Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-14 / 312. szám
2 Dunántúlt Ttaplo 1979. november 14., szerda Személyzeti munka - vállalati hatékonyság Ha a személyzeti munkáról esik szó, sokunknak hirtelenjében a páncélszekrényben őrzött kartotékok jutnak eszünkbe, ahol fel vannak sorolva erényeink és gyöngéink. Holott a személyzeti munka valójában sokrétű feladatot jelent, mintsem kimerülne személyi adatok admi- nisztrálgatásában, mégha tartalmában és rangjában még nem is emeltük az őt megillető helyre. Nem vitás, a vállalatok jövőjének megalapozásához korszerű személyzetfejlesztésre van szükség. A személyzetfejlesztés a korszerű munkaerő-gazdálkodás egyik'legfontosabb feladata, a munkaerő hatékony foglalkoztatása pedig, mint tudjuk, gazdasági előrehaladásunk egyik kulcskérdése. A káder- és személyzeti munkáról még 1967-ben hozott határozatot az MSZMP Politikai Bizottsága, majd pedig 1968-ban minisztertanácsi rendelet is született. Az MSZMP Központi Bizottsága 1973-ban ^önálló napirendként foglalkozott a kérdéssel és határozatot hozott, nemrég pedig a Politikai Bizottságban került újra terítékre a káder, és személyzeti munka. Az alapelvek változatlanok. Viszont feltétlenül szükséges a káder- és személyzeti munka minőségének javítása, komplex fejlesztése. Ehhez kíván gyakorlati, módszertani ismereteket adni a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság ma kezdődő, kétnapos pécsi konferenciája, melyen az ország minden részéből érkezett vállalati és személyzeti vezetők a személyzeti munka időszerű kérdéseiről tanácskoznak. Már az előadások címe is jelzi, e munka mely területeit tartják fontosnak a résztvevők figyelmébe ajánlani: a vezetői személyzeti munka, mint a vállalati hatékonyság növelésének egyik eszköze; a munkásművelődés általános feladatai és kapcsolata a személyzeti munkával ; a vállalati oktatás személyzeti feladatai. A közösen hallgatott előadásokon kívül szekcióülések is lesznek, melyeken kimondottan a gyakorlat oldaláról közelítenek. Szó esik például a Pécsi Kesztyűgyár tapasztalatai tükrében a tervszerű vezetői és személyzeti munka qyakor- lati követelményeiről. Miklósvári Zoltán Tisztább legyen Pécs levegője! Befejezéshez közeledik a tájrendezés a bányaművelés után a pécsi Bittner Alajos utca folytatásában. A volt bányagödröket feltöltötték és a most már szép, enyhe lejtésű, sima területen a termőréteget terítik szét. Környezetvédelem KGST szakértői munkabizottság tanácskozik Pécsett Kedden kezdte meg munkáját Pécsett, a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetében a KGST környezetvédelmi tervezési és irányítási módszereinek kutató, sóval foglalkozó szakértői munkabizottsága. Csehszlovákiából, a Német Demokratikus Köztársaságból, Lengyelországból, Magyarországról és a Szovjetunióból 15 szakember ült össze, hogy elősegítse a környezetvédelem szocialista tervezési módszerének kidolgozását a társadalmigazdasági és ökológiai prognó. zisok és tervek alapján. A szakemberek foglalkoznak a környezetvédelem és a természetkihasználás hatékonyságának növelésével kapcsolatos gazdasági és jogi intézkedések kidolgozásával, továbbá a szóKörnyezetvédelem a Mecseki Szénbányáknál A környezetvédelem ügyét bizonyos mértékben erősen erkölcsi síkra kell terelni. Vagy. is a megelőzésre és ebben is leginkább a nevelő, a tudatot formáló feladatokra. Csupán újabb és újabb anyagi beruházásokkal amúgy is takarékos időszakunkban aligha oldható meg a környezet- és természetvédelem nagyon sok égetően fontos gondot, megoldást sürgető ügye. Ez lehetne a mottója a kedden a Pécsi városi Tanácson megtartott Megyei Környezetés Természetvédelmi Szakbizottság munkaértekezletének, melyen a legfontosabb napirendi pont Pécs levegőjének szennyezettsége volt. Egyik nagyon is sokat kritizált és talán legnagyobb baranyai légszennyező, a Mecseki Szénbányák illusztrálta elmúlt fél évtizedének környezet- és természetvédelmi munkásságát. A bányavezetés nem szerény pénzügyi téren, fizet a zöldkárokért, de még többet ad ki a rekultivációra. Vagyis a környezetrendezésre a felhagyott külfejtések területén, hogy ismét a tájba esztétikusán illeszkedő természeti kép alckuljon ki. Jelenleg tájrendezés folyik Gyükésben, Karolinában, Vasason, Komló-Dá- vidföldön, a Budafai-völgyben, az elmúlt évek összegét is te. kintve legalább harmincmillió forint összegben. Legsúlyosabb gondot ma is a meddők fedése jelenti: egy négy évvel ezelőtti adat szerint hazánkban az összes med. dőhányó évente átlag 4500— 5000 tonna kéndioxidot és ennél legalább kétszer több szénmonoxidol bocsát ki különösen párás, esős időben. Ennek az óriási mennyiségnek majdnem egynegyede a Mecseki Szénbányák területén keletkezik. A Szénbányák ma már Európában is híres kutatási osztálya kidolgozott egy viszonylag olcsó eljárást a meddők tökéletes fedésére, de az új módszer a szigorú igazgatói utasítás ellenére sem terjed az egyes bányaüzemekben. A legtöbb helyen egyszerűen földdel takarják be a meddőket több méter vastagon, de ez a földtakaró is ót- izzik, összezsugorodik és a pi- ritet mikrokristályos formában tartalmazó szenes palában az öngyulladás hevessége tovább fokozódik. Nagy előrelépés, hogy a külfejtések porát speciális vegyszer kipermetezésével legalább három hétre megkötik, igaz, még csak egy helyen, de az eljáráshoz a pénz is adott, sőt a külfejtések is készségesek. E tanácskozáson hangzott el, hogy a jövő év végéig megszüntetik a meddőhányók égését és a Vasas külfejtési üzem északi felhagyott üregét szakszerűen kezelt „meddő-temetővé” alakítják át, ahová három üzem meddőjét hordhatják csaknem két évtizeden át. Jövő év elején megkezdik a Nagy-gyükési bányagödör feltöltését, a végleges rézsűzést: e nagy tájrendezési munka két évig tort. A Karolina I. bányaüregét 1982-töl fokozatosan feltöltik, 1980-tól a Széchenyi- aknai meddőhányót rendezik. Óriási környezetvédelmi feladatok várnak a Mecseki Szénbányákra, de készségesek együttműködni az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatallal. Cs. J. Újabb nemzetközi esemény November 30. és december 2. között megrendezik az I. pécsi nemzetközi diaporáma fesztivált — jelentették be tegnap délután a sajtó munkatársainak az Ifjúsági Házban a rendezvény házigazdái: dr. Halász Rudolf és Nagy Sándor. Ez a műfoj a fotóművészet egészen friss hajtása. Elméleti vonásait, hovatartozását még nem tisztázták teljesen. Lényege szerint egy tematikus diaképsor két egymást követő képe egy adott pillanatban átíűnik, átúszik egymásba. Egymásutánjuk jól kiválasztott zenei aláfestéssel általában valc-milyen komolyabb, mélyebb gondolatot hordoz. A Megrendezik az I. pécsi diaporáma-fesztivált fotóművészet egy sajátos igényű, önállósuló formájáról van szó. A fesztivál házigazdája az Ifjúsági Ház fotószakkörének diaporáma csoportja, amely több országos elismerésben részesült az utóbbi 6—8 évben. A felhívásra — hazánkkal együtt — öt országból 55 pályamű érkezett a bíráló bizottság elé, amelynek neves művészek voltak a tagjai. Egyebek közt Csorba Győző költő, Korniss Péter fotóművész, Zsombolyai lános operatőr és mások. Szocialista országokból, ahol még gyermekcipőben jár ez a forma, nem érkezett nevezés; külföldről Belgium, Anglia, az NSZK és az USA néhány alkotója pályázott. Az előzsüri döntése szerint a fesztiválon 21 szerző 21 pályamunkáját mutatják be, Magyarországot 14, az NSZK-t 4, Belgiumot 2, Angliát 1 diaporáma képsor, illetve alkotó képviseli a pécsi fesztiválon, amelyet a fenti napokon este 19 órai kezdettel rendeznek meg az Ifjúsági Ház nagytermében. A várható átlag 1 és egynegyed órás műsorok érdekessége, hogy a 14 magyar résztvevő közül nyolc pécsi. A záróeseményen, december 3-án okleveleket, plakettokat, tiszteletdíjokat és természetesen fesztiváldíjat és közönségdíjat osztanak ki. W. E. így Icöjslelcedünk mi m mm* Őszi ellenőrzés az utakon Az ősz sok balesetveszélyt rejt a közúti közlekedésben. Síkosabbá válnak az utak, gyakran sűrű köd zavarja a gép- járművezetőket. Ebben az időszakban különösen fontos a személygépkocsik, teherautók, motorkerékpárok jó műszaki állapota, a gumik minősége. Tegnapi őrjáratunkon elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a vezetők felkészítették-e gépjárműveiket az őszi—téli közúti közlekedésre, a járművek megfelelnek-e az előírt követelményeknek. Járőrkocsinkkal Szigetvár felé indultunk el a 6-os főközlekedési úton. Szentlőrinc után a közúti felüljárón egy félretolt Trabanttal találkoztunk, melynek a jobb eleje teljesen összetört. A tulajdonos talán valahová segítségért sietett, mert a kocsi magányosan állt az út szélén. A felüljáró nedves volt, valószínűleg megcsúszott a Trabant, s a korlátnak vágódott. Nagyon lényeges dolog, hogy ősszel útszakaszonként is változnak az útviszonyok, melynek figyelmen kívül hagyása súlyos következményekkel járhat. Boty- kapeterd után, a szekszárdi termelőszövetkezet egyik ZIL-teher- autóját állítottuk meg. Lakott területen belül és kívül is, 10 kilométerrel lépte túl a megengedett sebességet. A gépkocsivezető elmondta, 17 éve fuvaroz szerte az országban, de még koccanása sem volt. Mindig betartja a szabályokat, most elbeszélgetett a rakodójával, nem figyelte a kilométerórát. A következmény: helyszíni bírság. Ezután több gépjárművet igazoltattunk. Meglepve, ugyanakkor örömmel nyugtáztuk, hogy a gumik állapota szinte kivétel nélkül megfelelt az előírásoknak. Sokan panaszkodtak, hogy nagyon nehéz volt felkutatni a boltokban a kocsijukra való gumit, a többség a fél országot bejárta... A sárvédő gumik sem hiányoztak. Már indulni készültünk, mikor egy motorkerékpár futott be, a hátsó gumija szinte tükör sima volt. A vezetője talán át sem érzi, hogy ilyen gumival az életét teszi kockára. A rendőr visszaküldte indulási helyére a motorost, ahová tolnia kellett motorkerékpárját, de a helyszíni bírság sem maradt el. Említést érdemel az a tény is, hogy a nedves út ellenére csak elvétve találkoztunk olyan gépjárművekkel, melyeknél a rendszámtábla, valamint az első és hátsó lámpák sárosak voltak. A Szövetkezeti Szállítási Vállalat egyik ZIL teherautójának vezetőjét figyelmeztetni kellett, mert a kocsi hátsó hídja elcsúszott, így féloldalason közlekedett. Őrjáratunk során a legtöbb gond a menetlevelekkel volt. Nagyon sok hiányosan, pontatlanul vezetett menetlevéllel találkoztunk, ami azt bizonyítja, hogy a telepvezetőknek, szállításvezetőknek nagyobb figyelmet kellene fordítani erre. Mindent egybevetve őszi ellenőrzésünk eredménye pozitív volt; úgy látszik, a gépjármű- vezetők komolyan veszik a járművek műszaki állapotának fontosságát. R. N. cialista országok irányítási módszereinek tökéletesítésével és egyeztetésével. Köztudomású, hogy a környezetvédelem alapvetően komp. lex. interdisciplináris kutatásaiban különös jelentősége van a közgazdasági szempontok érvényesítésének, Maga a környezetvédelem iránti érdeklődés világméretű megélénkülése is leginkább a gazdaság fejlettségének színvonalával, a társadalmi és nemzetközi munka- megosztás kiszélesedésével hozható összefüggésbe. Ugyanakkor az is tény, hogy a környezetvédelem társadalmi-gazdasá. gi kérdéseinek kutatása eddig elmaradt a műszaki és természettudományi kutatások eredményeitől. Ezért az elkövetkezendő évek során a szocialista országokban egységesen elő. térbe kerülnek a közgazdasági és jogi megközelítésű vizsgálatok, amelyek a tervezési és irányítási módszerek továbbfejlesztését szolgálják. Alapvető szempont, hogy ezek a KGST- tagországok együttműködésére támaszkodó kutatások olyan eredményeket hozzanak létre, amelyek minden résztvevő számára a gyakorlatban használhatók. A természethasznosítás irányításának társadalmi, gazdasági kérdéseit megvitató tudományos tanácskozást dr. Bihari Ottó akadémikus, intézeti igazgató, a KGST Környezetvédelmi Tanácsa I. problémakörének magyar meghatalmazottja nyitotta meg. A szakértői ülést az MTA Dunántúli Tudományos Intézete rendezi. Az intézet 1978 óta koordinálja és összefogja a KGST eavüttműködésen belül a környezetvédelem társadalmi, gazdasági, szervezési, ioqi és pedaqóqiai kutatásait Maqvar- országon. Dr. Fodor István A hatékony munkaerő- gazdálkodás jogi ■ ■ n I A gazdaságpólitiai feladatok megoldásának elősegítésére hatékonyabbá kell tenni a munkaerő-gazdálkodást, elő kell mozdítani a munkaerő tervszerű átcsoportosítását és javítani kell a munkamorálon is — s mindezt a jogi szabályozás eszközeivel is támogatni szükséges — hangsúlyozta az or. szággyűlés ipari bizottságának keddi ülésén Trethon Ferenc munkaügyi miniszter. A munkajogi szabályozás időszerű kérdéseiről szóló tájékoztatójában rámutatott, hogy a Munka törvénykönyvét a többszintű központi szabályozás keretében jelenleg nagyszámú — s gyakorta változó — miniszteri végrehajtási jogszabály egészíti ki, s az alkalmazást nehezíti ez a túlszabályozás. Szólt a miniszter ozokról a javaslatokról, amelyek az indokolt és szükséges munkaerő- mozgást, a munkaerő ésszerűbb elosztását, rugalmasabb foglalkoztatását, a munkaidő hatékony felhasználását, a munkafegyelem következetes érvényesítését szolgálják, egyszersmind a dolgozók érdekeinek fokozott védelmét szavatolják. Az ülésen — amelyen jelen volt Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke — Gor- janc Ignác elnökölt; a vitában felszólalt Kangyalka Antal Csongrád megyei, Vida Miklós budapesti, Óllá ri István Borsod megyei, Weiszböck Re- zsőné Győr-Sopron megyei, Magyar Sándor Pest megyei, Jarbinsek Vilmos Baranya megyei, Jávorkai István Komárom megyei és Péterfi Ferenc Vas megyei országgyűlési képviselő.
