Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-22 / 290. szám

A vasárnap krónikája A tegnapi csúcshőmérséklet kora délután 15,6 fok volt, 1,4 fokkal magasabb a szombati, nál. Csoda-e, hogy az őszi „kánikula" mozgásra csábítot­ta a hétközben elgémberedett lábakat. Sokan indultok gya­logosan, személyautóval a ter­mészetbe, a jó levegőre, az őszi színpompával csábító er­dőkbe. A Pécsről és a Buda­pest térségéből Balatonra in­duló személyvonatok kihasznált ülőhellyel indultak — tömeg­nyomor nélkül, kényelmesen le­hetett utazni. Harkány 3000, Szigetvár több mint kétszáz fürdővendéget csábított.-T» A Mecsek szép számmal hí­vogatta turistaútjaival, látni­valóival, csendjével a kikap­csolódásra vágyókat. A Vi­dám parkban 1120 látogatót fo­gadtak — a dodgem és az elvarázsolt kastély volt a sztár ~ az Állotkertet 906 felnőtt és félezer gyermek kereste fel. A tv-presszó forgalma erős köze­pes volt, a Dömörkaput meg­rohamozták délelőtt és ebéd­re, a délutáni forgalmuk sem hagyott alább. A Volán a 34- es járaton 8 kisegítő buszt in. ditott a Mecsekre, egyet pedig a 39/B vonalán a temetőig. Mit eszünk, mit iszunk, mit fogyasztunk reggelire? A Pécsi Kenyérgyárban a kora délutáni kova szólást, az este kezdődő dagosztást és sütést követően o három vonalon óránként 3000 kiló kenyér sült ki, óvá­ros reggelre több mint 36 má­zsát kért. A Temető utcai két üzemben a délutáni műszak­kezdésre három tucat ember jelent meg, hogy reggelire elfogyaszthassunk: 78 ezer kif­lit, 70 ezer zsömlét, fél tonna egykilós rozskenyeret, 2600 da­rab félkilós veknit, 2800 nagy zsömlét, a néhány száz zsúr- kenyér, kakaós és fonott ka­lács mellett. A Zsolnay utcai üzem reggelre 22 ezer túrós- táskát, 21 ezer nagykiflit és több tízezer pogácsát, ízes­táskát, kakaóscsigát, brióst és búrkiflit küld a boltoknak, a megrendelőknek. A Pécsi Tejüzem zacskós, kannás, baba- és 3,6 zsírszá­za lekos tejből majd 70 ezer litert, 6173 pohár iskolatejet, több mint 24 000 poharas tej- folt, 36 mázsa túrót küldött szét éjféltől, a poharas és fél­literes kakaó, a kefir, a hab­tejszín, a vaj, a sajtok meny- nyiségét nem is lehet felsorol­ni — mindenkinek jut. A ME- CSEKTEJ sem 'hagyja étien a tej- és tejtermék kedvelőit: 16 ezer liter tej, 18 mázsa I ro, 170 kiló krémsajt, kár fi sorolni, hoav mennyi tejföl, habtejszín és vaj hagyta még o kacsótai üzemet. A tegnapi jó idő és kikap­csolódás után a jó étvággyal elfogyasztott reggelit követően bizonyára iá kedvvel kezdjük a 43. munkahetet. Pécs: Keresztrejtvény-lejtő verseny Kaposvár:- Murányi ­□ Hétfői ladó csoportban Bartha Gyula budapesti versenyző bizonyult két hibaponttal, s 80 perccel. Második Kálnold Zoltán buda­pesti, harmadik pedig Farkas Gyuláné szombathelyi verseny­ző lett. A mesterfokúak versenyét hi- bopont nélkül és 56 perces eredménnyel Drelicska Attila (Pécs) nyerte. Második fry Pál, harmadik pedig Nagy Balázs budapesti versenyző lett. bl. „Az első írásos emlékek" sze­rint keresztrejtvény-fejtő versenyt legkorábban 1974-ben rendez­tek Pécsett, a KPVDSZ Műve­lődési Házban. Itt működik ti­zenegyedik éve a rejtvényfejtők klubja. „A pécsi a legerősebb klubok közé tartozik" — mond­ta a verseny előtt o zsűri elnö­ke, Tiszai László, a Füles című lap főszerkesztője. - Eddig mindig jól szerepeltek a verse­nyeken. De nemcsak jó fejtők, hanem jó rejtvényszerkesztők is vannak köztük, Drelicska Attila rejtvényeit a Füles is rendszere­sen közli. Tizenegy órára majd százan fizették be a nevezési díjat. Élesre fent radírok, hegyesre csiszolt ceruzák, összpontosított elmék várták a versenylapokat. Haladó és mesterfokú csoport­ban zajlott a verseny, mindenütt négy-négy rejtvényt kellett, le­hetőleg Kiba nélkül kitölteni. A mesterfokúnknak volt egy­egy „Olasz módra", „Megke­vertük”, „Fele hazugság” és „Számokból betűk" elnevezésű rejtvény, a haladóknak pedig egy-egy „Hármat egy csapás­ra”, „Ez is, az is”, „Van egy üres félórája?" és „Mindent bele” típusú. A szintidő két és fél óra volt, de számosán ko­rábban készültek el, főképp a mesterek közül. Egy-egy ilyen rejtvényfejtő­verseny olyan, mint egy Forma— 1-es autóverseny: egy évadban több van belőle, s aki összesí­tésben a legjobban szerepel, az kapja meg oz „Aranytoll"- ct. A vasárnapi versenyen ad­ták át a tavalyi év legeredmé­nyesebb versenyzőjének a jutal­mat: Páifalvi Zoltánnak, a Víz­ügy versenyzőjének. Az értékeléssel a délutáni órákban végzett a zsűri, esze­rint az országos verseny — hisz voltak itt Debrecenből és Sop­ronból is — legjobbjának a ha­Szekszárd: Amatőrök képei A szekszárdi Babits Mihály megyei Művelődési Központban Tolna megyei amatőr képzőmű­vészeti kiállítás nyílt vasárnap délelőtt. Lantos Ferencet, a Bu­dapesten élő neves festőművészt kérték fel a már hagyományos őszi amatőrkiállítás megnyitá­sára. A november 8-ig tartó ki­állításon nagyobbrészt tizen­négy fiatal mintegy félszáz mun­káját mutatják be. Balázs A. Gábor, Bayer Katalin, Borzavári István, a már nem fiatal, éret­tebb Feczer Ernő és Kákonyi István, Halász Károly, Lafferthon László, Pálinkás Gusztáv, Saáry Zoltán, Szabó Imre, Sörös Jó­zsef, Varga Ágnes, Varga Géza és Vincze Bálint szerepelnek grafikáikkal, főleg rajzaikkal, valamint festményekkel. A stílus­keresés eléggé szétágazó, erő­sen dominálnak a geometrikus elvont formák, tág teret adtak a kísérletezési kedvnek. Úgy tű­nik, hogy ennek ellenére semmi újat nem mutat a kiállítás, sőt az elnagyolt vázlatokkal mintha lejjebb szállították volna a mér. cét. Sajnos ennél többet vár­tunk ... A szekszárdi és kaposvári volánosok sikere Az elmúlt hét végén befe­jeződött országos vezetéstech­nikai, üzemanyag-takarékossá­gi versenyen, melyen az ország legjobb autóbusz, és teher­gépkocsi-vezetői vettek részt, szekszárdi és kaposvári siker született. A 7500 forintos első díjat Szenthóli István, a szek­szárdi 11. sz. Volán nemzetkö­zi különjáratának autóbusz- vezetője érdemelte ki, míg a második helyre Vigh Csaba, a kaposvári 13. sz. Volán fiatal gépkocsivezetője került. Nemzetközi gyermekszínházi hét Egyhetes nemzetközi gyer­mekszínházi találkozó kezdő­dött meg tegnap délután Ka­posvárott. A találkozót a So­mogy megyei Tanács kezde­ményezte és rendezi a nemzet­közi gyermekév jegyében, vá­laszt keresve arra a kérdésré, mit nyújt és mit nyújthat ko­runkban a színházművészet a gyermekközönségnek? A választ a meghívott négy külföldi és hat hazai hivatásos színház; a mintegy 10 amatőr Baranya élelmiszer- gazdasága Eszéken (Folytatás az 1. oldalról) szövetkezet. A szarvasmarha-, sertés-, juh- és lóönitatók tel­jes választékát kiállították. A pogányi üzemben készült ter­mékek elnyerték a szakembe­rek tetszését. Konzerviparunk standján egy hazánkban is ke­vésbé ismert vákuumzáras fe­dővel találkoztunk. A fedél ol­dala szinte hozzásimul az ujjakhoz, így nem olyan körül­ményes a felnyitása, mint a ha­gyományosé. A Boripari Válla­latok Trösztje is szolgált néhány újdonsággal: az újszerű üveg­formába töltött Mathias pezs­gővel, az alma- és meggypezs­gővel, valamint a Vadászver- mouth-tal. Jó érzés volt látni a borok kavalkádjában, hogy a kiváló villányi vörösborokat végre tényleg szép, ízléses cím­kékkel látták el. Közvetlenül a borok mellett oltóvesszóket és szőlőoltványokat is láthatnak az érdeklődők. A Pécsi Baromfifeldolgozó hűtőpultjában gyönyörűen cso­magolt mélyhűtött csirkék, pe­csenyekacsák, libamájak kelle­tik magukat. Az embernek szin­te vásárlási kényszere támad. Jugoszláviában is