Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-20 / 258. szám
Megkezdték a kukorica betakarítását a babarci termelőszövetkezetben Szokolai felv. Szükség lesz a segítségret összefogásra Őszi betakarítás Hagy feladat vár a mezőgazdasági üzemek dolgozóira és a szállítókra D meteorológiai előrejelzés szerint rövid lesz a megfelelő időjárás Földes Andrásné átadja a diplomákat Diplomaátadási ünnepség az Oktatási Igazgatóságon bért sokoldalúan fejlett értelmi és érzelmi, fizikai és szellemi élvezetekre alkalmas, örömre képes személyiséggé, munkát végző, alkotó, gondolkodó, felelős társadalmi egyénné kívánja formálni. Ennek feltétele, hogy nem lehet, nem szabad egyszer és mindenkorra befejezettnek tekinteni a megszerzett ismeretek szintjét. Ezért kérjük és ajánljuk, hogy ezután is nap mint nap egészítsék ki politikai tudásukat, ismerjék meg a fejlődés által követelt igényeket, a tapasztalatokat, kísérjék figyelemmel a marxizmus—leninizmus fejlődését, az ideológiai élet új és újabb kérdéseit. Ez természetes igény is azon a szinten, ameddig önök eljutottak. Amikor a tanulás folytonosságáról szólunk, akkor arra is utalunk, hogy a felsőfokú politikai végzettséggel rendelkezőkre a párt mint tanítókra, nevelőkre, mint propagandistákra is — ahogyan eddig — támaszkodni kíván, a jövőben is. Földes Andrásné felhívta a figyelmet arra, hogy a marxizmus—leninizmus ismeretében lehet az emberek életét, mindennapját meghatározó kérdésekről megalapozottan nyilatkozni. — Kérjük önöket, hogy serkentsék a körükben élőket, hozzátartozóikat és a dolgozókat a marxizmus—leninizmus,« szocialista világnézet megismerésére, alkalmazására, mert e nélkül sem ma, sem holnap, értelmes életet élni nem lehet. Beszéde befejezését követően 95 hallgatónak átnyújtotta a diplomát. Közülük tizenket- ten vörös diplomát kaptak: Gerner Ottó (az ÁGK Tolna— Baranya megyei főosztálya), Gróf József (az MSZMP Baranya megyei Bizottsága), dr. Gyöngyössi László (B. m. Statisztikai Hivatal), dr. Horváth Gyula (MTA Dunántúli Tudományos Intézet), dr. Hrubi László (MTA Dunántúli Tudományos Intézet), dr. Komano- vies Józsetné (Kertvárosi Általános Iskola), Kovács Józsetné (Pécsi Kesztyűgyár), Mármarosi Miklósáé (Pécsi Postaigazgatóság), Róka Péter (MÉV), dr. Sándor Jenő (Egyesített Eü. Intézmények), dr. Temesvári Tibor (Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa), Varga János (DÉDÁSZ). A diplomaátadás után Bocz József megyei titkár a párt- végrehajtóbizottsóg nevében köszöntötte a diplomásokat és az Oktatási Igazgatóság vezetőit, tanárait. Főiskolai érvényű diplomájukat vették át tegnap Pécsett azok a pártmunkások, akik a marxizmus—leninizmus mindhárom tantárgyából — filozófiából, politikai gazdaságtanból és a munkásmozgalom történetéből államvizsgát tettek 1979- ben. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága nagytermében rendezett ünnepségen Armbruszt György igazgató-helyettes köszöntötte a résztvevőket, közöttük Bocz Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárát, a végrehajtó bizottság tagját, továbbá a diplomások hozzátartozóit, valamint az igazgatóság tanszékvezetőit és tanárait. Földes Andrásné, az Oktatási Igazgatóság vezetője ünnepi beszédében többek között a következőket mondotta: — A szocializmus építése állandóan új ismeretek elsajátítását, a készségek kifejlesztését, oz ember személyiségének állandó formálását, az igényekhez való igazodását írja elő. Mindezek alapján megfogalmazhatjuk, hogy a tanulás mindinkább egyetemes emberi tevékenységgé válik, abban az értelemben, hogy az ismeretek kiegészítése folyamatos igényként jelentkezik és az életkorok egymásutánjában beépül az emberi élet egészébe. Ez a tendencia egyenes következménye annak az igénynek, hogy a szocializmus az emBaranya megyében az őszi munkák kezdetén az egyik legidőszerűbb feladat, hogy a különböző mezőgazdasági termelő ágazatok összefogjanak és a tsz-ek segítséget nyújtsanak egymásnak. A nyári aratás alkalmával bizonyították, hogy erre képesek; 150 kombájnt irányítottak át egymás megsegítésére, de a baranyai betakarító gépek eljutottak Veszprém megyébe is. A szerdai megyei mezőgazdasági aktíván, melyet Pécsett, az Ifjúsági Házban tartottak meg — épp ezt hangsúlyozták, vagyis az összefogás fontosságát. Óriási feladatok hárulnak megyénk tsz-eire és állami gazdaságaira az elkövetkező 40-50 munkanapban, ugyanis ennyit ígérnek a meteorológiai előrejelzések. Ez időszakban kell az őszi mezőgazdasági feladatokat elvégezni, ha ebből a munkanap-számból kifutnak, akkor komoly gondok adódhatnak. Az elkövetkező hetekben legalább kétmilliárd forint értékű terményt kell megmozgatni, vagyis szállító járművekre rakni. A megyei vezetés elvárása, hogy a kukorica nyújtott vagy két műszakban a magtárakba kerüljön november 15-re, de a cukorrépa-betakarítás végső határideje is november 10-e. A tervek szerint az őszi mélyszántásokat december közepére fejezik be és a napraforgót levágják október 5-ig. A burgonya területe csaknem egynegyeddel csökkent a korábbi évek területnagyságához, viszonyítva, így a felszedéssel október 5-ig szeretnének végezni. A megyei aktíván részt vett Csizmán Jenő, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársp, dr. Kiss Ferenc, a MÉM tervgazdasági főosztályának helyettes vezetője, László Emil, a Baranya megyei Tsz Szövetség titkárhelyettese, valamint dr. Álló Miklós, a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. Baranyai pártmunkások utaztak Eszékre A Harvát Kommunisták Szövetsége Eszék Területi Konferenciájának vendégeként baranyai pártmunkásküldöttség utazott tegnap Eszékre. A küldöttség vezetője Czégény József, a megyei párt vb-tagja, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. A küldöttség tagjai: Sajgó Jenő, a megyei pártbizottság osztályvezető helyettese, dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettese és Zentai Fe- rencné, a Pécsi Kesztyűgyár pártbizottságának titkára. A baranyai küldöttség és a testvérterület vezetői megbeszélik a politikai, gazdasági, kereskedelmi kérdésekkel kapcsolatos, időszerű témákat, valamint a két terület üzemeinek további együttműködési lehetőségeit és az ez év októberében Eszéken rendezendő kiállításon a baranyai résztvevők terveit. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXVI. évfolyam, 258. szám 1979. szeptember 20., csütörtök Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Gizottságána k lapja A tanulás folyamatos követelmény Kepiviselök és Halasztóik N em-et mondani soha nem tartozott a népszerű feladatok közé. Aki erre is vállalkozik, annak érvelnie kell, őszintén megmagyarázni a kimondott „nem" indokait, eredőit, megvilágítani távolabbi összefüggéseit. Az egyenes beszédet megértik az emberek még akkor is, ha az pillanatnyilag fáj, akkor is, ha tudják: tovább kell várakozniuk egyéni vagy éppen közösségi gondjaik megoldására. A képviselőnek gyakran kell nem-et is mondania. A gondok, amelyekkel a fogadóórákon, a képviselői beszámolók alkalmával, és nem egy esetben azokon túl is felkeresik, nem mindig megoldhatók. Pedig az esetek többségében ezek a gondok valósak, megoldást sürgetnek. Mégis nem-et kell mondani, mert az egyén vagy a csoport gondja, kívánsága pillanatnyilag meghaladja a nagy közösség, az ország teljesítő- képességét, anyagi erejét. Egy példa a sok közül: Az ország egyik legfiatalabb városában májusban avatták a tizedik óvodát. Ezzel ezer gyermek gondja megoldódott ugyan, de másik ezer gyermek — jogosan —■ még orra vár, hogy rá is sor kerülhessen. Lélegzetvételnyi öröm ... igy fogalmazott akkor a város országgyűlési képviselője választói előtt. És az is öröm, mondotta, hogy ebben az ötéves tervben tizenkét tanteremmel és egy tornateremmel bővül a város nyolc iskolája. Mégis szeptemberben háromban be kell vezetni a három műszakos tanítást... És annak is csak örülhet az ember, hangsúlyozta, hogy tavaly már több mint nyolcszáz gyermek született a városban. De ha belegondolok, fogalmazta meg hangosan gondolatait, milyen óvodai és iskolai gondokat okoz ez majd néhány év múlva . . . Igen, a holnap gondjai már gondok ma is. Készülni kell rájuk, elébük menni, egyengetni az utat, hogy a gond ne csak ma, de holnap még inkább kevesebb legyen. Ez is hozzátartozik a képviselő munkájához. Kis és nagy ügyek váltják egymást a hétköznapokon. Nagy ügy például, ha egy kisvárosban megépül az első ötszáz állami lakás. Olyan ügy, amelyre hosszú éveken át készülni kell. Ha ezt nem teszik, megtetéződnek a gondok. Mint az említett városban. Olyan területet jelöltek ki az építkezéshez, amelyen ahhoz, hogy a lakótelep valósággá váljon, hetven családi házat kellene lebontani. Köztük nem egy olyan házat is lebontásra ítéltek, amelyre két-három éve ugyanaz a tanács adta meg az építési engedélyt, amely később a lebontást elrendelte. Ilyenkor aztán egymást érik az emberek a képviselő lakásán vagy éppen munkahelyén. Csöndes szóval vagy hangoskodva tiltakoznak, sürgetve a döntés megváltoztatását, ki-ki vérmérséklete szerint. Mit tehet ilyenkor a képviselő? Megnyugtató megoldást keres. Tárgyal, érvel, javaslatokat kér és tesz, egyeztet. A végeredmény: a lakótelep megépül, de, sajnos, valamelyest szűkül a tervezett park. így megmaradhat harmincöt ház a lebontásra ítélt hetvenből. A kedélyek azóta lecsillapodtak. A bizonyosság, ha pillanatnyilag kellemetlen is, megnyugtató. A bizonyosságra építeni lehet. Akták, iratok, levelek tömege sorakozik a képviselők íróasztalán, dossziéiban. Néha tengeri kígyóvá nő egy-egy ügyirat, aztán kiderül, hogy valami nincs rendben a dologban. íme bizonyságul: Idős ember kétségbeesett hangú levele, amelyből az derül ki, hogy elárverezték vidéki házát, öreg feleségével nincs miből megélnie, ha nem kapnak segítséget. Megrázó sorok. Cselekedni kell. S a levelet gyors egymásutánban kilenc ügyirat követi, bizonyítva, hogy a képviselő magáévá tette az idős házaspár ügyét. Csakhogy . . . Ezekből az ügyiratokból egészen másfajta igazság derül ki. A levélírónak a fővárosban autórugó-készítő üzeme és lakása van. Vidéki házát árverezték el, mert évi mintegy félmilliós jövedelme mellett több évre visszamenően összesen 355 ezer forintos jövedelem- és 107 ezer forintos forgalmiadó hátraléka volt, mivel adófizetési kötelezettségének már évek óta nem tett eleget. Hogy mindennek kiderítése hány órájába került a képviselőnek és azoknak, akikhez a levél nyomán fordult? Ilyen is van. Szerencsére ritkán. Az ügyek többsége közérdekű bejelentés, panasz. Vagy olyan egyéni sérelem, amin valóban segíteni kell. Az már más kérdés, hogy az esetek többségében nagyobb körültekintéssel, egy kicsit több törődéssel helyben is segíteni lehet. Ez az, amit gyakran tesznek szóvá a képviselők. Olyan ügyekkel kell nemegyszer fog. lalkozniuk, amelyeket a helyi tanács, az üzem vagy a gazdaság a saját hatáskörében is érdemben elintézhetne. Ha meghallgatnák az embereket. Ha fórumot teremtenének a kérések, panaszok, javaslatok elmondására. Ha a bizalom mindenütt töretlen lenne vezetők és vezetettek között. A szőkébb pátriában. Akkor minden bizonnyal több idejük maradna a képviselőknek is a nagyobb közösséget foglalkoztató ügyek érdemi intézésére. H em-ek és igen-ek váltják egymást. Elintézett és még elintézésre váró ügyek. Két ülésszak között ilyen kapcsolat fűzi egymáshoz képviselőt és választókat. Ami összeköti őket: a bizalom. Bizalom abban, hogy a képviselő a szűkebb és tógabb közösség ügyeit szolgálja. A legnagyobb közösség, a haza gazdagodása érdekében. Prukner Pál- ni -
