Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-20 / 258. szám
2 Dímcmuiii fígplo 1979. szeptember 20., csütörtök Pártvezetők látogatása az őszi BNV-n Otuenszazalékos ertekhozum Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Győri Imre, o Központi Bizottság titkára és Méhes Lajos, a budapesti pártbizottság első titkára szerdán meglátogatta az őszi BNV-t, a fogyasztási cikkek nemzetközi bemutatóját. A vendégeket Veress Péter külkereskedelmi* miniszter és Földes László, o HUNGEXPO vezérigazgatója fogadta. A vásárról szóló, a BNV adatait ismertető rövid tájékoztató után a vendégek megtekintették a szakosított kiállítás legjellemzőbb árucsoportjainak — a háztartásvegyipar, a barkács- és játékkiállítás, az öltözködés, a bútor- és lakberendezés, a szabadidő és a közlekedés, valamint az élelmiszer- ipar — bemutatóját és a szocialista országok kiállításait. Az SZMT elnöksége tárgyalta Munkahelyi étkeztetés Egyforma levesek és egyéb észrevételek Miért „olyan" a leves az üzemi konyhákon? A sokszor hallott kérdésben az „olyan" lényegében egyformaságot jelent. Valóban: egyik nap karfiollevesnek esszük azt, ami másnap zöldségleves — csak éppen az ízek gyanúsan egyformák. Természetesen megvan a magyarázat: az üzemi étkezdéket ellátó konyhákon nagyon sok kész és félkész alapanyagot használnak fel, és a kisérő ízesítés nem mindig sikerül a legjobban. Ez azonban aligha vigasztalja a fogyasztókat. Még akkor sem, ha hozzátesszük: jelenleg az üzemi étkezdékben lehet a legolcsóbban ebédelni. Országos adat, a vállalatok szociális alapjainak mintegy 60 százalékát az ebédpénzhez való hozzájárulás viszi el. Tegnap délelőtt az SZMT elnökségének ülésén — egyebek mellett — Baranya megye köz- étkeztetésének helyzetét is tárgyalta a testület, amelyhez Görcs Károly, az Baranya megyei Vendéglátó Vállalat és Weimper József, a Mecsekvidé- ki üzemélelmezési Vállalat igazgatója adott tájékoztatást. Miért van sok panasz a Volánnál az ebédre? Nagyon sok a kifogás az étel minőségére. Miért nem alkalmazkodnak a konyhák az egészséges táplálkozás követelményeihez? Csak kiragadottak az észrevételek, mert ennél több van. Oka ennek az üzemélelmezés apróbb- nagyóbb hibája, ugyanakkor naponta több tízezer ember mond véleményt az üzemi étkezdében feltálalt ebédről és az ízlések, az elvárások nem egyformák. (A Mecsekvidéki üzemélelmezési Vállalat egy évben 25 millió adag ebédet főz.) Mindkét vállalat igazgatója elmondta, hogy a legutóbbi árrendezés nem volt lényeges hatással az előfizetéses étkezésre sőt a Baranya megyei Vendéglátó Vállalatnál hétről hétre több a jegyre étkezők száma. A másik vállalatnál - 3 százalékos csökkenésről számoltak be, de ez várhatóan megszűnik. Azt aligha lehet vitatni, hogy a tömegek étkeztetéséről gondoskodó vállalatok kényes helyzetben vannak. Végül is: egyéni ízléseknek is meg kell felelniük és a kritika, az észrevétel még akkor is sok, ha az üzemi étkeztetést igénybe vevők jó része nem várja, hogy „hazai ízekkel" traktálják a munkahelyén. Vannak azonban jogos — és természetes — kívánságok: az adagok ne legyenek nagyon kiesik, változatos legyen az étrend, a felszolgálás kulturáltságára mindenütt jobban ügyeljenek, s nem utolsósorban; fokozottan tartsák szem előtt a higiéniai követelményeket. A részletekbe bocsátkozás helyett annyit teszünk hozzá a leírtakhoz, hogy az SZMT elnökségének észrevételeit — amelyek a dolgozók jogos kívánságait tolmácsolták az említett két vállalat igazgatóinak — kivizsgálják. M. A. Szükség van a kistermelőkre Javítani kell a kisgép- és eszköz- ellátáson A termelési kedv és az értékesítési biztonság A háztáji és kisegítő gazdaságok nélkülözhetetlenek a népgazdaság számára. A mezőgazdaság (és állattenyésztés) bruttó termelési értékének csaknem egyharmadát ez a gazdálkodási forma adja. Érthető, hogy milyen nagy súlyt kaptak azok az előadások és hozzászólások, amelyek ezzel kapcsolatban hangzottak el tegnap, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szövetkezet és agrárpolitikai bizottságának Villányban megtartott tanácskozásán. Novics János, a Kertbarátok és Kistenyésztők Baranya megyei Társadalmi Szövetségének elnöke köszöntötte az ország valamennyi részéből egybegyűlt szakembereket, társadalmi és állami tisztségviselőket, majd dr. Dobi Ferenc, a HNF szövetkezet- és agrárpolitikai bizottságának alelnöke nyitotta meg a tanácskozást, amelynek egyik célja volt ismertetni a kistermelők anyag-, eszköz- és szaporítóanyag ellátásának helyzetét Baranya megyében, továbbá kicserélni a szakemberek ezzel kapcsolatos tapasztalatait. Dr. Tóth Sándor, a Baranya megyei Tanács osztályvezető helyettese ismertette a megye háztáji és kistermelői gazdálkodásának eredményeit, s szólt gondjaikról is, melyek zömmel túlnőnek a megyehatáron. Elmondta, hogy Baranya természeti, időjárási adottsága, sajátos településszerkezete kedvez a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztésének és 1976. óta, az ezzel kapcsolatos minisztertanácsi határozat nyomán jól érzékelhetők a kedvező változások. Megyénkben több mint 61 ezer háztáji gazdaság van, ebből 36 ezer a nem mezőgazdasági főfoglalkozásúak tulajdona. Jelentőségükre utal a következő adat is: az elmúlt évek átlagában a háztájiban volt a megye sertésállományának csaknem a fele és a szarvasmarha-állomány 28—29 százaléka. A szocialista gazdasági szervezetek által ct kistermelőktől felvásárolt növényi, állati termék értéke 1978-ban 1,15 milliárd forint volt. Ugyanakkor a kisgazdaságok felé az eszköz-, anyagértékesítés, szolgáltatás 622 mii. lió forintot tett ki. Van-e pillanatnyilag ennél gazdaságosabb, gyorsabban megtérülő befektetés? Az előadó így mondta: 1 forint ráfordítással 1,50 értékű termék nyerhető, az elmúlt év adatai szerint. Sajnos, a kisgép-, eszköz-, szaporítóanyag-ellátás nem mindig tükrözi a további fejlesztés szándékát. És, mint ezt a tanácskozás későbbi hozzászólói alátámasztották, ez már nemcsak baranyai probléma. Hiány mutatkozott — hiánycikk most is — kerti traktorokból, motoros kiskapából, ugyancsak motoros háti permetezőből. Ha lehet kerti szerszámokat kapni, rendszerint drága import. Nem mindenütt megoldott a növényvédőszer és Háromszáz kötetet mutat be az NDK-beli Urania Verlag és a magyar Gondolat Könyvkiadó a Jelenkor szerkesztőségében. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalattal közösen rendezett kiállítás tegnapi megnyitóján jJr. Krauth János, a Magyar- országi Németek Demokratikus Szövetségének elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Rudolf Winkler, az Urania Verlag irodalmi vezetője nyitotta meg a könyvkiállítást számos látogató, valamint Baranya és Pécs kulturális, politikai és társadalmi életének képviselői előtt. Újdonságnak számít — legalább is hazánkban — hogy ilyen jellegű nemzetközi könyvkiállítást ne Budapesten rendezzenek. Pécsre azért esett a választás, mivel itt és a környéken él a magyarországi németség legnagyobb része, az érdeklődés és a befogadás lehetősége itt tehát számottevő. A kiállítás rendezői, dr. Siklós Margit, a Gondolat Kiadó igazgatója, Doroszlai Ferenc, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat főosztályvezetője, valamint dr. Rudolf Winkler elmondotta, hogy a két könyvkiadó együttműködése 1972-ben kezdődött. Ekkor vetődött fel egy közös sorozat terve a szocialista országok között, 1974-ben született meg az első közös Urania— Gondolat kötet, mostanra 40 megjelent már, s jelenleg az ötvenedik kiadását készítik elő. a műtrágya forgalmazása, a szaporítóanyagok egy része, többek között a vetőburgonya is hiánycikk. Ugyanakkor sok szó esett arról is, hogy a termelői kedv (ezen belül is a társadalmi igényeknek megfelelő termeltetés) csak úgy tartható meg, illetve fokozható, ha a kistermelőt nem sújtják értékesítési problémák. K. Gy. Az együttműködés kézenfekvő annál is inkább, mivel a két kiadó tudomány-népszerűsítő, ismeretterjesztő irodalmat ad ki, olyan műveket, melyek hozzájárulhatnak a mai ember tudományos világképének kialakításához, eligazíthatják a társadalomtudományok, a művészetek világában. Az együttműködésről még annyit, hogy a német partner elmondta: az 1972-ben eltervezett közös munka legsikeresebben a Gon. dolat Kiadóval valósult meg, eddig 36 mgyar szerzőt jelentetett meg az Urania és majdnem ennyit a Gondolat is. Beszédesen szól a kiállításon bemutatott 300 kötet a két kiadó tevékenységéről és a közös vállalkozásokról: ott van például a jól ismert Urania Állatvilág sorozat, amit mi vettünk meg a német partnertől. Közös, egymásnak szinte tükrei a Gondolat, illetve az Akzent címen futó zsebkönyvek, formátumra is azonosak, így egyszerű az illusztrációk cseréje is. Vegyesen találhatók magyar és német szerzők mindkét kiadó könyvei között. A kiállításon bemutatott valamennyi könyv megvásárolható a helyszínen, illetve a pécsi könyvesboltokban. Az Urania Verlag 182 német nyelvű kiadványát a kiadó és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének adományoz-» ta. G. O. Urania Verlag—Gondolat Kiadó Német-magyar könyvkiállítás a Jelenkor szerkesztőségében Céljuk a tudománynépszerűsítés Beszélgetés Gertrud Schulz Schwerin megyei itjúsági titkárral TAPASZTALATCSERÉN BARANYÁBAN Baranyába látogatott óz NDK Minisztertanácsa mellett működő Ifjúsági Kérdések Hivatalának küldöttsége, tanulmányozták az állami ifjúság- politikai tevékenységet. Beszélgettünk a delegáció egyik tagjával, Gertrud Schuiz-cal, aki testvérmegyénkből, Schw*, rinből érkezett, ahol a megyei tanács ifjúsági titkára tisztét tölti be. — A két ország, két megye fiataljainak életében a különbségek és a hasonlóságok egyaránt tanulságosak, mondotta, majd a két testvérmegye kapcsolatainak bővítéséről beszélt. A kapcsolatok máris élők, a közelmúltban járt nálunk Bóna Ernőné, a KISZ Baranya megyei Bizottság első titkárának vezetésével ifjúsági delegáció, s részt vett a „Holnap mesterei” mozgalmunk huszadik évfordulójának ünnepségein. A két megye néhány üzemének ifjúsági brigádjai és az iskolák között is kialakult a kapcsolat. Az üzemi kapcsolatok bővítésének remek formája lenne, ha a „Holnap mesterei” mozgalom kiállításain a baranyai fiatalok alkotásait, műszaki újításait is/ bemutatnák, és a mi ifjú mestereink ellátogathatnának alkotásaikkal Baranyába. — Ifjúságpolitikánk egyik központi kérdése a szakmai képzés és továbbképzés rendszere. Hogyan történik ez az NDK-ban? — Oktatási rendszerünk olyan, hogy minden iskolai végzettségi szintről van lehetőség továbbtanulásra. A 10 osztályos iskola és a szakmunkásképző elvégzése után a munkába álló fiatal jelentkezhet felsőfokú technikumba. Azok, akik üzemből kerülnek az intézménybe, a tanulmányi idő alatt is o vállalat dolgozói maradnak, ami számos anyagi előnnyel jár. A továbbképzés másik formája a mestertanfolyam, amelynek elvégzése üzemvezetői munkakör betöltésére jogosít. A hormadik út: érettségizni esti iskolában és ezután lehet jelentkezni műszaki főiskolákra, egyetemekre. Arra is van lehetőség, hogy a szakmunkások érettségi bizonyítvány nélkül, levelező formában pedagógiai tanfolyam elvégzése után szakoktató minősítést szerezzenek. — Az ifjúság arculatának gyors változásai számos pedagógiai problémát vetettek tel nálunk, például a tanulmányi fegyelem lazulását. Mik a tapasztalatok az NDK-ban? — Ez a gond nálunk is jelentkezik. A moi fiatalok ön- tudatosabbak, önérzetesebbek, nyitottabbak a közéleti kérdések iránt, nőtt a politikai érdeklődésük. Többet várnak néha a pedagógusaiktól, mint amennyinek azok meg tudnak felelni. Ott azonban, ahol a diákokkal szemben érdemi és nem külsőségekben megnyilvánuló követelményrendszert állítanak, nem lehet probléma. Egy kicsit „elébük kell menni” az igényeik kielégítésekor a munkában, a tanulásban, a sportolásban és a szórakozásban egyaránt. Dunai Imre hmbh»-> -------- • i ■■m rmm——in—| T udományos ülésszak az Akadémián A Magyar Tudományos Akadémián szerdán délelőtt megkezdődött a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés jubileuma alkalmából rendezett háromnapos tudományos ülésszak. A plenáris ülésen Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársasig közötti tudományos-műszaki együttműködés 30 éve címmel megtartott előadásában áttekintette a két ország közötti tudományosműszaki kapcsolatok három évtizedes történetét, értékelte a fejlődés szakaszait. Egyebek között utalt arra, hogy a 15 évvel ezelőtt életre hívott magyar —szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottságnak keretében működik a Magyar— Szovjet Műszaki-Tudományos Együttműködési Állandó Albizottság. Az albizottságnak jelenleg 26 állandó, ágazati keretben működő munkacsoportja van. Az együttműködés több mint 400 témára terjed ki. A korszerű városi és távolsági autóbuszcsalád létrehozásától a nagypaneles lakásépítés tökéletesítésén keresztül a komplett laboratóriumok, műszerek és laboratóriumi berendezések kifejlesztéséig és előállításáig. Márta Ferenc előadását követően két szovjet tudós ismertette a tudományos-műszaki problémákat, az energetika fejlesztésében, illetve a világ- gazdaság alapvető törvény- szerűségeit és új tendenciáit. A délutáni plenáris ülésen Pál Lénórd akadémikus, az OMFP elnöke a szilárdtest fizikai kutatás és műszaki fejlesztés problémáiról. Szentegá- thai János akadémikus, az MTA/ elnöke pedig a neurofiziológia időszerű kérdéseiről tartott előadást. Francia szak- szervezeti küldöttség Pécsett Háromtagú francia szakszervezeti küldöttség érkezett tegnap Pécsre, a Vasutasok Szak- szervezete Pécsi Területi Bizottságához. A vendégeket — akik a Vasutasok Szakszervezete központi vezetőségének meghívására a vasutas szakszervezet munkájának tanulmányozása céljából tartózkodnak hazánkban — elkísérte Gáspár Imréné dr., a Vasutasok Szak- szervezete szociálpolitikai és munkavédelmi osztályának vezetője. A küldöttséget — melyet Piere Vincent, a francia vasutas dolgozók szakszervezetének főtitkár-helyettese vezet, s melynek tagja Jean Claud Mesplgd, a francia vasutasok szakszervezete központi vezetőségének tagja, és Gilbert I. Charraza, a Bordeaux megyei titkár — délelőtt az SZMT- székházában Halmay Árpád, a Vasutasok Szakszervezete Pécsi Területi Bizottságának titkára tájékoztatta a területi bizottság szervezeti felépített- ségéről és tevékenységéről, majd a MÁV Pécsi Igazgatósága központjában dr. Szabó Tibor igazgató ismertette az igazgatóság munkáját. A francia vendégek délután Péccsel ismerkedtek, majd visszautaztak* Budapestre.