népszerű a horgászat, így bizonyára nagy keletje lenne az UNIVERZUM által forgalmazott DOVIT-CS nevű, ízesített, aromatizált hor­Nos, miután az én fodrá­szod ismereteim legfeljebb a fazékig és annak a pereme mentén végignyírt hojig ter­jed, nem szólok a tegnapi országos fodrász- és kozmeti­kusverseny szakmoi oldaláról. Megvallom, próbálták nekem magyarázni, mi miért szép, én azonban egyre az utca emberére gondoltam: ugyan, mikor menne ki ilyen hojjal az utcára sétálni? Annyi bi­zonyos, hogy oz immár ha- gyormjnyos Pécsi Kupa és Baranya bajnokság nekem sok újat mondott, többek kö­zött abban, hogy a sport­csarnokbon ennyi hajtincset egyszerre még nem láttam. A hangulat! Pazar volt! Fi­nom zene, finom illatok, szép hölgyek, kimért férfi- modellek. Az egyiket az utóbbiak közül meg is Fodrászok, kozmetikusok versenye kérdeztem, mióta csinálja ezt a különös dolgot, de mint féltékeny kotlós, mindjárt odaszaladt a modell — már­mint a frizura - készítője, egy fölöttébb csinos, ifjú fodrász­hölgy, és csillogó szemekkel ő kezdett el beszélni. Azért a fiatalembernek is jutott ideje szót kérni, el is mondta, hogy szerinte a feje a közép­mezőnyben van, látta mások pillantásaiból, és az én ked­vemért nem egy tizesért, de még ingyen is összeborzolná frissen „rittyentett” frizuráját. Azután jött a nők második menete! A sassoon előtt ugyanis valamilyen címen már készültek frizurák, szá­mos hölgy csószkált elmarad­hatatlan, lezserül öltözködő, de annál kakaskodóbb lo­vagja kíséretében a nézőkö­zönség között, hosszú ruhá­ban és olyan frizurákkal, hogy a természet nem produ­kálhat bonyolultabbat! Ha­juk széles hullámokban si­mult hol le, hol fel, hol a kettő egymásra, s a fényes zuhatagok úgy folytak körbe a hajukba rakott díszeket — toll, mütyür, ezüstháló —, mint a folyékony borostyán a teljesen ártotlap katica­bogarat. Annak idején. Ma már? Mondták szakér­tő felvilágosítóim, hogy ezek a korszerű vonalak. Szegé­nyes véleményem, miszerint a korszerűség és a praktikus­ság valahol párhuzamban áll, e frizuraköltményék esetében semmiképpen sem állta meg a helyét. Igaz, a női verseny­zők diplomatatáskákban — de mekkorákban! — hordoz­ták „konyhájuk” kellékeit, s ez mondjuk korszerű. Ám, hogy tanácstalanságommal nem voltam egyedül, rá egy példa: — Te — kérdezte vala­ki a társától mellettem —, ez felfelé van fésülve, vagy lefe­lé? Mire a válasz: — Hiszen még el sem kezdte fésülni... — mészáros — gászcsalinak. Ez minden csali­féleség készítéséhez alkalmas. Arról nem szól a fáma, hogy a DOVIT-CS a horgászszeren­csét is erősíti, mindenesetre ha a halak rákapnak ... Amikor a jugoszláv kiállítók parádéznak termékeikkel ná­lunk, mindig gazdag sörvá­lasztékot vonultatnak fel. Te­hetik, szomszédaink bővében vannak a sörgyáraknak. Külö­nösen Tuborg-sörükért irigyel, jük őket. A világhírű dán sört licenc alapján gyártják. Az eszéki kiállításon természetesen ott van a mi Pannónia Sör­gyárunk is, s most mindjárt megdobbanhat a szívünk — lehetséges, hogy a legköze­lebbi eszéki kiállításon már ők is kirukkolnak a Tuborggal. Az egész világon ismert márkájú sör gyártási jogát ugyanis megvásárolni készül a tröszt. Amint dr. Rugási Endrétől, a Pannónia Sörgyár igazgatójá­tól megtudtuk, a dánok meg­fordultak Pécsett is, s a Tu­borg gyártására ideálisnak ta­lálták o modern pécsi gyárat. Hogy aztán a tröszt végül rá­juk bízza-e a dán sör gyártá­sát, erről még nincs döntés. A pécsiek szíves-örömest vál­lalnák. Végezetül elismerő vélemény a vendéglátók részéről. Mí/o- van Ridar, a jugoszláv mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter a következő nyilatkoza­tot adta az eszéki kiállításról: —• Nem maga a kiállítás le­pett meg, hanem a kiállított termékek gazdagsága, amely egy nagyon fejlett mezőgaz­daságot és élelmiszeripart mu­tatott be kitűnően. A szomszé­dos Baranya megyét nem is­merem, de amit láttam, az azt erősítette meg bennem, hogy ott magas színvonalú mezőgaz­daság és élelmiszeripar talál­ható, jó szakembereik és szer­vezőik vannak. Örömömre szolgál, hogy ilyen jó együttműködés alakult ki Szlavónia és Baranya kö­zött. Ez elősegíti a tudomá­nyos és műszaki együttműkö­dést országaink között. Kitűnő példáját vezették be a tudo­mányos és o kishatármenti együttműködésnek, tovább fej­lesztik a jószomszédi kapcso­latokat. Ez egy szép hagyó, mány folytatása. Miklósvári Zoltán Roszprim Nándor és diákszínjótszó együttes több mint 30 produkciójával; neves előadóművészek (Havas Gert- rúd, Békés Itala, Sólyom Kati, Levente Péter, Váradi Hédi; a Tolcsvay-együttes, a Kaláka­együttes) önálló műsoraival, továbbá hivatalos szakmai ta­nácskozások segítségével kere­sik a rendezők az egyhetes ta­lálkozó rendkívül gazdag programjában. A hazai gyermekszínjátszást a Budapesti Gyermekszínház és a Mikroszkóp Színpad óvo­dásoknak szóló műsora, továb­bá a miskolci, a pécsi és a bé­késcsabai színház egy-egy előadása képviseli. A vendég­látó Csiky Gergely Színház a nyitó és a záró produkcióval vesz részt a találkozón. A meg­hívott külföldi együttesek: a Lipcsei Theater der Jungen Welt (NDK); a Prágai „Bolon­dok" Pantomim együttes (Cseh­szlovákia); az Aquilai Teatro deTStabile (Olaszország), va­lamint a Moszkvai Állami Ze­nés Gyermekszínház. Országo­san ismert amatőregyüttesek is fellépnek a találkozók prog­ramjában. Egyebek közt a pé­csi Bóbita bábegyüttes; a KISZ Központi Művészegyüttes út­törőszínpada; az Alföldi Gyer­mekszínpad (Debrecen), a Budapesti Gyermek Játékszín és mások. A bemutatók fő szín­helye a kaposvári színház és a Latinca Művelődési Ház, az önálló műsorok többségével az iskolákat, az óvodákat keresik fel a meghívott előadóművé­szek. Délután 4 órakor a zsúfolá­sig megtelt kaposvári színház­ban Tóth Dezső kulturális mi­niszterhelyettes megnyitó be­szédében utalt a gyermek és a művészetek rendkívül termé­keny kapcsolatára. A gyermek kivételesen fogékony a szín­padi hatásokra, a kaposvári fesztivál ennek az átérzett fele­lőssége jegyében jött létre. A minszterhelyettes köszönetét mondva a rendező szerveknek, Kcposvár színházának és kö­zönségének, amiért e találko­zónak otthont adott, az Állami Ifjúsági Bizottság és a Kultu­rális Minisztérium nevében megnyitotta az egyhetes ren­dezvénysorozatot. A megnyitó után a Kapos­vári Csiky Gergely Színház be­mutatta Carlo Collodi — Lit- vai Nelli Pinokkio kalandjai c. mesejátékát, Aser Tamás ren­dezésében. W. E. Nagykanizsa: Szakács- és cukrász- verseny Fogas Mámé módra. Ez az étel csak egyike volt annak a bőséges választéknak, amit tegnap délután Nagykanizsán a szakácsok produkáltak. Zala­egerszeg, Keszthely és Nagyka­nizsa egy-egy felszolgálója, szakácsa és cukrásza küzdött a versenyen, amelyet a KPVDSZ kulturális napok keretében a Zala megyei Vendéglátóipari Vállalat rendezett. A hangulat, a környezet fő­leg a laikusnak volt érdekes, mert itt minden akadt, ami szem-szájnak ingere. A verseny­zők egészen más szemszögből látták a helyszínt. A cukrászok sem valami édesded hangulatban készül­tek. Keményen megizzadtak, mire tortáik, süteményeik bemu­tatásra kerültek. És o szigorú zsűrinek a gyakorlat sem volt elég. Az ifjú szakmunkások emellett szakmai és politikoi is­meretekből elméletben is vizs­gáztak, mire kialakult a végső sorrend. S bár legtöbbet a ver. senyzők tonultak, az újságíró sem jött haza üres kézzel. Most már végre tudja, mi mindent kellene kapnia, ha vendégként tér be egy-egy egységbe. Gy. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom