Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-31 / 299. szám

I Dunántúlt napló 1979. október 31., szerda Véget ért a regionális művelődéstörténeti konferencia Kiadásra várnak a kutatási eredmények A tanácsülés napirendjén Komló város és a szénbányászat A vállalat segít a lakásépítésben és más gondok megoldásában 2 KGST­tanács­kozás Várnában A környezet- védelem ökonó­miai kérdései A környezetvédelem ökonó­miai kérdéseivel foglalkozó KGST-tanácskozásról, a bulgá­riai Várnából most tért haza dr. Szabó Gábor, a Pécsi Tu­dományegyetem docense, dr. Hajdú Zoltán és Varga Fe­renc, az MTA Dunántúli Tudo­mányos Intézetének munkatár­sa. A nemzetközi rendezvényt a Bolgár Tudományos Akadémia Környezetvédelmi és Környezet­újratermelési Tudományos Koor? dinációs Központja szervezte, hogy a KGST-tagországok szak­értői a környezetvédelem ezen, ez ideig meglehetősen elhanya­golt területén elért tudományos és gyakorlati tapasztalataikat összegezzék, megvitassák. Három fő témakört érintettek, így a környezetvédelem és a környezet-újratermelés irányítá­sának közgazdasági problémáit, a természeti erőforrások köz- gazdasági értékelését, valamint az ember környezetre gyakorolt hatásét, gazdasági és gazdasá­gon kívüli eredményeit. Hangsúlyozták, hogy a kör­nyezetvédelmi kérdéseket csak a biológiai, műszaki és a tár­sadalomtudományok összehan. golt együttműködése révén le­het és kell vizsgálat tárgyává tenni és egyben megoldani. Sajnálatos tény, hogy a társa­dalomtudományok, köztük a közgazdaságtudomány fejlődé­se e téren elmaradt más tudo­mányokhoz és a szükségletek­hez képest. Valamennyi KGST- országban csekély az ez irányú kutatóbázis és e tény is a megfelelő szakképzés szükség- szerűségét rendkívül élesen veti fel. A tagországok legfontosabb közös problematikáját a víz­minőség-védelem. ezen belül is a Duna és a Fekete-tenger ví­zének megóvása jelenti. Nagy sikerű előadást tartott dr. Szabó Gábor „A mezőgaz­dasági termőföld közgazdasági értékelésének módszertani alap­jai" címmel. Miért kevés a nyugdíjas ci­gány? Dr. Görcs László, a Baranya megyei Tanács cigányügyi al­bizottságának elnöke szerint a cigányok — részben élet­módjukból következően — ko­rán meghalnak. A leggyakrab­ban 50—60 éves koruk kö­zött ... Ez azonban csak az egyik oldala a jelenségnek. A másik: a munkavállalás rend­szertelensége. A kivételektől el­tekintve ma még mindig szo­rító gond, hogy egy-egy mun­kahelyen a munkaerő-vándorlás statisztikáját a cigány szárma­zású dolgozók „méhetnékje” rontja. A kivételek közé tartoz­nak a szakmunkások, ök már megállapodott, beilleszkedett embereknek mondhatók, s ép­pen ezért nem közömbös azt vizsgálni — mint ahogy tette ezt tegnap délelőtti ülésén az albizottság is —, hogy milyen módon lehetne a szakmunká­sok számát, arányát növelni a cigány származású munkavál­lalók között. Hogyan lehetne itt előbbre lépni? Mint nagyon sok eset­Általónos elégedettség tük­röződött a szakcióvezetők be­számolóiból: hasznos munkát végzett a tegnap délután vé­get ért kétnapos művelődéstör­téneti konferencia, amelyet a Baranya megyei Tanács mű­velődésügyi osztálya, a Ba­ranya megyei Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat dél-dunántúli csoportja rende­zett meg Siklóson. A két nap során közel nyolcvan előadás hangzott el. A rendkívül sokrétű témák bővebb kifejtésére, megvitatá­sára vajmi kevés idő jutott, de az elsődleges cél nem is maga a „konferenciázás" volt - mint ahogy ezt dr. Szita 'László levéltárigazgató meg­fogalmazta. —, hanem az elő­adások várható gyakorlati haszna. — Eddig is, a továbbiakban is arra törekszünk, hogy a megjelölt témakörön belül mindenki fórumot kapjon, sen­kit ne zárjunk el attól, hogy kutatási eredményeit másokkal megismertesse — mondta zá­róbeszédében a konferencia elnöke. A tanácskozást befejező ple­náris ülésen az öt szekcióve­zető értékelte a szekciókban elhangzott előadásokat. Ök sem kísérelték meg, mi sem vállalkozhatunk arra, hogy akár csak vázlatosan is kitér­A csütörtöktől kezdődő fogá­szati hónap lényegét a Buda­pesti Gyermekfogászati Klinikán tartott keddi sajtótájékoztatón dr. Tóth Pál egyetemi docens, a 35 országot számláló Gyer­mekfogorvosok Nemzetközi Szö­vetségének idén megválasztott elnöke ismertette. A Magyar Vöröskereszttel karöltve szervezendő esemé­nyekkel, felvilágosító munkával a foggyógyító orvosok elsősor­ban o szülőkhöz fordulnak: ide­jekorán kell kialakítanunk a gyermekek helyes táplálkozási szokásait a fogak egészséges fejlődése, megóvása érdeké­ben. Nem lehet elég korán, már a bölcsőben kell kezdeni a prevenciót. ben, itt is felvetődik az isko­lák, a munkahelyek, a külön­böző társadalmi szervezetek fe­lelőssége. Nem ártana azon­ban a problémás réteg, a ci­gányság oldaláról is megvizs­gálni: készek-e, érettek-e erre, van-e bennük akarás o beil­leszkedésre, a tanulásra, a mególlapodottságra. Egyértel­mű választ aligha adhatunk. Ezt éreztette az a tájékoztató is, amelyet az SZMT nyújtott a bizottságnak: mit tesznek a szakszervezetek a cigányság beilleszkedése érdekében? Visegrády Tamás, a megyei tanács munkatársa* érdekes előadást tartott a februárban rendezett, és a cigánygyerme­kek nevelésével-oktatásával foglalkozó nemzetközi tudomá­nyos tanácskozáson. Megálla­pításainak egyike: a szakma- választás indítékai között az anyagi megfontolás nem je­lentős. Sokkal inkább a műn­jünk a referátumok tartalmá­ra. Néhány cím felsorolása talán képet adhat arról, mennyire változatos témavá­lasztási lehetőséget kínált a még viszonylag homogén mű­velődéstörténeti kutatásterület is. Szó esett többek között a baranyai népoktatásügy török utáni, majd a 18—19. századi helyzetéről, a nemzetiségi nép­oktatás két világháború közöt­ti szervezéséről, a felszaba­dulás utáni iskolakörzetesítési törekvésekről, Pécs 19. századi zenei és színházi életéről, Za­la megye két évszázaddal ez­előtti közlekedési viszonyairól, a legújabban felfedezett fes­tett református templomokról, s a felsőfokú népművelő'képzés problémáiról. Hatalmas tény­anyag gyűlt össze a kutatások során, és feltétlenül üdvös volna, ha mielőbb megjelen­hetne az a kötet, amelyben a siklósi konferencia referátu­mait gyűjtik össze. Erre dr. Szita László és Brandstöt György is utalt, amikor a kon­ferencia célja és folytatása került szóba. Ez utóbbi egyéb­ként biztosítottnak látszik, hi­szen dr. Simonffy Emil, a Za­la megyei Levéltár igazgatója bejelentette, hogy 1981-ben Zalában tartják meg a kö­vetkező regionális tanácsko­zást.-h­A fogászati hónap alatt majd minden iskolába meghívnak fogorvosokat, hogy tartsanak előadásokat a szájhigiénéről, a fogmosás fontosságáról, a fogromlás megelőzéséről vagy éppenséggel orról, ha mór be­következett a baj, nem kell fél­ni az orvostól. A hónap során Pest megyében útnak indítanak egy vándorkiállítást a fogak ápolásáról, higiénéjéről: elő­adásokat szerveznek a művelő­dési házakban, ahol egészség- ügyi filmeket is bemutatnak: sokféle ismeretterjesztő kiad­ványt, plakátot is terjesztenek. Foglalkoznak fogászati témák­kal a kismama-klubokbon, a gyermekek körében közkedvelt „alma-klubokban” játékos ve­télkedőket rendeznek. katársakhoz való kapcsolat je­lenti a továbbtanulási szándék indítékát S ha ezen a ponton egy cigány származású fiatal­ember túljut, akkor jöhet szó­ba a társadalom kollektív fe­lelőssége: az ilyen emberekért már tenni kell, hiszen a ci­gányközösségekhez viszonyítot­tan egy magasabb rendű er­kölcsi norma hordozói lesznek, továbbíthatják azt korábbi kö­zösségük felé. A tanulók között egyébként sokan hagyják abba az isko­lát. (A cigány szakmunkásta­nulók esetében az iskolát ab­bahagyok 80 százaléka mór az első évben megunja az okta­tást .. .) A tehetséggondozás a megoldás egyik lehetősége. Igazából azonban a hazai kör­nyezet javulása hozhatna ered­ményt, s ennek bekövetkeztére — széles méretekben — még várni kell.- m. a. ­Szűkül a hiány­cikkek köre Ha kis mértékben is, de ismét szűkül a hiány­cikkek köre. A Keripar celldömölki gyára a kü­lönböző üzletberendezé­sek gyártása közben ke­letkező nagy mennyiségű vas- és fahulladék hasz­nosítását oldotta meg iiyen céllal. A hulladékok­ból olyan időlegesen vagy egyáltalán nem kapható cikkeket készít majd, nem is kis tételben, mint pél­dául a tolózárak, gyer- mékasztalok, és ülőkék, előszobafalak, telefon- és kalaptartók, parkett sze­gélylécek, húsvágódesz­kák stb. E cikkek készí­tésére külön üzemet ren­deztek be, s az ebben készült termékek bemuta­tására kiállítást rendez­ték. A kedden megnyílt tárlatnak már a megnyi­tóján jelentős rendelése­ket kapott a vállalat. Nincs még egy olyan város Magyarországon, ahol ennyi ideig érvényben lett volna a meglehetősen szigorú, másod­fokú vízkorlátozás, mint Mohá­cson, Bizonyára többen meglepőd­nek ezen, látszólag jogosan. Hi­szen itt folyik Európa egyik legbővízűbb folyója, a bal por­ton, a Mohácsi-szigeten pedig a termelőszövetkezet fennállása óta küszködik a belvíz okozta károkkal. A rejtélyesnek látszó ellent­mondás oko egyszerű: Mohács városa a tőle nem messze fek­vő Jenyei völgy kútjaiból kapta a jó minőségű karsztvizet. A kutak vízhozama azonban az utóbbi években aggasztóan csökkent, a Baranya megyei Vízmű Vállalat helyi üzemveze. tősége nap mint nap szinte bo­rotvaélen táncolt, hogy az ivó­víz ellátásban ne történjék ka­tasztrofális méretű kimaradás. Most már minden jel arra utgl, hogy fellélegezhetnek, el­sősorban a városi tanács és a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat közötti hatásos együttműködés jóvol­tából. Pontosan 1979. október 27-e, szombat 12 óra 45 perc­től megszűnt a krónikus víz­hiány Mohácson. Ettől kezdve ugyanis a vízkivételi műből szűrt, fertőtlenített Duna-vizet kapott a város. Igaz, egyelőre egyik szemük sír, a másik meg nevet a mohá­csiaknak. Mert nincs többé ugyan vízkorlátozás, a klóros íz ózonban szokatlan, s eleinte helyenként zavaros víz folyt a csapokból. (De legalább folyt, még az új lakótelepek házai­nak legfelsőbb emeletén is!) Az utóbbi probléma végleg megszűnik a vezetékek teljes átmosódása után, az elkerülhe­Komlón, az iparban tevékeny­kedők 66, míg az összes fog­lalkoztatottak 40 százaléka a Mecseki Szénbányák dolgozója. Joggal nevezték tehát jelentős­nek, a tegnap délután megtar­tott tanácsülésen azt a jelen­tést, amely a vállalat jelenle­gi helyzetéről, fejlesztési lehe­tőségéről adott tájékoztatót. A Morber János tanácselnök ve­zette tanácskozáson a Mecseki Szénbányákat Bogár József igazgatóhelyettes képviselte. Az előterjesztés a vállalat munkájára jellemző adatokon túl elemezte a bányaművelés tetlen klórozás is csak ótmeneti- tileg szokotlan. A Bátaszék felé vezető út mentén, nem sokkol a Csele patak után ott a DRW válla­latának vízkivételi telepe. Itt létesítették — nálunk szinte pá­ratlan gyorsasággal azt a gyorsszűrő rendszert, amely Pécs mellett immár Mohácsot is ellátja ivóvízzel. Mint Csonka Ferenc, a vállalat üzemigazga­tója elmondta, ez a létesítmény 4000 köbméter víz szolgáltatá­sára képes, jelenleg a város ebből 2500 köbmétert igényel naponta, A laikus vajmi keveset lát a hatalmas gépházban azonkívül, hogy mindenfelé csövek, tolózá­rak, tartályok, outónagyságú szivattyúk, a diszpécser terem­ben pedig vezérlőpultok, szám­talon jelzőlámpával. Az üzem­igazgató magyarázata nyomán azonban hamarosan világossá válik a víz útja a Dunától a la­kás csapjáig. A felszíni vízki­vétel után a derítőbe, majd klórozás utón ide, a hatalmas szűrőtartályokba kerül. Itt 1 mé­ter 30 centi vastag kvarcréteg válosztja le a még vízben levő lebegő anyagokat, az 1,1 méter vastag aktívszén-réteg pedig oz oldott szerves szennyeződé­seket fogja meg. Ezután az utó- klórozás következik, majd a két, 55 köbméteres tartályból két nagy teljesítményű szivattyú to­vábbítja a vizet a mohácsi há­lózatba. Mint Csonka Ferenc elmond­ta, ez a beruházás nem befo­lyásolja Pécs ellátását, azon­ban a jövő évben sorra kerülő második építési ütemben a de­rítő kapacitását is bővítik, ezzel véglegesen biztosítani tudják az egyenletes, jó minőségű ivó­víz-ellátást. K. Gy. gondjait, a gépesítési, auto­matizálási lehetőségeket, a műszaki fejlesztési célkitűzése­ket. A szociálpolitikai célok megvalósítására az elmúlt év­ben közel 50 millió forintot for. dítottak. Igen jelentős a mun­kásszállítás állandó javítása, hiszen Baranya és Tolna 130 helyiségéből érkeznek a dol­gozók munkahelyeikre. A Me­cseki Szénbányák fejlesztése gazdaságos, importmegtakarí­tást eredményez, ennek érde­kében a jelenlegi, évenkénti 470 ezer tonna kokszszén- koncentrátum mennyiséget a tervek szerint 1980-ra 670 ezer, majd 1990-re évente 900 ezer tonnára kell emelni. Ebben nagy szerep jut a komlói mély- művelésű bányáknak, amelyek termelési feladata, 10 év múl­va 20 százalékkal emelkedik a jelenlegihez képest A vitában hozzászólók ki­emelték, hogy a szénbányászat fejlődése tette lehetővé a vá­ros utóbbi években tapasztal­ható dinamikus fejlődését, amelynek része az ötödik öt­éves tervben a bányászok részé­re már átadott, illetve a még átadásra kerülő, összesen 1005 lakás. Szó esett azokról a támogatósokról, amelyekkel a vállalat segíti Komló egyéb gondjainak megoldását A szénbányászat jövője adott lehetőséget a következő napi­rendi pontban tárgyalt általá­nos városrendezési terv műszaki felülvizsgálatáról szóló jelentés­ben megfogalmazott, új, sikon- dai városrész kialakítására, ahol hosszú távon 4 ezer lakás fel­építésével számolnak, A tanácsülés az interpellációk­kal ért véget. Grünwald Géza A Belügyminisztérium közli: a rendőrség széles körű nyomo­zás során felderítette a Gyulai Károly rendőr- főtörzsőrmester sérelmére, 1979. július 10-én elkövetett emberölés körülmé­nyeit, s elfogta a bűncselek­mény tetteseit. Előzetes letartóz­tatásba helyezték a bűntett el­követésével alaposan gyanúsít­ható Soós Lajos, 36 éves gép­kocsivezető, többszörösen bün­tetett előéletű, vecsési, György József, 38 éves kocsikísérő, ugyancsak többszörösen bünte. tett előéletű, valamint Németh István, 20 éves gépkocsivezető, budapesti lakosokat és bűntár­saikat. A tárgyi bizonyítékok alapján a gyanúsítottak a bűn- cselekmény elkövetését beis­merték. A nyomozás adatai sze­rint a bűnöző csoport több, más súlyos bűntett elkövetésével is alaposan gyanúsítható. Az ügyben a rendőrség tovább folytatja a vizsgálatot. Október 30-án Békésen ki­sebb földrengést észleltek, amelyet az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet bu­dapesti obszervatóriumában a .szeizmográfok 13 óra 18 perc 56 másodperckor regisztráltak. A rengés nagysága előzetes becslés szerint mintegy 3-as méretű volt Richter-skálában, anyagi kárról nem érkezett jelentés. .imlofc nJ dovp Országos fogászati hónap Sikeres volt a próbaüzem Megszűnt a mohácsi ivóvízhiány A klóros íz még szokatlan Előzetes letartóztatásban a rendörgyilkosság gyanúsítottjai Cigány származású munkavállalók Miként lehetne növelni a szakmunkások számát? Földrengés Békésen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom