Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-21 / 289. szám
1979. OKTÓBER 21. ........ ......1 - - MAGAZIN ...DN HÉTVÉGE 7. F eltárják a „második Tygmenyt” Olaj a Ja mai-félszigeten Képek Lengyelországból Épül a „Police 2" vegyipari óriásvállalat, amely a második legnagyobb beruházás Lengyelországban, a mostani ötéves tervidőszakban, a katowicei kohászati művek után. A vegyiműveket, amelynek acélszerkezetét állítják össze a képen, 1981-ben avatják majd. Új hőerőművel gazdagodik hamarosan az egyik legnagyobb lengyel ipari központ, Lodz. A képen az 50 megawattos turbógenerátort szerelik. Évről évre fejlesztik a plocki petrolkémiai műveket. A gyáróriás, amelynek első üzemegységét 1964-ben adták át, most egy év alatt 300 ezer tonna etilén, propilén és butadién előállítására képes üzemegységgel bővül. Fodrászmúzeum TESTVÉRLARJAINK ÍRJÁK CAI/IBEHCKO AEAO Árutermelés exportra A koteli „Kotelszki kraj” elnevezésű szőnyeg- és textilgyárban különös figyelmet fordítanak a valutabevételi terv teljesítésére. Az üzem vásárlópartnerei a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, az NSZK és az NDK. De mutatványárut küldtek Belgiumba, Hollandiába és Japánba is. A koteli üzemben készült áruk a nemzetközi piacon kiváló minőségűnek számítanak, s ez nagyban az itt dolgozó kollektíva azon ténykedésének köszönhető, mellyel felújítja és kiszélesíti az áruválasztékot, hogy növelje esztétikai és funkcionális rendeltetését. A gyártási iroda irányításával 30 újfajta anyag modelljét készítették és 30 új szőnyeg- modellt is előállítottak. Az újonnan előállított áruk egy jelentős részét a koteli művészeti szakközépiskola növendékeinek tervei alapján dolgozták ki. Az exporttervek maradéktalan teljesítése érdekében nagy erőfeszítéseket tesznek a termelési eredmények fokozására, ezért Jablanovóban új üzemrészt létesítettek, ahol perzsa- szőnyegeket gyártanak. Az üzem kollektívája érdekes feladatot valósít meg a moszkvai olimpiával kapcsolatban, sport témájú textílanyagokat gyártanak és hasonló témájú fafaragású emléktárgyakat készítenek. Ez évi termelésük során nem feledkeztek meg egy másik jubileumról sem, a bolgár állam megalapításának 1300 éves évfordulójáról. A munkások, a tervezők feladatként tűzték ki, hogy emléktárgyakat készítsenek az „Újjászületés panteonja" számára. Év végéig a gyár kollektívája azon fáradozik, hogy kibővítsék a perzsaszőnyegek áruválasztékát. Elhatározásuk, hogy a választékok száma elérje a 20 modellt, s ezek nagy része természetesen exportra készüljön. Geoszövet az útpályán E Csehszlovákiában gyártott, újfajta, nem szövött anyag nevében nem véletlenül szerepel a „geo”-szótag: ez a polipropilén-, vagy poliészter-szálakból készült szövet nem rothad, nem penészedik, kivételes kémiai ellenállóképesség, tartósság, hosszú élettartam jellemzi, és utakhoz, valamint más, földbe épített létesítményekhez szánják. A geoszövet — mintegy „szövet a föld számára”. A geoszövetet az útpálya egyik rétegeként fektetik le és ez nem keveredik össze az alapozásnál használt másik kétfajta alapréteggel, hanem mintegy szűrőül szolgálhat, s lehetővé teszi a homok-kavics keverék kiküszöbölését az útépítésnél. Az újdonságot már alkalmazzák Csehszlovákiában. A Morvaország és Szlovákia határán húzódó, új autópálya alapja például ebből áll. A geoszövetet a Brno és Breclav közti autóút építésénél is felhasználták. Az újdonságot a mélyépítési létesítmények bratislavai tudományos kutatóintézetének szakemberei, a „Mitop" textilkombinát kollektívájával közösen dolgozták ki. A tyumenyi körzetben újabb országos fontosságú munka- terület alakult. A Komszomol védnökséget vállal a Jamal- Nyenyec Autonóm Körzetben folyó földtani kutatások felett. Szerte a ikörzetben, az Ural hegység sarkvidéki területeitől a Jenyiszejig, a Kara-tengertől az Ob középső folyásának vidékéig már felverték sátraikat a geológiai kutatók előőrsei. Jurij Dmitrijevics Loganov, a tyumenyi geológiai főigazgatóság főmérnöke mondja az új munkaterületről: — A kőolaj javarészét jelenleg az Ob középső folyásának vidékén, Szamotlor, Uszty-Balik, Pekingben nagyszabású ünnepségen emlékeztek meg a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 30. évfordulójáról. Az ünnepi nagygyűlésen elmondott, önkritikus hangvételű beszéd minden hiba okát továbbra is a „négyek bandájának” kártevésében látja. Az utóbbi időben azonban szaporodnak azok a jelek — tömegtüntetések —, amelyek azt bizonyítják, hogy erősödik a maoista politikával szembeni elégedetlenség. Az egyik tüntetés a pekingi városi forradalmi bizottság épülete előtt történt. Talán százötvenen voltak: csupa olyan ember, akit a kulturális forradalom időszakában kitelepítettek a fővárosból, és most vidékről vissza akar térni családjához, Pekingbe. A második tüntetőcsoport pár órával később ugyanott gyülekezett. Ezek diákok voltak, százhúszon lehettek és az egyetemi felvételek dolgában akartak panaszt tenni, egy levelet akartak átadni Teng Hszido-ping részére. A levélben az állt: hiába felvételiztek eredményesen, hely nincs. Az épületet őrző katonák elküldték a fiatalokat és azt mondták, adják fel a levelet postán. A harmadik csoport a Csung-nan- haj-kapu előtt gyűlt össze: vasutasok tüntettek. Ennek a tüntetésnek az okát, a vasutasok követeléseit a Pekingben tartózkodó újságírók nem tudták megállapítani, mert a tüntetőket hirtelen rendőrök vették körül, majd megjelent két autóbusz és a körülbelül száz-száz- húsz tüntetőt azonnal elszállították a Csung-nanhaj-kapu környékéről, mégpedig ismeretlen helyre. o A legkülönbözőbb forrósok — mindenekelőtt a Pekingben dolgozó nyugati újságírók — foglalkoztak az utóbbi hónapokban a munkanélküliség letagadhatatlan tényével. A témát érintő jelenségek és cikkek nem tudnak konkrét munkanélküli számot megadni, de általában tíz és húszmillió közötti tömegről beszélnek. Ennyien lennének a városokban munka nélkül, vagy végeznének csak időszakós munkát, azaz a tőkés világban szokásos minősítés szerint „részleges munkanélküliek”. A megfigyelők — közöttük a francia AFP hírügynökség pekingi tudósítója — felhívják a figyelmet arra is, hogy a munkanélküliség mindenekelőtt az iskolákból most kikerült fiatalokat sújtja. Fjodorovka, Holmogori, Varjo- gan stb. kútjaiból termeljük ki. Ezeket a vidékeket meglehetősen jól feltártuk már. Tőlük északabbra viszont nagy fehér foltok terülnek el, jóllehet, földgázt és olaj-gáz lelőhelyeket itt is fedeztünk már fel. A tudósok véleménye szerint itt a „gázsapkák" aíatt nagy kőolajkészletek rejtőznek. Ez a feltételezés részben már be is igazolódott: csupán az elmúlt évben hat lelőhelyet fedeztünk fel ezen a területen. Nincs kizárva, hogy az urengoj—tarko- szalei körzetet fogjuk majd „második Tyumenyként” emlegetni. „Közülük tíz- húszmillióan »járnak megbízatásra«, ahogy Kínában szemérmesen mondják" — így az AFP. A városi munkanélküliséggel egyidőben jelentkező probléma, hogy a mezőgazdaságban még* mindig fel-felbukkan egy-egy olyan nézet, amely a „kulturális forradalom" idején uralmon lévő szélsőséges elvekre emlékeztet. Még a Zsenmin Zsipao- ban is fellépnek az ellen, hoqy a mezőgazdaság kérdéseit újra a nagyvárosokból, az íróasztal mellől irányítsák. A helyzet az, hogy nemcsak a kulturális forradalom időszakának a termelésre fékként ható irányzata következményeit kell leküzdeni, hanem az igen gyorsan növekvő falusi lakosság számára munkát kell adni és el kell látni őket élelmiszerrel. A Zsenmin Zsipao egy nemrég megjelent cikkében például megállapította, hogy „Lin Piao és a négyek bandája szélsőbaloldali irányvonalának zavaró hatása” csökkentette a sertések számát, lefékezte az élelmiszer-termelést. Ezt úgy is ki lehetne fejezni: a kommunákban senki nem törődött a nagyüzemi állattenyésztéssel, az állatokat levágták — a falusi ólakban pedig a paraszt nem mert disznót hizlalni, félt a szélsőbaloldal embereinek támadásától, a megbélyegzéstől. „Parasztjaink már nem félnek attól, hogy ha istállójukban néhány disznó van, akkor a burzsoázia soraiba kerülnek” — mondta egy kommunavezető a minap, egy nyugati újságírónak. Ez a dolog egyik oldala, a másik pedig az, hogy a Zsenmin Zsipao éppen a falusi munkanélküliség kérdésének lehetséges megoldására egyszerre ajánlja a nagyüzemi sertéstenyésztés gyors fejlesztését és a paraszti sertéstartást.. . o Egyre kevésbé lehet mellékes vagy másodrendű kérdésként kezelni a munkanélküliség problémáját. Nemcsak a tüntetések szorítanak nyílt szóra, hanem az is, hogy akadnak, akik még ebben a kérdésben is a tegnapi nézeteket vallják. A Zsenmin Zsipao egyik legutóbbi számában cikk jelent meg a munka- nélküliség kérdéséről. Az írás tulajdonképpen felelet a lap egy nemrég, közgazdász-szerző tollából megjelent cikkére. A közgazdász azt javasolta: a „négy korszerűsítés" jegyében folyó munkát kapcsolják össze új vállalatok, üzemek (esetleg szövetkezetek) létrehozásával, így a „munkaerő-túlkínálat” (szemérmes elnevezés a munka- nélküliségre) problémája is megoldható. Már az idén minden területen jelentősen felgyorsul a munka üteme. Három új olaj- és gázkutató expedíció indult felfedező útra, Urengoj már eddig is több milliárd köbméter gázt adott az országnak, de távol áll még attól, hogy „kimondja az utolsó szót”. Jelenleg 14 igen gazdag rétegből áll. Olaj, gáz és gáz- kondenzátum egyaránt található itt. Az elkövetkező időben annyi kutatófúrást kell végeznünk, hogy ha hosszukat összeadnánk, az összesen 1200 kilométert tenne ki. Ez bizony nem könnyű feladat, de nem is végrehajthatatlan. A kínai párt központi lapjának szeptember végi cikke, amelyet egy Liu Csö-csen nevű férfiú írt alá, azt javasolja: „vezessék be a félidős foglalkoztatottságot, amelynek keretében négyórás munka váltakozik, a tanulás és a pihenés négy órájával”. Liu Csö-csen szerint ez a munkanélküliség problémájának lehető legjobb, ahogy írása mondja „szocialista megoldása”. A szerző szerint a munkaalkalmakról az állami tervezésnek kell döntenie és nem az érdekelteknek kell szakmát választani. A cikkből kiderül, hogy a fiatalok körében és a gazdaságosságot alapvető fontosságúnak tartó szakembereknél egyre erőteljesebben bontakozik ki a szabad szakmavállalást sürgető irányzat. Ha gyakorlati szempontból nincs is különös jelentősége a munkanélküliség témájáról folyó kínai sajtóbeli vitának, egyet mindenképpen bizonyít: Pekingben, a gazdaság irányító posztjain egyáltalán nem csak az új vonal pragmatista hívei találhatók meg, akadnak még a múltból öröklött elképzelések hívei közül is jó néhányon, G. M. Pozsonyi városfejlesztés Néhány évvel ezelőtt fogadta el Pozsony nemzeti bizottsága a szlovák főváros nagyszabású rekonstrukciós tervét. Ennek értelmében újjáépítik a város legnagyobb terét, amely Kle» ment Gottwald nevét viseli. A tervek szerint ezen a téren kap majd helyet a Csehszlovák Köztársaság első munkáselnökének szobra, amelyet az ismert szobrász, Bártfay Tibor tervei alapján készítenek el. Ugyancsak átépítésre kerül a város szívében fekvő Béke tér, valamint számos főútvonal. A központból száműzik a villamosjáratokat, “helyettük új buszjáratokat létesítenek. Új otthont kap a Szlovák Nemzeti Színház is — a tervek szerint a színház az itt felépülő kulturális centrum egyik fő létesítménye lesz. Az új épület két színháztermet kap, az egyik nézőtere 1000, a másik 600 személyes lesz. A szlovák fővárosban ezenkívül hangverseny- terem, valamint szakszervezeti kultúrotthon is épül. A fodrászipar történelmi tárgyait őrző, egyedülálló muzeális gyűjtemény berlini kiállítását nagy érdeklődés kíséri. Szerepelnek itt az időszámítás előtti III. évszázadtól kezdve, a XIX. századig különféle szépészeti, borbély- és fodrászati eszközök. A több mint 3000 kiállítási tárgy között borotvák, parókafejek, fésűk, kefék, flakonok, bajuszkötők, különféle piperecikkek láthatók, továbbá néhány — különböző korokat megmutató — teljesen berendezett borbélyműhely is. Tüntetések, belső gondok Kína: munkanélkiiliséi és a háztáji
