Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-01 / 269. szám

Leltározzák az ingatlanokat Egységes, állandóan naprakész nyilvántartás Harminchatezer beadvány Öszi-téli öltözetek így már tényleg szép lehet az ősz... Proksza László felvétele TRIT EX-választék „Szuperruha”, Apropó: nyakkendő! Felsőruházati cikkek a tengerentúlról tőbb mint egy évszázados nyilvántartás adatait is figye­lembe vették a földhivatalok szakemberei, mikor hat eszten­dővel ezelőtt megkezdték az egységes ingatlannyilvántartás készítését. Már ebből is érző­dik, hogy hazánkban meglehe­tősen elavult volt a telekkönyv- és az állami földnyilvántartás. Ezért is hozott a kormány ha­tározatot arról, hogy a korsze­rű, egységes nyilvántartást kell kialakítani, amely megbízható leltára lesz a nemzeti ingatlan- vagyonnak. E feladat végrehaj­tása — amely jövőre fejeződik be — igen bonyolult és nagy felelősséget rótt a földhivata­lokban dolgozókra. Baranyában több mint há­romszázharmincezer ingatlan van, amelyből ötvenezer a ter­melőszövetkezeti részarány és több mint tízezer szövetkezeti és öröklakást, továbbá üdülőt tartanak nyilván. Már ebből is érződik, milyen hatalmas mun­kát jelent szakmai kifejezéssel élve, a térképkészítés. Napjain­kig a megyében lévő ingatla­nok nyolcvanöt százalékáról ké­szült el az egységes és napra­kész nyilvántartás: mindössze Pécs első kerületében, továbbá hatvanöt baranyai községben nem végeztek e munkával a földhivatalok. A szerkesztés so­rán minden harmadik ingatlan­nál eltérés volt a tényleges ál­lapot, illetve a korábban felvett és nyilvántartásban szereplő adatok között. A földhivatal szakemberei sorra járták a ba­ranyai községeket, városokat és a helyszínen a tulajdonosokkal egyeztették az adatokat. Több mint százharmincezer tulajdo­nos közül mindössze hét száza­lékuk mulasztotta el azt a le­hetőséget, hogy maga is meg­győződjék ingatlanának nyil­vántartásáról, az esetleges ren­dezetlen ügyek helyszínen tör­ténő tisztázásáról. Ez azzal a következménnyel jár, hogy az új nyilvántartásba a korábbi ál­lapotnak megfelelő telekkönyvi bejegyzés kerül: a későbbi ren­Tájvédelmi körzetté akarják nyilvánítani a Villányi-hegysé­get, mely a Tenkes-hegytől a Templom-hegyig terjed, a köze­pén található a Fekete-hegy. Egyik legszebb része, a Szár- somlyói-hegy már régóta védett. A Pécsi Akadémiai Bizottság természetvédelmi munkacsoport­ja már felkérte a tudósokat, Vízből mindig is lehetett jó üzletet csinálni. Például így. Végy egy tehenet, fejd ki a te­jét, húzz fel a kútból vizet, löttyintsd a tejbe és add el a tejiparnak. Literenként kapsz ér­te legalább hat forintot. Elharapózott a tejvizezés. Az utóbbi hónapokban tejüzemeink harmincnál is több esetben ke­resték meg a Megyei Élelmi­szerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézetet — gyanús a tej. Az intézet laboratóriumában rend­re megvizsgálták a beküldött mintákat, az eredmények lesúj* tóak. Szinte mindegyikről kimu. tatták, rálöttyintettek a tejre, nem ritka az olyan tétel, mely­nek idegen víztartalma harminc, sőt ötven százalékos! Mindez nemcsak a háztáji tehéntartók turpissága, de a nagyüzemi gazdaságoktól felvásárolt tejek­ben is találtak idegen vizet. Jó üzlet hamisítani a tejet? Meghiszem azt! A tej literéért általában hat forintot fizetnek, de a nagyüzemi gazdaságoktól felvásárolt tejhez még állami juttatás is dukál, így literenként nyolc—kilenc forintra is kikere­kedik az ár. Ennyi pénzért már dezés viszont jelentős többlet- költséget jelent, nem szólva ar­ról, hogy a tulajdonosnak kell utánajárni ügyének. Megjegy­zendő, hogy az új nyilvántartás elkészítése az államháztartás számára jelentős kiadásokkal jár, hiszen egy hektárra vetítve átlagosan háromszáz forintba kerül az élethű térképek elké­szítése azon túlmenően, hogy bizonyos összeget a tulajdono­sok is fizetnek. Az új ingatlannyilvántartás­sal szemben alapvető követel­mény, hogy ne csak elkészíté­sének idején, hanem minden­kor egyezzen a valóságos hely­zettel, a tényleges állapottal. Ennek érdekében az ingatlano­kat érintő változásokat a tulaj­donosoknak be kell jelenteni, amit aztán átvezetnek az ingat­lannyilvántartásban. A most fo­lyó munka nagyságára jellem­ző, hogy például csak az elmúlt esztendőben harminchatezer beadvánnyal foglalkoztak a földhivatalok Baranya megyé­ben. Ennek ellenére előfordul, hogy a tulajdonosok egy része nem jelenti be a földhivatalnál a változást, ami azt eredmé­nyezheti, hogy a nyilvántartás elavulttá válhat. Megjegyzendő, hogy az állampolgároknak a változásokat saját érdekükben is harminc napon belül jelezni kell, ellenkező esetben annak elmulasztása bírságolást von maga utón. Melyek a leggya­koribb változások? Ezek közül néhányat, de a legfontosabba­kat soroljuk föl: az ingatlan művelési ágának megváltozása, név, lakcímváltozás, épület lé­tesítése vagy lebontása. 1972-ig hazánkban tulajdon­képpen kettős nyilvántartásban szerepeltek az ingatlanok: egy­részt a telekkönyvben, másrészt a földhivataloknál. Azóta meg­szűnt ez a párhuzamosság, egy­szerűsödött a nyilvántartás, amely az államnak, ugyanak­kor az ingatlantulajdonosoknak is előnyös. Salamon Gyula botanikusokat, ornitológu­sokat, geológusokat, bioló­gusokat, erdészeket, hogy minősítsék a területet, vagyis foglalják leltárba a védendő ér­tékeket. A madárszakértők sze­rint több értékes madár él itt, mint a törpesas, az egerész­ölyv, a kígyószölyv, valamint a gyurgyalag. igazán érdemes felhúzni a kút­ból a vizet. Mondanunk sem kell, a tejvizezés hamisítás, a hamisítás pedig, úgy tudom, bűncselekmény. Mindemellett nagyfokú lelkiismeretlenség, egészségkárosítás, ha meggon­doljuk, a baranyai falvak vizé­ben sajnos jócskán található nitrát, ami így belekerül a ba­batejbe is. A tejipar azt mondja, úgy­szólván teljesen kiszolgáltatott A szállítókat havonta, szúrópró­baszerűen háromszor ellenőrzik, s ha nincs meg a zsírmentes szárazanyag, s ezt előre nem jelzik, szankciókat alkalmazhat­nak, néhány fillérrel csökkent- hetik a literenkénti árat. To­vább mehetnek. Ha vizezésre gyanús a tej, mintát vesznek és saját költségükön megvizsgál­tatják a Megyei Élelmiszerel­Mit nekünk meteorológia! Elég, ha csak a divatdiktátorok szavaira hallgatunk, máris biz­tosak lehetünk abban, hogy az idén zord őszre és télre szá­míthatunk. A hideget nehezen tűrő nők szinte mindent ma­gukra húzhatnak, ráadásul egyszerre: ruhát nadrággal, ruhát tunikával, szoknyát nad­rággoi, sőt szoknyát szoknyá­val! Bizonyára szokatlan lesz ez az egymásfölöttiség, de a nők (vagy a férfiak?!) majd eldöntik, kell-e a nadrág és a szoknya együtt. . . Mindenesetre jó dolognak látszik, hogy a divattendenciá­kat irányítók első kézből ajánl­ják: ősszel, télen öltözködjünk puha, meleg, könnyű holmik­ba. De nemcsak azért, hogy ne fázzunk, hanem, hogy kö­vessük a divatot, ami úgy tű­nik, hogy ezen az őszön és té­len nem hoz alapvető formai változásokat. Sok jó tulajdon­ságot megőrzött az előző idő­szakból — nem annyira a for­mákat, inkább az összeállítá­sok módját és jellegét hang­súlyozza — és ezzel lehetősé­get adott a ruhagyáraknak, szövetkezeteknek arra, hogy a nyomában maradjanak. Mi, a TRITEX Kereskedelmi Vállalatnál néztünk körül azzal a céllal, hogy milyen őszi-téli holmikat vásárolhatnak a ba­lenőrző és Vegyvizsgáló Intézet­tel, s ha fény derül a fondor­latra, szabálysértési feljelentést tesznek. Vagyis a tejipar meg­teszi, ami megtehető, ám nem állíthat minden tehéntartóhoz és minden szállítmányhoz ellen­őrt Mi lenne a megoldás? Az ipari ellenőrzések fokozása, a szigorúbb eljárás és büntetés, nagyobb összegű bírságok. Ké­zenfekvő megoldás, ám csak tü­neti kezelés. Többet ellenőriz­zen az ipar? Ennek ellentmond, hogy a tejüzemek csak akkor kezdeményezhetnek szabálysér­tési eljárást, ha a pécsi intézet­nek megbízást adnak, s az ő szakvéleményük alapján bebi­zonyosodik, a tejet vizezték. Időtrabló művelet, amellett, hogy az intézet sem győz ele­get tenni az ilyen megbízások­ranyai, tolnai, somogyi vevők. A vállalat, amely három me­gye területének gazdája, már augusztus végétől folyamato­san küldte a női-férfi és gyer­mekkabátokat, -ruhákat a bol­tokba. Ám jelenleg is folya­matosan érkeznek a kisebb-na- gyobb tételek, és egy-két nap alatt ezek is az üzletekbe jut­nak. A TRITEX-nél látott női ruhák többségének közös jel­lemzője, hogy puha, könnyű alapanyagból készültek, nagy bőség űek. Ez a bőség azon­ban nem lépi túl az ésszerű­ség határait — pántokkal, övékkel lehet alakítani — és így egyáltalán nem kényelmet­len viselet. Megfelelő darabot is egyszerűbb találni, hiszen a bőség miatt elmosódnak az eddig szigorúan vett méretek. A ruhák színét tekintve most a szürkés-zöld, és a szürkés­kékre épül a divat színskála. Ezekkel illik harmonizálniuk a különböző — s meglehetősen nagy szerepet kapó —• kiegé­szítő ruhadaraboknak, illetve táskáknak, cipőknek. A férfiak öltözékében szin­tén a puha, könnyű anyagok­ból készített, finoman kidolgo­zott öltönyök, zakók a divato­sok. Olyannyira, hogy már megjelent a szuperpuha, úgy­nevezett „konstrukció” nélküli zakó, amely hanyagul elegáns nak. Mondhatnánk, akkor meg kell tagadni a tej átvételét, ha gyanús, vizezést sejtenek a csarnokosok, vagy a tejüzemek ellenőrei. Ezt viszont nem tehe­tik, a fennálló rendelkezések szerint az ipar köteles átvenni minden liter tejet. A kör bezá­rult. Mit lehetne mégis tenni? Meg kellene változtatni a felvásárolt tejek minősítési rendszerét, azt a rendszert, amely pusztán a zsírszázalékot és a mennyiséget helyezi előtérbe. Műszereket kellene vásárolni és elsősorban a tej fehérjetartalmát nézni, dí­jazni és következetesen ellen­őrizni. Ha pedig a fehérje hi- bádzik, megtagadni a tej átvé­telét. Miklósvári Zoltán és a réteges öltözködés lehe­tőségét megadva kényelmes bőségű. A zakó kiegészítője pedig nemcsak a megszokott „városi ing” és nyakkendő, ha­nem a sál, a kötött, bőr-, vagy steppelt mellény és így to­vább. Apropó: nyakkendő! — a keskenyebb lesz a divat! A férfiholmik divatszínei: a bar­na, a szürkés-kék és ezek ár­nyalatai, illetve a világos és sötét színek, melyek az öltö­zékben kiegészítő szerepet be­töltő holmik divatszínei. A gyermekruházati divatnak legfontosabb jellemzője a cél­szerűség. A lányka ruhák kö­zött sok az ingszerű, válltól húzott ruha, illetve újdonság a dupla húzott szoknya. A fiúk öltözködésében a rövid sport­kabátok, az alapruha-darabok. A TRITEX Kereskedelmi Vál­lalat, amely több mint kétszáz gyártóval áll kapcsolatban a hazai gyárak és szövetkezetek termékei mellett — választék- bővítés céljából — többek kö­zött Lengyelországból, Romá­niából, Mexikóból, Indiából is vásárol felsőruházati terméke­ket. A különlegesség azonban mégis hazai: valószínű, hogy év végére itt lesznek a diszkó­ruhák, amiket a Habselyem Kötöttárugyártói rendelt a TRITEX. Betakarító gépek bemutatója Baján Az ország több mint 200 mezőgazdasági szakemberé­nek részvételével rendezték meg Baján a kukorica- és bú­zatermelő, valamint a szálas- takarmány-betakarítás nagy teljesítményű gépeinek bemu­tatóját. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát mátéházi üzemében került sor a nagy érdeklődés­sel várt gépbemutatóra, üzeni közben tekintették meg a ven­dégek a nagy teljesítményű kukoricabetakarító-kombájnt, a W—50 Tornádó-műtrágyaszó. rót, az omerikai licenc alap­ján nálunk gyártott IH—10 77- es tárcsásért, az RZ—6-os szárzúzógépet a KLC 6R 40-es nagy teljesítményű ekesort, valamint a Rába által gyár­tott könnyű tárcsasort, amely 9,6 méter szélességben tár­csáz, és egy tárcsára 45,6 kg súly nehezedik. Sz. F. Mától egyszerűbb az építés­engedélyezési eljárás Mi építhető engedély nélkül? A mai napon lép életbe az a legújabb építésügyi és város- fejlesztési miniszteri rendelet, amely az építésengedélyezési eljárást tovább egyszerűsíti. A módosítás célja, hogy az épít­tető gyorsabban, a hatóságok beavatkozásának lehető legki­sebb mértékre szorításával va­lósíthassa meg építési szándé­kát. A rendelkezés legfontosabb előírásairól a napokban közle­mény jelent meg a lapokban; az alábbiakban a közvélemény által még nem ismert változá­sokról adunk tájékoztatást. Mától engedély nélkül léte­síthető épületek, építmények külsejének díszvilágítására szol­gáló berendezés; csak külön­álló kémények létesítése és ma­gasítása esik engedélyezési kö­telezettség alá; nem kell enge­délyantennák létesítésére, sport­telep is az építésügyi hatóság engedélye nélkül létesíthető (az építmények továbbra is enge­délykötelesek) ; a telken a te­rep szintjének csak olyan meg­változtatására kell engedélyt kérni, amely a csapadékvíz ter­mészetes lefolyását károsan megváltoztatja, vagy a szom­szédos ingatlanok használatát korlátozza; a telek határvona­lain és ezektől 3 m távolságon belül csak fél, a telek belsejé­ben pedig másfél méternél ma­gasabb támfal építése enge­délyköteles; az épület homlok­zatán emléktábla, dombormű, szobor vagy más faldíszítmény engedély nélkül helyezhető el. Az említett közleményben té­vesen jelent meg, s utólag he­lyesbítették azt a részt, amely­nek ismételt közlését fontosnak tartjuk: lebontható az építési engedély nélkül, bejelentés alapján felépíthető, vagy a 200 légköbméternél kisebb térfoga­tú, nem lakás céljára szolgáló épület, továbbá bármilyen ideiglenes jellegű, valamint bármilyen felvonulási épület, ha a szomszédos ingatlanok ál­lékonyságát nem veszélyezteti. A rendelkezés nyomatékosan leszögezi: továbbra is érvény­ben marad az az előírás, hogy az építési engedély és bejelen­tés nélkül végezhető építési munkákat csak a rendezési ter­vek, továbbá az általános ér­vényű, kötelező építésügyi és más hatósági előírások megtar­tásával, valamint a műemlék, műemlék jellegű, vagy városké­pi jelentőségű terület, műemlé. ki környezet műemléki jellegét és művészeti megjelenését érin­tő bármilyen építési munka ese­tében csak a műemléki hatóság által előírt módon és előzetes hozzájárulásával szabad végez­ni. Kitér az új ÉVM-rendelet a szakhatóságok közreműködésé­re. Megtiltja a rendelkezés ezek közreműködését az egnedélye- zési eljárásban, ha a kérelem az általános érvényű hatósági előírások, egyes területek — pl. természetvédelmi, tájvédelmi, műemlékvédelmi stb. — vonat­kozásában pedig a védettséget elrendelő, vagy a különleges feltételeket megállapító általá­nos érvényű határozatok alap­ján elbírálható. Szükségtelen a szakhatósági közreműködés akkor is, ha a követelmények az előzetes eljárásokban tisz­tázódtak. A KÖJÁL a jövőben csak közösségi létesítmények céljára, illetőleg munkahelyül szolgáló épület, vagy a kör­nyezetet szennyező hatású épü­let építése, átalakítása, vagy bővítése esetében működik közre. Az állategészségügyi ál­lomás és a bányavállalat szak­hatóságként való közreműkö­dése mától megszűnik az épí­tési eljárásokban. H. I. Hétfői ö Védett fesz a Villányi-hegység? Török Éva Kiderült, hogy a tej felerészben kút víz Végy egy tehenet és a kútból vizet Mit lehet tenni a tejhamisítók ellen?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom