Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-03 / 241. szám
Az országban először Ma: kutatják a rockközönség titkait A Kinsey-report az intimitásokról Ha Kóbor Jancsi operettet énekelne Ma este: OMEGA. A 2800 hallgató, aki kifizette a 60 forintos jegyet — máskülönben még az állóhely is ennyibe került! — az ország egyik legerősebb rockközpontját jelenti. A fiatalabb évjáratokat meghódító HOBO, meg az újdonságnak hozott svájci Krokus együttes játékával közösen, rendkívüli koncert várható ma a pécsi sportcsarnokban. Válaszoljon a kérdésekre! De még egy újdonság is lesz — talán. A magyar szórakoztató zene történetében először mérik fel — tudományos megalapozottsággal — az ifjú közönségre gyakorolt hatást. Persze, önkéntes alapon. Ezért izgalmas, hogy lesz-e elegendő rockrajongó, aki vállalja önmagát, és a névtelen kérdőívekre ■— a hangverseny előtt és majd utána is! — hajlandó választ adni. Az eddig talán leghíresebb ilyen szociálpszichológiai felmérést az Egyesült Államokban végezték, ez volt a világhírű Kinsey-report. Vagyis Alfred C. Kinsey biológus felmérése, aki a lakosság szexuális magatartását kutatta. Kényes kérdésekre kért tehát választ, de a felmérést olyan jól megszervezte, hogy tízezres tömegektől kapott feleletet. így született a két nagyhírű és azóta is forrásmunkának használt „riport” az intim életről. Egyiket 1948-ban adta ki Sexual Behavior in the Human Male (A férfiak szexuális magatartása), másikat pedig 1953-ban (Sexual Behavior in the Human Female), A nők szexuális magatartása címmel. A két mű sok mindent igazolt. Azt is, hogy a tudománynak szüksége van az egyes emberekre lebontott felmérésekre. Azt is, hogy az emberek közötti intim kapcsolat csak névtelenül kitöltött kérdőívekből tudható meg. Kinsey óta az ilyen felmérések a tudományos munka szinte mindennapos módszereivé váltak, és igen hasznos módszereivé. De melyek a mai ifjúság rockszeretetéből fokadó legfontosabb kérdések? Hiszen a szociálpszichológiai igényű felmérést ezek sarkallják. Legelsőül is az „Ilyenek a mai fiatalok” kezdetű kínos megjegyzés, amit v az ifjú rockközönség nem egy□tiétföi szer kap. A szakszerűen összeállított kérdések arra irányulnak majd, hogy vajon az ifjúság minden korban meglévő jellemzői mcnapság lényegesen változtak-e? Otkeresőbbek-e a régi nemzedékek fiatal útkeresőinél? Fegyelmezetlenebbek? Vagy csak a zenei divat és a ruhaviselet más, de az életkor lélektani sajátosságai ugyanolyanok? — Aztán kérdés, hogy vajon a rockkoncert ex- tázisa pótolja-e a magányérzetet vagy sem? Valójában van-e egy rockkoncertnek az ifjúkori életben megszokottnál nagyobb szexuális hatása vagy ellenkezőleg: a zene mindent ural? Vállalják-e önmagukat? Aztán minden korok sokatmondó kérdése: milyen a tömegek viszonya a sztárokkal, bálványokkal? Mennyire tartós a rockénekes sztárrangja? A szociálpszichológiában egyik legismertebb kutató, a magyar Mérei Ferenc ugyanis azt fejtegeti az Együttes élmény című kötetében, hogy az emberi csoport példaképe, vezetője — jelen esetben a rocksztár — erősebb hatású a csoport — vagyis ezúttal a koncertközönség — minden tagjánál. De nem erősebb a csoport közvéleményénél! Sőt, a közvélemény, mondjuk a sajátos öltözködés, a rockzene szeretete, éppen nem a sztárból fakad, hanem a sztár is, kénytelen azt követni, különben a tömeg kiveti magából. Mondjuk mit szólna a közönség, ha Kóbor János (Mec: ky), az OMEGA énekese megjelenne a pódiumon nyakken- dősen, vasalt nadrágban, tisztes rövid frizurával és teljes átéléssel elkezdené énekelni, hogy „Hej, cica eszem azt a csöpp kis szád!” ...? A kérdések tehát izgalmasak és jól szondázható velük a mai ifjúság, akiért mindannyian felelősek vagyunk. Kérdés, hogy fiaink és lányaink merik-e majd mc este vállalni a koncert előtt — és közvetlenül a hatása pillanatában is! — a névtelen kérdőívek gyors kitöltését. Mindössze 20—30 válaszszó gyors aláhúzásával. Ez lesz ma a pécsi rockrajongók egyik vizsgája: vállalják-e önmagukat?! Földessy Dénes Az Egyetértés Mgtsz, Nagypete rd eladásra felajánlja A KÖVETKEZŐ CUKORRÉPAGÉPEKET: CR—6 cukorrépa-rakodó 2 db CF—6 cukorrépa-fejező 2 db CK—6 cukorrépa-kiszedő 2 db Klein—1 egysoros cukorrépakiszedő gép t db A gépek megtekinthetek a nagypeterdi Egyetértés Mgtsz nagypeterdi gépműhelyénél Pé€Si művészek alkotásai Szabadkán A szabadkai Modern Galériában szerepel szobraival és domborműveivel Trischler Ferenc szobrász- művész, szitanyomataival Valkó László grafikusművész. A Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége dél-dunántúli szervezete és a vajdasági társ- szervezet közti kapcsolatok eredményeként, a szabad-, kai képzőművészeti találkozó alkalmával rendezett kiállítás e hét végéig tart nyitva, majd az anyagot bemutatják Újvidék, Bács- katopolya és Zrenjanin közönségének is. A pécsi TV új főrendezője Megmenteni a kipusztulástól Túzoknevelö es visszavaditó telep Dévaványán Szigorúan védett létesítmény Bahiczky László A képernyős beszélgető partner Ü] barátot kapott egymillió ember. Az új barát harcsabaj- szú, harminc év körüli és majd száz jó tévéprodukció áll mór mögötte. Mostantól főrendező az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójában. A főrendezőnek pedig, azt hiszem, legfőbb gondja, hogy rajta tartsa kezét egymil. lió új barátjának, a három pannon megye egy millió tévénézőjének ütőerén. Szellemi ütőerén persze. Babiczky László máskülönben sokfelől jött és mégis egyfelől. Hetvenben végzett az egyetemen magyar—könyvtáros szakon, de mór hallgató korában meglegyintette őt a mozgó kép világa: filmklubba járt, majd előadásokat tartott, végül — diploma után — Zsurzs Éva asszisztense lett a Szabadság téri „nagyházban". Például a Fekete város-nak volt az egyik munkatársa. Hetvenötben már rendező szakos diplomát is szerzett. Művészi alkotó egyénisége már ott volt a Költészet percei című sorozatban — ez az irodalom. Aztán a Színházi album, majd a Világszínpad — ez a Színház. Közben elkészült első önálló filmje, Kazinczy Ferenc; Feleségem naplója című irodalmi művéből, Szentmihályi Szabó Péter forgatókönyve alapján. De mozifilmet is forgat nemsokára.- Színház is? Irodalom is? Mozi is? Melyik az igazán vonzó Babiczky László számára? M agyarország első túzoknevelő és vissza- vaditó telepét adták át Békés megyében, a dévaványai tájvédelmi körzetben. Az aktiv természetvédelem keretében a kipusztulás szélére került legnagyobb hazai madarunkat igyekeznek megmenteni a szakemberek. A magyar és egyben nemzetközi probléma megoldásával Magyarországot bízta meg a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács. Elsősorban azért, mert a világ 6500 darabos túzokállományának a fele nálunk található, ezen túl másfél évtizede tudományos szinten folynak kísérletek az Otis tarda mesterséges nevelésével kapcsolatban. Még 1971-ben az OKTH Dé- vaványa határában 3500 hektáron tájvédelmi körzet határait húzta meg, épp ott, ahol a magyar túzokállományunk csaknem egyharmada él és o legéletképesebb populációk. Pólnik Ferenc 34 éves tájvédelmi körzetvezető: —• NDK-ban, Csehszlovákiában, Ausztriában és Lengyelországban szintén fáradoznak ezen probléma megoldásán, de az ottani lehetőségek korántsem érik el a miénket. A mi védelmi intézkedéseink, a beruházások nemzetközi viszonylatban is ki- emelkedőek. A telep építése tavaly év végén fejeződött be, a keltetés, a nevelés, a tojások, a csibék mentése 1979-től indult meg. Egyelőre a közeli megyékben keresték fel a veszélyeztetett fészekaljakat társadalmi aktívák: vadászok, mezőőrök és traktorosok bevonásával, de jövőre az egész ország területéről gyűjtenek. A túzok a búza-, lucernatáblában, a réten és a legelőn szeret költeni, ahonnan a fészkén ülve messzire elláthat. A vegyszerezés és a kaszálások következtében elsősorban a lucernásokban sok tojás és állat pusztul el. A begyűjtők az ilyen területeken vattával, fűvel kibélelt dobozokba szedték össze a tojásokat — rendkívül óvatosan, hiszen egy rossz mozdulattól elszakad az úgynevezett jégzsinór. A begyűjtött tojásokat a nevelőtelepen keltetőgépbe teszik, mindről egyedi nyilvántartást vezetnek, feltüntetve a begyűjtés helyét, az alakot, a súlyt is. A kikelt csibék a nevelőszobába kerülnek korcsoportonként, külön kutricákban. A hőigény a kelés utáni napokban 35, majd fokozatos csökkentés mellett 1—2 hetes korban 25 Celsius fok. önálló táplálkozásra képtelenek 8— 10 napos korig, ezalatt csipesszel adják be a táplálékot és szemcseppentőbői itatnak, de kézből és vályúból is etetnek, hogy szoktassák az önálló táplálkozásra. A kezdeti fejlődési stádiumban az állati eredetű táplálék a hangsúlyozott, így például rovar, hangyatojás, nyershús, máj. A nevelő- szobából négyhetes korban a kinti nevelőtérbe, vagyis egy háromszáz négyzetméteres, füvesített és bekerített udvarba teszik át őket Ekkor hull el a legtöbb, ezért szakszerűen antibiotikumokat és vitaminokat adagolnak. A gyorsan növő tollak, főleg az evezőtollak súlyúknál fogva gyakran kifordulnak és könnyen megsérülnek, ezért a szárnyakat ragtapasszal átkötik. A nagymérvű súlygyarapodás lábdeformációhoz vezet, amit visszafogott takarmányozással és vitaminadagolással tudnak elkerülni. A belső nevelőudvarban 3—4 hónapos korig erősödnek, innen aztán a külső, hathektáros, ugyancsak bekerített nevelőterület következik, ahol a kinti természetes körülményeket biztosítják. A mesterségesen felnevelt túzok nem hagyja e| soha az embert, oly erős benne a ragaszkodás ösztöne, ami annak következménye, hogy az első tíz napban, amikor sem enni, sem inni nem tud, az anya szerepét a gondozó tölti be. Ezért szinte lehetetlen elvadítani, mig a három-négy hónapos korban behozott csibe semmit sem fogad el, inkább éhen pusztul. Az eredményes visszavadításra csak két menetben -van remény, vagyis a mesterségesen felnevelt túzokoknak védett, de természetes fészkelési lehetőséget biztosítanak. A túzokkakasok öt, a -tyúkok hároméves korban válnak ivaréretté, tehát csak ezután várhatók az első költések. Az általuk kikeltett csibéket az anya már úgy gondozza, hogy az emberrel megszűnik minden kapcsolat és az így felnevelt második generáció már visszatalálhat a természetbe. Az idei első kísérleti év eredményei biztatóak: eddig száz tojást mentettek meg a biztós pusztulástól, amiből hatvan csibe kelt ki. A keltető és a visszavadító szigorúan védett létesítmény, egyelőre nem látogathatják az érdeklődők. Csuti J. — Mindegyik. Az igazi tévés ugyanis műfajilag sokoldalú. Riport és tévéjáték, vagy más műfaj, és bármiről szólhat — ez a lényeg. Hiszen színházba elmenni esemény, oda felöltöznek, készülnek, kicsit a mozi is. ilyen. Mindegyiktől várják o művészet csodáját. A képernyő viszont ott van a millió ember, mindennapjaiban, s ettől nem csoda már. Sőt, egyenrangú partner Zsörtölődhetnek is vele. A- mai mindennapi férfiember beszélgető partnerei: a felesége, az anyja, netán a szeretője és — a tévéje. Nem csoda, hanem társ. Elvárják tőle a gondolati azonosságot. Ezért kell a tévésnek műfajilag sokoldalúnak lenni és ezért kell o körzeti stúdió, ezért is jöttén» Pécsre főrendezőnek, mert nekünk, tévéseknek a három me- gyényi közvetlen földrajzi környezet képes igazán visszajelezni a mindennapok emberének életét, gondolkodását. — Tehát ahhoz segít hozzá, hogy a tévé hatása „átjöjjön a képernyőn", a néző idegszálaiba? — Igen, és hogy a néző azonosuljon vele. önmagára találjon. A körzeti stúdió a néző lelkületének kitapintásóban segít. Emberközelséget ad, s ez művészetnek, kommunikációnak egyaránt éltető ereje. Babiczky László tehát megkezdte vezetői munkáját az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójában. Művészet, kultúrpolitika, min- dennapiság háromszögéből figyel — az emberre. F. D.
