Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-31 / 299. szám

Az építők tartaléka V annak ilyenek, mert hi. szén — a leginkább ké­zenfekvő bizonyítékért nyúlva — 1979 januárja és augusztuso között a kivite­lező építőiparban a termelés — az előző év hasonló időszaká­hoz mérten — 1,6 százalékkal, . ám az egy fizikai foglalkozású­ra jutó teljesítmény négy száza­lékkal nőtt. Továbbá: valame­lyest szűkült a munkában levő építmények köre — 1978 augusz­tusához képest félezer darabos a mínusz — vélhető tehát: gyorsul az átadás. Mindezekre a magyarázat: a tartalékok egy részének hasznosítása. A közelmúltban zajlott le az építő- és az építőanyagipar or­szágos szervezési értekezlete. Ott a legtöbben úgy fogalmaz­tak: nincs külön termelés és kü­lön szervezés, ez egyetlen folya­mot, s ezért a tartalékok feltá­rása, kamatoztatása is ezen a módon értelmezendő. Kétségte­len: hosszú éveken át — a szo­rító igények miatt - az építő­iparban a termelésnövekedésre került a hangsúly. Napjainkban nem a mennyiségi fejlődés a lényeges, hiszen most és a kö­vetkező 'esztendőkben ennek mértéke egy-két százaléknál nem lesz nagyobb. A cél: a ko­rábbiaknál kisebb fajlagos rá­fordítások, költségek, rövidebb kivitelezési idő. A sok megbízás a cégek túlnyomó része számá­ra lehetőséget odott a váloga­tásra, a mindent megmagyará­zásra — tisztelet a kivételnek —, azaz a személyi és szervezeti fegyelmezetlenségre. Most megfordulóban a széljárás: a szűkebb mozgási terep szilár­dabb feqyelmet követel, elen­gedhetetlenné teszi a tervsze­rűbb munkát. Magasabbra kerül a mérce; van miért emelni. így például: 1971 és 1978 között meghárom­szorozódott az építőipar esz­közállománya, ám az egység­nyi állóeszközre jutó saját ter­melés értéke csökkent: romlott az eszközhatékonysáq. Bizonyos darutípusoknál, földmunkogé- peknél a munkarenden belüli állásidő aránya ötven százalék. Most o mérleg másik serpenyő­jébe helyezve egy tényt: kezde­ti lépések tapasztalhatók a vállalatoknál a nagy értékű gé­pek egymásnak történő ideigle­nes átadására s ezzel a foko­zott kihasználásra. Ez a kétar­cúság sok minden másban is meglelhető azon a bonyolult terepen, amit köznopian úgy nevezünk: építés. Tizenkét-tizenhárom százalé­kát adja a nemzeti jövedelem­nek az építőipar, amelynek ter­melése 1970 és 1978 között meqkétszereződött, s tavaly túl­haladta a 158 milliárd forintot. A látszatra száraz adatok mö­gött valójában az áll, hogy nincs olyan népgazdasági terü­let, ahol csak átmenetileg is nélkülözni tudnák az építőmun. kások keze nyomát. S mert ez igaz, a tartalékok ügye sem belső dolog, ami a szakma ke­retein belül marad, hanem össztársadalmi érdekeltséget magában hordó teendő. Ez ad valós felelősséget, ez közvetít nemes sürgetést. Von mire sürgetni. Vállalaton belül az egyes részlegeknél és a vál­lalatok között például rendkívül nagyok a hatékonysági, szerve­zési, teljesítménybeli különbsé­gek. A hetvenes években a ko­rábbiakhoz képest fordulat kö­vetkezett be: az építőipar ter­melésnövekedésének 97 száza­lékát a termelékenység emel­kedése fedezte. Ami fontos: a termelékenység és a bér gyara­podása egy úton, egy ritmus­ban futott. A népgazdaság egé­szén belül itt a legjobb a telje­sítménybérben elszámoltak ará­nya: a fizikai foglalkozásúak 85 százaléka ennek alapján kapja keresetét, s munkanormák sze­rinti bérhez jut minden száz fi­zikai állományú dolgozó közül 65. Ámde: még mindig hatal­mas tartalékok rejlenek oz egy­összegű utalványozás, az ún. minőségi prémiummal kombi­nált teljesítménybér, az önel­számoló brigádrendszer kiter­jesztésében, amikhez azonban — el ne feledjük — nélkülözhe­tetlen a folyamatos munka fel­tételeinek megteremtése. Indokolt remény: o túlkereslet csökkenése — némely területen megszűnése — egészségesebbé teheti a vállalati magatartást; rugalmasságuk fokozódását, változási készségük erősödését, kereskedelmi módszerek alkal­mazását — például: gépkölcsön. zés, anyagiaények összevont ki­elégítése — kényszerítheti ki. Ta­valy az átadott építmények át- laqos megvalósítási ideje ötven nappal — 1977-hez képest 15 százalékkal — csökkent. A leg­utóbbi három évben folyama­tosan mérséklődött az egy ház­gyári lakás tető alá kerüléséhez szükséges idő. Tény az ellenke­ző oldalról: csupán oz igazo­latlan hiányzások miatt egy ezer főnél többet foqlalkoztató vállalat egész évi munkaidő- alapja vész el! S zinte mindenütt jelentőse* a fölkínálkozó tartolékok, hiszen az egy munkahely­re jutó dolgozók számá­nak növelése — 1978-ban mind­össze 33 fő volt az átlag — éop- úgy lehetőség, mint az ipari épületek kivitelezési idejének — tavaly 515 nap az átlog, nem­zetközi összehasonlításban el­fogadhatatlanul sok — rövidíté­se. Az MSZMP Központi Bizott. sága egy esztendeje fogadta el az építőipor fejlesztésének fő irányait kijelölő határozatot, s az útmutatás leegyszerűsített, de igaz summózata annyi: jót s jól építeni. Amiből az azóta eltelt időben a korábbiaknál több példát láthattunk. A pél­dák jellemzővé tétele azonosít­ható a tartolékok értő kamatoz­tatásával. Veress Tamás Part- és kormány- küldöttség utazott Algírba Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság vezető tes­tületéinek meghívására Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésé­vel kedden párt- és kormány- küldöttség utazott Algírba a november 1-i forradalom 25. évfordulója alkalmából rende­zendő ünnepségekre. A kül­döttség tagja Rácz Pál, az MSZMP KB tagja, külügymi­nisztérium! államtitkár, Ko­vács Pál altábornagy, honvé­delmi miniszterhelyettes és Széphelyi Zoltán, hazánk algé­riai nagykövete. Az algériai nemzeti ünnep rendezvényeire ugyancsak el­utazott Vas János, a SZOT titkára és dr. Tihanyi Sándor, o Magyar Partizán Szövetség szociális bizottságának elnöke. H KGST laiYSzabású közös beruházása Felavatták a 750 kilovoltos távvezeték magyar szakaszát A formalinos üvegben elhe­lyezett borjúembrió csakúgy ér­dekes látvány, mint a szarvas- marha szemének metszete, a feltárt sertésszív, vagy a koca petefészke. Az állatsebészeti ügyességű preparátumok mellett rajzokon látható a bemutatott szerv életműködése is. Nem csupán anatómiai ismereteket lehet azonban szerezni a Szent­lőrinci Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola pályaválasztási kiállí­tásán, hanem például az iskolá­ban tanuló sütőipari szakmun­kások készítményeit, a mezőgaz­daságban forgalomba kerülő áruféleségek tucatjait, a tejter­mékek sokaságáról is fogalmat nyerhetünk. A kiállítás még csak egy hete nyílott, de eddig is már látogatást tettek itt a három szentlőrinci általános iskola, a pécsi Vámház utcai és a szigetvári általános iskola ta­nulói. Ezekben a napokban vár­ják a Baranya megyei Pálya- választási Tanácsadó munka­társait, tegnap pedig ottjár- tunkkor éppen az iskolában továbbképzésen résztvevő, (mér­A világ legnagyobb villamos- energia-rendszer egyesülését hozta létre a KGST-tagországok egyesített energiarendszerének és a Szovjetunió egységes ener­giarendszerének összekötésével a Vinnyica—Albertirsa közötti, 750 kilovoltos távvezeték, amely­nek avatóünnepségét kedden tartották a Nehézipari Minisz­tériumban. Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezetője nyi­totta meg az ünnepséget, amelynek elnökségében helyet foglaltak Marjai József és Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettesei, Simon Pál nehézipari és Soltész Ist­ván kohó- és gépipari minisz­ter valamint a távvezeték kö­zös beruházásában részt vevő külföldi szocialista partnerek: Bulgária, Csehszlovákia, Len. gyelország, a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Szovjet­unió küldöttsége és budapesti nagykövete, illetve képviselője, továbbá a KGST Titkárságának képviselője. Ott voltak az ün. népségén a nagy alkotás ter­vezésében, szervezésében és építésében közreműködő válla­latok, tárcák, társadalmi és tö­megszervezetek képviselői is. Simon Pál miniszter emléke­zett meg avatóbeszédében e nagyszabású közös beruházás­ról, amelynek építését 1974-ben, a KGST végrehajtó bizottság 66. ülésén határozták el az érin­tett országok kormányának kép­viselői. A 842 kilométer hosszú távvezetéket — amelyből 268 kilométer a magyar szakasz — a Szovjetunió és Magyarország építette meg, ugyanakkor Bul­gária, Csehszlovákia, Lengyel- ország és az NDK megfelelő áruk szállításával, illetve más távvezeték építésével vett részt a közös munkálatokban. A ma­gyar szakaszon, a 750 kilovoltos távvezetékkel egyidőben össze­sen 160 kilométer hosszú, 400 kilovoltos távvezetéket is kellett építeni Albertirsa és Göd, Győr és az országhatár, valamint Al­A Pécsi Kesztyűgyár központi gyáregységének és vállalati központjának mintegy 300 nyugdíjasat találkozón látták vendégül tegnap Pécsett, az Olimpiában. A nyugdíjasoknak színes műsorral is kedveskedtek a kesztyűgyár gazdasági, politikai és társadalmi szervei. Fotó: Erb János kiállítás Szentlörincen Új szakok indultak a mező- gazdasági szakközépiskolában nők továbbképzés keretében) tejházkezelők tekintették meg a kiállítást. A Szentlőrinci Mezőgazdasá­gi Szakközépiskola ügyes kezű diákjai magas színvonalú ön- képzómunkát végző szakkörei nem öncélú bemutatót rendez­tek, az iskolában ugyanis az elmúlt esztendőben és az idén is egy-egy* új szak indult, ame­lyek népszerűsítése különösen fontos. Az iskola hagyományos tagozatai közül a növényter­mesztő és állattenyésztő szakon már csak a második-harmadik és negyedik évfolyam működik. Helyébe az egy esztendeje in­dult állategészségügyi szak lép. Nem szabad azonban azt hinni, hogy itt csupán állat­egészségügyi középkádereket képeznek, hiszen a korszerű ál­lattenyésztő telepek szaksegéd­jeit, inszeminátorait, állategész­ségügyi és vágóhídi laborató­riumainak középszintű szakem­bereit képezik itt. A tanterv célja, hogy magasan képzett állattenyésztőket adjanak a mezőgazdasági üzemek számá­ra. Az idén indult először a me­zőgazdasági áruforgalmi szak, ahol a mezőgazdasági üzemek számára a raktározásban, el­adásban, árubecslésben, ügy­kezelésben jártas szakembereket képeznek, az itt szerzett képesí. tés csak érettségit ad ugyan, (szemben az állategészségügyi szakkal, ahol érettségit és szakmunkósbizonyítványt kap­nak), viszont a mezőgazdasági üzemgazdasági továbbképzés lehetőségeit biztosítja. Az iskola harmadik, még hosszú ideig működő szakán sütőipari szakmunkásokat ké­peznek a pécsi és a Baranya megyei sütőipari vállalatok számára. Az iskola 239 fő nappali tanulóján kívül 95 levelező ta­nulót is oktatnak Szentlörincen, míg a pécsi kihelyezett osztá­lyokban 130 fő a szakmunkások hároméves szakközépiskolájá­nak oktatási formájában tanul. L J. bertirsa és Martonvásár között, s egyúttal bővíteni négy transz­formátorállomásunkat A közel négy és fél év alatt, majd akkora volumenű nagy feszültségű hálózatfejlesztést hajtottak végre, mint amennyit az előző 20 év alatt összesen végeztünk. Kétoldalú megálla­podásunk alapján rendkívül sok segítséget nyújtott munkánk­hoz a Szovjetunió, a kutatási eredmények átadásával, a ter­vezéssel, a berendezések, gépek és anyagok szállításával. Pályaválasztási kiállítás a szentlőrinci mezőgazdasági szakközép­iskolában. Szokolai felv. Pályaválasztási Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés szo­ciális, kulturális és huma­nitárius bizottságában az emberi jogokkal kapcsola­tos napirendi pontok vi­tájában hétfőn felszólalt Erdős André, a magyar 'küldöttség tagja is. Beszé­dében hangsúlyozta: az ENSZ tevékenységét ezek­nek a jogoknak a mara­déktalan megvalósítása te­rén nem új szervek és in­tézményék létrehozásával, hanem az eddig hozott határozatok végrehajtásával lehet javítani. Jelenleg ép­pen azok az országok szor­galmazzák az ENSZ szer­kezetének megváltoztatá­sát, amelyek elzárkóztak az emberi jogok durva és tö­meges megsértését elítélő határozatok támogatásá­tól. A magyar küldött rá­mutatott, hogy az emberi jogokkal foglalkozó új in­tézményék létesítése elte­relné a figyelmet a lénye­gi teendőkről ezen a té­ren, és nem javítaná az általános politikai légkört sem. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXVI. évfolyam, 299. szám 1979. október 31., szerda Ara: 1,20 Ft ügyeskezü gyerekek muhkbi

Next

/
Oldalképek
Tartalom