Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-17 / 315. szám

Patent inform, *79 Az együtt­működés útján Nagyot lendített a kormány­zat a találmányok ügyén, ami­kor határozatot hozott a mű­szaki-szellemi termékek, sza­badalmak, know-how-k hazai és külföldi hasznosításáról, a licenciaforgalom szorgalmazá­sára. A KGM területén 1971 óta felismerték, hogy a szellemi eredmények forgalmának jó eszköze a hasznosítással kap­csolatos nemzetközi kiállítás és konferencia. Azóta ötödször rendezik meg a PATENTINFORM rendezvény- sorozatát, idén első ízben köny- nyűipari vállalatok és intézetek részvételével. A szocialista or­szágokat ez alkalommal negyven­hét csehszlovák, NDK-beli és szovjet cég és intézmény kép­viseli. A hatszáz négyzetméteres kiállítási területen kettőszáz­ötven szabadalmat, licenciát és know-how-t mutatnak be; , az információcsere másik formája november 12. és 17. között a konferencia és o szakmai ke­rékasztalok — ’mintegy har­mincöt előadással. A rendezvény célja a műszaki fejlesztés elősegítése, a kuta­tási-fejlesztési munkák gyorsí­tása, a párhuzamos fejlesztések elkerülése, a licenciaforgalom és a nemzetközi integráció előse­gítése. Elhangzott az előzetes tájé­koztatón a kérdés: a KGM te­rületén fejlesztési eszközökre költhető ötmilliárd forintot el is költik-e? A válasz: ez csak lehetőség. Ami tény: a korábbi évek kisebb ráfordításainak nyomán a tőkés export ará­nya a licenciákkal létrehozott termékeknél 1976-ban még csak 1,8°/o. tavaly már 6,6%, Ága­zatonként: a kohászat hatvan- milliárdos összforgalmából li­cenciaalapon 3,8 milliárdnyi ér­téket termelt. A legjobb az arány a villa­mosipari gépek és berendezé­sek területén; huszonhat száza­lékos. Egyértelműek a tapasztalatok a könnyűiparban is. A licenci­át. illetve know-howt alkalma­zó vállalatok kilencven százalé­ka megerősítette gazdasági pozícióját (Itt különösen fontos az újdonságok érvényesítése, keresése, hiszen termékeik jel­lege — például a divatcikkek — ezt különösen megkívánja.) A „jövevény" — gondolatok — eljárások forgalmának haszná­ra utaló adat: a könnyűipar­ban az 1972—77 közti idő­szakban a bevezetett licenciá­kat alkalmazó vállalatok száma 9- ről 12-re. a licencek száma 10- ről 21-re és az ezeken ala­puló termékek száma 15-ről 35- re emelkedett. K. T. Indiai küldöttség i. B. L. Khachy-nak, az In­diai Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökhelyettesének vezetésével pénteken indiai szövetkezeti küldöttség érkezett hazánkba. A delegáció a SZO- VOSZ és az OKISZ vezetőivel folytat tárgyalásokat a két or­szág szövetkezeti mozgalmai­nak időszerű kérdéseiről és az együttműködés továbbfejleszté­sének lehetőségeiről. Kommunista aktíva és gyárlátogatások A vendégek nagy érdeklődéssel tanulmányozták a SKJOLD-keverőt — Szokolai felv. — Nemes Dezső vendéglátói társaságában megtekintette a Mohácsi Farostlemezgyár üzemeit Hasznosítható Nemes Dezső Baranyában Közvetlen hangulatú találkozó a MOFA Kandó Kálmán szocialista brigádjának tagjaival Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője Baranyába látogatott. A me­gyei pártbizottság épületében tegnap dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első tit­kára fogadta, és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági, társadalmi életéről. Nemes De­zső ezt követően megyei kom. munista aktíván vett részt, me­lyen időszerű bel- és külpoli­tikai kérdésekről tartott tájé­koztatót. Délután dr. Nagy József el­ső titkár társaságában Mo­hácsra látogatott, ahol a váro­si pártbizottságon Borsos Já­nos, az MSZMP Mohács vá­rosi Bizottságának első titkára és Fischer János tanácselnök fogadta. Borsos János tájé­koztatót adott a város fejlő­déséről, az emberek munka- és életkörülményeiről, ' Mohács gazdasági és kulturális életé­ről. Nemes Dezső ezután meg­tekintette a mohácsi Lenin- szobrot, majd a történelmi em­lékhelyhez vezetett útja. A délután további részét üzemlátogatásokkal töltötte. El­sőként a Szék. és Kárpitosipa­ri Vállalat gyárában tett rövid látogatást, majd Mohács leg­nagyobb ipari üzemét, a Fa­rostlemezgyárat kereste fel, ahol Nagy Ernő igazgató és Steindl László, a MOFA párt­vezetőségének titkára köszön­tötte. A Politikai Bizottság tag­ja a lakkos- és lamináló üze­mek látogatása közben tájéko­zódott a gyár munkájáról, majd a gyár villamosüzeme Kandó Kálmán nevét viselő szocialis­ta brigádjának tagjaival talál­kozott. A közvetlen hangulatú talál­kozón először Rédai József bri­gádvezető ismertette a brigád tevékenységét, majd a brigád tagjai kérdeztek, illetve vála­szoltak Nemes Dezső kérdé­seire. Szó esett arról, hogy a brigád célkitűzései közé tarto­zik: igyekeznek minél több be­rendezés, gép javítását, saját ötleteiket felhasználva, hazoi alkatrészekből megoldani. A brigádtagok elmondták, hogy a gyárban végzett kommunista szombatok, társadalmi munkák mellett a város gyermekintéz­ményeit is patronálják. Jórészt erre a célra használják fel a brigádpénztárban összegyűjtött forintokat is. Nemrég vállalták el, hogy a Felszabadulás té­ren épülő új óvoda villamosí­tását társadalmi munkában el­végzik. Saját munkájuk mellett igyekeznek más, fiatalabb és kevesebb tapasztalattal rendel­kező brigádokat is támogatni. Nemes Dezső köszönettel összegezte a találkozó tapasz­talatait, és elismerését fejezte ki a brigádnaplóba írt soraival. Avató- ünnepség ünnepi munkásgyűlésen avatták fel pénteken a Testvériség gázvezeték be- regdaróci kompresszorállo­mását. A Testvériség gáz­vezeték építésének újabb szakaszát lezáró állomás átadása azt jelenti, hogy az idei kétmilliárd köb­méterrel szemben 1980- ban már 3,8 milliárd köb­méter gáz érkezhet ha­zánkba a Szovjetunióból. Az állomás három, egyen­ként 10 megawatt teljesít­ményű gázturbinás komp­resszora ugyanis az érkező gáz nyomását csaknem megkétszerezi. Az állomás bekapcsolásával, a vezeté­ken továbbított gáz meny- nyiségének növelésével le­hetővé válik, hogy ebből az energiahordozóból Bu­dapest, s ha a szükség úgy kívánja, a téli hóna­pokban a Dunántúl igé­nyeinek részleges kielégí­tésére is jusson. mezőgazdasági melléktermékek A Szigetvári Állami Gazda­ság kishárságyi körzetében nem akarják, hogy a mezőgazda­sági melléktermékek kárbavesz- szenek, mindet felhasználják tartósított takarmányként, vagy a tömegtakarmónyokhoz ada- golvo. De a legfontosabb, hogy a kidobásra vagy beszántásra szánt melléktermékekből teljes mértékben tartósított takar­mány készüljön. A Magyar Agrártudományi Egyesület Baranya megyei Szer­vezete állottenyésztési szakosz­tálya, a Baranya megyei Ta­karmányozási és Állattenyész­tési Felügyelőség és a Sziget­vári Állami Gazdaság egy me­gyei bemutatót tartott o mel­léktermék-hasznosításról, amire mintegy hatvan tsz, állami gazdaság küldte el csaknem száz szőkém bérét. Van mit tanulni a kishársá­gyi szakemberektől, hisz alig 2—3 év alatt elérték, hogy a melléktermékek feldolgozásával javuljanok a takarmányozási módszerek. Például egy -kiló hízómarhahús előállításához szükséges takarmányozási költ­sége most már 12—15 száza­lékkal kevesebb, mint korá'b­Új rendelőt és orvoslakást adtak át tegnap Szabadszentkirályon. (Tudósítás a 2. oldalon.) bon. A húsmarha egy kiló hú­sát melléktermékekből készült tartósított takarmányokkal mind­össze 17 forintért „állítják elő”. A több mint 500 hektáros kukoricatarlóra már szeptem­bertől egészen december kö­zepéig fokozatosan kihajtják a mintegy 1200 húshasznú mar­hát. Egy állat naponta 10—12 forint értékű kukoricaszárat rágcsál el, miközben a koron­gos nyalatóvályúhoz is elmegy, hogy megnyalogatva a kaiba- middol kezelt melaszt, még nagyobb legyen az étvágya, így újabb energiához és fe­hérje-utánpótláshoz is jut. Eze­ket a tarlókat igaz hogy ké­sőn szántják fel, de a követ­kező évben a hozamkiesés nem jelentős: a teheneknél mutat­kozó haszon nagyobb, mint az esetleges terméshozam-csökke­nés. Emellett a kukoricaszárat erjesztett takarmánnyá, vagyis szilázzsá is alakítják, így pél­dául kukoricarostolaj, olajretek, vagy nyers répaszelet, más esetben répakorona hozzáada- golásával és ezzel etetik a nö­vendéküszőket, a juhokat, a hízó- és húsmarhákat. A szalma béltartalma szinte jelentéktelen, de könnyen be­takarítható, begyűjtése nem zavarja a csúcsmunka-idősza- kokat és bármikor készíthető belőle szalmaszilózs (szecska) úgy, hogy hozzáadnak nyers répaszeletet, kukoricarostolajat és öntözik melaszos vízzel. Or­szágos hírnévre tett szert a két éve működő úgynevezett SKJOLD-üzemük, ahol dán gé­pekkel az íztelen alomszalmát addig kezelik, hogy jól fo­gyasztható szalmás-keverékké váljon. Eközben aprítják, szecs­kázzák, ásványi kiegészítőkkel dúsítják, belekevernek Toppan­tott nyers szemes kukoricát, valamint karbamiddal dúsított melaszt. Ezenkívül megetetik a feles­legesnek tűnő zöldborsószárat, a szójaszalmát, a zöld cukor­répakoronát, az olajretket. Bíró Imre állattenyésztési főosztály- vezető elmondta, hogy egyre több mellékterméket hasznosí­tanak, a növendéküszők rend­szeresen követik majd a kom­bájnokat a kukoricotarlókon, de a húsmarhákat is a kuko- rícatarlókon legeltetik. Cs. J. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 315. szám 1979. november 17., szombat Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja takarmányozni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom