Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-22 / 290. szám

Hajózást remélünk aPráván Tisztább lesz a folyó vize 120 millió árvízvédelemre 300 millió köbméteres üdülő-tó? Baranyában többet, országo­san kevesebbet emlegetett fo­lyó a Dráva. Sajátos helyzetét a közös érdekeltség határozza meg: bal partja — néhány kilo­métert kivéve — a miénk, a jobbpart szomszédainké, a jugo. szlávoké. Jövőjének alakulása, formálása így két nemzet ke­zében van. De tegyük gyorsan hozzá: a folyó szabta együtt­működés is egy mederben van — mint azt Hernádi Alajos, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgató­ság vezetője említette. Azaz közös az akarat, teljes az egyet, értés. öröm ezt hallani, különösen akkor, ha a Dráva szempont­jából rövidesen egy sorsdöntő lépés várható. Elkészült ugyan­is a Barcs illetve Gyurgyevác térségében épülő vízlépcső- rendszer terve — egy jugoszláv —magyar közös beruházási ja. vaslat — amelyet még az idén ki-ki az illetékes kormány elé terjeszt. S ha kedvező lesz a döntés, 1985 körül megkezdőd­het a nagy munka. Vízlépcső-miért? E 170 kilométernyi magyar területet érintő folyó megannyi gondja oldódhat meg e vízlép­csők megépítésével. A beruhá­zás nyomán egy villamos-erő­művet kapunk mi, egyet szom­szédaink, a tervek szerint 100— 100 megawattosat. A barcsi vízlépcső eredményeképpen a város feletti folyószakaszon 300 millió köbméteres víztározó ala­kulna ki. A vízre ipar telepíthe­tő, számíthat rá a mezőgazda­ság, otthont kaphatnak a kör­nyékbeli üdülni-strandolni vá­gyók; turista- és horgászpara­dicsom lehet. A tározó segítsé­gével szabályozni lehet a Dráva alsóbb és felsőbb szakaszainak vízállását, kedvező hajózási fel­tételek teremthetők. A drávai hajózás feltételei egyébként ma is megvannak: a parti hajózó jelek kitűzésével végzett a víz­ügyi igazgatóság, s jövőre az úgynevezett ,,úszó-jelek” is he­lyükre kerülnek. Itt van tehát a lehetőség és az alkalom a szállítási költségek nagymérvű csökkentésére, Dráva menti gaz. daságok. Csak még előbb kon­zultálni kell a MAHART-tal. Ugyanakkor árvízvédelmi szem­pontból is korszakváltást hoz e mesterséges rendszer, hiszen a tározó befogadja a többletet. Védelmi munkák Jelenleg már összefüggő ár. vízvédelmi rendszer — töltés — van a Dráva mellett, de ennek védőképessége nem minden ponton azonos. Az úgynevezett magassági biztonság nulla és másfél méter között váltakozik, s a töltések keresztmetszete, te. herbíróképessége sem azonos. A következő ötéves tervciklus alatt e különbözőségek kiegyen­lítése a feladat, s 120 millió fo­rintja van erre a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak. Ez elég arra, hogy a lényegi feladatokat megoldják, s ezzel biztonságo­san védjenek hatalmas mező- gazdasági területeket. Termé­szetesen — és itt ismét a bar­csi vízlépcső szólt közbe — a végső eredményt a vízlépcső megépítése jelenti, mert elké­szültével a védőgátak ereje ug. rásszerűen megnő. Ugyanis 60 centivel alacsonyabb gátak is elbírják a folyót, ha a víztározó szabályozó szerepe érvényesül. Evvel már ma számolnak az igazgatóság szakemberei, s a töltés-rekonstrukció, megerősí­tés során eleve 60 centiméterrel alacsonyabbra állították be a biztonsági plafont. Ha lesz víz­lépcső. megtakarítottunk jóné- hány forintot — és az ezzel járó fáradságot —, ha valami foly­tán elmaradna a beruházás, e 60 centis földréteget utólag is a töltésekre lehet rakni. Tisztább a víz A Dráva a nagy folyóink kö­zött a legtisztább. Természete­sen ez nem jelenti azt, hogy a szennyezők elkerülik, csak any- nyit, hogy kevesebb a terhe a Dunához vagy a Tiszához ha­sonlítva. De kaptunk egy biza­kodásra jogosító hírt is: az osztrák ipari szennyeződést Drá­vába vivő Mura, éppen nyugati szomszédaink kemény környe­zetvédelmi rendelkezései ered­ményeként tisztulni látszik, s ez a Dráva vizén is látszik. Kozma Ferenc Őszi turistaroham Gemencen Úgy látszik, hogy az októberi meleg napsugár utolsó simo- gatásót is igyekeznek kihasznál­ni a városi emberek. Az eltelt hét végén — pénteken, szomba­ton és vasárnap — az eddigi legnagyobb létszámban keres­ték fel a kirándulócsoportok Szekszárdot és a gemenci erdőt. A három napon át mintegy há­romezer előjegyzett társas ki­rándulót kalauzoltak a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal munkatársai, s lefoglalták előre a szálláshelyekét is. S az elő­jegyzetteken kívül más vendé­geket már nem fogadhattak, pedig akadt volna még jelent­kező szép számban. Sajnos, már hamar sötétedik, így sem a turistahajót, sem az erdei kisvonatot délután négy órakor már nem Indíthatják. Az országjáró csoportok jóval előbb lefoglalták a helyeket mindkét járműre erre a hét vé­gére. A vonatot napjában két­szer: 10,30-kor és 14 órakor, a kishajót háromszor: 10, 12 és 14 órakor indították. Elsősorban a szabadba vá­gyódó budapestiek és a na­gyobb vidéki városokból eljött társaskirándulók zakatoltak az erősen lombhullató vadonban, séta ha józtak a festői környeze­tű Sión és a Dunán. Szombaton pécsi és szovjet turistacsoport is odalátogatott. B. L. A módszer egyszerű és olcsó 1969. évi II. törvény 1. bekez­dés: „Szabadalmazható talál­mány minden olyan új, hala­dást jelentő műszaki megoldás, amely a gyakorlatban alkalmaz­ható”. „Bitotechnikai eljárás borjak ivararányának befolyásolására" — ezen a címen jegyezte be az Országos Találmányi Hivatal dr. Köcsky László és dr. Mészá­ros József szakállatorvosok ta­lálmányát, a szabadalmi jegy­zékbe. Olyan új találmányról van szó, amelynek bevezetése a szakemberek szerint sok száz millió forintos hasznot hozhat o népgazdaságnak. A bonyolult cím valami olyan újdonságot rejt, amelynek megvalósítása már több évtizede élénken fog­Pécsi zenész Japánban, a Lilli Marleenben A kana- zawai szép napok Kurachi professzor benyomott három tőt, és elmúlott az asztma Wien, Wien, nur du allein.., száll a bécsi dallam minden este a pécsi helyőrségi művelődési otthon éttermében. Kővári Vil­mos ujjai érzékkel szántják a harmonika billentyűzetét. Miköz­ben énekel, sokszor eszébe jut­nak a kanazawai szép napok, a Lilli Marleenben, ahol minden nap ugyanezeket a bécsi dalo­kat kellett játszania, miközben az asztaloknál sukiyakit fogyasz­tottak és rá sakit, melegített rizspálinkát, na és viszkit és tokajit hörpintettek az apró ter­metű, de vastag pénztárcájú vendégek. Talán csak zenész berkekben ismert, hogy Kővári Vilmos már kétszer is megjárta a felkelő nap országát. Most újra Japánba készül, az impresz- szárió értesítését várja. Zenekezdés előtt az étterem­ben beszélgettünk. — Egyáltalán, hogyan került ki Japánba? — A Törteli-zenekar játszott kint és ő írt nekem, eladtalak Japánban. Szerezz egy hege­dűst, kellene ide eredeti bécsi muzsika. Egy dúsgazdag japán ugyanis Kanazawában egy az egyben lekoppintott egy bécsi éttermet, a neve is: Heuriger Lilli Marleen. Szereztem egy pesti prímást, a Boross Lacit, az Interkoncerten keresztül kiküld. tünk egy magnószalagot és rög­tön jött a szerződés. Hatvanhat­ban és hatvanhétben hat-hat hónapot játszottam Japánban. — A legújabb élménybeszá­molóval még várni kell. Mégis, mondjon valamit Japánról és a Lilli Marleenről! — Ha élménybeszámolót akar, novemberben már hallhat egyet. Akkor jön haza Seres doktor, aki a pécsi egyetemen élettant adott elő, most ösztön, díjas Japánban. Ő meg is láto­gatott Kanazawában, három na. pig együtt voltunk. Hozott egy fél liter barackpálinkát, én meg jó magyar kajákat főztem. — Szóval, ugyanoda megyek, a Lilli Marleenbe — folytatta Kővári Vilmos. — Az étterem­ben minden Bécset idézi, az eredeti söröskorsóktól az én hímzett mellényemig, amit so­hasem tudtam hazahozni, bú­csúzáskor elkönyörögték tőlem a japánok. Drága hely, a Lilli Marleenbe gazdag középosz­tálybeliek járnak. Az étteremben A Lilli Marleen dúsgazdag tulajdonosa így búcsúztatta a magyar zenészeket. Jobbra Kővári Vilmos. a világ minden valamirevaló itala megtalálható, a skót visz- kitől a tokajiig. Magyaros éte­leket is felszolgálnak, a szaká­csok a tokiói Budapest Étterem szakácsaitól tanultak. Este hét­től éjjel egyig tartottunk nyitva. A japánok szeretik a zenét Táncolni nem táncolnak, csak a legvégső esetben, ha netán jól a pohár fenekére néztek. — Japán muzsikát is játszot­tak? — Igen, gyorsan, megtanul­tunk néhány népdalt és tánc­dalt, kottákat is vásároltam. Eddig itthon japán zenét még nem játszottunk, de azt Is sze­retnénk. Most alakítunk egy szalonzenekart, decembertől szeretnénk feltámasztani a sör­zenét, vasárnaponként a déli órákban is játszunk az étterem­ben. Akkor majd felcsendülnek japán dallamok is. — Mi volt a legnagyobb él­ménye odakint? Kővári Vilmos kicsit eltűnő­dött. — Hát... az asztmám. Ti­zennyolc évig kínozott, alig tud­tam menni az utcán, fulladoz­tam. Japánban akupunktúrával meggyógyítottak. Kurachi pro­fesszor ... — Nagy sztori! Ezzel kellett volna kezdeni. Hogyan jött ösz- sze a professzorral? — Kurachi professzorék Bu­dapestre készültek, belgyógyász kongresszusra. Tudták, a Lilli Marleenben magyar zenészek vannak, a professzor megkere­sett. Készítettem neki egy kis német—magyar szótárt, a leg­szükségesebbekkel, s adtam neki száz forintot, menjen el Pesten a Dunakorzó Étterembe, ott ezért a pénzért megvacso­rázhat, megihat rá egy üveg bort is, keresse Boross Géza prímást, Boross Laci öccsét. Képzelheti, Géza milyen döb­benten nézett, amikor beállí­tottak hozzá a japánok és név szerint őt keresték. Amikor Ku­rachi professzor visszajött Pest­ről, meghívott magához. Nincs-e valami panaszom? Mondtam, nem tudok kigyógyulni az ászt. mából. Jöjjek be másnap reg­gel kilencre. Bekente valamivel a vállgödröm tájékát és benyo­mott három tűt. Egy óra múlva kiszedte, és azóta kutyabajom. Miklósvári Zoltán lalkoztatja az állattenyésztéssel foglalkozó szakembereket a vi­lág minden részén. Dr. Köcsky László, a Dél-du­nántúli Mesterséges Terméke­nyítő Állomás szaporodásbioló­gusa így foglalja össze a talál­mány lényegét: — Szinte valamennyi állatfaj­tánál nagy jelentősége van a haszonállat nemének. így igaz ez a szarvasmarha-tenyésztés­ben is. Az intenzív tartási viszo­nyok közepette egyre inkább elkülönül o két fő tenyésztési irány: a húshasznosítás, illetve a tejtermelés. Húshasznosítás­ban a bikaborjak, míg a tejter­melő gazdaságokban (főként a tisztavérű és keresztezett hol- stein-fríz tenyészetekben) oz üszőborjak születése lenne kívá­natos. A háztáji gazdaságok jó része is szívesebben foglal­kozik bikaborjakkal, hiszen a bikahizlalás kisebb ráfordítás­sal — egyszerűbb épület, keve­sebb gondozás — mellett hama­rabban megtérülő hasznot je­lent. — Gazdag állattenyésztési hagyományokkal és tapasztala­tokkal rendelkező országokban sok kutató igyekezett már meg­találni a születendő borjak ne­mének befolyásolás módját. Ha az arányokat sikerül elmozdí­tani az 50—50 százalékról, ak­kor ugyanis már jelentős hasz­nokat hoz ez a gazdaságok­nak. Születtek is bizonyos ered­mények, eltérő -takarmányozás­sal, illetve a különböző kromo­szómákat tartalmazó ondósej­tek manipulációjával. Ezek a beavatkozások azonban nem voltak sem egyszerűek, sem kel­lően hatékonyak, s ugyanakkor különböző biológiai károsodá­sokat is előidéztek. — A mi módszerünk nem je­lent durva beavatkozást a ter­mészetes folyamatokba^ Hosz- szas és alapos kísérletsorozot után megállapítottuk, hogy a peteleválás időpontjának köze­lében bekövetkező megterméke- nyüléseknél inkább bikaborjak, míg az ettől távolabbi időpon­tokban történő fogamzásoknál többnyire üszők születnek. Ugyanakkor egy bizonyos hor­monnal befolyásolni tudjuk a peteleválás időpontját is. Sza­badalmunk ily módon alkalmas arra, hogy egy nagy gazdaság­ban bármelyik irányban akár 2:1 arányban is eltolja a szü­letendő borjak nemének ará­nyát. A módszer egyszerű és ol­csó. A beavatkozás okozta plusz még a 20 forintot sem éri el. Nagyüzemi körülmények között és különösebb szakképzettség nélkül is sikerrel alkalmazha­tók, mint ezt kísérleteink bizo­nyították. A hazánkban most folyó ge­netikai és tenyésztési progra­mot az új találmány bevezetése akár 5—6 esztendővel is meg­gyorsíthatja. Jó lenne, hogy ha a nagyüzemek is felfigyelnének az új szabadalomra. Ők segít­hetnek abban is, hogy külföldön is védett legyen a jelentős ha­szonnal kecsegtető találmány. E. A. A bajai városközpontot a Petőfi- szigettel összekötő bauxitce- mentből készített híd teherbírá­sa már nem megfelelő. Ez tette szükségessé annak az új hídnak az építését, amelyet előrelátha. tóan 1981-ben adnak át a for­galomnak. A Kamarás-Duna- ág felett átívelő új híd 116 mé­ter hosszú és 12,4 méter széles lesz. Jelenleg a pillérekhez szük­séges 36 db egy méter átmérő­jű és 11—36 méter hosszúságú vasbeton cölöpök lesüllyesztését végzi a Hídépítő Vállalat Pécsi szakember szabadalma Kívánságra üsző- vágy bikaborjú születik

Next

/
Oldalképek
Tartalom