Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-13 / 281. szám

2 Dunántúli napló 1979. október 13*, szombat Báb­fesztivál Változatlanul magas színvonal .Védem é* építem hazámat" Építő katonák Pakson Ülést tartott a pécsi Városi Tanács végrehajtó bizottsága Eredmények, gondok a közművelődésben Dr. Németh Lajos általános elnökhelyettes elnökletével tegnap ülést tartott Pécs megyei város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Egyebek között előterjesztés hangzott el a városban folyó közmű­velődési munka eredményességéről, s a végrehajtó bizottság tag­jai jelentést hallgattak meg az V. ötéves terv oktatási és köz­művelődési fejlesztéseinek végrehajtásáról. Szerepelt a napiren­den a siklósi és a nyugati városrész részletes rendezési terve, il­letve annak módosítása is. A közművelődési tevékeny­ségről szóló előterjesztéshez Csorba Tivadar művelődésügyi osztályvezető távollétében Újv& riné Fűzy Ágnes tett szóbeli ki­egészítést, műjd hozzászólások következtek. Az előterjesztésből megálló­25 éves a Komlói Városgazdálkodási Vállalat Sokrétű tevékenységük nélkül nem élhetne Komló. Dolgo­zóikkal, munkáikkal nap mint nap találkoznak a városban élők, ha máshol nem, az ut­cákon, tereken, parkokban. A Komlói Városgazdálkodási Vál­lalat immáron 25 éve tényke­dik a város szolgálatában. 1954-ben községgazdálko­dási néven hozták létre 105 alkalmazottal. Ebben az idő­ben elsősorban köztisztasági tevékenységet folytattak, majd később a város parkjainak a gondozása is feladatuk lett, amihez egy kertészetet is ki­alakítottak. Ezt követően hosz- szú ideig nem történt különö­sebb változás a vállalat életé­adatuk. A terület szétszórtsá­gát bizonyítja, hogy tavaly mintegy 8000 munkahelyük volt. A KVV-t a jó munka elismeré­seként 1976-ban Kiváló Válla­lat címmel jutalmazták. Az elkövetkezendő időben a vállalat legnagyobb feladata a meglévő lakásállomány, kar­bantartása, felújítása, valamint a szolgáltatási színvonal eme­lése. A jubileum alkalmából teg­nap délután szép kiállítás nyílt Komlón, a Május 1. Művelő­dési Házban, ahol tájékozód­hatnak az érdeklődők a város­gazdálkodási vállalat múltjá­ról, jelenéről. pítható, hogy a város közmű­velődési gondjai a számottevő eredmények mellett nem csök­kentek. A Munka és művelődés­akció elvitathatatlan sikerei el­lenére nem megoldott a fizikai dolgozók — elsősorban a mun­kásszállásokon lakók és a be­járók — kulturális ellátása. Ne­hezíti a helyzetet, hogy kevés vállalatnál működik függetlent', tett népművelő, akivel a műve­lődési irányító szervek a kap­csolatot tartanák. A könyvtárak nem tudják feladatukat ellátni, mert nincsenek megfelelő helyi­ségeik — bár személyi feltéte­leik javultak — az 1974 óta el­telt öt év alatt a felére esett vissza a kikölcsönzött kötetek száma, a beiratkozott olvasóké pedig kétharmadára. Az amatőr művészeti mozga­lomra az jellemző, hogy az igen szép eredményeket produ­káló élvonal mögött nincs után­pótlás szinte egyetlen művésze­ti ágban sem, és nincsen az élenjárókat követő derékhad sem. A színház munkáját értékelve az előterjesztés ismét a közön­ségkapcsolatok javítását emel­te ki az elsőként megoldandó feladatok közül, a képzőművé­szeti és irodalmi műhelyek mun­káját pedig jónak értékelte. A hozzászólók között dr. Pe­tőhöz/ Szilveszter, a Pécsi vá­rosi Pártbizottság titkára az elő­terjesztés őszinteségének és ön­kritikus voltának hangsúlyozása mellett megjegyezte, hogy az általc képviselt szervezet véle­ménye egyes kérdésekben, pél­dául a Nyári Színházat illetően, nem annyira pozitív és optimis­ta, mint az előterjesztés készí­tőié. A vitához igen érdekes ada­tokkal járult hozzá Remeczky László, a városi NEB elnöke, aki a közelmúltban lezajlott vizsgálatuk eredményét ismer­tette. Eszerint a városkörnyéki községek művelődési intézmé­nyeiben — a jogismeret hiá­nya és más okok következtében — alapvető pénzügyi fegyelme­zetlenségeket észleltek, s a ren. dezvények formalitásait sem mindiq pontosan intézik, Brandtstőtter György, a me­gyei tanács közművelődési cső. portvezetője az intézmények in­tegrációjának szükségességére, Pirisi lános, a városi tanács el­nökhelyettese pedig az ellenőr zés fokozására, a különböző in. tézmények és szervek közötti tartalmi együttműködésre hívta fel a figyelmet. t — hav, Szerencsére a fesztivál har­madik napja is bővelkedett ér­dekes, mulattató vagy tanulsá­gos előadásokban. Újabb öt együttes bemutatkozására került sor. „Néha a szatírának kell hely- rehozni azt, amit a pátosz meg­semmisített ...” Ezzel a mottó­val is jellemezhetjük a Ruszéi Állami Bábszínház (Bulgária) üstökösszerű bemutatkozását tegnap délelőtt a Helyőrségi Klubban. „A csend világa ... és .mi" című produkciójuk szatíra o javából. Jókedvű, bátor és el­bűvölően szellemes. Egyetlen nagy ötletre épül az egész etűd­sorozat: hogyan is viselkedné­nek a halak a „csend világá­ban", ho úgy tennének, mint az emberek? . . . Táncolnak, szerel­mesek, szeretik egymást, felfal­ják egymást, gerinctelenek, „mint mi, a medúzák", de cá­pák is tudnak lenni, és remete­rákok is, akik leküzdik az aka­dályokat. („Elvtársak! Remete- rákok! Előttünk a boldogság csúcsa! Hurrá!!! .. .,r) Meg­másszák a csúcsot, ozutón újabbaknál gqyré több az „aka­dály". Ki házát építi, ki cement után futkos! És hát elvégre „a remeterák nem alpinista" — vi­gasztalják magukat. . . Mindez ragyogó színekkel, ötletekkel és beszédesen szép hol-bábokkal. A közönség hosszan és hálásan ünnepelte a bábművészeket. (Bábtervező: Ekaterina Eneva; rendezte: Petar Alexandrov.) Tegnap délután mutatkozott be o Kamaraszínházban a lu- ganoi Théatre Antonin Artaud más néven a Piccolo Teatro di Lugano, amelyet 1969-ben ala­pított meg Michel Poletti. Az­óta a feleségével, Michéle Po- lettivel járja a világot. Pécsre a Romeo és Julio rockváítozatát hozták el. Ketten mozgatnak egy hihetetlenül nagy appará­tust, és nem véletlenül kérték rr.ea a közönséget, villanófény­nyel ne fényképezzenek: a bábjeleneteket több vászonra vetített kéoek illusztrálják, s maga a díszlet is percenként változó diafelvétel. Több mint másfél órás előadásuk nogy si­kert aratott. A Doktor Sándor Művelődési Központban a budapesti Astra Bábegyüttes Ljsztnek a Halál­tánc című művére készített ma­rionett-produkcióját láttuk. Az előadás — amelyet az együttes kollektiven rendezett — magos színvonalú volt, méltó a zené­hez. A szekszárdi Musica Báb­együttes produkciójáról már ke­vesebb jót mondhatunk. Bartók Divertimentojára komponált já­tékuk semmi különösebb emó­ciót nem váltott ki belőlünk, jóllehet az egyik szereplő kis­lány az előadás elején ponto­san felolvasta, mit is kell majd éreznünk. Az előadást Schmidt- né Wanits Hilda rendezte. Este a Nemzeti Színházban Szergej Obrazcov világhírű együttese, a moszkvai Állami Központi Bábszínház mutatta be o Don Juan '79 című, minden nyelven érthető show musicalt, igen nagy sikerrel. Ugyancsak nagy sikert könyvelhetett el a wroclavi Állami Bábszínház Koldusopera előadása, amelyet Wieslaw Hejno rendezett. A fesztivál harmadik napja szokás szerint oz UNIMA-klu- bokban zárult, diszkóval, illetve baráti beszélgetéssel. Ma a ti- szaluci Tűzvirág és a liege-i AI Botroule együttes mutatkozik be. W. E. — H. J. Másfél évtizede hozták létre néphadseregünk építő alaku­latait, hogy katonáink ne csak védjék hazánkat, hanem nép- gazdasági céljaink valóraváltá- sában is tevékenyen részt ve­gyenek. Ma is sok helyütt dol­goznak nagyberuházásokon, ál­lami célcsoportos beruházáso­kon, út- és vasútépítésnél, kor­szerűsítésnél; építettek iskolá­kat, gyermekintézményeket, sportobjektumokat. A „Védem és építem hazámat” jelszó tar­talmát az is kifejezi, hogy a kezdés évében 180 millió volt, ez évben már 5 milliárd forint lesz, az eltelt másfél évtized­ben az általuk létrehozott ter­melési érték eléri a 33 milliárd forintot. Az Országgyűlés Honvédel­mi Bizottsága — Pap János el­nökletével — tegnap Paksra, az atomerőmű építkezéséhez látogatott, mégpedig kettős céllal: megtekinteni a munká­latokat és ismerkedni az építő katonákkal, megnézni az élet- és munkakörülményeiket. Kárpáti Ferenc altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes ismertette az országgyűlési kép­viselőkkel az építő alakulatok másfél évtizedre visszatekintő tevékenységét, bejelentve, hogy a sorkötelesek egyre többen kérik magukat ilyen alakulat­hoz, részint: jövedelemszerzés, szakmai gyakorlás, vagy szak­maszerzés céljából. Darányi Miklós vezérőrnagy ismertette, hol dolgoznak jelenleg kato­náink, mennyit javultak mun­ka- és életkörülményeik, mi­lyen nagy mértékben javult a munka szervezettsége. Katona­ként és építőként egyaránt be­csülettel, fegyelmezetten meg­állják helyüket. A kezdeti év­ben átlag 200 forint volt a havi keresetük, ez ma már 1500—1800 forint körüli, a tény­leges jövedelmük — eredmé­nyességüktől függő — 45—35 százalékát kapják kézhez. Ez főleg a nősöknek és a gyereke­seknek jön jól, na és a két­hetenkénti hazautazási lehető­ség. Pakson 1975-től vesznek részt az atomerőmű építésé ben. Újhelyi Géza, az Erőmű Be­ruházó Vállalat műszaki igaz­gatóhelyettese és Szabó Ben­jamin kormánybiztos ismertet­ték az erőmű jelentőségét, biz­Klubjuk születésnapját teg­nap délután vidám műsorral ünnepelték a BARANYAKER dolgozói. Az 1800-as években barokk-stílusban épült/ ház szenespincéjét a BARANYAKER dolgozói vállalod társadalmi összefogással alakították át. A párthatározat és a Köz-művelő­dési Törvény kiadása után a munkát tervszerűbben és fo­lyamatosan szervezték meg. A klub programját ötéves tervben határozták meg, melyet kilenc­tagú művelődési bizottság el­lenőriz. Azt a feladatot tűzték célul, hogy a résztvevők aktí­van szerepeljenek a klub prog­ramjaiban. A BARANYAKER- nél igen nagy a fiatalok ará­nya, segítséget nyújt a klub a tartalmasabb időtöltéshez. Szá­mos vetélkedő témája volt — Hogyan beszéljenek a pult mö­gött — a vevőkkel. A kiállító­tonsági berendezéseit, az épí­tésének ütemét, kiemelve, hogy a katonáknak is oroszlánrésze van abban, hogy az első 440 megawattos blokk 1981—82- ben már áramot ad az ország­nak. A bizottság tagjai ezután az építkezéssel ismerkedtek. A paksi, „laktanya” — eme­letes panelházak — megtekin­tésekor Káldy Zsigmond alez­redes kalauzolta a honvédelmi bizottság tagjait. A lakások — az alegységek körletei — szo­báiban emeletes ágyak, élés­kamrák, a beépített szekré­nyekben a felszerelések, a há­zak alagsorában klubhelyiség, ahol kávé, cigaretta és üdítők várják a műszakból „hazatért" katonákat. Az udvari hírlappavilon keze­lője Rumbus Zoltáflr> honvéd, társai „kultúrszomját” emeli ki, mert az elmúlt hónapban 24 ezer forintért vásároltak ná­la újságokat és könyveket. (Pe­dig jól felszerelt könyvtárak is vannak az alakulatnál.) Az. ét­kezést már civil módon oldják meg: a szemközti 3000 adagos étterembe járnak napi három­szor étkezni. Elégedettek a Mé- csekvidéki Vendéglátó Vállalat konyhájával. Amire különösen büszkék: az utóbbi években tőlük nem szerelt le olyan fiú, aki nem végezte el a nyolc ál­talánost — ha anélkül vonult be —, sokan szereztek szak­munkásbizonyítványt, vagy ké­pezték át magukat más szak­mára. Ha így végzik tovább a munkát, decemberben már a jövő évre dolgoznak. A Tolna megyei Pártbizott­ság első titkára K. Papp Jó­zsef tájékoztatta az Ország- gyűlés Honvédelmi Bizottságá­nak tagjait a megye életéről, fejlődéséről, majd a képviselők megvonva a látogatás mérle­gét, megállapították: katoná­ink egyaránt derekasan kive­szik részüket a paksi atomerő­mű és az ország építéséből. Murányi László sok megnyitásakor mindeneset­ben vers-, prózamondás vagy zeneszámok hangzottak el. Részt vesznek az Új Tükör­mozgalomban is. Az újság cikkeiből vitákat „ rendeznek, mini-galériát állítanak össze a Tükör-újság képeiből. Több oklevelet és kitüntetést nyertek, így 1977-ben aranykoszorús KISZ-klub, 1978-ban oz ország migden táján működő Új Tü­kör-klubok között rendezett ve­télkedőn első helyezést értek el. Mint élenjáró klubnak ked­vezményes és ingyenes ren­dezvényeket ajánlanak prog­ramul. A klub feladatának te­kinti a baranyai művészek, írók, grafikusok, alkotóműhelyek be­mutatását. A közeljövőben is érdekes programok várják a vállalat dolgozóit, akiket szíve­sen látnak a rendezvényeken. A. E. ben, hisz 1970-ig mindössze egy kisebb építőipari egység­gel gyarapodtak. Kilenc évvel ezelőtt a Mecseki Szénbányák­tól lakóépületeket vettek át... A Komlói Városgazdálkodási Vállalat jelenleg a köztisztasá­gi és parkfenntartási munkák mellett ingatlankezeléssel és karbantartással, a város közin­tézményeinek felújításával, a kisegítő beruházások kivitele­zésével is foglalkozik. A válla­lat kezelésében 5200 bérle­mény van. Az egykori kis épí­tőipari részlegnél már több mint kétszázan dolgoznak, de a vállalat összlétszáma is eléri a hatszázat. Tevékenységük nagyságát jól kifejezi, hogy 1971-től 1000 lakást újítottak fel Komlón; 815 000 négyzet- méter parkfelületet kell gon­dozniuk, valamint 50 kilométer útfelület tisztán tartása a fel­Nemzetközi áruházi tanácskozás Október 8-a és 12-e között Budapesten tartotta idei ülését a szocialista országok áruhá­zai nemzetközi egyesülésének gazdasági szakbizottsága. Az ülésen részt vettek a bolgár Universal, a csehszlovák Prior, a magyar Centrum, az NDK- beli Konzument és Centrum, a lengyel Spolem és Centru, va­lamint a szovjet Gum-áruházak képviselői. n, A tanácskozáson az áruházi gazdaságosság növelésével, a kereskedelmi veszteségek csök­kentésének módszereivel fog­lalkoztak. Tárgyaltak az áruhá­zi ügyviteli munka gépesítésé­nek, az elektronikus adatfeldol­gozás lehetőségének megte­remtéséről és javaslatokat dol­goztak ki az áruházi dolgozók anyagi ösztönzésére, érdekelt­ségük fokozására. Szakértők az igazság­szolgáltatásban Dr, Markója Imre igazság­ügyi miniszter megnyitó előadá­sával pénteken Budapesten — az MTA székházában — meg-* kezdődött az igazságügyi szak­értők III. országos értekezlete. Felmérik az öt évvel ezelőtt tar tott második ilyen tanácskozás óta, az igazságszolgáltatás mun­káját segítő szakértői hálózat bővítésében elért eredményeket. Jelenleg 16 igazságügyi szak­értői intézet, illetőleg iroda mű. ködik, közülük 11-et az utóbbi öt évben hoztak létre. Az igaz­ságszolgáltatás szervei mintr egy 3 ezer kijelölt szakértő mun­kájára számíthatnak, a 100 fő­hivatású szakember és a négy egyetemi intézeten kívül. Ötéves az Új Tükör Klub Jubileumi kiállítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom