Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-14 / 312. szám
1979. november 14., szerda Dunántúli napló 3 Éüénte félmilliós kar Csúcsforgalom az ÚFOR-nál Közúti vandálok Mi védi a közútakon közlekedők biztonságát? Először is maguk a vezetők, aztán a gép. kocsik kifogástalan műszaki állapota és nem utolsó sorban a biztonságtechnikai eszközök: a jelzőtáblák, a burkolati jelek és az optikai vezetőoszlopok. Ez utóbbiaknál lényeges, hogy egyértelműek, jól észrevehetők, te. hát hibátlan felületűek legyenek, és hogy egyáltalán legyenek. A KPM Pécsi Közúti Igazgatósága a megye úthálózatán eddig 6050 közúti jelzőtáblát helyezett ki a főútvonalakon és az alsóbbrendű úthálózaton, az optikai vezetőoszlopok száma 8000. Megbecsüljük-e ezeket a saját biztonságunkat óvó táblákat és oszlopokat? A pécsi igazgatóság forgalomtechnikai üzemeltetési csoportvezetőjével, Várhelyi Istvánnal tett két járást érintő kőrútunk során egyértelmű a válasz: nem. — A rongálások évente félmilliós kárt okoznak. Erre az évre 12 millió forintot terveztünk festékre, fényvisszaverő üveggyöngyre, táblákra, burkolatjelzésekre, oszlopokra és opti- ikai vezetőoszlopokro. A félmilliós összegből még több tájékoztatást adó jelzést, útirányjelzést és útvonal-megerősítő táblát tehetnénk ki, nem forogna annyit az idegen. — Milyen rongálások a gyakoriak? — Az összes károkozás egy- tizede tudható csak be a baleseteknek, amikor a kocsival együtt a tábla, vagy az oszlop is tönkremegy. A többi felelőtlenségnek, figyelmetlenségnek és a szándékos kártevésnek esik áldozatul. Évente 2000 optikai vezetőoszlopot kell kicserélnünk, darabja 126 forint. A közúti jelzőtáblából — ára ezer és nyolcezer között van — évente 150— 200 darab válik használhatatlanná vagy tűnik el. Elindulunk szemleútra. A királyegyháza—sumonyi összekötő út „Veszélyes útka- nyarulat” jelző táblájáról valaki lekaparta a kanyarjelzést. Szigetvár után Barcs felé, a 6-oson jobboldalt egy szétroncsolt optikai vezetőoszlop, sokról hiányzik a zárókupak. — Tavaly itt majd kétszázat tettek tönkre. Kinyomoztuk, hogy a Zrínyi tsz kombájnjai „taroltak”, 21-et rájuk tudtunk bizonyítani, ki is fizették a 2988 forintot A szigetvár—kadarkúti összekötő úton, a basali buszmegái, ló tábláit mindkét oldalon kézzel hajlítgatták az unatkozó utazni vágyók. (Egy ilyen tábla 1800 forintba kerül). Szigetvárról a drávafoki összekötő úton, a Szigetvár lakott terület végét jelző tábla egynegyedét lekaparták. Hobolban a buszmegállóban még az ósdi, rozsdás, megdőlt MÁVAUT-táblák árVeszélyeztetik a közlekedés biztonságát vólkodnak az út mentén. „Ezeket cseréljük át fokozatosan az esztétikusabb, fényvisszaverő típusúra. Az új táblák kihelyezését a Volán fizeti, a fenntartása, a megrongáltak kicserélése már a mi feladatunk." Felsőszentmárton helységnévtáblája alatt már ott a nemzetiségi tábla is: Martinéi. A falu túlsó végén, e két helység, névtáblát tartó oszlop zöldes színű. Várhelyi István meghajlítja az oszlopot és dühösen mondja: — PVC-ből van, a vastagsága megtévesztő. Valakinek szüksége volt az alumíniumcsőre és átszerelte a táblákat. Pedig a 3,5 méteres alumínium cső darabja 500 forint. A Nagycsányt mutató nyílhegyes útirányjelző-táblát valaki más Irányba forgatta el. A rácvárosi telephely udvarán a Somogyapáti feliratú, félfóliás kivitelű, zöld útirányjelzőtábla és két tartóoszlopa harmonikává gyúrva árválkodik. — Tehergépkocsi tette tönkre tolatás közben, szerencsénkre a biztosító kifizette. — Mennyibe kerül a pótlása? — A fóliázott alumínium tábla négyzetmétere 1800 forint, ez 2,5 négyzetméter, a tar. tóoszlop darabja 500, a nyolc pár tartóbilincs darabja 46 forint. Sokan azt hiszik, hogy a lekapart fényvisszaverő-fóliát használni lehet még. Higgyék el, azt már sehová sem lehet felragasztani. Az ilyen fólia négyzetmétere közel ezer forint. A Pellérd helységnévtáblán is leszedték a két utolsó betűt, az „RD”-t. Dühítő egyesek gyűjtőszenvedélye: az 57-es úton, a kokszművel szemben, a 36. kilométert jelző félfóliás táblát már harmadszor szerelték le. Most kell kitennünk a negyediket. Mit kap érte a „gyűjtő”? Nekünk ezer forintunkba van. Az optikai vezetőoszlopok leszedett zárókupakjait vajon mire tudják használni? így fedél nélkül befolyik a csapadék és télen szétfagy, tavasszal cserélhetjük, addig a hiánya ki tudja, milyen balesetet idéz elő? — Mit tesznek a vandálok ellen? — Ha valaki gépjárművel rongálja meg és bejelenti nekünk vagy a biztosítónak, akkor nem történik kellemetlensége, a kárt se ő fizeti. Ha isme. rétién a tettes, mi feljelentést teszünk — nem sok eredménynyel. A kár a miénk, illetve a közlekedőké, mert amíg nem tudjuk pótolni a táblát, oszlopot, addig fennállhat a veszély, helyzet. Ha szükséges, azonnal kicseréljük a megrongált táblát, pótoljuk az eltűntet. A van- dálok nem jönnek hozzánk bejelenteni, hogy mit tettek. így közvetve mindannyiunkat károsítják. Szocialista vállalásként elsők között az országban a Pécsi Közúti Igazgatóság hajtja végre az alsóbbrendű úthálózaton a 2/76-os rendeletet: minden megkövetelt .'ággőle- ges, vízszintes és keresztirányú közúti jelzés, terelő és záróvonal, jelzőtábla és optikai vezető elem a helyére kerül az év végéig. Murányi László Október közepétől csúcsforgalmat bonyolított le az ÁFOR, ugyanis a téli fűtési szezon kezdete és a mezőgazdaság őszi munkái lényegében egybeestek, és ez jelentősen növelte a keresletet gázolajból és tüzelőolajból. Naponta mintegy 18 ezer tonna kőolajterméket szolgálnak Id az ÁFOR telepein, töltőállomásain. A lakosság is jelentősen hozzájárult a téli tüzelőolaj-ellátásának biztosításához azzal, hogy már a nyári hónapokban beszerezte a fűté. si szezonban szükséges mennyiség 40—45 százalékát. November második felétől a csúcs- forgalom enyhülésére számítanak. Az ÁFOR műszaki és szer. vezési intézkedésekkel gondoskodott a téli tüzelőolaj-ellátás előkészítéséről. Megrongált közlekedési jelzőtáblák A MAYAD elégedett a minőséggel Vadkacsatelep a majsl ta IÁI jövedelmez a vadkacsatenyésztés A vadkacsa értékes valuta: akkor is, ha idelátogatva, hazánkban lövi le a nyugateurópai vadász, vagy ha mesterségesen felnevelve, a MAVAD révén jut külföldre. Mesterséges tartásuknak még sok a buktatója, nagy rizikóval járó fáradozás, de hazánkban már öt gazdaság próbálkozik ezzel. így a Hortobágyon, Orosházán, Balatonbereken, Kerekegyházán, valamint Soponyán immár 2—3 éve, több-kevesebb sikerrel. Az idei esztendő a kísérletezések után sok sikert hozott: Nyugat-Európában ízlésesen, szakszerűen csomagolva kerül a fogyasztókhoz, ilyen formában is kell a magyar vadkacsa, E nyártól a majsi Kossuth Tsz- ben is próbálkoznak mesterséges nevelésükkel. Miután nem sikerült a nagy mennyiségű házikacsájukat zökkenőmentesen, sőt gyakran sehogy sem értékesíteni, így vágtak neki a „vadkacsaüzletnek”. Most a Balatonnagybereki Állami Gazdaság, a Fejér megyei MAVAD, a Mezőföldi Állami Erdő. és Vadgazdaság szakmai tanácsai alapján vadkacsákat tartanak mesterséges körülmények között, tulajdonképpen a hajdani kacsaólakban, -telepen, és az ezekhez kapcsolódó 25 hektáros halastavakon, A nyáron 10 000 előnevelt, Soponyá- ról származó vadkacsával kezd. ték, az állományt tíz hétig nevelték, és ez alatt alakították ki o 6 ezres törzsanyagot, a többit már értékesítették a székesfehérvári MAVAD segítségével, A vásárlásba fektetett pénz gyorsan megtérült, hisz az egy kiló húsz dekás pecsenye- kacsák darabjáért a termelő- szövetkezet 50—60 forintot kapott. Az eladásnál szigorúak a kikötések, mert az így tartott kacsának valódi vadnak kell lennie, nemcsak küllemében, de húsának minősége, íze sem maradhat el a vadon élő és lőtt társáétól. A legfelső súlyhatár pedig nem lehet se több se kevesebb egy kiló húsz dekánál. Most még úgy tűnik, hogy az üzlet jó, a befektetés olcsó, ugyanis adva a régi telep, a régi tó, a védőkerítés is, a vadkacsa megeszi a majdnem kidobásra szánt ocsút, szemetes búzát, tört szemű kukoricát, csupán a tojatás alatt szükséges a legkitűnőbb tojótáp. Viszont kritikus korszaknak számít, amikor tojnak, amikor elszedik egy kacsa alól az átlag 10—12 tojást, hogy utána is tojik-e és képes-e a legideálisabb esetben február végéig már 60—80-at tojni. S ennek a zöme valóban ki is keljen és utána a háromhetes előnevelés szakszerűen történjen, minimális elhullással. Ezután következik, 10—12 hetes korig a tavi vagy az ól körüli tartás, a rengeteg ysztatás, mozgatás, hogy csak a kívánt súly maradjon meg. Varga György elnökhelyettes, Kemény Gyula főállattenyésztő és Steer Imre energetikus optimista, a jelenlegi hatezres törzsanyagot megduplázni akarják, már a mostani eredményekből kiindulva évente a tsz 100—130 000 pecsenye- kacsát kíván eladni a MAVAD. nak. Ez az éves terv később negyedmillióra emelkedik. A hangsúly most még a tenyésztésen van, ennek érdekében négyféle keresztezést próbálnak ki 12 változatban, hogy a legmegfelelőbb és legjobban továbbtenyészthető törzsállományhoz jussanak. A székesfehérvári MAVAD készséges, és a mostani első szállítmány után elégedettségét fejezte ki. A majsiak szerint a beruházás, sőt az „üzemeltetés” is nagyon olcsó: az egész vad- kacsatelepet jelenleg két asz- szony vezeti. Csuti J. Saját érdekük sem fontos? Közömbös tulajdonosok Érthetetlen: a pécsi Lvov. Kertváros lakóinak egy része egyáltalán nem kíváncsi arra, hogy mi történik környezetében, hogyan alakul annak a szövetkezetnek — a Kertváros Lakásfenntartó Szövetkezetről van szó — a jövője, ahol tulajdonostárs? Mi lesz a közös vagyonnal, mit sikerült elérni az utóbbi hónapokban annak érdekében, hogy ennek a nagyközösségnek gördülékenyebben teljenek a napjai? Vagy csak hogy egy, sokakat érdeklő témát említsek: hogyan lehet garázshoz jutni? A napokban részközgyűléseket szerveztek. Számos érdekes téma volt napirenden; többek között a szövetkezet gazdálkodásáról szóló beszámoló, egyesülés egy másik lakásszövetkezettel, a régi vezetőség lemondásának elfogadása, új igazgatóság, felügyelő bizottság választása. Az egyik részközgyűlés — a Kertváros újabb részén levő — zökkenőmentesen lezajlott. A másik? Nos, ez a körzet arról is híres, hogy az itt lakók — Viktória utca és környéke — sokat panaszkodnak. Legtöbbször jogosan. így azután várható volt, hogy ugyancsak parázs részközgyűlést kell levezetnie Búza Miklósnak, a szövetkezetét irányító hatósági megbízottnak. A meghívók 145 lakásba mentek el, s még arra is gondoltak a szervezők, hogy sokan nem tudnak majd eljönni. Ezért előre elkészített nyomtatványon kérték: ennek felhasználásával jelezzék az érintettek, ha a részközgyűlésen nem tudnak részt venni. Huszonhármán jöttek el. Minden hetedik embert érdekelt, hogy van-e asztalosa, vízveze-[ ték- vagy antennaszerelője a szövetkezetnek, akik megcsinálják a lakók által bejelentett hibákat. Minden hetedik ember volt arra kíváncsi, hogy ki lesz az új igazgatóság elnöke, érdemes-e a megválasztásra a jelölt, lesz-e gondnokság, mennyi a szövetkezet vagyona, hogyan áll a mérlege. Közismert, hogy a szövetkezet korábbi vezetősége nem tudott megfelelni feladatainak. Több mint kétezer lakás van itt, hatalmas feladatot jelent a zökkenőmentes irányítás. Ha ez még oly jó lett volna, akkor is lennének panaszok. Az utóbbi hónapokban hatósági megbízott vette át az ügyek intézését. Tanúja voltam erőfeszítéseinek, amit akart, azt nagyjából elérte. Új alapokon lehetett kezdeni a szövetkezet irányítását — illetve lehetett volna. Ha mindez érdekelné az előbb említett körzet lakóit. Valaki így fogalmazott: a szövetkezet tagjainak egy része nem tulajdonosnak, hanem bérlőnek tartja magát. Rossz bizonyítvány ez, de sajnos igaz. Mintha elfeledkeznének orról, hogy az ő magatartásuk határozza meg: mikor mennyi pénzt kell költeni a tatarozásra, a felújításra, a különböző berendezések javítására. Hogy a saját tulajdonukat rongálják — néha megdöbbentő nemtörődömséggel. Márpedig a szövetkezeti lakások esetében nin-: csen „állam-bácsi”, aki a zsebébe nyúl. Ez az itt la kők terhe — és felelőssége. Mészáros Attila Villany, távfűtés, szállítás Három kérdés számlaügyben Reklamációk és válaszok Az utóbbi időben több olvasónk nehezményezte, nincs teljesen tisztában az új áramszámlázási díjakkal, többen érthetetlennek tartják, miért számlázott októberben két hétre a PÉTÁV, mikor nem fűtött annyit, mint amennyit a fogyasztóknak fizetnie kellett. Mások pedig azt vették meglepetten tudomásul, hogy a Volán 12-es Vállalata drá. gábban szállítja ki a pb-gáz- palackot, a tüzelőolajat és o tüzelőt, mint korábban.. • Több reklamáció érkezett — kezdi Körmendi Kálmán, a DÉDÁSZ pécsi üzemigazgatóságának vezetője. — Azt mindenki tudja, hogy a háztortá. si célra használatos villamos energia ára megváltozott. A fogyasztókhoz eljuttatott tájékoztató a következőképpen fogalmoz: „Az új árakat első alkalommal az 1979. szeptember 30-a után leolvasott villamos energia vételezésekre kell alkalmazni.” Ami gya- korlotilag az augusztus-szeptemberi fogyasztást jelenti. A fogyasztók viszont úgy értelmezik, hogy a villamos energia ára szeptember 30-tól változott meg. Holott a központi rendelkezések értelmében július 23-tól kell számolni a megemelt villamos energia díjszabással. A legkörültekintőbben igyekeztünk eljárni, mikor állondó pénzbeszedőinken kívül mellékállá- súakat is foglalkoztattunk az óraállások leolvasására. Akiknél ezt nem tudtuk megtenni, pénzbeszedőnk levelező lapot hagyott hátra, kérve a fogyasztót, hogy jelentse be az óraállást. Akik ezt megtették, kartonjukra rávezettük a fogyasztásnak megfelelő értéket, akik nem, vagy később jelentették be — mivel számítógépes számlázás van vállalatunknál — helyszíni számlázással a fogyasztóval megbeszélve szedjük be az áramdíjat: de mindenképpen abból indulunk ki, hogy ez ne jelentsen hátrányt a fogyasztó számára. Az új tarifa szerint számfejtett első számlákat egyébként decemberben viszik mojd ki pénzbeszedőink.- A fogyasztókat több ízben tájékoztattuk már arról — mondja Fenyvesi József, a Pécsi Távfűtő Vállalat igazgatója —, hogy központi rendelkezés írja elő: a tárgyhónapban kell beszedni a fűtési díjat. Az előfűtés időszakában évről évre felmerül a kérdés, hogy még a hónap le sem járt, de díjbeszedőink már a számlával jelentkeznek. A fogyasztóknak semmiféle káruk nem származik ebből, hiszen a gyakorlatnak megfelelően a novemberi fűtési számlán jóváírjuk — tehát levonjuk — azokat,a napokat mikor a melegebb időjárás miatt októberben nem fűtöttünk. • A Volánnál dr. Virág Ká- rolyné főosztályvezető-helyettes elmondta, hogy a lakossági panaszok abból származhattak, hogy nem tudták: az Országos Anyag- és Árhivatal rendelete alapján július 23-tól felemelték a pb-gáz, a fűtőolaj, tanácsi rendelkezés szerint pedig a tűzifa és szén fuvarozási díját. Tehát a Volán a rendelkezéseknek megfelelően járt el. Távolmaradók a részközgyűlésről
