Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-21 / 289. szám

DN HÉTVÉGE 6. MŰSORAJÁNLAT 1979. OKTÓBER 21. Pécsi színészházaspár a képernyőn Lehet-e Pécsnek olimpikonja? NAGY CÉLOK - MINDEN­NAPI FELADATOK címmel kez­dődik műsor hétfőn 17.15-kor. Három riporter: Nógrádi Er­zsébet, Kovács.Imre és Müller István három helyszínről szá­mol be három brigád délutá- nos műszakjáról. Hogyan válik hasznossá egy nap munkája a folyamatban, amelyet kong­resszusi és felszabadulási mun- kaversenynek hívunk. A vála­szokat a szabad őszi ég alatt az építők, valamint a Zsolnay és a kesztyűgyári munkások adják a. kapcsolásos, helyszíni közvetítés keretében. A ZENÉLŰ DÉL-DUNÁNTÜL Októberi száma már a megkez­dődött hangversenyévadról ad hírt, visszatekint együtteseink nyári programjaira, bemutatja o barcsi zeneiskolában folyó munkát, oz évforduló-naptár­ban pedig Liszt Ferenc pécsi hangversenyére emlékeznek.- Az októberi SPORTMAGA- ZIN-ban többek között nem­csak' búcsúztatjuk az NB I-bői kiesett PMSC-s női kézilabda, csapatot, de a miértre is ke­ressük a választ. Féldiejéhez érkezett a labdarúgó NB I. őszi szezonja: Hogyan áll a PMSC és a PVSK szénája? Egy év múlva ilyenkor már csak em­lék lesz a moszkvai olimpia, amelyre most még csak készü­lődnek a világ sportolói. Mi sportösszeállításunkban a pé­csi, baranyai realitásokat vet­jük össze az olimpiai mércék­kel: lehet-e olimpikonja a Me- csek-aljának? — mondta pén­teki műsoráról Kovács Imre. Ugyancsak ő szerkeszti — So- mogyvári Valéria társaságában — a szombaton adásra kerülő: ÁLLAMI THÁLIA című műsort. Harminc évvel ezelőtt ugyanis ezen a napon tortotta első előadását Pécsett az államo­sított színház. Móricz Zsigmond Úri muri című drámáját adta elő a társulat. Milyen volt az államosítás előtt a vidéki szí­nész élete, mit jelentett az új színházi modell? - erről ér­deklődnek a műsor riporterei Pécsett és a fővárosban azóta nagy nevű színészeknél. A keddi szerb-horvát nyelvű ifjúsági műsorban Filákovity István bemutatja az ország egyetlen olyan jellegű közép­iskolai intézményét, amelyben 130 nemzetiségi fiatal tanul anyanyelvén. Csütörtökön a versendi pincesoron készült ri. port hangzik el. Filákovity Branko szombati összeállításá­nak címe: Tengernyi kukori­ca... Vasárnap „A barátság hullámhosszán” címmel a Belgrádi Rádió és a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának közös műsorát közvetítik. Aparhanti hétköznapokról szól Gráf Vilmos keddi német nyelvű riportja. Szerdán Heté- nyi Árpád az egyetemisták, fő­iskolások szabod idejéről ér­deklődik. Kinek az olvasás, ki­nek a diszkó, kinek a mozi tölti ki a szabad idejét. Vajon a felsőoktatási intézmények hallgatóinak mik az igényei a szabad idő eltöltését illetően, az igényeket mennyiben elé­gítik ki a város és a különbö­ző intézmények nyújtotta lehe­tőségek? — erre ad választ a riport. Gráf Vilmos csütörtöki riportját a kukorica-betakarí­tásról készítette: az eredmé­nyekről, fajtaválasztásról, ter­melési rendszerekről, szárítás­ról, tárolásról és a minőségről beszélnek a riportműsorban. Sorokban ÚJ KÖNYVEK: Bökény István: Kézikönyv a la­kásokról. Cazotte, Jacques: A sze­relmes ördög. Germanus Gyula: Az arab irodalom története. Kis­dobosok zsebkönyve 1979—1980. Krizsaneczné, Németh Edit: Já­tékos gyermektorna. A Mecsek turistatérképe — 1979. Péter Ka­talin: A magyar romlásnak szá­zadában. Magyar História soro­zat. Kampis Péter: Orr-ügy. Ra- gyiscsev, Alekszandr: Utazás Pé- tervárról Moszkvába. Szabó Lő­rinc: Tücsökzene. Tamási Áron összes novellái. I—II. kötet. HANGVERSENY: Október 24-én 19 órakor a Szé­kesegyházban (összevont bérlet) a Pécsi Filharmonikus Zenekar hangversenye. Vezényel: Mark Ermler (Szovjetunió). Közreműkö­dik: Gyermán István — hegedű. Október 26-án 19.30 órakor a Liszt-teremben „B" Mesterbérlet Mihail Homiker — gordonka — és Anton Ginzburg — zongora. Beethoven-est. KIÁLLÍTÁS: Október 26-tól november 26-ig Fürtös György kerámTlcusművész kiállítása a Pécsi Galériában — Színház tér 1-ben — tekinthető meg. Megnyitó: október 26-án 16 órakor. Közreműködik: Kircsl László oboaművész. KPVDSZ MŰVELŐDÉSI HÁZ programja Október 27-én 18 órától Tánc­ház. Házigazda: a Baranya táncegyüttes. Program: magyaror­szági és balkáni délszláv táncok. — Néhány éve a Magyar Te­levízió már készített egy filmet Latinca Sándorról, amikor is színész elevenítette meg Latin­ca alakját. A pécsi stúdió dokumentumjátékának készíté­sekor nem ezt az utat válasz­tottuk -, mondja Füzes János, az október 27-én 15.45-kor be­mutatandó film dramaturgja. A mi történetünk két évvel Latin­ca halála után, 1921-ben ját­szódik, amikor az özvegy per­újrafelvételt kért férje ügyé­ben. Latinca özvegyét Krasznói Klári, a Pécsi Nemzeti Színház művésznője — újabban lírai, finom hangvételre váltott szub- rettje — alakítja a filmben: - Nagyon szép és izgalmas feladat volt számomra ez a szerep. Nemcsak azért, mert a forgatás idején a színházban operettet játszottam, ez a film beli szerep pedig egészen más világ, hanem azért is, mert a színpad és a tévé, két dolog. A filmben sokkal visszafogot­tabban, kis gesztusokkal kell kifejezni magunkat, s ezt ta­nulni, gyakorolni kell. Vidéki színésznek, különösen ha az il­lető elsősorban szubrett, erre a tanulásra nem sok lehetősé­ge van. Szerencsére az itteni tévés kollegák nagyon sokat segítettek, nagyon jó volt ve­lük dolgozni. Régen tapasztal­tam ilyen légkört, mint itt, ahol együtt örültünk, ha vala­mi jól sikerült. Számomra ez a prózai szerep külön öröm, hisz a színházban jóformán csak énekes-táncos feladataim van­nak. . A dokumentumjátéknak klasz- szikus értelemben vett főhőse érthetően nincs. Van viszont egy központi figura, aki mint­egy a cselekmény mozgatója. Ő az ügyvéd, akinek szerepét B. Nagy Tibor író-rendező Me­lis Gáborra osztotta. — Szinte rezzenéstelen arc­cal, hosszú ideig majdhogy­nem vélemény nélkül kellett jelen lennem — emlékezik visz- sza Melis Gábor. — Éppen ezért volt nagyon nehéz fel­adat, hisz történelmi szituáció­kat „illusztráltam". Kicsit sze­mélytelen figurának tűnik az ügyvéd, kérdései is szárazok, tényszerűek. Az első pillanat­ban még visszautasítja az öz­vegy megbízását, az utolsó je­lenetben viszont' már vállalja az ügyet. A teljes negációtól a Latincával történő azonosu­lásig kellett megrajzolnom az ívet, s hogy ez végül sikerült-e, azt majd csak a nézők dönt­hetik el. Ambrus György Húszéves a Magyarországi Nemzetiségek Központi Táncegyüttese, amely a Központi Délszláv Együttesből fejlődött ki. Az ő táncaik, történetük szerepel a Nas Ekran műsorában, melyet az Unser Bild- schirmmel együtt október 24-én 18.55-kor láthatnak a nézők a má­sodik műsorban. (Fotó: Bárány Györgyné) A Magyar televízió ismét bemutatja a Hunyadi Sándor Vörös- lámpás ház cimű novellájából készült Egy erkölcsös éjszaka cí­mű Makk Károly rendezte filmet. Képünkön két lány abból a bi­zonyos házból: Carla Romanelli és Sunyovszky Szilvia. A vetítés október 27-én, szombaton este 20 órakor kezdődik. .IFJÚSÁGI HÁZ: Október 23-án 19 órakor Jákó Balázs kvintettjének koncertje. Bürger Miklós — zongora, Jákó Balázs — bőgő, Földesi Csongor — dob, Zoltán Béla — trombita, Borissza Géza — fuvola, gitár. Október 27-én 18—22.00 óráig Éliás Gyula diszkózik. 28-án 18—1 22.00 óráig a Szélrózsa Klub programjában Pannónia Rajzfilm­est. Vendégek: a IV. és Vili. műterem alkotói. Házigazda: Mu- zsay András előadóművész. MOHÁCS: Október 24-én 16 órakor a „Junge-Welt" NDK gyermekszin- ház vendégszereplése a Bartók Béla Művelődési Központban: „Ein neues Hemd für den Wind" c. darabbal. 24-én 18 órakor Kelle Sándor festőművész kiállításának megnyitója a Kossuth Fimszínház emeletén. Közreműködik: a Pécsi Építők Madrigál Kórusa Jandó Je­nő vezetésével. Kiállítás megte­kinthető naponta: 10—12 óráig és 16—19 óráig. KOMLÓ: Október 22-én 17.30 és 19.30 Operaénekesnő operettben énekelt szerdán este, másfél héttel korábban, mint saját műfajában, a Pillangókisasz- szony premierjén bemutatkozik. Pusztaszeri Emília, az operett lírai világában szokatlan, rob­banékony, Carmen-egyéniségű Szilviát alakított a Csárdáski­rálynő 17-i előadásán. Ezzel a sok szereposztásos — az egyé­ni premierek januárig tartó sorával izgalmassá vált —Kál­mán Imre-műben, legalábbis az eddigi szereplők közül, az első olyan énekes mutatkozott be a pécsi közönségnek, aki­nek hangja mindig átjött a zenekaron. Nem volt szükség Károly Róbert tapintatos, az egész produkció közös érdekét szolgáló, pianóba hajló ve­zénylésére, nem volt baj, hogy a rendező Kazán István szín­padképében Szilvia hátrébb állt — meleg színű, ám erős szopránja uralta az előadást. Pedig — a sok szereposztás miatt kényszerű módon — ez a pálya elején járó fiatal éne­kesnő tizedannyi próbát sem kaphatott, mint a premier­szereposztás szerencsés része­sei. Pusztaszeri Emília, a Pécsi Nemzeti Színház operaegyütte­sének új tagja. Jövő vasárnap mutatkozik be Puccini: Pil­langókisasszony című zenedrá­májában, melyben Pinkertonnét énekli. De honnét jött, hol ta­nult Pécs új operaénekesnője? — Előbb Szegeden Lamberg Rózsa koloratúrénekesnő volt az énektanárom és korrepeti­torom, aki jól ismerte az ope­raműfaj fortélyait. Néhány vi­déki év után a Fővárosi Ope­rettszínház tagjaként Szőnyi Ferencnél tanultam tovább, aki kemény, kitartó munkára, aka­Kertész Gyula Erkel-dijas érdemes művész rendezésében mutat­ják be a Pécsi Nemzeti Színházban Puccini: Pillangókisasszony című operáját. A zenedrámát Breitner Tamás, illetve Hirsch Ben­ce vezényli. Csocsoszánt Eszéki Zsuzsa (képünkön), Pinkertont Al­bert Miklós énekli, Suzukit kettős szereposztásban alakítja Kővá­ri Anikó és Benei Katalin. Pinkertonné: Pusztaszeri Emilia, Sharp­ies pedig Nagy Gábor. raterőre és ügyszeretetre ne­velt. Ezzel hitemet, akaraterő­met erősítette meg. így sajátí­tottam el az operaéneklés em­beri feltételeit is. Máskülön­ben sok mindent játszottam: például Kaposvárott Kormos ístván rendezésében a „Trójá­Olsavszky Éva mellett. Pécsi próbaéneklésén a Varázsfuvo­lából az Éj királynőjét énekel­te. Erejét persze nem váltja aprópénzre, mert hangja a ze­nés színpad legértékesebb mű­fajában, az operában él iga­zán. A Csárdáskirálynőért nyil­ván nem mindig adja fel az Éj királynőjét. órakor az Úttörő- és Ifjúsági Házban Krónika az magyarok dolgairól címmel Szentpál Mónika előadóestje a XVI—XVII. század magyar irodalmából.' Közreműkö­dik: a Collegium Musicum: Kecskés András, Ständler Vilmos, Szilvássy Gyöngyvér, valamint Kunszt László. Beugrással nagy sikert ara­tott Kaposvárott egy cserfes szobalány szerepében a remek Fürtös György kerámiái ban nem lesz háború" Béké­jét, ezt a félelemmel teli, riadt egyéniséget, aki aggódik a jö­vőért. Első nagyobb zenés fel­adatom a Cigánybáróban Ar­zéné volt. Pécsre biztonságér­zettel jöttem, mert Breitner Ta­más zenei igazgató tudatosan érleli erőimet, vagyis jó peda­gógus. Erre utal, hogy az ope­rában egyelőre kisebb szere­pet, a Pillangókisasszony Pin- kertonnéját kaptam meg, s ez jó út lesz a nagyobb énekes szerepekhez. Adatok a művészről: 1939- ben Pécsett született. A buda­pesti Iparművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Borsos Miklós és Csekevszky Árpád volt tanára. 1962-től a FIM Zsolnay Porcelángyárának ter­vezőművésze. 1962-ben. és 1963- ban „Az év legszebb ter­méke" pályázaton díjat nyert, 1964- ben Pécsett nívó-díjat, 1972-ben a III. országos ke­rámia biennálén harmadik dí­jat kapott. A hazai keramikus szakma valamennyi kiállításán részt vett, a magyar kerámia külföldi kiállításain Szófiában, Varsóban, Sao Paolóban, Faenzában, Rothenburg ban, Ankarában1, Szabadkán és To­rontóban szerepeltek munkái. Több műve van múzeumok, köz- intézmények tulajdonában. Fa­liképéi, kút- és térplasztikái, belsőépítészeti tárgyai orszá­gunk jelentős városaiban meg­találhatók. Mostani pécsi kiállításán mo­rális munkái mellett a rá oly jellemző humoros, szellemes alkotásait is láthatja a közön­ség. A tárlat Kircsi László oboaművész közreműködésével 1979. október 26-án, pénteken délután 4 órakor nyílik meg a Pécsi Galéria Színház téri ki­állítótermében. Pillangó­kisasszony Arzéna, Béke, Éj királynője

Next

/
Oldalképek
Tartalom