytör- történeti monográfia. A levél­tár és a kótolyi Új élet Terme­lőszövetkezet együttműködésé­ben született meg Balatinácz Jeromos : Kátoly és környéke cí­mű jeles monoqráfia, amely módszerében is fiqyelemre mél­tó volt. A tanácsokkal való együttműködésben jött létre Be- zerédy Győző: Dunaszekcső és Bár története című kitűnő mo­nográfiája, sikeres együttműkö­dés jegyében született Déri Já­nos—Jancsi Gyula—Gungl Fe­renc szerzői hármas által elké­szített Pécsi Kesztyűgyár törté­nete 1861—1976. c. üzemtörté­neti monográfia. Tudományos monográfiák mellett, éppen a közművelődés területén mind fontosabbnak gondoljuk olyan munkák meg­jelentetését. amelyek nagy ol­vasó táborhoz juthatnak el, s tudományos népszerű műfajban készültek. Ilyen két művet említ­hetnék. Pécs m. város művelő­désügyi osztálya és a Levéltár együttműködése keretében lá­tott napviláqot a Munkásmoz­galmi emlékhelyek Pécsett c. történeti tipográfiai munka, s mint ilyen orszáaosan eddig társ nélkül, a kiadó kiváló öt­letét dicsérve. Társadalmi hasz­nosságát ma már a több száz résztvevővel zailott különböző versenvek bizonyítiák, ahol kézi. könyvvé vált. A Megyei Idegen- forqalmi Hivatal kiadói tevé­kenységével kapcsolódik több vállalkozás. Bezerédv Győző: Képek Pécs történetéből címen kiadoH munka Pécs kultúrtörté­neti fejlődéséről újszerű képet adott. A história rangja A hatalmas tudományos anvaq közkinccsé tételében ie- lentős feladatot véqzett a Ba­ranyai Művelődés. Kutatócso­portunk kötelékébe tartózó mun­katársak ..Ismerd mea Bara- nvnt" című rovatnak elkészíté­sében döntően működtek köz­re. A Dunántúli Naoió felbecsül, hetetlen seqítséqet adott a hely- történeti kutatás támoaatásá- hoz. Az elmúlt tíz esztendőben 46G helvtörténeti cikket közölt munkatársainktól. A történelem különböző fron­tokon veszteségeket szenvedett. Eltörölték az érettségi kötelező tárgyaiból, hitele több összete­vő ok miatt megkopott. Úgy gondolom, hogy az utolsó pár esztendőben döntő változást várhatunk. Megnyilatkozások gyakoriságából látható a rend­kívüli érdeklődés általában a történelem iránt, hasonlóképpen a helytörténelem iránt, A fel­dolgozó munka reneszánszátél­te és éli. Ismét kötelezővé vá­lik a történelmi érettséqi. Visz- szakapja és visszahódítja rang­ját a história. Úgy véljük, hogy ebben nem kis része van a ma­gyarországi helytörténetírásnak, amely új utakon, új alapokon, az elmúlt évtizedben naqy mun­kát végzett. A 19 meavei levél­tár az elmúlt évtizedben 237 kötetet tett a magyar történet­tudomány asztalára. Ha mind­ezt egybevetjük és együtt lát­juk, talán nem volt túlzás egy cikk erejéig visszagondolni a megtett útra. Dr. Szita László levéltárigazgató Baranya és annak művészeti központja Pécs a múltban nem nagyon büszkélkedhetett szobrászművészekkel. De akik ezen a tájon születtek vagy dolgoztak és eljegyezték ma­gukat o képzőművészetnek ez­zel az ágával, szűkebb pát­riájukból kiemelkedtek és or­szágos, sőt európai hírnévre tettek szert, mint a Kalocsáról érkezett Bartalits Mihály (1808 -1879), a szászvári születésű Kiss György (1852-1919), vagy a 106 évvel ezelőtt Pécsett született Horvay (Hoppéi) Já­nos (1873—1944). Mindhármuk közös vonása, hogy tehetségük külföldi tanulmányútjuk során bontakozott ki és amilyen gyor­san lettek- népszerűek, olyan hamar merültek el a feledés homályába. Ez utóbbi megállapítás kü­lönösen Horvay Jánosra vonat­kozik, aki egy pécsi bevándo­rolt aranyműves, rámakészítő mester fio volt. Mór gyermek­korában érdekelte a faragás. Rendszeres kiképzését a Pécsi Iparkamarának köszönhette, amely Budapestre küldte Mát­rai iskolájába. Egyévi tanulás után a bécsi akadémiára ke­rült, ahol 1889-től 1895-ig ta­nult. Utána további külföldi tanulmányútra indult. 190.1-tői Párizsban, 1902-ben Olaszor­szágban, 1928-ban pedig Ame­rikában képezte magát tovább. Budapesten 1894-ben a Mű­csarnokban kiállított egy női képmást, majd három év múl­va a fővárosba költözött. Itt a királyi vár számára allegorikus szobrokat mintázott. Mint szob­rászművész, élete végéig a ma­gyar szabadságharc lánglelkű harcosa: Kossuth Lajos alakja foglalkoztatta. Első nagyobb si­kerét a ceglédi Kossuth-szobor pályázóira beküldött művével aratta, amelyet 1901-ben első díjjal tüntettek ki. Ettől kezdve Horvay János szobrászművészi pályája állan­dóan felfelé ívelt. Ugyancsak 1902-ben kapta a pécsi Zsol- nay-szobor pályázat első diját is. Ö készítette a „pécsi faze­kas”, az eozin világhírű felta­lálója, Zsolnay Vilmos szobrát, Még nagyobb hírt szerzett neki 1908-ban a budapesti Kossuth-szobor pályázat, ame­lyen megkapta az első díjat és o kivitelezéssel is őt bízták meg. A szobrot 1928-ban lep­lezték le — majd pesszimista hangulata miatt — 1952-ben helyéről eltávolították és 1958- ban Dombóvárott állították fel. Horvay János Kossuth-szob- ra ott áll ma is Pécs város szívében, az egykori piactér, illetve Majláth tér, o mai Kos­suth téren. A szobor leleple­zésére 1908. május 10-én ke­rült sor. A fővárosban ma is több köztéri szobra áll, mint pél­dául „A népdal” (1929), a „Hermann Ottó emlék” (1930), a „Gárdonyi-szobor” (1932), a „BEETHOVEN-szobor” (1932) vagy az „Orvosok Hősi Em­lékműve” (1942). A halál 35 évvel ^ezelőtt, 1944, november 19-én Tagadta ki kezéből vésőjét... Pusztai József Az utcahálózat aligt az utcák nevei sűrűn változtak Régi pécsi utcanevek Jó olvasni, hogy Sopron fallal körülvett városrészében az utolsó három évszázad­ban egyetlen egy utcanév változott csak meg, a többi megtartotta régi, patinás ne­vét. Sajnos, mindezt nem mondhatjuk el Pécs városá­ról, ahol az utcahálózat az évszázadok során alig vál­tozott, az utcák nevei annál inkább. Hodinka Antal pécsi egye­temi tanár a töröktől 1686. október 22-én visszafoglalt Pécs első teléről írt értekezé­sében nyomasztó képet fest a pusztulásról, a nép nyomo­ráról. Mindez azonban nem akadályozta meg a kamarai küldötteket abban, hogy a következő év tavaszán össze ne írják Baranya nagyobb helységeinek, köztük Pécsnek javait, föl ne becsüljék a házak, malmok, szántóföldek és szőlők értékét. Az összeírás Pécsett 18 belvárosi utcát említ. Ez a szám csaknem megegyezik a város első ismert térképén feltüntetett 22—23 utca­számmal. Mint ismeretes, ezt a térképet a törököt kiűző Bádeni Lajos hadmérnöke, Haüy készítette 1690—1700 körül. Ezt az első összeírást a mai adatokkal összevetet­te, és nagyrészben sikeresen azonosította Petrovich Ede 1969-ben megjelent Pécs ut­cái és házai 1678-ban című munkájában. Igen jelentős a városi ta­nács 1722-es összeírása is: a Grundtbuch Gemainer Stadt Fünfkirchen, amely a telekle­írásokon kívül már pécsi ut­caneveket is közöl. A XIX. században öt évben (1804, 1843, 1856, 1864,1885) volt összeírás, illetőleg adták ki a város utcáinak és ház- tulajdonosainak névjegyzé­két. Ezeket az összeírásokat, névjegyzékeket vizsgálja és hasonlítja össze Madas Jó­zsef, a Baranyai Helytörté­netírás 1977 című kötetben megjelent Pécs belvárosának utcanevei című munkájában. A rendkívül gondos összeha­sonlításról tanúskodó tanul­mány Pécs belvárosa utcái­nak régi és jelenlegi nevét közli. így többek között meg­tudjuk, hogy a jelenlegi Bem utca előbb Irgalmasok utcá­ja, majd Kapucinus utca, il­letőleg Siklósi út volt, mert a Siklósi kapuhoz vezetett. A Dischka Győző utca előbbi nevei: Dedvis bég, Aloe, majd Kert utca. A Fürdő és a Gábor utca több mint száz év óta ugyanazt a nevet vi­seli. Már változatosabb a Hunyadi út. Ez volt: Czarova, Jezsuita. Kaposvári, Plébá­nia, Inczédy Dénes, Sztálin és végül 1956 óta Hunyadi János út. A János utca elején török fürdő volt, s mivel abban sa­létromot főztek a tettyei lő­pormalom számára, 1722-ben Salétrom utcának nevezték el. A József utcának Jäger Gasse volt a neve a püspök: vadász házáról. A Kossuth tér (1865-től 1947-ig Majláth tér), ebben az időben még nem létezett, de déli házsora megvolt: itt vette át, innen hajtotta ki a Siklósi kapun a városi ka­nász a polgárok disznóit. A mai Széchenyi tér is csak 1864 óta az, előbb: Négy- csatornya, Városi „piarcz”, majd Főtér volt. Ki gondolná, hogy a Zet­kin Klára utca előbbi neve Kösköny, Jordán, majd Mór volt. A Zrínyi utca előbb a Martalóc utca, a Kis-Flórián utca pedig a Kapcakötő ut­ca nevet birtokolta. A Várady Antal utca régebben a Ge- czemáni, majd a Gyár utca névre hallgatott. A Timár ut­ca neve régebben Paulinus volt, de a név megváltozta­tását kérték, mert olyan há­zakkal volt ellátva, „ahonnét minden erköltsös és becsü­letére tartó Egyén irtózkodva távozik.” így lett az új utca­név: Kígyó utca. 1912-ben azonban az utcalakók ismét új nevet kértek, „tekintettel arra, hogy ahhoz a múltból kellemetlen emlékek fűződ­nek.” Ekkor a Höfler-féle tí- márság után a Tímár utca nevet kapta. Pár évtized múl­tán „a szabad személyek" délebbre, a Czindery utcá­ban kötöttek ki. A régi em­lékek azonban kísértettek, és ezért az utcalakók — most már harmadízben — a Tímár utca neve helyett más utca­nevet kértek. A kérést azon­ban a városi tanács — an­nak megalapozatlansága miatt — elutasította. Hát ilyen „erköltsös” vá­ros volt Pécs régen! Tóth Isvtán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom