Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)

1979-09-20 / 258. szám

# 1979. szeptember 20„ csütörtök______________________________________________DUUQntQlj HClDlO _____________________________________________________________________3 T anácsol ad, vagy mit csinál... A közművelődés műhelye Megújulhatnak a háztartások Hűtőgéptől a lábosig Hol a háromcsillagos? Valmetina és a házi mirelite-pult Bemutatjuk a Baranya megyei Népművelési Tanácsadót Kulturális események része­sei vagyunk, lehetünk. Intéz­ményekben vagy kívülük olykor a népművelő — jobb szó nincs, igy nevezik, tehát a népmű­velő — személyével is kapcso­latba kerülhetünk; némelykora gyakran emlegetett névvel is találkozunk: Népművelési ta­nácsadó. Mivel foglalkozik? Népműveléssel? Tanácsot ad? Egyáltalán, kik és kiknek mi­lyen hatókörben? Szakmai vagy szélesebb körben? Miért műhely? A Népművelési tanácsadó: műhely. A közművelődés mű­helye. Elsődleges feladata olyan módszertani tevékenység, amelyik a művelődési házak, otthonok feladatait, az itt fo­lyó közművelődést a legkülön­bözőbb formában segíti. Egy­idejűleg kísérleteket folytat — főleg ebben műhely — milyen (esetleg hatékonyabb) formá­ban találkozzanak az emberek a kultúrával falun, városban egyaránt a jövőben. Ugyanak­kor szolgáltat is. A megyei filmtár tavaly 11 300 alkalom­mal kölcsönzött filmet ismeret- terjesztő rendezvényekhez. Négy művelődési autójuk 905 alka­lommal jelent meg különböző helyeken szakmai vagy éppen műsoros rendezvények anyagát és résztvevőit a helyszínre szál­lítva. A legfontosabb mégis az, hogy a megyében működő hi­vatásos és tiszteletdíjas nép­művelők munkájához módszer­tani tanácsot, segítséget nyújt: évente 8—10 kiadvánnyal, hely­színi (művelődé«-szociológiai) vizsgálatokkal, felmérésekkel, közvetlen iránymutatással és egyéb formákban. Utolsó mohikán Ezt a laikus számára átte­kinthetetlenül sokrétű tevékeny­séget 17-en végzik jelenleg a Baranya megyei Népművelési Tanácsadóban. Az intézmény sajátos helyzetű: utolsó mohi­kán az országban. A népműve­lési tanácsadók ugyanis közel két évtizede alakultak meg min­den megyében, önálló intéz­mények, megyei módszertani központok voltak. A fejlődés úgy hozta1, hogy a megyék többségében rendre fölépültek vagy létrejöttek a megyei mű­velődési központok és a ta­nácsadók automatikusan szer­vezetileg beolvadtak. Appará­tusuk is felduzzadt a szükség­let szerint, van, ahol több mint százan dolgoznak a megyei művelődési központ keretében. A különbség annyi Baranyá­hoz képest, hogy másutt, a megyei-városi művelődési köz­pont vagy ház közvetlen gya­korló tér is egyben arra, hogy a kidolgozott új közművelődé­si módszereket a helyszínen kipróbálják a továbbadás előtt. Baranyában nincs ilyen intéz­Figyelemre méltó sorozattal indítja immár hatodik őszi éva­dát a pécsi dzsesszklub. A hagyományos havi egy alka­lommal tartandó koncertekkel párhuzamosan komplex klub­programot kínál minden ér­deklődőnek a most induló ,,Dzsessztájoló”. Ebben az új, tartalmában is ígéretes klub­formában a legszélesebb igé­nyek kielégítése a cél. A bősé­ges lemez és dzsessz-irodalom bemutatása mellett dia, 'kis- és játékfilmek vetítése, dzsessz­mény. Következésül, akik új közművelődési módszerek, for­mák kialakításával foglalkoz­nak, a megyében keresnek va­lahol egy-egy alkalmas műve­lődési házat az új modell ki­próbálására, vizsgálatára. Ezek általában hosszabb, olykor több éves kísérletezéssel füg­genek össze. Például egy falu­ban és a vonzáskörzetében, vagy több intézmény közös igazgatásával (pl. Komló). De hasonló vizsgálatok folynak egyéb területeken is, pl. a ne­velési központok témakörében (Dobsza, Lippó, Görcsöny, Me- cseknádasd, Istenkút); a mun­kásművelődésben Mohácson vagy pl. a Munka és művelő­dés akció egy jövőbeli három­éves időszakára. Külön érde­kesség a pécsváradi ún. ,,nyi­tott ház" kísérlet arra, hogy mit tud nyújtani a művelődési ház azok számára, akik nem tartoznak semmilyen klub, szak­kör, csoport stb. közösségébe, vagyis a lakosság nagy több­ségének?. . . Mindezzel a köz. művelődés jelenlegi helyzetét kívánják megismerni, értékelni és optimálisan a jövő felé ve­títeni. Kísérletek A kísérletezés egy néhányta- gú csoport feladatköre. Még há­rom csoportjuk működik. Az egyik a művelődési otthonok munkáját segíti. Tehát a nép­művelőkét. Közvetlen kapcso­lat, módszertani kiadványok, szakmai rendezvények stb. esz­közeivel röviden: a nem művé­szeti közművelődés (klubok, szakkörök, ismeretterjesztés és egyéb kiscsoportos formák) te­rületén. Hasonló a népműve­lési tanácsadás a művészeti te­rületeken (amatőr együttesek, szakkörök, művészeti nevelés, műsorajánlatok stb.), illetve negyedik csoportjuknál, ome. lyik közvetlen szolgáltatásokkal foglalkozik (felnőttoktatási stú­dió, művelődési autó, filmtár, stb.). De munkájukhoz tarto­zik az amatőr művészet be­mutató rendszere; a csoportve­zetők továbbképzése a külön­böző szakágakban; a tanfolya­mok működési engedély meg­szerzéséhez (ami pl. művészeti együttesek vezetésére jogosít). És természetesen módszertani kiadványok, kutatások, kísérle­tek itt is, pl. a művészeti ne­velés témáiéban, a Pécsi Ta­nárképző Főiskola több tan­székével karöltve. A gyakorló tér Tevékenységük és felada­taik tengeréből hadd válasz- szunk ki egyet, amelyik külö­nösképp jellemző. Például X községben nem megfelelő a művelődés. (Sok ilyen „X köz­ség" van!) Szokványos, formá­lis, az embereket már nem is érdekli a kínálat. Ami van, nem jó. Mi legyen helyette? És hogyan legyen? Milyen esz­közökkel, milyen (korszerűbb) formában? Ahhoz, hogy ezeket ott helyben meg lehessen ál­lapítani, legalább negyedéves balett, fotókiállítás és kama­rakoncert színezi. A „Dzsessz­tájoló" minden hónap harma­dik vasárnapján jelentkezik; ezt követően keddi napokon pedig a hagyományos dzsessz- koncertek hangzanak el. Az első klubestet szeptem­ber 23-án, vasárnap 18 óra­kor tartják meg Vajda Sándor triójának felléptével. Kedden, szeptember 25-én Kőszegi Im­re együttese és Deseö Csaba ad közös hangversenyt. B. G. vizsgálódásra lenne szükség. Erre sem energia, sem szak­ember elegendő. A Népműve­lési Tanácsadó — saját „gya­korló tere”, saját központi mű­velődési háza nem lévén — X község(ek)re jellemző vagy re­gionális szerepkörükre jellemző községtípust keres, ahol a szükséges vizsgálódást a lakos­ság rétegeire, életmódátalaku­lásukra is kivetítve elvégzi. Az eredményt elemzi, a felhasznál­ható közművelődési módszere­ket kidolgozza és ezeket a hasonló típusú, szerepkörű köz­ségek népművelői részére mód­szertani kiadvány formájában Valahogy úgy vagyok a dzsesszröl szóló írásaimmal, mint a gépkocsivezető, aki évek óta ugyanazt az utat jár­ja. Eleinte csak az útra figyel, aztán fokozatosan kitágul előt­te a látóhatár. Minden apró változást érzékel anélkül, hogy levenné szemét a legfontosabb­ról, az útról. Nekem az évről évre ismétlődő rendezvényso­rozatok az utaim. És ezek az utak (látszólagos önismétléseik­kel együtt) mindig valami új izgalmas felfedezéshez vezet­nek. Talán ezért is szeretem őket. A Minaret-udvar nyári jazz- sorozata is bővelkedett izgal­makban. Bár az időjárás ke­gyeibe fogadta a rendezvénye­ket (eső miatt mindössze egyet, len koncert települt át az Ifjú­sági Házba) az együttesek nem minden esetben tettek eleget szerződésben vállalt kötelezett­ségeiknek. (Gondolok itt a kezdési idők pontatlanságaira és a közönség műsorszámokról való pongyola, vagy hiányos tájékoztatására egyaránt.) Pege Aladár lehangoló pre­miere után Kovács Gyula együttesének koncertje magas művészi színvonalával megérde­melt sikert aratott. Kőszegi Im­re és Lakatos Antal együttesé­nek előrelépése stilárisan is je­lentős. Gárdonyi László emlé­kezetes zongoraszólói külön em­lítést érdemelnek. Az East együttes aprólékosan kidolgo­zott nonstop programjával kellemes meglepetést okozott. Az „old timer” muzsika, a Mol­nár dixieland hangulatos kon­certje is sokáig emlékezetes marad. Nem véletlenül és nem minden szándék nélkül került megrendezésre a nyári évad egyetlen „jam session”-e sem. összegezi és felhasználásra ajánlja. Mindezzel csupán rávilágíta­ni akartunk — ízelítőként — a Népművelési Tanácsadó mun­kájára. Egyszer bizonyára ők is egy nagyobb megyei művelő­dési központ keretében mű­ködnek majd. Addig viszont sokfelé — az egész megyében — végzik a számunkra alig áttekinthető, mégis több mint félmillió ember művelődését, önművelését közvetve elősegitő fontos munkájukat. A Budapestről, Nagykanizsáról és Szekszárdról meghívott, többségükben amatőr művé­szek ezen a koncerten pécsi muzsikusokkal léptek pódium­ra. Az örömzene, e spontán ze­nélési mód most is nagy sikert aratott. Vaskos, sallangmentes témákból a fülünk hallatára bontakoztak ki a jobbnál jobb improvizációk. A zenén kívül a közönség ak. tivitása is figyelmet, érdemel. Az utóbbi években egyre bővült az igényes, jó könnyűzenét „szom­jazok” tábora. A dzsessz nép­szerűsége minden korábbinál nagyobb méreteket öltött. A popzenével elégedetlen fia­talok (többségükben zenei alap- műveltséggel rendelkezők) utat kerestek és találtak korunk sajátos komolyzenéjéhez, az imp- rovizatív dzsesszmuzsikábon. Ez a tény önmagában is ör­vendetes. S ha hozzátesszük, hogy a közönség rétegződése (valamennyi korosztályt magába foglalva) a legszélesebb skálán mozog, a műfaj jövőjét sem kell féltenünk. Nekem mégis vannak fenntartásaim. Az igé­nyek mennyiségi gyarapodásá­val lépést tud-e tartani a mi­nőség, ha csak a már jól is­mert művészek szerepelnek (akár variált felállásokban is) pódiumainkon? Nem burján- zik-e el a Minaret-udvar nyári sorozatában is felf-felbukkanó hakniszellem, ha vezető muzsi­kusaink számára éppen mi te­remtünk konjunkturális helyzetet? Ezeket a kérdéseket mindaddig fel kell tennünk, ameddig ki nem alakul az az egészséges versenyszellem, amely ma még nem jellemző általánosan együtteseinkre. Bornemissza Géza A háztartás, háztartási cikkek vásári megjelenéséről szóló fej­tegetésemet hadd kezdjem egy, a sajtótájékoztatón elhangzott mondattal. Eszerint a BNV kira­kata nemcsak a kínálat tükre, hanem a hiánycikkek bemuta­tója is, azzal, hogy itt sem ta­lálható belőlük, s ez egyben csendes figyelmeztetés a gyár­tóknak. Ettől függetlenül elég gazdag c háztartási skála: a hűtőszek­rénytől a villanytűzhelyig, kivá­ló mosószerektől a konyhák ap­ró felszerelési tárgyáig. S bár a háziasszonyok álmáról, az univerzális mosogatógépről nem sok szó esett az őszi BNV örö­mei között — eddig gyártó nem akadt —, érdemes benézni a B, az F, Fres pavilonokba. A Hajdúsági Iparművek az egyik nagy a sorban: láthatjuk az AEG-Telefunken licenc alap­ján gyártott automata mosógé­pét — de jó volna belőlük több a boltokban —, s az ugyancsak nagy keresletnek örvendő, aktív- anódos védelemmel ellátott, kí­vülről szabályozott forróvíz-táro­lójót. De nemcsak ezekből, ha­nem a hagyományos termékek­ből — centrifuga, keverőtárcsás mosógép — sem tudja a keres­kedelem igényeit maradéktala­nul kielégíteni a vállalat, így aztán, ha nem is a vállalattal szemben, az embernek némi hiányérzete támad. Hasonfó a helyzet a Lehel — a Jászberé­nyi Hűtőgépgyár — esetében. A hűtőgépek választékával van baj: egyes típusokból kevesebb van boltjainkban a kelleténél, így például az eqyik legkere­settebb „háromcsillagos" csa­lád került a pult alá. Némi vi­gasz: a gyár vezetőitől kapott információ szerint jövőre a ter­melés szerkezetén belül némi változás várható, a háromcsil­lagosok javára. Jó hír továbbá: a vásáron jelent meg először a 125 literes fagyasztó-hűtő­szekrény, amely 24 óra alatt 15 kiló húst-gyümölcsöt tud mí­nusz 18-ra fagyasztani és ott tártani. Magamban házi mire- lite-pultnak neveztem el. A konyhai edények, konyhai eszközök dömpinqjét hozta az idei vásár. Kezdjük egy jelmon­dattal, ami a Pest megyei Fém­ipari Vállalat standján látható: „Az új kukta edényhez a for­ráspont után akár egy gyertya lángja is elég!" E mellett, szé­pek és esztétikusak, könnyen nyithatók-zárhatók, s kétfülűek az új kukta-fazekak. A hagyo­mányos Lamport termékek — tűzzománc konyhai és főzőedé­nyek — mellett ott láttuk az NSZK Boecker céggel kooperá­cióban készülő különféle gáz- és villanytűzhelyeket. Szívet me­lengető volt az ugyancsak NSZK Bay-Keramik égetett ogyagedényeinek sora, Mouli­nex grill-sütői és háztartási ro­botgépei, s a japán Hitachi Sales Corporation — nem téve­dés! — mikrohullámú kemencéi- sütői. A háztartási vegyi-termékeket és a kozmetikai cikkeket bemu­tató árucsoport csaknem 5500 négyzetméternyi területet ka­pott a BNV-től. Köztudott dolog ma már: a mosóporok-mosoga- tószerek területén a hazai ipar­nak nincs mit szégyenkeznie. A Tiszamenti Vegyiművek mosó­szerei például — a népszerű Tomi család — immáron har­madszor nyerték el a KÁV meg­különböztető jel használatának jogát. Részt vesz a vásáron a Tiszamenti Vegyiművek, a Bor­sodi Vegyi Kombinát, az Egye­sült Vegyiművek, kiállította ter­mékeit a szovjet Sojuzchimex. port, a bolgár Pharmachim, a jugoszláv Prva Iskra Baric, a lengyel Cieeh, de eljött a vi­lághírnévnek örvendő holland Uniliver is. Kozmetika vonalon külön figyelmet érdemel a mór hazai boltokban kapható KHV új hajmosószer családja, a Val­metina, amely nemcsak csoma­golásában, hanem minőségében és — kopogjuk le — elfogadható árában is kedvelt termék lesz. A Fabulon új spray-vel gazda­godott. de feltehetően sok lá­togatót vonz maid a francia il­latszeripar: a Balenciaga, a Givenchy, a Weil avagy az Oreal. Az olimpia hivatalos szállítója a fodrászatban az NSZK-beli Wella A. G. - haj­ápolószereire érdemes figyelni. S e sorban kell szólni végül a düsseldorfi Henkel cég kiraka­táról is, amely bízvást megra­gadja a női látogatók tekinte­tét. A Fa és a Crem 21 kollek­ciók mellett ott a Perwoll, a Persil, az Ata mosószerek sora. Háztartási üveg az üvegipa­ri Műveknél, a csehszlovák Glasexport és Omnia vállalatok standján látható, s a műanyag- fronton az NDK-s kiállítók mel­lett feltétlenül szemet gyönyör­ködtető az esztétikus holland Curver B. V. cég termékei, amelyek többsége már a hazai boltokban is ott van. Mindent egybevetve: néhány órás vásári séta nyomán — ha gondolatban is —, de szépen be lehet rendezni egy háztartást. Nehezebben hazatérve. Igé­nyeit ki-ki önmaga szabja meg ugyan, de érdemes figyelmez­tetni: ne emeljük túl magasra a mércét. Amit mondjuk minő­ségben megkapunk egy Lehel hűtőgéptől, azt nem biztos, hogy a konyhai kisgépek kate­góriájukban nyújtani tudják. Csupán annak örülhetünk mara­déktalanul, hogy az ipar né­hány úi ötlete tíyomán a ház­tartások — azon belül is a kony­hák — kissé megújulhatnak. Kozma Ferenc Nyári szezon után, őszi évad előtt „Dzsessztájoló” az IH-ban Wallinger Endre A szegedi Molnár-dixieland Dzsesszmuzsika nyáron Zenei estékről a Minaret-udvarban o

Next

/
Oldalképek
Tartalom